A szövetség ezen tevékenysége során szorosan együttműködik a Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesületével (REKORE). A 2011-ben megállapodásba foglalt együttműködés jegyében a két szervezet folyamatosan egyeztet a vak és gyengénlátó embereket segítő megoldásokról a gyalogos és közösségi közlekedés, valamint a közhasználatú épületek és a közszolgáltatások igénybevétele során.
Az akadálymentes fizikai és infókommunikációs környezet kialakítása meglehetősen fiatal, alig húsz évre visszatekintő szakma Magyarországon, aminek számos eszköze csak a gyakorlatban, élesben próbálható ki. Így lehetséges, hogy a területtel foglalkozó szakemberek a gyakorlatban megszerzett tapasztalatokból, gyakran szó szerint saját vagy mások hibáiból tanulva fejlesztik az alkalmazható megoldásokat és eszközrendszereket. Ennek megfelelően a témában már elkészült MVGYOSZ állásfoglalás megújítása, a jelenleg már működő gyakorlathoz igazítása is szükségessé vált, ahogy számos egyéb szakmai segédlet is elavult mostanra.
A taktilis burkolati jelzések témakörében 2018. november 23-ára szervezett kerekasztal-beszélgetést az MVGYOSZ és a REKORE a szövetség tagegyesületeinek bevonásával. A kerekasztal-beszélgetésen az MVGYOSZ 7 tagegyesületének képviselői mellett számos rehabilitációs szakmérnök is részt vett. A megbeszélés résztvevői a REKORE tagjai által felvetett kérdések és az MVGYOSZ képviselői által megfogalmazott javaslatok mentén járták körül a taktilis vezetősávok és veszélyre figyelmeztető taktilis jelzések kialakításának és elhelyezésének kérdéskörét kül- és beltérben egyaránt. A kérdések érintették a vezetősávok középületeken belüli elhelyezésének szabályrendszerét, a figyelmeztető jelzések elhelyezésének minimum követelményeit, a látássérült emberek tájékozódásának alapjait, beleértve a fehérbotos és vakvezetőkutyás közlekedést is.
A résztvevők a megbeszélésen többek között rögzítették, hogy a rámpák kezdetét és végét semmilyen körülmények között nem szükséges figyelmeztető jelzéssel jelölni, hiszen az a lépcsőkkel ellentétben nem veszélyforrás. Ezzel szemben minden esetben kötelező figyelmeztető jelzés elhelyezése lépcsősorok tetején a lépcsőkar teljes szélességében, gyalogátkelőknél, valamint megállókban a jármű első ajtaját jelezve. A félrevezetés elkerülése és a mozgássérültek számára történő akadályképzés elkerülése érdekében a vezetősávok irányváltásait vagy elágazásait sima felülettel kell jelölni, ott a figyelmeztető jelzés nem alkalmazható. A vezetősávok esetében nem várják el a látássérültek képviselői a kontrasztos kialakítást, viszont fontosnak tartják, hogy a vizuális környezet jól átlátható, megfelelően megvilágított legyen és ne jelentsen balesetveszélyt a gyengénlátó emberek számára. Ezért különösen fontos a lépcsősorok első és utolsó lépcsőfokának jól látható megjelölése, a taktilis figyelmeztető jelzések kontrasztos kialakítása, valamint az üvegfalak és ajtók szemmagasságban látható jelzése. A résztvevők fontosnak tartják, hogy a taktilis burkolatok helyszíntől és környező burkolattól függetlenül közel azonos formában kerüljenek kialakításra, így a jövőben nem lesznek elfogadottak vezetősávként a szőnyegek vagy a padlóburkolatétól eltérő felületű gresslapok. A vezetősávokat egymás mellett futó, szabványos kialakítású, kidomborodó pálca-szerű elemekből, a figyelmeztető jelzéseket pedig diagonális hálóban elrendezett, szintén kidomborodó csonka kúpokból kell kialakítani. A taktilis burkolatok magassága kültérben legfeljebb 5 mm, beltérben elfogadott a 3 mm-es magasság. Közhasználatú épületek esetében a résztvevők nyilatkozata szerint a mindent behálózó vezetősávok helyett célszerűbb a jól szervezett személyi segítség biztosítása, valamint hangostérképek készíttetése.
Az egyéb témák között felmerült a kérdés, hogy az MVGYOSZ milyen konkrét termékek beépítését javasolja taktilis burkolati jelzésként. A bemutatott fémből és műanyagból készült, Németországban gyártott mintadarabok megfelelnek a vonatkozó szabványokban előírtaknak és a szövetség állásfoglalásának. Emellett bemutatásra került az Óbudai Egyetemen kifejlesztett és jelenleg az MVGYOSZ székházában kipróbálható Ariadné rendszer, mely egy passzív elektronikus jeladóból és egy, a fehérbotba épített vevőből állva láthatatlan vezetősávként segíti a vakok tájékozódását. Az Ariadné rendszer előnye a “láthatatlanságán” túl, hogy tömeggyártás esetén a jelenlegieknél sokkal olcsóbb alternatívát kínálhat a taktilis burkolatok piacán. Ehhez azonban további teszt-helyszínekre és a forgalmazást elindító vállalkozásra van szükség.
A kerekasztal-megbeszélésen elhangzottakból emlékeztető készült, melyet megkapnak a résztvevő szervezetek és szakemberek, valamint az MVGYOSZ tagegyesületei. A megbeszélésen megállapított keretek és szabályok részletes és szakmailag pontos megfogalmazásával várhatóan 2019. elejére létrejön a taktilis burkolati jelzésekkel kapcsolatos új MVGYOSZ állásfoglalás, melynek alapján országosan egységes taktilis jelzésrendszer jöhet létre.
—
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit KFT. (FSZK) számos olyan tevékenységet valósít meg, mely közvetlenül vagy közvetve jelentős hatást gyakorol a látássérült személyek életminőségére, a nekik nyújtott szolgáltatásokra. Éppen ezért az MVGYOSZ elnöke különösen fontosnak tartja a szervezettel mostanra meglazult együttműködés megerősítését és szakmai tevékenységük támogatását az érdekképviselet által feltárt igényekkel, tapasztalatokkal. Az FSZK élén néhány hónapja új ügyvezető áll, akivel dr. Nagy Sándor személyes találkozót kezdeményezett bemutatkozás céljából.
Tóth Tibor, az FSZK új ügyvezetője november 28-án fogadta az MVGYOSZ elnökét és munkatársait, akik röviden vázolták az együttműködés szorosabbra fűzésével kapcsolatos lehetőségeket és felajánlották szakmai segítségüket a vak és gyengénlátó emberekkel kapcsolatos kérdésekben. A beszélgetés során kitértek a szakemberek képzésével, az akadálymentesítéssel, a pályázatokkal és az érzékenyítő programokkal kapcsolatos kérdésekre is. Tóth Tibor rendkívül pozitívan fogadta a megkeresést és javasolta, hogy más országos fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezetekhez hasonlóan az MVGYOSZ és az FSZK között is együttműködési megállapodás jöjjön létre. Elmondta továbbá, hogy a szervezet a közeljövőben átalakul, aminek eredményeként hamarosan új néven és a jelenleginél lényegesen nagyobb apparátussal tevékenykedik majd a fogyatékos emberek érdekében.
A gyakorlati együttműködés várhatóan rövid időn belül kezdetét veszi, mivel az FSZK-n belül folyamatban van az egyik kiemelt EFOP projekt, a Montázs szakmai átdolgozása, amibe az új ügyvezető be kívánja vonni a fogyatékos emberek országos érdekképviseleti szervezeteit. Emellett az MVGYOSZ és a többi érdekvédelmi szervezet a jövőben rendszeresen lehetőséget kap az FSZK által kiírandó pályázatok véleményezésére, a beérkező pályázatok bírálatában való részvételre, valamint folyamatosan személyes kapcsolatot tarthatnak az FSZK vezetésével annak érdekében, hogy becsatornázzák a fogyatékos emberek igényeit, szükségleteit.
Németh Orsolya
