Bodor Tibor Hangoskönyvtár

A látássérült diákokat is érinti a felsőoktatási felvételi eljárásban az érettségi pontok számítására vonatkozó szabályok változása. Ennek, illetve még néhány időközben beérkezett kérdésnek jártunk utána.

Az MVGYOSZ 2021 februárjában fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz a felsőoktatási felvételi eljárásban irányadó, a látássérült felvételizőket hátrányosan érintő pontszámítási szabályokkal kapcsolatban.

A kifogásolt szabályozás szerint a felvételin nem volt számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt ennek megfelelően záradékkal látták el. Gyakorlati vizsgarész alatt például az informatika érettséginek azt a részét értjük, amikor az érettségizőknek adott időre kell szövegszerkesztési, táblázatkezelési, prezentáció-készítési, vagy adott esetben programozási tudását bemutatni egy adott feladatsort követve.

Megkeresésünk nyomán 2021. december 22-ével a szabályozás módosult, így mostantól a fogyatékossággal élő jelentkező esetében a felvételi során akkor is számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tett az érettségin.

Lássuk kicsit részletesebben, mi is volt az a – most bekövetkezett jogszabálymódosítással orvosolt – probléma, melynek megoldásában az MVGYOSZ a Minisztérium közreműködését, segítségét kérte.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdésének utolsó fordulata szerint „a vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.”

A rendelet 18/B. § (8) bekezdése szerint „az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program)”, mely alapján gyakorlati vizsga is helyettesíthető szóbeli vizsgával.

A rendelet 37. § (3) bekezdése, valamint 41. §-a alapján, ha az iskola igazgatója a speciális igényű – esetünkben látássérült – tanuló számára engedélyezte, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.

A felsőoktatási felvételi tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet kifejezetten rögzíti, hogy a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során is a közoktatásról, illetve a köznevelésről szóló jogszabályok által biztosított, fent említett kedvezmények illetik meg [rendelet 24. § (4) bekezdés]. E kedvezmény igénybevételét ugyanakkor e rendelet egy másik rendelkezése megnehezítette. A rendelet 17. § (9) bekezdésének 2021. december 21-éig hatályos szövege alapján a fogyatékossággal élő felvételizők esetében sem volt számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt ilyen irányú záradékkal látták el.

Felhívtuk a Minisztérium figyelmét arra, hogy az érettségi vizsgára, illetve a felvételire vonatkozó fentebbi rendelkezések alkalmazása a fogyatékossággal élő, köztük a látássérült tanulók esetében ahhoz a nem várt eredményhez vezet, hogy hiába illeti meg őket az írásbeli és a gyakorlati vizsgák szóbeli vizsgával való kiváltásának joga, ha ezzel élnek, hátrányba kerülnek a többi tanulóval szemben a felvételi eljárás során, amennyiben a sikeresen teljesített érettségi vizsga ellenére mégsem kaphatnak bizonyos vizsgarészek után a felvételihez szükséges érettségi pontokat. Ezzel tehát az a helyzet állhat elő, hogy a kedvezményeket ugyan biztosítják a fogyatékos tanulók számára, ám éppen e kedvezmények miatt kerülnek hátrányba a felvételi során, ami pedig sérti az érintettek egyenlő esélyű oktatáshoz fűződő jogát.

Megkeresésünk nyomán 2021. december 22-ével módosították a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet 17. § (9) bekezdését, mely most már egyértelművé teszi, hogy a fogyatékossággal élő jelentkező esetében számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, akkor is, ha a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tett.

A pontszámítás módját ugyanezen rendelet 17. § (2) bekezdése határozza meg: Az érettségi pontok száma – a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

Felmerült kérdések

A fentebb ismertetett jogszabálymódosítás kapcsán több kérdés is érkezett az MVGYOSZ-hez, melyeket az alábbiak szerint válaszolunk meg:

1. Változott-e a szabályozás a nyelvi érettségikre vonatkozóan?

Válasz: Nem. A nyelvi tárgyból teendő írásbeli érettségi vizsga továbbra is kiváltható egy további szóbeli tétel kihúzásával. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ebben az esetben felvételi pont számítható ugyan a vizsgából, azonban emelt szintű vizsga esetén sem szerezhető így komplex nyelvvizsga-bizonyítvány [100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 45. § (5) bekezdés].

2. Ha a látássérült érettségiző nem szeretne akadálymentesített írásbeli feladatsor használatával érettségizni, van-e lehetősége szóbeli vizsgával kiváltani az írásbeli vizsgarészt?

Válasz: Igen, ez a lehetőség továbbra is adott. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását [100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdés].

3. Hol és hogyan lehet igényelni a fogyatékossághoz kötődő kedvezményeket az érettségi során és hogyan lehet igazolni a fogyatékosság tényét?
Erről itt írtunk bővebben:
https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/2020/09/09/valtozasok-a-fogyatekossag-fennalltanak-igazolasaval-kapcsolatban/
A jelentkezési lap benyújtásával együtt lehet jelezni a szükséges igényeket.

Érettségi vizsgára lehet jelentkezni

a) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,

b) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,

c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben (ami lehet a kormányhivatal is). [100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés]

A kormányhivatalok elérhetőségei itt találhatóak meg: https://dari.oktatas.hu/kh_info

dr. Weninger Magda                Velegi Dorottya
jogász                                           jogi munkatárs

A MÁV égisze alatt kezdte meg működését az EMMA névre hallgató platform, amely lehetővé teszi utazásaink megtervezését az egész országon belül, rengeteg tömegközlekedési társaságot felvonultatva.

Alig néhány nappal ezelőtt indult el tesztüzemben az EMMA nevet viselő portál, amelyet ugyan a MÁV üzemeltet, szolgáltatásai mégis jóval túlmutatnak a vasúti közlekedésen. Az EMMA használatával megtervezhetjük belföldi utazásainkat országos, regionális és helyi tömegközlekedési társaságok járműveivel, a szolgáltatás ráadásul azt ígéri, adatait nem kizárólag az előre megírt menetrendekből gyűjti, hanem valós időben tájékoztat a különböző járatok indulásáról, érkezéséről, esetleges késéséről. Az utazástervezéshez meg kell adnunk kiinduló és célállhelyünket, amelyek nem kizárólag közterületek lehetnek, hanem például megálló és állomásnevek is. A weboldal általában több alternatívát kínál egy adott helyre történő eljutáshoz, az előnézetben megtekinthető, milyen járművekkel, hány átszállással és mennyi idő alatt közelíthető meg egy adott objektum, a kívánt útvonalat pedig részleteiben is megtekinthetjük.

A Gépház ma esti adásában megmutatjuk a tesztüzemben működő weboldal felületét, kezelési módját, és természetesen a gyakorlatban is kipróbáljuk, mire képes: útvonalakat tervezünk városon belül és országosan is, továbbá annak is utánajárunk, hogy a szolgáltatás valóban megmutatja-e a késésben lévő járatokat.

Megint egy igazi újdonsággal várja Önt is az MVGYOSZ és a Net-Média Alapítvány informatikai magazinműsora, a Gépház!

Mikor? 2024. június 14-én, pénteken 20:00 órától. Ismétlés vasárnap 13:00 órakor.
Hol? Az online hallgatható Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.
A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Rauch Róbert
műsorvezető

Május végén indul az iBlind nevű Facebook csoport, melynek látássérült tagjai hasznos tippeket, információkat kaphatnak az iOS eszközök és az MVGYOSZ mobilalkalmazásainak használatához. A csoportba elsőként a Távszem projektben iPhone-hoz jutott személyek kapnak meghívást.

Napról napra növekszik az online kapcsolattartás és információszerzés szerepe. A digitális világ nyújtotta lehetőségek és eszközök a látássérült emberek számára a leghatékonyabb segítséget jelentik, amennyiben rendelkeznek a használatukhoz szükséges kompetenciákkal. Sokan közülük a Távszem projekt keretében, a mentori szolgáltatás igénybe vételével sajátították el az iOS eszközök használatának alapjait, tudásukat pedig mostantól az online térben, az iBlind nevű zárt Facebook csoport tagjaként mélyíthetik tovább.

A meghívottakon kívül mások által nem elérhető zárt csoportban olyan videós tartalmakhoz férhetnek hozzá a vak és gyengénlátó tagok, melyek egyaránt segítik őket az eszközök és alkalmazások használatának elsajátításában és tudásuk gyarapításában. A videókban Mali Attila Távszem mentor hétről hétre mutat be különféle alkalmazásokat, kisegítő lehetőségeket és egyéb hasznos megoldásokat az okoseszközök használatához. A videókon egyszerre hallható a mentor által adott magyarázat és a Voiceover nevű képernyőolvasó alkalmazás hangja, miközben a gyengénlátó érdeklődők az eszköz képernyőjén követhetik az instrukciókat.

A csoport azért jött létre, hogy egy olyan közösséggé váljon, amely továbbra is segíti azokat, akik iPhone készülékhez jutottak 2019-ben az MVGYOSZ Távszem projektjének keretében. A csoport célja a segítségnyújtás és oktatás folytatása a mobiltechnika területén, valamint az Apple iOS rendszerében felmerülő problémák megoldása, különleges információk átadása és szakmai támogatás biztosítása. A csoport tematikája kizárólag a látássérült felhasználókat érintő, az iOS rendszerben felmerülő témákra, hírekre, tapasztalatokra, felvetésekre, kérdésekre, válaszokra, továbbá az iTunes használatára (Mac és PC esetén egyaránt), a látássérült emberek által használt érintőeszközökre, illetve a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által működtetett alkalmazásokra vonatkozó kérdések  lehető leghatékonyabb megválaszolására épül.

A csoportba hamarosan meghívást kapnak mindazon látássérült személyek, akik a Távszem projekt keretében iPhone készülékhez jutottak. A csoportba való belépéshez Facebook regisztráció szükséges.

A látássérült emberek életét meghatározó írásbeliség előtt tisztelegve az ENSZ Közgyűlése 2018 novemberében nyilvánította Louis Braille születésnapját, azaz január 4-ét a Braille-írás világnapjává, amelyet először 2019 januárjában ünnepeltek meg hivatalosan világszerte.

A háborús konfliktusok az elmúlt századokban mind a civilek mind a katonák számára embert próbáló szenvedéssel jártak, ugyanakkor számos olyan találmány van, amelynek eredete egy-egy háborús időszakra vezethető vissza. Így volt ez a pillanatragasztó, a rozsdamentes acél, a cipzár vagy éppen az internet esetében is.

A Louis Braille nevéhez köthető pontírásos rendszer kidolgozása ugyancsak egy háború szülte találmányra vezethető vissza: Charles Barbier feltaláló Napóleon kérésére fejlesztett ki egy tapintható pontokból álló olvasási módszert, az éjszakai írást, amely katonai célokat szolgált és elviekben azt tette volna lehetővé, hogy a katonák sötétben is kommunikálhassanak.

A módszer hadi hasznosítását ugyan elvetették, azonban 1821-ben Barbier meglátogatta a párizsi Vak Gyermekek Intézetét és bemutatta a különleges pontírásos módszert az intézmény oktatóinak. Az egyik gyors felfogású, kreatív diák, Braille figyelmét különösen felkeltette ez a módszer. A rendszer ugyan meglehetősen bonyolult volt, ám a 12 pontos írást Braille az évek folyamán leegyszerűsítette egy varrógép segítségével úgy, hogy egy karakter legfeljebb 6 pontból, illetve két sorból álljon. A fiút egy tűszúrásból adódó fertőzés vakította meg, míg egy másik tű – a varrógépbe foglalt varrótű – új ötletet adott neki, és örökre beírta nevét a kultúrtörténetbe.

A tehetséges csellista és orgonista Louis Braille köztiszteletnek örvendő pedagógus lett, azonban életében az általa kifejlesztett írásrendszer nem terjedt el, módszerét csak halálát követően, 1854-ben ismerték el hivatalosan Franciaországban, amely a 19. század végére már az egész világon elterjedt. 1878-ban hivatalosan is a vakok iskoláiban használatos, nemzetközi módszerré nyilvánították.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elkötelezett a Braille-kultúra ápolása iránt. Szolgáltatásai között nemcsak a Braille-könyvtár, a Braille-nyomda, valamint a pontírásos szövegek és kották készítése található meg, de az MVGYOSZ segítségével juthatnak adaptált (Braille-írásos, nagybetűs, digitális és hangos) tankönyvekhez a látássérült diákok is.

Az MVGYOSZ a hivatalos világnap bevezetését megelőző évtizedekben is figyelmet szentelt Louis Braille születésnapjának, a világnaphoz csatlakozva pedig évenként más módon emlékezik meg a szövetség a pontírás atyjáról. 2019-ben könyvtári névadó és Braille-írásra épülő eszközök bemutatója várta a látássérült érdeklődőket, 2020-ban egy Louis Braille-nek írt képzeletbeli levelet tett közzé, valamint elkészítette a Pöttyös papír című ismeretterjesztő videót. Tavaly, a pandémia miatt pedig online beszélgetés során idézte meg Louis Braille munkáságát.

Idén a szövetség a Braille-írás világnapjához kapcsolódóan közös gondolkodásra, tanulásra és egyben játékra hívja a látássérült olvasókat a Brejtvény című kvízjátékban.

A Braille-írás alapját képező hat pont előtt hat héten keresztül zajló nemes megmérettetéssel tisztelgünk. Hetente egy kérdést teszünk fel, amelyre következő csütörtök éjfélig várjuk a válaszokat. A kvízjáték aktuális heti kérdéseit az MVGYOSZ hírlevelében tesszük közzé.

Minden résztvevő, aki legalább egy helyes választ beküld, meglepetés ajándékot kap, azok a szerencsések pedig, akik mind a 6 kérdésre tudják a megfelelő választ, 30.000 Ft-os utalványt nyernek, melyet az MVGYOSZ segédeszközboltjában vásárolhatnak le.

Kérjük, hogy a kérdésekre adott helyes válaszokat minden héten az info@mvgyosz.hu címre küldjék be.

Az első feladvány megfejtésének beküldési határideje: 2022. január 13., csütörtök éjfél.

A Brejtvény kvíz első kérdése:

Az alábbi számsort, ha Braille-ben olvassuk, milyen szót ad ki?
464613412361456135156

Jó játékot kívánunk!

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

Az alábbi új hangoskönyvek érhetőek el az MVGYOSZ online hangoskönyvtárában:

Berg Judit – Most én olvasok 01. Tökmagok Afrikában – Lencsés Szilvi – mese

Berg Judit – Most én olvasok 02. Tökmagok a tűzhányón – Lencsés Szilvi – mese

Berg Judit – Most én olvasok 03. Tökmagok a korallzátonyon – Lencsés Szilvi – mese

Clare, Cassandra – Hamuváros – Plaszkony Adrienn – fantasy

Dragomán György – Rendszerújra – Vass István – novella

Ende, Michael – A sátánármányos-parázsvarázs-pokolikőr-puncspancs-lódítóbódítóka – Ó Kovács Ibolya – mese

Elekes Dóra – A mutter meg a dzsinek – Bihari Réka – ifjúsági

Gaiman, Neil – Coraline – Tóth Evelin – fantasy

Gailman, Neil – Csillagpor – Kávai Zsuzsanna – fantasy

Hitcock, Alfred – Hajmeresztő novellák – Korek Mária – novella

Homonnay Gergely – Puszi Erzsi, a világ macska szemmel – Kondorosi Noémi – humor

Kordos Szabolcs – Hungary by night, így mulat a magyar elit – Kondorosi Noémi – riport

Leiner Laura – Iskolák versenye 2. Maradj velem – Lencsés Szilvi – ifjúsági

Rákos Péter – Mumus a padláson  – Magyarósi Léna – mese

Sásdi Sándor – Tavaszodik – Pál Erzsébet – regény

Yourcenar M. – Keleti történetek – Csernenszky László – elbeszélés

dr. Nagyné Berke Mónika

MVGYOSZ munkatárs

Az MVGYOSZ által több éve biztosított ingyenes jogi tanácsadás új időpontban vehető igénybe személyesen.

A jogi ügyeket a legtöbb laikus ember igen bonyolultnak, sőt ijesztőnek találja. Látássérültként különösen nehéz az eligazodás a jogszabályok útvesztőiben, egyrészt mert a dokumentumokhoz való hozzáférés korlátozott lehet, másrészt mert a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatban számos speciális jogszabály és előírás van életben.

Gyakran bonyolultak az egyenlő hozzáféréshez, a fogyatékosság okozta nehéz élethelyzeteket megoldani segítő támogatásokhoz, a hátrányok kompenzálására hivatott ellátásokhoz való hozzájutás folyamatai is. A vak és gyengénlátó emberek számos nehézségbe ütközhetnek tanulmányaik végzése, munkavállalás, peres ügyek, banki ügyintézés vagy ingatlanvásárlás során a jogszabályok nem ismerete vagy nem megfelelő értelmezése miatt. A fogyatékosságból adódóan gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a vak és gyengénlátó személyeket, melynek jogi úton történő kezelése szintén szaksegítséget igényel.

Mindezen nehézségek leküzdése érdekében látássérült magánszemélyek számára nyújt jogi tanácsadást dr. Stefán Sándor, az MVGYOSZ munkatársa.
A szolgáltatás a peres képviseletet nem foglalja magában.

Mikor és hol vehető igénybe a szolgáltatás?
Személyesen minden hét csütörtökön 9:30 és 17:30 óra között Budapesten, a Thököly út 105. szám alatt.

A hét többi napján telefonon és e-mailben várjuk a megkereséseket.

Kérjük, hogy személyes jogi tanácsadáshoz kérjen időpontot az MVGYOSZ elérhetőségeinek egyikén.

dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető