A 2018. augusztusában benyújtott, az MVGYOSZ és jogi szakértői, valamint az Informatika a Látássérültekért Alapítvány által kidolgozott módosító javaslatok sajnálatos módon szinte egyáltalán nem kerültek be a november elején a parlament elé terjesztett törvénytervezetbe, ráadásul az ígért szakmai egyeztetések sem valósultak meg, így a véleményezést végző szakértők ismét munkához láttak.
Az újabb módosító indítványok értelemszerűen szinte teljes mértékben megegyeztek a korábbiakkal, hangsúlyozva, hogy az érdekvédők sérelmezik az előző körben megfogalmazott észrevételeik teljes figyelmen kívül hagyását. A meglehetősen terjedelmes módosító indítvány csomagot dr. Nagy Sándor elnök számos döntéshozó részére eljuttatta, így megkapta azt többek között Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a Belügyminisztérium illetékes államtitkársága, a Közigazgatásfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságának tagjai, Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő és az Emberi Erőforrások Minisztériumának Fogyatékosügyi Főosztálya is.
Vélhetően az EU-s irányelv késedelmes hazai implementációja miatt a parlament rendkívüli gyorsasággal tárgyalta és november 13-án egyhangúlag elfogadta a törvénytervezetet, melybe az ismételten megküldött javaslatokat megint csak nem építették be. Ezért az MVGYOSZ elnöke végső megoldásként levélben Áder János köztársasági elnökhöz fordult kérve, hogy jelenlegi formájában a törvénytervezetet ne írja alá.
A törvényhez tartozó, a konkrét szabályokat kialakító végrehajtási rendeletek még nem születtek meg, így van még lehetőség azokban is erősíteni a látássérült személyek számára az egyenlő esélyű hozzáférést garantáló szempontok érvényesítését, azonban maga a törvény is olyan súlyos hiányosságokkal bír, melyek jelentősen korlátozzák ennek lehetőségét. Így például a tervezetben még mindig igen szűkre szabott azon honlapok és elektronikus űrlapok köre, melyek tekintetében a kormányzat kötelezett az akadálymentes kialakítás biztosítására, miközben a korábban a látássérültek által használható rendszerek mostanra részben vagy egészben hozzáférhetetlenné váltak. Ilyen többek között az általános és középiskolás diákok elektronikus osztálynapló rendszere, az E-kréta, melyhez jelenleg nem tudnak hozzáférni a képernyőolvasót használó látássérült diákok és szülők. A törvény tervezete továbbá semmilyen komoly szankciót nem határoz meg azon kötelezettek részére, akik a jogszabályban foglalt követelményeknek nem tesznek eleget, illetve az akadálymentesség igazolását is gyakorlatilag az érintettek önbevallásához kötik, azt szakértői véleménnyel a közszférabeli szervezetek nem kötelesek alátámasztani.
Az MVGYOSZ és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány az eddiginél is szorosabb összefogásban továbbra is folytatja az érdekképviseleti munkát ezen a rendkívül fontos területen.
—
Az MVGYOSZ-t rendszeresen megkeresik olyan felsőoktatási intézmények, melyek oktatói fontosnak tartják a fogyatékos személyek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítását és társadalmi részvételének erősítését, és ezeket a tudástartalmakat a képzési programokba is be kívánják építeni. Szerencsére egyre inkább jellemző, hogy az oktatásba minden területen bevonják az adott témakör szakértőit, így fogyatékos személyek és a velük foglalkozó szakemberek is egyre gyakrabban jelennek meg vendégelőadóként vagy akár oktatóként az egyetemeken. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán mostanra már egész rendszere alakult ki az ún. participatív, azaz részvételen alapuló oktatásnak, de más felsőoktatási intézmények is egyre többször élnek ezzel a lehetőséggel.
Az MVGYOSZ képviseletében jelen sorok írója az elmúlt hetekben két felsőoktatási intézmény mesterszakos hallgatóinak is tartott szemináriumi órát a látássérült emberekkel kapcsolatban.
November 9-én a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karának turizmusmenedzsment szakos hallgatói kaptak ilyen módon információt és konkrét javaslatokat az általuk kidolgozandó projektekhez, melyek keretében a fogyatékos személyek turisztikai attrakciókkal és azok hozzáférhetőségével kapcsolatos információszerzését tervezik segíteni. A hallgatók információkat kaptak az egyenlő esélyű hozzáférés alapelveiről, a webes tartalmak és szoftverek hozzáférhető kialakítását lehetővé tevő szabványokról és ajánlásokról, továbbá a látássérült emberek turizmussal, turisztikai szolgáltatásokkal és információszerzéssel kapcsolatos vélt és valós igényeiről.
November 20-án az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának humán erőforrás menedzsment szakon tanuló hallgatói szerezhettek elméleti és gyakorlati ismereteket a vak és gyengénlátó személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának lehetőségeiről és korlátairól. A szemináriumi óra során a hallgatók összesen 15 szakma / munkakör kapcsán beszélgethettek a vendégelőadóval arról, hogy az adott tevékenységek elvégezhetőek-e látássérült munkavállalók által, illetve ehhez milyen eszközökre, támogatásokra van szükség. Valamennyi munkakörhöz egy-egy valós személy és élettörténet kapcsolódott, amiket a résztvevők – természetesen a konkrét személy és szervezet beazonosításának lehetősége nélkül – megismerhettek. Az órán a számítógép-használatot támogató szoftverek és a munkavégzést segítő speciális eszközök mellett szóba kerültek a látássérült személyek foglalkoztatását megnehezítő képzési, foglalkozásegészségügyi, társadalmi és szervezeti korlátok, a közgondolkodásban meggyökeresedett előítéletek és sztereotípiák is.
Bízunk benne, hogy egyre rendszeresebbé válnak a hasonló felkérések és hogy ezek által a friss diplomás szakemberek már a jelenleginél lényegesen több és korszerűbb, a fogyatékos munkavállalókra, ügyfelekre, ellátottakra és állampolgárokra vonatkozó gyakorlati tudással lépnek ki a munkaerő-piacra.
Németh Orsolya
