Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy MP3, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktiválás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Tudjon meg többet a hangoskönyv-lejátszó használatáról
Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy cd, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hangoskönyvtár katalógus
Szerző | Cím | Felolvasó | Azonosító | Terjedelem | Műfaj | Formátum | Megjegyzés |
---|
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktivizálás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Hogyan lehet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez 2020. július 1.-től kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten a Thököly út 105. szám alatt, a II. emeleten található.
A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy segítségével is, de ekkor egy szabályszerű meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány) a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.
A hangoskönyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik. Aki postai kiszállítással kér hangoskönyveket, azt kérjük, egyeztessen telefonon a könyvtár munkatársával a 06-1/384-8440-es telefonszámon.
A személyesen, vagy postai kiszállítással kölcsönzött hangoskönyveket 2022. július 1-től kizárólag hangoskönyvlejátszón lehet kölcsönözni. A kölcsönzéshez biztosított eszköz leírását itt olvashatja. A hangoskönyvlejátszó használatának feltételeiről itt olvashat bővebben.
Online is hallgathatja a hangoskönyveket, ha letölti az MVGYOSZ hangoskönyvtára alkalmazást iOS eszközre az
App Store, vagy Android készülékre a Google Play áruházból.
Az alkalmazás használatához regisztráció szükséges.
A regisztrációra jogosultak köréről és a regisztráció menetéről ide kattintva lehet részletesen tájékozódni.
Ki lehet kölcsönző?
Az MVGYOSZ Bodor Tibor Hangoskönyvtára hangoskönyv állományából az a látássérült személy kölcsönözhet ingyenesen, aki az adott naptári évre vonatkozóan rendezte tagsági jogviszonyát az MVGYOSZ egyik tagegyesületénél.
Az a látássérült személy, aki nem tagja az MVGYOSZ egyik tagegyesületének sem, az szolgáltatási díj ellenében veheti igénybe a szövetség szolgáltatásait. Ennek díja évente 6000 Ft. A díj befizetéséről kérjen információt a szövetség ügyfélszolgálatán.
A Hangoskönyvtár története
Az MVGYOSZ hangoskönyvtára 1961-ben kezdte meg működését a Hermina út 21 szám alatt. A 70-es évek elején költözött át a mai helyére, a székházba. Kezdetben orsós magnón hallgatható könyveket lehetett kölcsönözni. A kazettás magnók térhódítását követően, a hangszalagon levő állományt átmásolták kazettára a szövetség stúdiójában. Közel 10 éven keresztül párhuzamosan lehetett orsós és kazettás műveket kölcsönözni, majd 1989-ben az orsós állomány végleg kikerült a könyvtárból. A fejlődés következő mérföldköve volt a kazettás művek digitalizálása. A 2000-es évektől lehetett CD-ről hallgatható könyveket kölcsönözni. Az ezzel párhuzamosan működő kazettás kölcsönzés pedig a 2017-es év folyamán fejeződött be. A technika fejlődésének köszönhetően 2018. szeptemberétől már online is hallgathatóak a művek.
A hangoskönyvtár Bodor Tibor színművész emlékére 2018. január 4-én felvette nevét. A művész 2000. június 20-án bekövetkezett haláláig több mint 500 könyvet olvasott fel, közel 9000 órában a látássérült személyek számára.
A Bodor Tibor hangoskönyvtárban a közel 4000 felolvasott mű között egyaránt megtalálhatóak a hazai és külföldi klasszikus regények, a kortárs írók művei, a kötelező olvasmányok, útleírások, ismeretterjesztő művek és gyermekeknek szóló könyvek.
Az állomány folyamatosan bővül. Ezt köszönhetjük a Bodor Tibor Kulturális Egyesület vezetőségének, akik több száz önkéntessel dolgoznak együtt azért, hogy a látássérült személyek minél több irodalmi alkotáshoz férjenek hozzá hallgatás útján.
Az alábbi videón egy rövid riportot hallgathat meg Bodor Tiborral:
Az alábbi videón röviden betekinthet a hangoskönyvek készítésének rejtelmeibe:
VV-lapozó: „A kihívás mindig lehetőség”
A Vakok Világa 2024. évi harmadik lapszámában jelent meg az alábbi interjú, amelyben dr. Nagy Sándor elnök az elmúlt évekre való visszatekintés mellett a jövőre vonatkozó terveinek néhány részletét is megosztotta az olvasókkal.
Vakok Világa: Visszatérő téma a Vakok Világa folyóirat oldalain az MVGYOSZ székházfelújítása, a visszaköltözésről már többen is nyilatkoztak az elmúlt hónapokban. A szövetség elnökeként te hogyan értékeled azt, hogy hosszú évek után az MVGYOSZ újra a Hermina úti székházból látja el a feladatait?
Dr. Nagy Sándor: Nehéz erre néhány szóval válaszolni, mert sok szempontot kell figyelembe venni, ráadásul az MVGYOSZ-nek nemcsak az elnöke vagyok, hanem az ügyfele is, hiszen látássérült emberként a szövetség több szolgáltatását én magam is használom. Ha csak magát a helyszínt veszem, csodaszép helyen dolgozunk, a szolgáltatások sokkal jobb körülmények között működnek, az épületegyüttes átláthatóbb, szebb, igényesebb és tágasabb, mint régen volt.
Az esztétikai szempontokon túl ugyanakkor funkcionálisan is használhatóbb lett a székházegyüttes azáltal, hogy nincs összeépítve a két épület. Jobb a megvilágítottság, minden oldalról kapjuk a fényt, felhasználóbarát lett az épületen belüli és az épületek közötti közlekedés. Sőt az udvari közlekedés is egyszerűbbé vált akadálymentesítési szempontból; gondozott, szép park vesz körül minket, elkülönülnek a parkolóhelyek, az épület használata a látássérült személyek szempontjából összességében könnyebbé vált.
V. V.: Mennyire ment könnyen az átállás?
Dr. N. S.: A változásokat mindenkinek meg kell szoknia, és aki a régi házat ismerte, szerette, talán nehezebben hangolódik rá az újra. A fedett, akadálymentes rámpán akár kerekesszékkel is megközelíthető az épületegyüttes, a bejutáshoz nem kell az egész villán átsétálni, mint korábban. A tájékozódást az udvaron vezetősávok is könnyítik, a munkatársak pedig nagyon előzékenyek, mindenkinek segítenek a bejutásban, akinek szüksége van rá. Illetve a szövetség minden fórumon jelezte a székházba történő bejutás módját, és aki időpontra érkezik a boltba vagy a könyvtárba, előzetesen üzenetet kap, amelyben emlékeztetjük erre is.
V. V.: Ha a szolgáltatások oldaláról vizsgáljuk a kérdést, milyen plusz lehetőségeket kínál az új székház?
Dr. N. S.: Fontos hangsúlyozni, hogy a felújítást megelőzően már nagyon rossz körülmények között dolgoztak a munkatársak. Leromlott állapotban volt a vízvezetékrendszer, a fűtés, az elektromos vezetékek, omlott a vakolat, folyamatosan azon kellett aggódni, hogy ha valami elromlik, akkor nem tud tovább működni a szövetség. Mondhatjuk: a 23. óra 59. percében sikerült megkezdeni a felújítást.
Ma egy XXI. századi, szép, épületgépészetileg megújult, akadálymentes épületegyüttesben biztosítjuk a látássérült emberek számára a szolgáltatásokat. A villaépületben működnek az irodák, illetve a reprezentációs közösségi terek, és az a szolgáltatás, amely a legnagyobb helyet foglalja el, a Braille-könyvtár. A több mint 12 ezer kötetből álló állomány egy 450 méteres gurulós polcrendszerre került fel, így nagyon sok helyet spóroltunk, hiszen a könyvekkel teli polcokat egész közel lehet egymáshoz gurítani.
A segédeszközbolt, az ügyfélszolgálat, a segédeszközszerviz, a tankönyvadaptálás a másik épületben, a szolgáltatóházban érhető el. A közel 300 fős rendezvényterem is ennek az épületnek a felső szintjén kapott helyet; mindkét egységben lift segíti az akadálymentes közlekedést. Az új székház arra is több lehetőséget ad, hogy a szolgáltatásokat fejlesszük, illetve újakat vezessünk be, mert van rá hely és megfelelő környezet. Ez hatalmas előrelépés a szövetség számára.
V. V.: Szakmailag, és ezen belül elsősorban az érdekképviseleti munkára fókuszálva, a megújult környezet és a modern infrastruktúra milyen hatással lesz a szervezeti életre?
Dr. N. S.: A szövetség nagyon aktív érdekképviseleti munkát végez, kiterjedt és szerteágazó kapcsolatrendszere van: együttműködik a fogyatékossággal élő embereket tömörítő országos szervezetekkel, rendszeresen tart szakmai megbeszéléseket a 21 tagegyesülettel, és gyakran érkeznek nemzetközi partnerek is az MVGYOSZ-hez.
Mindezekhez megfelelő és méltó körülményeket biztosít a megújult székház. Hiszen most már nem kell visszamondani eseményeket azért, mert például egy kerekesszékes személy nem tud bejutni az épületbe. Emlékszem, korábban volt olyan eset, hogy a szövetség székházában szerettek volna megtartani egy országos szakmai eseményt, amit nem tudtunk bevállalni, mert nem volt akadálymentes a bejutás. Elmondhatjuk, hogy a székház a felújításnak köszönhetően mindenki számára elérhetővé vált.
V. V.: Személyesen neked, Nagy Sándornak, mit jelent az, hogy a te elnökséged alatt újult meg a székház?
Dr. N. S.: Álszerénységnek tűnhet, de tényleg azt gondolom, hogy én csak a dolgomat végeztem. Aki elvállalja egy érdekképviseleti szervezet vezetését, jól tudja, hogy nem telik el úgy egyetlen nap sem – és ez alól nem kivételek sem a hétvégék, sem az ünnepnapok –, amikor ne kellene foglalkozni a szervezet ügyeivel, hiszen az elnöknek lehetőségeket kell teremtenie az általa képviselt szervezetnek, embereknek. Talán jókor voltam jó helyen, így sikerült az MVGYOSZ centenáriumi évében arra is felhívni a figyelmet, hogy méltatlan körülmények között működünk, holott nem is ez volt a rendezvénysorozat célja. Szerencsés voltam, hogy pont az én elnökségi időszakom alatt ünnepelte százéves évfordulóját a szervezet, hiszen a centenáriumi rendezvénysorozatnak köszönhetjük, hogy megvalósulhatott a felújítás. Ez a lehetőség akkor felcsillant, megragadtuk, és mindent megtettem, megtettünk a munkatársaimmal azért, hogy valósággá is válhasson. Nehéz és küzdelmes időszak áll mögöttünk, kerestük a lehetőségeket, írtunk beadványokat, kérelmeket, személyes meghallgatásokat kértünk az ügyben, vagyis mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a beruházás megvalósulhasson.
V. V.: A Vakok Világának legutóbb nagyjából egy éve adtál interjút. Hogyan értékeled az azóta eltelt időszakot, milyen feladatokkal foglalkozott és milyen eredményeket ért el azóta az MVGYOSZ?
Dr. N. S.: Munkatársaimmal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a minisztériumokkal, kormányzati szervekkel, és arra törekszünk, hogy a jogszabályi környezet minél jobban biztosítsa a fogyatékossággal élő emberek jogainak érvényesülését. A KRESZ módosítása során fontos feladataink voltak, többek között felhívtuk a jogalkotók figyelmét a taktilis vezetősávok helyzetének rendezésére. Szeretnénk elérni, hogy a KRESZ kimondja: a vezetősávokra nem lehet pakolni, ha pedig valaki mégis megteszi, az minősüljön szabálysértésnek és legyen szankcionálható. A vezetősávok azért vannak, hogy vezessék a vak embert, nem pedig azért, hogy akadályokat helyezzenek el rajtuk.
Emellett hasznos lenne, ha a rollerekkel kapcsolatos szabályozások is bekerülnének a KRESZ-be. A kerékpárutak problémájának a rendezése szintén fontos, mivel sajnálatos módon úgy oldják meg a kerékpárosok közlekedését, hogy a járdából vesznek el egy részt, amit csak felfestenek, márpedig ezt fehérbottal nem lehet észlelni. De visszatérő problémaként vannak jelen az életünkben az elektromos rollerekkel kapcsolatos szabálytalanságok is. Az már most látszik, hogy ezeknek a megoldása hosszú folyamat lesz, de a kis lépések taktikájával azért tudunk haladni.
Aktívan részt vettünk az új Építésügyi törvény módosításában is, azon dolgoztunk, hogy az új törvényben rögzítésre kerüljön az egyenlő esélyű hozzáférés elve, az egyetemes tervezés és az akadálymentesítés fontossága.
A digitális állampolgársággal kapcsolatos jogszabályok megalkotásában szintén volt feladatunk. A törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy minden állampolgár számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést. A hozzáférés azonban nem a jogalkotás szakaszában csorbul, hanem akkor, amikor végrehajtják a jogszabályba foglalt követelményt, ami biztosítaná, hogy minden állampolgár képes legyen digitálisan intézni az ügyeit.
V. V.: A digitális állampolgárság miként érinti a látássérült embereket? Mit jelent ez a gyakorlatban? Mit tehet az MVGYOSZ azért, hogy ne szoruljanak ki ebből a látássérült személyek?
Dr. N. S.: A közigazgatásban és az egészségügyben egyre terjed a digitális ügyintézés. Ez egy látássérült embernek nagy segítség lenne, hiszen nehezen tudja a hivatalokat felkeresni, nehezen tud időpontot foglalni stb. Jelentősen segítené tehát az ügyei intézését, ha ezt egy számára is használható alkalmazás segítségével tehetné meg. A mi feladatunk tehát az, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejlesztéseket, a végrehajtásokat. Hogy résen legyünk, és amikor észlelünk egy problémát, akkor azonnal felkeressük a fejlesztő céget, valamint a fejlesztést megrendelő intézményt, és jelezzük a problémákat, illetve kérjük azok javítását. Már működik a digitális állampolgárság alkalmazás, ahova lehet regisztrálni, de még nem éles a rendszer, majd csak januártól lesz az. Viszont már most vannak olyan visszajelzések a látássérült emberektől, hogy a gombok nincsenek megfelelően felcímkézve, az alkalmazás pedig csak részben beszél magyarul – az észrevételeinket természetesen már jeleztük a fejlesztő cégnek.
V. V.: A Digitális Állampolgárság Programban országszerte sor kerül majd felkészítő képzésekre?
Dr. N. S.: Természetesen igen, de a pályázatot még nem írták ki. Viszont már együttműködünk a kiíró szervezettel, annak érdekében, hogy a szövetség segítse az olyan tananyagok elkészítését, amelyek a látássérült emberek digitális kompetenciafejlesztését szolgálják. Vagyis a látássérült ember megtanulja használni az okoseszközöket és a számítógépet azért, hogy az ügyeit digitálisan tudja intézni. Ehhez szolgáltatunk tananyagot, melyet az Informatika a Látássérültekért Alapítvánnyal közösen dolgozunk ki. Illetve országos szinten kijelölünk mentorokat is, akik majd ezeket a képzéseket megtartják, akik értik a látássérült emberek problémáit és ismerik a speciális eszközhasználatukat.
V. V.: Kik lesznek a mentorcsapat tagjai?
Dr. N. S.: Az MVGYOSZ 21 tagegyesületénél jelenleg is dolgoznak olyan látássérült szakemberek, akik segítik a látássérült személyeket az eszközök használatának megtanulásában. A mentorok jelentős része még a Távszem projekt alatt kapott képzést a speciális oktatásról, és ezt a tudást már öt éve használják. A szövetség elsősorban ezen személyeket fogja javasolni a Digitális Állampolgárság Programban az oktatásra, hiszen nekik jelentős tapasztalatuk és előképzettségük van a módszerről. A program várhatóan 2025 első félévében indul.
V. V.: Nem csak a látássérült embereket érintő újdonság a 2024. július 1-jétől bevezetett üvegvisszaváltás. Hogyan tudja egy látássérült ember visszaváltani a palackokat?
Dr. N. S.: Ez jelenleg országos probléma, a látássérült embereknek pedig különösen nagy kihívás, mivel a palackok visszaváltására rendszeresített automatákat mi nem tudjuk önállóan használni. Illetve az az alkalmazás, amelynek segítségével rendelkezhetünk a visszajáró pénzről, nem akadálymentes.
A problémákat a szövetség többször jelezte a MOHU-nak, sőt az automaták telepítése előtt még állásfoglalást is kértünk az akadálymentesítésre vonatkozóan. Erre sajnos nem kaptunk választ. Miután elindult a visszaváltás, és üzemelni kezdtek az automaták, élesben is megtapasztaltuk, hogy a látássérült személyek azokat valóban nem képesek önállóan használni. Így ismét írtunk a MOHU-nak egy levelet, melyre ebben a pillanatban is várjuk a választ.
V. V.: Az akadálymentesítés egy visszatérő és kimeríthetetlen téma az MVGYOSZ berkein belül…
Dr. N. S.: Így igaz, éppen ezért a szövetség akadálymentesítéssel foglalkozó munkacsoportja egy nagyon komoly útmutatót készített az épített környezet akadálymentesítésének elősegítése érdekében. Az anyag tartalmazza a legfontosabb információkat, aktuális jogszabályokat és tudnivalókat az akadálymentesítésről. A kivitelezés elősegítése érdekében a szöveges információkon túl ábrákon is szemléltetjük az egyes folyamatokat. Bízunk benne, hogy az útmutató segíti majd a tervezők, kivitelezők munkáját, illetve azoknak is támpontot ad, akik az érdekképviseleti területen dolgoznak, hiszen van mihez nyúlni, meg tudják mutatni a helyi kivitelezések, tervezések során, hogy mi az MVGYOSZ hivatalos és egységes álláspontja az akadálymentes környezet kialakításáról. Az ingyenesen hozzáférhető útmutató fent lesz a szövetség honlapján, megküldjük a rehabilitációs szakmérnököknek, valamint a tagegyesületeknél is elérhető lesz.
V. V.: Mivel járul hozzá a szövetség a tagegyesületek működéséhez, szakmai munkájukhoz?
Dr. N. S.: Az MVGYOSZ folyamatos kapcsolatot tart fenn a tagegyesületekkel: szakmai eseményeket szervezünk számukra online és személyes formában, ahol meg tudjuk beszélni a fontosabb kérdéseket, és ahol egységes álláspontot tudunk kialakítani az érdekképviselet terén, valamint áttekintjük a működéssel kapcsolatos ügyeket is. A tagegyesületek működését költségvetési forrás biztosításával is segítjük, az állami költségvetési támogatás közel felét továbbadjuk az egyesületeknek. A szövetség által gyűjtött adó 1%-okból pedig szintén részesülnek, ebből 60%-ot ad tovább az MVGYOSZ a tagegyesületek számára. A segédeszközboltban tagi kedvezménnyel tudják megvásárolni az önálló életvitelt megkönnyítő eszközöket, illetve vásárlási utalványokkal és egyéb támogatásokkal segítjük a rendezvényeik sikeres megvalósítását. Továbbá a székházban a két budapesti székhelyű egyesület évente két alkalommal szervezhet ingyenesen eseményt.
A működési költségeik csökkentése érdekében a szövetség minden egyesület részére díjmentes telefonelőfizetést biztosít, azaz a havi előfizetés összegét az MVGYOSZ állja.
V. V.: Lassan egy évtizede állsz a szövetség élén, már a második ciklusban töltöd be az elnöki tisztséget. Az MVGYOSZ által nyújtott szolgáltatások fejlesztése tekintetében melyek azok, amelyek különösen emlékezetesek a számodra?
Dr. N. S.: Az elmúlt csaknem tíz év munkájáról nagyon sok jót tudok elmondani, sok eredményünkre vagyok büszke. Azt gondolom, hogy az első ciklus első három-négy éve a szervezeti megújulásról szólt, ami megalapozta a későbbiekben elért eredményeket. Ennek mindenképpen katalizátora volt a 2018-ban tartott centenáriumi rendezvénysorozat, ami új találkozások, új ötletek és technikai innovációk sorozatát indította el. A második ciklus legjelentősebb eseménye kétségkívül a székház felújítása volt, a szolgáltatások fejlesztése pedig már korábban elkezdődött. Ennek az időszaknak az egyik kiemelkedő innovációja a Távszem szolgáltatás (távoli segítségnyújtás látássérült emberek számára), aztán új internetes felületet kapott a hangoskönyvtár, bővült az állomány. Kivezetésre került az elavult CD-s kölcsönzés, és két éve már annak is, hogy egy modern hangoskönyv-lejátszón tudják kikölcsönözni az olvasók a felolvasott műveket. Haladva a kor követelményeivel a hangoskönyvtár alkalmazás is az eltelt időszakban került kifejlesztésre, melynek jelenleg több mint 3000 olvasója van.
A webáruház szintén pár éve működő szolgáltatása az MVGYOSZ-nek, évente nagyjából 1300 vásárlást bonyolítanak le a felületen, amivel több tízezer kilométernyi utazást spórolunk meg tagjainknak.
A látássérült fiatalok szervezett összefogása is néhány esztendeje működik, illetve a mostani ciklusban került vissza a Vakok Kertjének működtetése a szövetséghez.
A BlindShell magyarul beszélő okostelefon honosítása, árusítása, szervizelése szintén az utóbbi évek eredménye; 2021-ben kezdtük meg a BlindShell 2-es készülék forgalmazását, és eddig több mint ezer darabot adtunk el belőle.
V. V.: Az új szolgáltatások mellett a korábbi szolgáltatások is megújult formában működnek…
Dr. N. S.: Igen, hiszen ami jó, azt meg kell becsülni, a színvonalát pedig fenn kell tartani. Nagy öröm, hogy sikerült felújítani a Vakvezetőkutya-kiképző Központot: új tanpályát kaptak a kutyusok a tanuláshoz, valamint bevezettük a vakvezetőkutyák egészségügyi ellátásának támogatását, vagyis, ha valaki vidéken viszi el állatorvoshoz az MVGYOSZ által kiképzett vakvezetőkutyát, akkor az ellátás árának egy részét a szövetség visszatéríti a gazdának.
A Braille-könyvtár állományát is rendbe raktuk, illetve a segédeszközboltban kapható eszközök javítására elindítottuk a segédeszközszerviz szolgáltatást is.
Nem egy esetben nemcsak a szolgáltatás formája újult meg, hanem a tartalma is bővült. Mérföldkőnek tartom, hogy megvásároltuk és üzemeltetjük a DITAL weboldalt (Digitális Tartalom Látássérülteknek), ahol több mint negyvenezer mű érhető el a látássérült személyek számára akadálymentes formátumban.
V. V.: Számba véve a felsorolt eredményeket, nemcsak új célokat és programokat kell kitűzni a következő időszakra, de azzal is fontos törődni, ami már megvan, és ami mozgásban tartja ezt a szerteágazó rendszert…
Dr. N. S.: Egyértelmű, hogy a megvalósult fejlesztéseket fenn kell tartani, biztosítani kell a működésüket. A HR-szakemberek régóta nagy hangsúlyt fektetnek a csapatmunkára, így én sem mondok azzal nagy újdonságot, hogy mindez lehetetlen lenne egy jó csapat nélkül, melyet egy tapasztalt vezető fog össze. A világ változik, azt, hogy milyen további fejlesztésekre lesz szükségünk, a technológiai változások nagyban befolyásolják. Bizonyára a mesterséges intelligencia fejlődésének is lesznek olyan nóvumai, amelyeket be tudunk és be is kell építenünk a munkánkba.
V. V.: Sok minden szóba került a székház felújításától kezdve a szövetség érdekképviseleti munkáján át a tagegyesületekig, a nagy kérdés azonban az, hogy hogyan tovább? Szűk egy év múlva tisztújító választások lesznek a szövetségnél. Mi a terved, újra megméretteted magad a választásokon?
Dr. N. S.: Az elmúlt évek embert próbáló kihívásai közepette egy olyan kivaló szakmai csapat kovácsolódott össze, amilyen sok csúcsvezetőnek talán egyszer sem adatik meg az életében. A kihívás mindig lehetőség, amit nem szabad veszni hagyni. Elmondhatom, hogy igazán elkötelezett és tehetséges szakemberek vesznek körül, akikkel kölcsönösen inspiráljuk egymást. Nagy öröm és megtiszteltetés is számomra, hogy én foghatom össze ezt a csapatot, és ha a küldöttek továbbra is bizalmat szavaznak, nagyon szívesen folytatom ezt a munkát. Sok terv van a fejemben, de egy igazán nagy álmom is van még, amin már dolgozunk a munkatársaimmal: a balatonboglári üdülő felújítása, korszerűsítése. Minden évben én is eltöltök ott egy-egy hetet, és látom, hogy mennyire szeretik az emberek, ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy mennyire nagy szükség lenne a felújításra. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor nyugodtan dőlhetek hátra a karosszékemben, és a továbbiakban az MVGYOSZ egyszerű ügyfeleként élvezhetem mindazokat az eredményeket, amelyeket majd az utódaink érnek el.
VV, hk, fz
VV-lapozó – „Motivál, hogy mindig van mit tenni” – Interjú dr. Ozvári Ádámmal
Dr. Ozvári Ádám közel tíz éve tölti be a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos szövetsége alelnöki posztját. A jogász végzettségű szakember az MVGYOSZ mellett további érdekképviseleti szervezetek munkájába is bekapcsolódott az elmúlt évtizedekben, rendszeresen sportol, tagja a LÁSS vakfoci csapatának, unatkozásra sosincs ideje, hiszen három gyermek édesapja. Munkáról, a szövetség eredményeiről és a látássérült emberek egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélgettünk belvárosi munkahelyén.
A hirtelen érkező májusi nyár a belvárost sem kíméli, az égető nap elől sokan a Honvéd tér árnyas fái alá menekülnek. Elmélázva nézem őket, gyerekkori emlékek kötnek a belváros ezen szegletéhez, nosztalgikus hangulatban érkezem az interjúra, így adja magát, hogy interjúalanyom korai éveiről érdeklődjek felvezetésként.
Ádám, hol és miként töltötted a gyermekéveidet?
Egy Pest megyei kisvárosban, Gödöllőn nőttem fel az 1980-as években, mondhatni kétlaki életet éltem, sok időt töltöttem a budapesti rokonoknál is. Hatéves koromban a Vakok Általános Iskolájában kezdtem meg a tanulmányaimat, bejáró voltam, a szüleim meg tudták oldani, hogy délutánonként hazavigyenek. A 90-es években még újdonságnak számított,
de egyike voltam azoknak, akik már az általános iskolában integráltan tanulhattak, habár ez csak az utolsó másfél évben következett be. A hetedik és nyolcadik osztályt, majd ezt követően a középiskolát, már Gödöllőn fejeztem be. Braille-írással készült tananyagokat használtam, később, a gimnáziumban kazettára olvasott tankönyvek segítették a tananyag elsajátítását.
Családi hagyományokat folytattál a jogi pálya választásával vagy a középiskolai tanulmányaid alatt döntötted el, hogy jogász leszel?
A családunkban elég sok jogász van, a szüleim is azok, így lehetett volna ez családi indíttatás, de nem volt presszió otthonról, engem eleinte sok minden érdekelt, alapvetően a felvételi előtt nem sokkal, decemberben döntöttem a jogi pálya mellett, egyrészt mert több barátom is ezt a hivatást választotta, másrészt mert erről tudtam, hogy mivel jár, a humán beállítottság pedig megvolt. Az egyetemen szerettem a büntetőjogot, de mióta befejeztem az egyetemet, érdemben nem volt közöm hozzá, a munkajogra meg azt mondtam, ez az, amivel biztos nem szeretnék foglalkozni, de aztán úgy fordult az élet, hogy elég sokat dolgoztam e területen.
Az egyetem elvégzése után gyorsan sikerült munkát találnod?
A Motiváció Alapítványnál helyezkedtem el, és ez azóta sem változott, januárban ünnepeltük a közös munka huszadik évfordulóját. Persze, időközben sok mással is foglalkoztam, de a munkakapcsolat megmaradt a szakvizsga után is, amikor ügyvéd lettem. A Motiváció Alapítványt Zalabai Péterné és fogyatékos emberekkel foglalkozó szervezetek hozták létre 1991-ben. Eleinte csak mozgássérült embereket segítettek, de később ez kiegészült más fogyatékossági csoportoknak nyújtott szolgáltatásokkal. A támogató szolgálatot a fogyatékossággal élő emberek vehetik igénybe, a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást pedig a fogyatékossággal élő munkakeresőkön túl egyéb megváltozott munkaképességű személyek is igénybe vehetik. Jogi tanácsadást is nyújtunk számukra, főleg olyan témákban, amelyek a fogyatékossághoz kötődnek, fordulhatnak hozzánk az ellátások igénylésével kapcsolatban vagy munkajogi kérdésekben. A kapacitásaimtól függően praktizálok ügyvédként is, főleg munkajogi és egyenlő bánásmódot érintő ügyeket vállalok.
Az eltelt évtizedek alatt szakmai kapcsolatba kerültem több olyan érdekképviseleti szervezettel is, amelyek a látássérült emberek számára nyújtanak segítséget, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége mellett a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületével és a Siketvakok Országos Egyesületével is kapcsolatban álltam.
Mi az, ami a leginkább motivál a munkád során?
A legjobban azokat az ügyeket szeretem, azok a legemlékezetesebbek számomra, amelyeknél valamilyen szakmai kihívással találkozom, illetve, ha valakinek olyan segítséget tudok nyújtani, ami nagyban befolyásolja az életét. A legjobb, persze, ha ez a két szempont találkozik. Tavaly ért véget egy olyan ügy, amely közel hat éven keresztül húzódott egy rokkantsági ellátással kapcsolatban, és a végén megnyertük a pert. Havi szinten háromszoros összeget sikerült az ügyfélnek kiharcolni.
A munka és a civil tevékenységek mellett te három gyermek édesapja is vagy…
Amikor kicsik voltak a gyerekek, az ellátásuk, nevelésük nagyobb részt az anyukájukra hárult, de kiskoruktól fogva önállóságra neveltük őket, sosem voltak túlféltve. Megszokták, hogy látó segítség nélkül közlekedünk, végezzük a mindennapi teendőket, így természetes módon alkalmazkodtak a helyzethez, mi pedig mindig megbíztunk bennük. Másodiktól elbuszoztak a suliba, fizikailag is jó kondiban vannak, mert nem gépkocsival vittük őket mindenhova, mint a kortársakat. Érdeklődőek, nyitottak a világra, a két lányom gyönyörűen énekel, a 17 éves fiam úgy tűnik, az informatika iránt mutat érdeklődést.
Az aktivitás más területen is jellemző rád. Hogy jött a vakfoci ötlete?
A sport mindig jelen volt az életemben, kondiztam, ha mód nyílt rá, futottam, már a Vakok Általános Iskolájában próbálgattunk focizni, bekötöttük a labdát egy zacskóba, hogy csörögjön, de akkor még nem tudtam, hogy van kifejezetten vak játékosok számára adaptált kispályás foci. Nagyjából tizenöt éve, 2010 körül olvastam az interneten a vakfociról, amit szerettem volna kipróbálni. A Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete segítségével, a LÁSS-sal meghirdettünk egy alkalmat, először a Vakok Általános Iskolájában próbáltuk ki magunkat, de hamarosan eljutottunk Németországba is tapasztalatszerzésre. A mai napig amatőr alapokon áll, hetente egy alkalommal tudunk edzeni, alkalmanként eljutunk külföldre amatőr tornákra. Itthon nincs kivel összemérni az erőnket, mert mi vagyunk az egyetlen vakfoci csapat…
Térjünk kicsit vissza a munkához. Az imént említetted az MVGYOSZ-t, mikor kerültél először kapcsolatba a szövetséggel?
Az első emlékem nagyjából hétéves koromra tehető, a Vakok Iskolájába jártam, akkoriban még szokás volt, hogy évente néhány alkalommal átvittek minket ebéd után a Vakok Szövetsége székházába. Ezt nagyon szerettem, mert a boltban segédeszközöket, játékokat, Braille-kiadványokat nézegethettünk. Az első tapintható órámat is ott vettük nyolcéves koromban. Nyilván az évek alatt egyre több szolgáltatást kezdtem el használni, egyre több embert ismertem meg, részt vettem a diáktalálkozókon, a középiskolától kezdve a tankönyveket is a szövetségtől kaptuk. Persze ezekben az években még nem tudtam, hogy egyszer munkakapcsolatba is kerülök az MVGYOSZ munkatársaival, tagegyesületeivel. Miután az egyetemet elvégeztem, felmerült, hogy legyek a VGYKE küldötte, igazán akkor kezdtem el bekapcsolódni az érdekképviseleti munkába. Jogászként 2007 körül csatlakoztam az MVGYOSZ munkájához, öt-hat évig én láttam el a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos teendőket, majd 2015-ben lettem a szövetség alelnöke.
Az elmúlt évtizedben sok előrelépés történt a szövetség életében, amelynek már második ciklusban vagy az alelnöke. Számodra melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek, amelyeket magad is kiemelkedő eredménynek ítélsz meg?
A Vakok Szövetsége egy viszonylag nagy létszámú és kiváló munkatársi közösséggel rendelkező szervezet, így az eredmények elsősorban a szövetség vezetőségének és a munkatársainak köszönhetőek, akik biztosítják, hogy működjenek a régi és új szolgáltatások, legyenek érdekképviseleti tevékenységek. Mi, az elnökség tagjai, időről időre bekapcsolódunk a munkába, közreműködünk a döntéshozatalban.
Fontos vívmánynak érzem a Távszem szolgáltatás elindulását, a hangoskönyv applikáció létrehozását, a DITAL átvételét és fejlesztését, de ha a saját területemről hozhatok példát, akkor azokat az ügyeket említeném, amelyek az egyenlő bánásmóddal kapcsolatosak, pozitív fejleménnyel és előremutató együttműködéssel zárultak.
Az érdekképviseleti munkában, amellett, hogy örülök az eredményeknek, én mindig azt nézem, hogy mit lehetne még csinálni, akármilyen jól dolgozunk, mindig jönnek új helyzetek, megoldandó ügyek. Más érdekképviseleti szervezetekkel együtt nagy a szerepünk abban, hogy a kereseti korlátot eltörölte a kormányzat a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő munkavállalók esetében, de az egyenlő esélyű hozzáférés terén a technika fejlődésével újabb és újabb teendőink vannak. Elvileg a digitális technológiák előretörésével a látássérült emberek számos olyan szolgáltatáshoz férhetnek hozzá, amelyek eddig elérhetetlenek voltak a számukra, de a gyakorlatban még mindig vannak olyan internetes felületek, amelyeket nem lehet akadálymentesen használni, legyen az egy beadvány, adatszolgáltatás, űrlapletöltés, ételrendelés vagy banki szolgáltatás. Így a kirekesztettség még inkább húsbavágó, hiszen mindezeket el lehetne kerülni, ha a tartalomszolgáltatók már a tervezés folyamatában egyeztetnének a látássérült embereket képviselő szervezetekkel.
Naponta olvashatjuk a hírekben, hogy a versenyszféra munkaerőhiánnyal küzd. Az informatika és a digitalizáció által a látássérült emberek számára megnyitott lehetőségekkel és távlatokkal mennyire vannak tisztában a munkaadók?
Amiben a hazai munkaadóknak mindenképpen fejlődniük kellene, az a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának ügye. Ha azt nézem, hogy hány látássérült munkavállaló tud a nyílt munkaerőpiacon a szakmájában elhelyezkedni, ráadásul olyan bérért, amit a nem megváltozott munkaképességű munkavállalók kapnak, akkor itt érzékelhető a szakadék. A munkaadók nem hiszik el, hogy azonos minőségű munkát tud egy látássérült munkavállaló végezni, pedig lehet, hogy csak akadálymentesítésre vagy munkakör-adaptációra lenne szükség. Sok teendőnk van még ezen a téren. Ha a nap huszonnégy órájában dolgoznánk, arra is jutna elegendő feladat, de engem motivál, hogy mindig van mit tenni.
Az utóbbi időben sokat gondolkodom azon, hogy mit tudnánk még megyei szinten azokért az időskorú látássérült tagokért tenni, akik kevésbé vagy egyáltalán nem használják az online technológiákat. Számolnunk kell azzal is, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően bizonyos szembetegségek, rendellenességek jobban megelőzhetőek vagy gyógyíthatóak, viszont ezáltal nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik a látássérülés mellett más fogyatékossággal élnek. Hosszú távon arra is ki kell dolgoznunk egy stratégiát, hogy a halmozottan sérült vak és gyengénlátó embereknek mit tudnak az érdekképviseleti szervezetek szolgáltatni.
Az interjú a Vakok Világa 2024./2. lapszámában jelent meg. A síkírású folyóirat az MVGYOSZ webáruházában vásárolható meg.
Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs
Volt egyszer egy antológia…
Április 11-én különleges időutazásra hív mindenkit az MVGYOSZ. Az Óda a fényhez című antológiából készült, 1997-ben elhangzott zenés műsor felidézésével a költészet napjára emlékezünk.
1990 októberében született meg a gondolat, hogy a látássérült költők és írók műveit össze kell gyűjteni. A következő év januárjában dr. Baranyi Imréné, Lak István és Rózsa Dezső vezetésével megkezdődött a gyűjtőmunka, amely 1991 végére fejeződött be. Ennek az áldozatos munkának és Körmendi Lajos szerkesztésének eredményeként jelent meg 1992-ben az Óda a fényhez – Vak és gyengénlátó költők és írók antológiája, amely 36 szerző 106 művét tartalmazta.
A több ezer példányban készült kötet a kétezres évek elejére elfogyott, utánnyomását 2005-ben az NKA támogatta.
Az antológiában szereplő művekből válogatásműsor készült látássérült előadóművészek részvételével, melyet a rádió is közvetített. Az élő műsor évekig járta az országot, a telt házas siker sehol sem maradt el, sőt még a határon túlra, a Kárpát-medence magyarlakta területeire is eljutott az összeállítás. Az 1997-es műsor további érdekessége, hogy a kötetből terjedelmi okokból kimaradt írásokból is felvonultat néhányat.
Az MVGYOSZ az emlékezetes archív felvétel közzétételével köszönti a költészet napját YouTube-csatornáján.
Volt egyszer egy antológia – 30 éve jelent meg az Óda a fényhez című kötet
Költészet napi összeállítás
Időpont: 2021. április 11. vasárnap 19 óra
- Nagy Sándor elnök köszöntője és ünnepi bejelentése az új antológiáról;
- Baranyiné Miks Mária visszaemlékező gondolatai az Óda a fényhez antológia születéséről;
- Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezető ismerteti az ünnepi bejelentéshez kapcsolódó pályázat részleteit;
- Karafiáth Orsolya költészet napi videóüzenete;
- válogatás az Óda a fényhez – Vak és gyengénlátó költők és írók antológiájából, 50 perces archív felvétel
A műsorban elhangzó versek és novellák:
Kerekes Géza: Érints is engem (Előadja: Lakó Sándor)
Bényei József: Tárgyaim (Előadja: Rózsa Dezső)
Zólyomi Erzsébet: Öléből szálltam a felhők közé (Előadja: Ferenczi Edit)
Gyengéné Fogarassy Margit: A vakság felé (Előadja: Ézsiás László)
Csokonai Vitéz Gizella: Vigasztaló (Előadja: Vígh Éva)
Szép Zoltán: A vakvezetőhöz (Előadja: Lakó Sándor)
Zólyomi Erzsébet: Szeretlek zengő ég (Előadja: Geriné Jóna Ilona)
dr. Baranyiné Miks Mária: Arcok (Előadja: Ézsiás László)
Varga Katalin: Hiányzol (Előadja: Ferenczi Edit)
Gábossy József: Fáni (Előadja: Palásti Tibor)
Zólyomi Erzsébet: Lépések zenéje (Előadja: Geriné Jóna Ilona)
Csokonai Vitéz Gizella: Vágyam (Előadja: Rózsa Dezső)
Juhász Imre: Az emlékek tövisei (Előadja: Vígh Éva)
Rácz J. Zoltán: Meditáció (Előadja: Lakó Sándor)
Szép Zoltán: Ki húzná meg a határvonalat? (Előadja: Geriné Jóna Ilona)
Rácz Lilla: Este a tóparton (Előadja: Ferenczi Edit)
Kerekes Géza: Köszönöm, Uram! (Előadja: Ézsiás László)
Gábor József: Hol kerék, hol talp (Előadja: Geriné Jóna Ilona)
Juhász Imre: Óda a fényhez (Előadja: Palásti Tibor)
A közvetítést ezen a linken lehet követni: https://www.youtube.com/watch?v=Ce4iCgBmHi8
Ünnepeljük együtt ezzel a rendhagyó összeállítással a költészet napját!
Volánbusz: május 1-jétől visszaáll az első ajtós felszállási rend
Május 1-jétől visszaáll a Volán járatokon az első ajtós felszállási rend, és ismét lehet jegyet vásárolni a buszokon. Ezzel párhuzamosan megszűnik a látássérült utasokra vonatkozó átmeneti díjmentesség a helyközi forgalomban.
“A Volánbusz járatain szombattól ismét lehet jegyet vásárolni a buszvezetőktől, visszaáll a fedélzeti jegyértékesítés és az első ajtós felszállási rend – közölte a társaság kedden az MTI-vel. Kiemelték, hogy a járatokon az első üléssorok továbbra sem használhatók, megmarad a kordonos lezárásuk, a száj és az orr maszkkal való eltakarása ezentúl is mindenki számára kötelező a Volánbusz valamennyi járatán és utasforgalmi létesítményeiben.
A Volánbusz azt kéri az utasoktól, hogy a május 3-án kezdődő érettségi időszakra, valamint a várhatóan május 10-től kezdődő iskolanyitásra tekintettel időben, és lehetőség szerint elektronikus úton vegyék meg jegyüket, bérletüket.
Az első ajtós felszállás újraindulásával egyidőben megszűnik az ellenőröknél történő pótdíjmentes jegyváltás lehetősége, tehát az utazás csak érvényes menetjeggyel vagy bérlettel kezdhető meg – írják a közleményben.”
Forrás: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/volanbusz-majus-1-jetol-visszaall-az-elso-ajtos-felszallasi-rend
A fentiekre tekintettel felhívjuk a figyelmet, hogy a korlátozások idejére a kísérő nélkül utazó látássérült személyek részére biztosított ingyenesség a felszállási rend helyreállásával megszűnik.
Mivel a Mobiljegy alkalmazás és a Volánbusz webes jegyvásárlási felületének akadálymentesítése tekintetében tavaly óta nem történt előrelépés, az MVGYOSZ ismét levélben fordult a társasághoz, kérve a látássérült utasok számára az elektronikus jegyvásárlás egyenlő hozzáféréssel történő biztosítását. Levelünkre a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. reagált, így az Informatika a Látássérültekért Alapítvány bevonásával a jövő héten megkezdődnek a hibák kijavítására vonatkozó tárgyalások.
Visszatér a webáruház
Január 23-án újra szélesre tárja digitális kapuit az MVGYOSZ webáruháza, a megszokott árukészlet mellett új termékek, hiánypótló játékok és webáruház-nyitó akciók várják a vásárlókat.
Az elmúlt hetekben többször adtunk hírt arról, hogy milyen változások történnek a segédeszközbolt háza táján. Az árukészlet kipakolását, rendszerezését, leltározását követően a bolt termékei végre elfoglalták méltó helyüket a polcokon, fiókokban és szekrényekben, a kifejezetten erre a célra épített speciális tárolórendszerben.
A bolt személyes felkeresésére még egy picit várni kell az engedélyeztetési eljárás miatt, de a webáruház 2024. január 23-án 8:00 órától újra várja a megrendeléseket.
A webáruház újranyitását szeretnénk emlékezetessé tenni, így az alábbi négy termékre – nyitási kedvezményként – 30%-os árengedményt biztosítunk 2024. január 31-éig.
A bevezető akció első tétele egy régen várt táblajáték. Az MVGYOSZ az elmúlt években több gyártót és forgalmazót keresett meg annak érdekében, hogy a szövetség segédeszközboltjában a legjobb minőségű és árfekvésű, tartós és rendszeres használatra alkalmas sakk-készletet tegye elérhetővé a látássérült emberek számára.
Ez a speciális asztali sakk-készlet látszólag nem különbözik a sokak által ismert sakk-készletektől, de kifejezetten a vak és gyengénlátó emberek számára fejlesztették ki. A készlet előnye, hogy a látássérült emberek a látó játéktársukkal is együtt tudnak játszani. A 36X36 cm méretű tábla fából készült. A sakkbábuk alján egy kis farúd található, amelyet az egyes mezőkön található lyukakba illeszthetnek a játékosok, így akadályozva meg, hogy a bábu elcsússzon vagy leessen a tábláról. A játékon a sötét és világos színeket tapintás útján is meg lehet különböztetni, a sötét figurák tetején található fém rátétnek, valamint a tábla síkjából kiemelkedő sötét mezőknek köszönhetően.
A készletet 34 849 Ft-os kedvezményes áron vásárolhatják meg a tagok január 31-ig.
A közelgő Valentin-nap jegyében a népszerű aragonit, féldrágakő medálokhoz is 30%-os kedvezménnyel juthatnak hozzá a vásárlók.
Az aragonit egy sajátos mészkő fajta, amelyet Orbán Balázs erdélyi író, néprajzi gyűjtő nevezett először székely gyémántnak. Keménységének köszönhetően a féldrágakő jól csiszolható, nevét a spanyol Aragon folyóról kapta, ahol 1788-ban fedezték fel. Korond határában három dombon található aragonit, mely a különleges minőségű források egyedi összetételének következtében a földkéreg repedéseit karbonát ásvánnyal kitöltve jön létre. A medál többféle formában, méretben és színárnyalatban kapható. Az ékszert látássérült személyek csiszolták. Az ékszer megvásárlásával ön a látássérült gyermekek erdélyi magyar nyelvű iskolájának létrejöttét támogatja.
A szögletes és ovális medál a nyitási akció keretében 11 521 Ft-ba kerül a tagoknak.
Annak érdekében pedig, hogy a szükséges eszközök mindig kéznél legyenek a mindennapokban, ajánljuk a BlindShell 2 készülékhez párosítható csipogót. A csipogó segít önnek megtalálni olyan személyes tárgyakat, mint például a kulcs, a táska, a pénztárca, a kabát vagy a távirányító. Egyszerűen rögzítse a csipogót az adott tárgyhoz és szükség esetén csengesse meg BlindShell telefonja segítségével! A praktikus eszköz tagi kedvezményes ára: 12 268 Ft.
A webáruház felületét 2024. január 23-án 8:00 órától a bolt.mvgyosz.hu oldalon érik el.
Jó vásárlást kívánunk! Köszönjük, hogy türelmükkel támogatták, hogy munkatársaink nyugodtan felkészüljenek a webáruház nyitására.
dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető
Visszatér a Kutyajó kvíz
A vakvezetőkutyák világnapja alkalmából tavaly szemléletformáló kvízjátékon mérhették össze tudásukat a vetélkedőbe bekapcsolódó játékosok. A hathetes versengés igen népszerű volt, és mivel kérdés még bőven maradt, semmi sem akadályozhat meg minket abban, hogy idén is szellemi tornára hívjuk a játékos kedvű olvasókat a világnap alkalmából.
A tavalyi kvízkérdésekből már sok minden kiderült a csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Központ történetéről és az ott végzett elhivatott munkáról.
A népszerű kvízjáték folytatásaként 2023-ban is tesztelhetik játékos kedvű olvasóink a vakvezetőkutyákkal kapcsolatos tudásukat.
A 2023. április 26-án induló kvízjátékban hat héten keresztül újra vakvezetőkutyás kérdéseket teszünk közzé az MVGYOSZ hírlevelében, amelyekre a feladvány megjelenését követő csütörtök éjfélig kell a helyes megoldást beküldeni az info@mvgyosz.hu e-mail címre.
A bűvös hatos szám a vakvezetőpárost alkotók biztonságos közlekedését segítő lábak számát szimbolizálja, hiszen 4+2 láb, és mindkettőjük odafigyelése szükséges a sikeres közös munkához.
Sorozatindító feladványunk így hangzik: A Rithnovszky-díjat az önkéntes kölyöknevelők áldozatos munkájának elismerése céljából alapította az MVGYOSZ. Hány kölyök felnevelése után kaphat valaki ezüst, arany vagy gyémánt fokozatú Rithnovszky-díjat?
Az első feladvány beküldési határideje: 2023. május 4. (csütörtök) éjfél.
Azok, akik mind a hat kérdésre helyes választ adnak, 15.000 Ft-os vásárlási utalványt nyernek, amelyet az MVGYOSZ segédeszközboltjában tudnak levásárolni.
Jó szórakozást és eredményes versengést kívánunk!
Dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető
Támogassa hívásonként 500 Forinttal az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának fejlesztését a Telekom Adományvonal (13600) hívásával és a 96-os kód beütésével.
Így adományozhat telefonja segítségével.
Adja Ön is a hangját!
Amennyiben szeretne Ön is felolvasni könyveket, csatlakozzon önkéntes csapatunkhoz.
Tovább a bodortibor.hu oldalra.
Mikor tud személyesen könyvet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez kérjük, kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén.
Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
Kedden: | 10:00 – 18:00 |
Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
Kedden: | 10:00 – 18:00 |
Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
Várjuk Önt sok szeretettel az MVGYOSZ telephelyén, Budapest, Thököly út 105., második emelet.