Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Köszönjük mindazoknak, akik időt szántak rá, hogy megosszák tapasztalataikat a televízióműsorok audionarrációjáról! Kérdőívünk kitöltői hasznos visszajelzésekkel segítették a témában összeállított jogszabály-módosítási javaslatcsomag elkészítését.

Az alábbi cikkben a televízióműsorok audionarrációjára vonatkozó, januárban közzétett online kérdőívünkre látássérült és látó személyektől beérkezett válaszokból szemezgetve igyekszünk képet adni a tévés audionarrációs szolgáltatás jelenlegi helyzetéről, valamint azt is megosztjuk olvasóinkkal, hogy milyen szakmai és jogszabály-módosítási javaslatokat teszünk ezen új és hiánypótló szolgáltatás javítása, továbbfejlesztése érdekében.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXV. törvény módosítása révén 2020. szeptember 19-én a látássérült médiafogyasztókat is érintő lényeges változások léptek hatályba. Ennek értelmében a közszolgálati és a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatók 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban kötelesek biztosítani, hogy a hazai gyártású filmalkotások a látássérült nézők számára hozzáférhetőek legyenek. Az audionarráció ezt teszi lehetővé. A szolgáltatást – elsősorban színházi előadásokhoz kapcsolódóan – már sok magyar vak és gyengénlátó személynek volt alkalma kipróbálni és megszeretni az elmúlt nagyjából egy-másfél évtizedben. Azonban, mint minden kezdet, a televízióműsorok audionarrációjának hazai bevezetése sem zökkenőmentes. A látássérült nézők egy része már a kezdetekkor jelezte a tapasztalt nehézségeket az MVGYOSZ-nek, illetve az audionarrációt megvalósító, jellemzően civil szervezeteknek. A visszajelzésekből azt érzékeltük, hogy a terület mind a jogszabályi háttér, mind a gyakorlati megvalósítás terén további fejlesztéseket igényel.

A tévéműsorok audionarrációjával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok szisztematikus feltárása érdekében online kérdőívet készítettünk és terjesztettünk a látássérült személyek körében. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kérdőívet több ép látású érdeklődő – vélhetően audionarrátor – is kitöltötte, és így az ő visszajelzéseiket is felhasználhattuk javaslataink megfogalmazásához.

Az online kérdőívet összesen negyvennyolcan töltötték ki. A kitöltők legnagyobb része (34 fő) vak vagy aliglátó, 6 fő gyengénlátó, további 8 fő pedig ép látású személy volt. A válaszadók nagy szórást mutattak abban a tekintetben, hogy néztek-e már bármilyen televízióműsort audionarrációval. Mindössze egy kitöltő nyilatkozott úgy, hogy nem hallott még erről a lehetőségről. Négyen válaszolták azt, hogy egyszer-kétszer már kipróbálták a szolgáltatást, 14-en néha, 17 fő pedig rendszeresen néz narrált tévéműsorokat. Ez utóbbi csoport többségében vak és aliglátó személyekből áll. A nem látássérült kitöltők többsége néha narrációval is követi a tévéműsorokat, vélhetően szakmai érdeklődésből.

A válaszadók egynegyed része (12 fő) azonban még soha nem próbálta ki a szolgáltatást. Talán meglepő, hogy ezt a választ szinte minden esetben látássérült emberek adták, akik azért nem fértek még hozzá az audionarrált tévéműsorokhoz, mert vagy nem rendelkeznek a szolgáltatás igénybevételére alkalmas eszközzel, vagy tévékészülékükön nem tudták bekapcsolni az audionarrációs hangsávot. Ez a tény önmagában rávilágít arra, hogy az egyébként kifejezetten látássérült személyek számára létrejött szolgáltatás esetében egyáltalán nem valósul meg az egyenlő hozzáférés. Több válaszadó leírta, hogy az audionarrációt csak látó személy segítségével tudták bekapcsolni, néha még úgy sem, illetve ehhez, egyes esetekben, a médiaszolgáltatók ügyfélszolgálatai sem tudtak megfelelő útmutatást és információt nyújtani.

A kérdőív kitöltői számos hasznos javaslatot tettek a televízióműsorok audionarrációjának kiterjesztésére. Ezek a felvetések egyaránt érintették a jelenleg szűkös idősáv kiszélesítését és a narrált műsorok műfaji gazdagítását. A látássérült nézők többsége szívesen nézne narrált televíziós programokat délután, késő este, vagy hétvégén napközben, a műfajok tekintetében pedig van igény mozi- és művészfilmek, külföldi sorozatok, sportmérkőzések, hírműsorok, dokumentumfilmek, természeti és tudományos ismeretterjesztő műsorok, vetélkedők és szórakoztató show-műsorok, mesefilmek és más gyermekműsorok, valóságshow-k, lakberendezési és főzőműsorok, de még reklámok narrációjára is. Az is fontos igény, hogy az audionarráció minden televíziós csatorna műsorához biztosított legyen.

Szintén sok észrevétel érkezett az audionarráció technikai megvalósításával kapcsolatosan. Leggyakoribb panasz, hogy az audionarrációt a látássérült tévénéző önállóan még akkor sem feltétlenül tudja bekapcsolni, ha a tévékészüléke rendelkezik beszédfunkcióval. Szintén többen nehezményezték, hogy az audionarráció nem érhető el a műsorok ismétlésekor, illetve a médiaszolgáltatók műsorainak utólagos visszanézését lehetővé tevő mobiltelefonos alkalmazásokban sem. Több visszajelzés érkezett a narrációk minőségéről is: míg egyes csatornák narrált műsorainak minőségével a kitöltők kifejezetten elégedettek, addig mások esetében több kritikát is megfogalmaztak. Több esetben jelezték a válaszadók, hogy az audionarráció a többi hanghoz képest halk, illetve az is előfordul, hogy a narrátor a film szereplőivel párhuzamosan beszél, ami a látássérült nézők számára zavaró. Egyes válaszadók szerint célszerű lenne a sorozatokhoz előnarrációt készíteni és azt elérhetővé tenni. Sokan javasolják, hogy az audionarráció alapértelmezetten legyen bekapcsolva, hiszen a látó tévénézőknek lényegesen könnyebb kikapcsolni azt, ha zavarja őket, mint a szolgáltatást igénylő látássérülteknek bekapcsolni. Olyan javaslat is érkezett, hogy a narráció a távirányítón vagy a set-top boxon egy dedikált gombbal könnyen be- és kikapcsolható legyen, esetleg mobilapplikáció révén legyen elérhető, de többen már azzal is elégedettek lennének, ha a műsorszolgáltató, esetleg az érdekképviseleti vagy a narrációt végző szervezetek készítenének és tennének közzé útmutatást a bekapcsoláshoz, amiben akár a Távszem is segítséget nyújthatna.

Mindezen visszajelzések alapján az MVGYOSZ munkatársai elkészítették azt a jogszabály-módosítási javaslatcsomagot, amelyet hamarosan a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) közösen egyeztetünk a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH), majd nyújtunk be a kormánynak.

A módosítási javaslatok legfontosabb elemei az alábbiak:

– A médiaszolgáltatók és a televíziós csatornák intenzívebben és konkrétabban adjanak tájékoztatást az audionarrációs szolgáltatás létezéséről és elérhetőségéről.

– Fokozatosan növelve az audionarrációs idősáv óraszámát, 2025-re el kell érni, hogy a szolgáltatás bármikor hozzáférhető legyen.

– A Nemzeti Filmarchívumban fellelhető filmalkotásokat a filmfelújítási projektek során el kell látni audionarrációval.

– Meg kell teremteni a technikai lehetőségét annak, hogy az audionarrációra szolgáló hangsáv közvetlenül a készüléken, esetleg a távirányító segítségével, vagy okoseszközre telepíthető applikáció útján a látássérült emberek által is önállóan beállítható legyen.

– A narrációs hangsáv a különféle szolgáltatók esetében egységesen, azonos módon legyen elérhető, például a távirányítón egy dedikált gomb segítségével.

– A narrációs hangsáv legyen elérhető azon alkalmazásokon keresztül is, amelyek lehetőséget nyújtanak a műsorok utólagos megnézésére, például RTL Most, Telekom TV GO, stb.

– A televízióműsorok visszanézését lehetővé tevő honlapokat és mobilapplikációkat is szükséges akadálymentessé tenni.

– Az audionarráció minőségének egységesítése érdekében szakmai minimumkövetelményeket kell kidolgozni.

Németh Orsolya

szakmai vezető

A 77 Elektronika Kft. 2025 januárjától új beszélő vércukormérő bevezetését tervezi. A Dcont ROLL beszélő vércukorszintmérő készüléket szeretnék olyan önkéntesek körében tesztelni, akik cukorbetegek és akár a cukorbetegségük okán, akár már korábban látássérültekké váltak. A tesztelésre 2024. december 5-én, csütörtökön 16:00 óráig lehet jelentkezni.

A nagyjából 1-2 óra időtartamú teszt keretében az egyén vércukor önellenőrzési folyamatát, a készülék funkcióit és használhatóságát szeretné a cég körülbelül 10 látássérült páciensen tesztelni – együttműködésben a szövetséggel.

Kérjük, hogy amennyiben önkéntesként részt tud venni a tesztelési folyamatban annak érdekében, hogy a készülék minden szempontból a legjobban szolgálja a cukorbetegséggel élő látássérült embereket, vegye fel a kapcsolatot az MVGYOSZ ügyfélszolgálatával.

A tesztelés időpontjáról közvetlenül a cég értesíti a jelentkezőket.

dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető

Július 18-án szakmai bemutatót tartottak az MVGYOSZ székházában, melynek keretein belül bemutatkoztak a Matapo nevet viselő cég új termékei Magyarországon. A Matapo a legtöbbeknek a BlindShell Classic készülékekről lehet ismerős, most azonban grafikai ábrákat megjelenítő Braille-kijelzőt, okosszemüveget, közlekedést segítő eszközt és egyéb újdonságokat hoztak.

A Matapo cég képviseletében nagyinterjút készítettünk Kamil Korotnokival, akivel a vállalat által forgalmazott új termékekről beszélgettünk, sőt néhányat a beszélgetés során ki is próbálhattunk. Ilyen volt például a DotPad, amely azon túl, hogy egy 32 cellás Braille-kijelzőt is tartalmaz, képes kétdimenziós grafikai elemek azonnali megjelenítésére, tapinthatóvá tételére. A gyakorlatban a dolog úgy működik, hogy az előre előkészített fájlok iOS, Mac vagy Windows eszközről Bluetooth-kapcsolat segítségével betölthetők a DotPadbe, amely azonnal megrajzolja az ábrát, mi több, iPad esetén az ott rajzolt ábrákat is rögtön megjeleníti. A Matapo úgy látja, ennek felhasználása főként iskolákban, egyéb oktatási intézményekben lehet a leghatékonyabb.

Kipróbálhattuk az Envision Glasses szemüveget is, melynek lényege, hogy bizonyos helyzetekben képes lehet a vak felhasználó helyett látni. Hordása közben képes írásos anyagokat felismerni, ha rálát, ugyanígy egyes hétköznapi tárgyakat, előre beállított személyeket, azok pozícióit is felismeri, de videóhívás segítségével a szemüvegen keresztül másokkal is kapcsolatba léphetünk. Legnagyobb hátránya, hogy az eszköz pillanatnyilag nem ismeri a magyar nyelvet.

Beszéltünk még a cég NOA nevű eszközéről, amely egyfajta sálként hordható készülék, célja pedig, hogy segítsen a közlekedésben. AI technológia segítségével adhat hangjelzéseket és utasításokat, amelyeket egy csontrezonanciás fejhallgatón juttat el felhasználójához, szabadon hagyva így annak hallójáratát. A Matapo szerint az eszköz segíthet kereszteződéseken történő átkelésben, illetve az útakadályok, pl. ERollerek elkerülésében.

Szóba került még egy Windows 11-es, képernyőolvasóval felszerelt, Braille-kijelzővel ellátott táblagép is, amelyet szintén leginkább iskolai felhasználásra szán a cég.

Minden további részlet a ma este hallható interjúban, tartson Ön is velünk, és hallgasson Gépházat, az MVGYOSZ és a Net-Média Alapítvány informatikai magazinműsorát!

Mikor? 2024. július 26-án, pénteken 20:00 órától. Ismétlés vasárnap 13:00 órakor.
Hol? Az online hallgatható Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.
A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Rauch Róbert
műsorvezető

A szeptemberi nagyüzem új termékek egész sorával robban be, a Gépházban az Apple legújabb készülékeivel és a berlini IFA kiállítás néhány érdekességével foglalkozunk.

Az ősz eleje hagyományosan igazi forgatagot jelent az informatika világában is, megannyi gyártó mutatja be legfrissebb fejlesztéseit, amelyek között igazán hasznosak épp úgy előfordulnak, mint jól hangzó, de hasznavehetetlen őrültségek.

A Gépház esti adásában igyekszünk néhány példával szolgálni ezekre, így hallgatóink levelei mellett foglalkozunk a héten debütált iPhone készülékekkel, és megpróbáljuk felgöngyölíteni, milyen kézzelfogható újdonságokra számíthatnak a friss vásárlók, és mely szolgáltatások érkezhetnek a későbbiekben. Ezt követően átnyergelünk a Berlinben megrendezett IFA informatikai kiállításra, és érdekesnek ígérkező termékekről beszélgetünk. Szóba kerül például egy mesterségesen intelligens kamerarendszer, amely tárgyakat, arcokat, de még háziállatot is felismer, lamentálunk egy szintén AI által felturbózott tolmácsgépről, amely szinte valós időben fordít le beszélgetéseket, de szóba kerül a Tesla cég azon törekvése is, hogy agyi implantátumok által gondolatalapú kommunikációt valósítson meg.

Egyesítse velünk a jelent és a jövőt, legyen ma este is a Gépház vendége!

Mikor? 2024. szeptember 13-án, pénteken 20:00 órától. Ismétlés vasárnap 13:00 órakor.
Hol? Az online hallgatható Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.

A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Rauch Róbert
műsorvezető

A látássérült személyek számára is használható, speciális formátumú (nagybetűs, Braille) naptárakat mutat be Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezető, amelyek megtalálhatóak az MVGYOSZ segédeszközboltjának kínálatában.

Személyesen Budapesten a Thököly út 105. szám alatt, vagy a bolt.mvgyosz.hu oldalon is megvásárolhatja a látássérült emberek önálló életvitelét megkönnyítő segédeszközöket.

A videó ide vagy az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:

https://youtu.be/OB-UU-jMnbE

Az MVGYOSZ segédeszközbolt kínálatának összeállítása során mindig arra törekszünk, hogy minden olyan eszközt be lehessen szerezni, amelyek segítenek minket, látássérült embereket az élet minden területén.

A tanulás során is fontos, hogy rendelkezzünk azokkal a segítő technológiákkal és eszközökkel, amelyekkel minél önállóbban tudunk tanulni, felkészülni az órákra. Dr. Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezető olyan termékeket mutat be, melyek segítik a tanulást, és megvásárolhatóak a segédeszközboltban, vagy a bolt.mvgyosz.hu webáruházban.

A videó az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
https://youtu.be/syE9b8Hs5RY