Adrienn állatorvosi munkája mellett önkénteskedik, lelkes fantasy rajongó, hosszú távú tervei vannak. Az interjúból még több érdekességre derül fény.
Plaszkony Adrienn
– Szeretnénk önt egy kicsit közelebbről megismerni. Kérem, mondjon magáról pár szót!
– 34 éves vagyok, állatorvosként dolgozom Lajosmizsén, egy kedves kisvárosban, Kecskeméttől nem messze. Fiatal koromat Budapesten töltöttem, csak egyetem után, a munkám miatt költöztem vidékre. Van 3 kutyám, akik a szabadidőm egy jó részét lekötik.
– Sportol valamit?
– Régen a sakkozást versenyszerűen űztem, ma már inkább csak játszogatok.
– Mivel tölti szabadidejét?
– Mindig is szerettem önkénteskedni, de sokáig nem találtam meg a helyemet ezen a téren. Most teljesen elégedett vagyok, hiszen a Bodor Tibor Kulturális Egyesület mellett rátaláltam az InDaHouse egyesületre is, akik hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak foglalkozásokat egész évben. Úgyhogy a felolvasás mellett náluk is önkénteskedem. Másik nagy szenvedélyem az olvasás mellett a színház. Nagyon szeretek színházba járni.
– Érdekes annak a története, ahogyan csatlakozott az egyesülethez. Megosztaná velünk?
– Most elmesélem a történetet (amit még Maxinak sem meséltem el), hogy miért vágtam bele ennyire lelkesen a dologba. Mikor a Facebookon megláttam Maxi felhívását, nem is gondolkoztam rajta, rögtön fel is olvastam a Kisherceg részletet és már küldtem is. Szóval a sztori: A Pesti Magyar Színházban voltam egyedül, a Naptárlányokat néztem meg, mögöttem 2 sorral ültek Maxiék (akkor még nem tudtam, hogy ők azok), mellettem egy család ült 2 tini lánnyal és egész előadás alatt ettek, ittak, amivel nagyon felbosszantottak. Aztán jött a szünet, már felkészültem a hegyibeszédre, amikor ez a két lány kifelé menet megállt Maxiékkal beszélgetni. Ahogy Maxiék kedvesen válaszolgattak nekik és a lányok is érdeklődőnek tűntek, elszállt a mérgem, és csoda is történt, mert a második felvonást csendben végigülték. És amikor megláttam, hogy ki keres felolvasókat, rögtön úgy voltam vele, hogy fogalmam sincsen, mit csinál egy nem színész végzettségű felolvasó, de kíváncsi vagyok, és szívesen dolgoznék együtt vele, így jelentkeztem.
– A könyvek iránti lelkesedéséről megtudhatunk valami közelebbit?
– A könyvek már gyerekkoromban megérintettek. Én együtt nőttem fel Harry Potterrel, amikor elkezdtem olvasni általános iskolás voltam, az utolsó résznél az érettségimre készültem. Szerencsére ez a könyv el is indította a könyvkiadókat az ifjúsági irodalom felé, így egyre több olyan könyv jelent meg, amit el szerettem volna olvasni. Aztán amikor a Könyvmolyképző Kiadó elindult, akkor ott végleg eldőlt a sorsom, függő lettem. A könyvek kikapcsolnak, megnyugtatnak. Be kell vallanom, hogy kevés olyan könyvet olvasok, ami nehéz témákat feszeget. Nem szeretem a félelmetes könyveket sem. Inkább a young adult (ifjúsági irodalom kb. 16 éves korig, ilyenek a Könyvmolyképző vörös pöttyös könyvei). A new adult (fiatal felnőtteknek szóló könyvek, itt már vannak erotikus jelenetek is pl. Könyvmolyképző rubin pöttyös könyvei). A fantasy (kitalált világ, kitalált fajok, de ha az író ügyes, akkor simán történelminek is tűnhet a regény. Pl. Tolkien: Gyűrűk ura trilógiája), ami bejön nekem. Néha egy kis disztópia (az emberiséget valami szörnyű katasztrófa sújtotta, természeti vagy társadalmi, és a társadalom, ha idillikusnak is tűnik, kiderül, hogy rossz és elnyomó pl. Orwell: 1984 című műve).
– Hogyan birkózott meg a kezdeti felolvasási nehézségekkel?
– Amikor elkezdtem felolvasni, nagyon sokat segítettek a többiek a BTKE Facebook csoportban. Az önkéntes találkozókról is megnéztem minden elérhető felvételt. Az elején nehéz volt belerázódni a dolgokba, a szemem túl gyors volt, ezért a nyelvem összeakadt sokszor. Aztán ugye a nyomdahibák, amik nem okoznak fennakadást, ha magadban olvasol, de ha hangosan felolvassa az ember, akkor már megvan az a „he????” pillanat, amikor azt se tudja az ember, hogy most mi van. A saját hangomat visszahallani is traumatikus élmény volt, de elengedtem a dolgot, azóta könnyebben megy a vágás. Én vágom a saját anyagaimat, hogy ezzel is segítsek, mert technikusokból sokkal kevesebb van, mint felolvasókból.
– Mi alapján választ könyvet?
– A könyvválasztásnál az volt az első tanács, hogy azt olvassuk, ami nagy kedvenc. Hát én ki is választottam hosszas vacillálás után Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozatát. Azóta már 3 könyvet felolvastam belőle, most vágom éppen a 3. részt.
Próbálok úgy könyvet választani, hogy a hangoskönyvtárban mi az, ami még nem elérhető. Cassandrára is ezért esett a választásom, mert a könyvtárban nem igazán volt fantasy témájú könyv, viszont az igénylistán szerepelt Cassandra, mint akitől jó lenne egy-két könyv és az egyik a kedvencem is. A tervem az, hogy felolvassam az egész árnyvadász világát, ami eddig megjelent, ami simán beletelhet vagy 3 évembe, de azt mondom, megéri. Az árnyvadászos könyvek mellett felolvastam már néhány ifjúsági könyvet is. Most találtam egy új könyvet, amiben az olvasó alakíthatja a történetet, most ezt a könyvet fogom felolvasni, nagyon kíváncsi leszek a visszajelzésekre.
Az egyesületnek köszönhetem, hogy felhívták a figyelmemet arra, hogy a mai világban is mekkora szükség van arra, hogy hangoskönyvként is elérhetőek legyenek a könyvek. És örülök, hogy ennek én is részese lehetek.
– Barátságok szövődtek az egyesületben?
– Találtam a csoportban barátokat, akikkel Messengeren megtudom vitatni, hogy melyik könyv legyen a következő, vagy mit szólnak egy-egy új megjelenéshez. Vagy ott találkoztam Varga Ildikóval is, akivel a beszélgetéseink alatt felmerült az igény egy csoportra, ahol a felolvasók és a hallgatók beszélgethetnek könyvekről, ajánlhatnak könyveket, és Kata meg is csinálta ezt a csoportot, már 128 tagja van.
– Mit üzen az olvasóknak?
– Az olvasóknak üzenem, hogy ha bármilyen könyv felkeltette az érdeklődésüket és még nem elérhető, szóljanak nyugodtan és betetetjük a táblázatba, ahonnan felolvasóra találhat. És ha van kedvük, várjuk őket a felolvasók, olvasók BTKE csoportban is. Olvassatok sokat!
További terveihez sok sikert, kitartást és türelmet kívánunk az olvasók nevében is!
Árvay Mária
