Az Európai fogyatékosságügyi stratégia következő öt évének célkitűzései, az önálló élethez való jog érvényesítése és az egyenlő eséllyel hozzáférhető városok – ezek voltak a legfőbb témák a fogyatékossággal élő emberek európai napja alkalmából tartott brüsszeli rendezvényen. Idén tizenötödik alkalommal adták át ugyanitt a leghozzáférhetőbb európai városnak járó díjat, amelyet idén Bécs nyert el.
December 3. a fogyatékossággal élő emberek európai napja. Ebből az alkalomból, a világnapot megelőző napokban tart évről évre rendezvényt Brüsszelben az Európai Bizottság partnerségben az Európai Fogyatékosügyi Fórummal (European Disability Forum – EDF). Az eseményre idén november 28-29-én került sor nagyjából háromszáz fő részvételével, akik az Unió valamennyi tagállama mellett több csatlakozásra váró országból is érkeztek. A magyar fogyatékossággal élő embereket a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) soros elnökségét betöltő MVGYOSZ két munkatársa képviselte.
A 2024-es világnapi rendezvény fókuszában az Európai Unió 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó fogyatékosságügyi stratégiájának második öt éve állt. A júniusi választásokat követően új összetételű Európai parlament és Európai bizottság állt fel, ami időben éppen egybe esett a stratégia második felének megvalósítására való felkészüléssel. Így a konferencia kiváló alkalom volt a következő öt évre vonatkozó stratégiai célok, politikai javaslatok és kezdeményezések megfogalmazására és megvitatására.
Az EDF aggodalmát fejezte ki, hogy az új politikai irányelvek között nem szerepel a fogyatékosság témaköre, miközben a korábbi stratégiák olyan jelentős előrelépésekhez vezettek, mint például a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeire vonatkozó uniós irányelv elfogadása. Az EDF sürgeti, hogy az általános stratégiai célok eléréséhez vezető konkrétabb lépések, intézkedések szülessenek. Ennek érdekében az ernyőszervezet kezdeményezésére több mint száz európai fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet írta alá a Hadja Lahbib új európai egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosnak küldött nyílt levelet, köztük Magyarország képviseletében a FESZT is. A nyílt levél olyan témákra hívja fel a figyelmet, mint a fogyatékossággal élő emberek fokozott elszegényedési és kirekesztettségi kockázata, lakhatási problémái, alacsony foglalkoztatottsági aránya, felsőfokú tanulmányaik elvégzésének nehézségei, illetve a fogyatékosságból eredő hátrányos megkülönböztetés gyakori volta. Miközben az EDF nagyra értékeli a 2021–2030 közötti időszakra szóló uniós fogyatékosságügyi stratégia keretében az Európai fogyatékossági kártyáról és Uniós parkolási igazolványról szóló rendelet elfogadását, az időszak hátralévő részére a Stratégia nem tartalmaz olyan kiemelt kezdeményezéseket, melyeknek 2030-ig meg kell valósulniuk. A levél felszólítja a biztosasszonyt, hogy kötelezze el magát az Unió fogyatékosságügyi stratégiájának további kiemelt kezdeményezésekkel és akciótervvel való frissítése mellett, ideértve a megfizethető segédeszközellátás és a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását és képzését célzó garanciák érdekében hozandó intézkedéseket.
Az eseményen köszöntő beszédet mondott dr. Kósa Ádám, korábbi EP-képviselő, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára, Magyarország, mint az EU soros elnöke képviseletében. Felszólalását saját szakmai hitvallásával kezdve („Értük, velük, általuk”) elmondta, hogy a magyar kormány elkötelezett a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadása iránt. Ezt a célt leghatékonyabban a foglalkoztatási helyzetük javításával lehet elérni, ami által képesek lesznek önmaguk és családjaik eltartására. Ehhez olyan jógyakorlatokat hoztak létre az elmúlt években, mint a rehabilitációs foglalkoztatás támogatása, illetve az Érték Vagy! program. A magyar soros elnökség programjának egyik fontos következtetése, hogy a fogyatékossággal élő emberek Európában eddig nem hasznosított potenciált jelentenek, ha nem a képességek hiányára, hanem magukra a képességekre összpontosítunk. Megemlítette továbbá a Siketek Európai Uniójának célkitűzését, miszerint a huszonnégy EU-s hivatalos nyelv mellett az Unióban elismert huszonkilenc nemzeti jelnyelvet is fogadja el az Európai Unió hivatalos nyelvként.
Az esemény másik kiemelt témája az európai fogyatékosságügyi stratégia egyik fontos célkitűzése, az önálló élethez való jog érvényesítése volt, melynek értelmében a fogyatékossággal élő embereknek is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önállóan, szabadon dönthessenek arról, hogy hol, kikkel és milyen körülmények között szeretnének élni. Ehhez azonban a támogató szolgáltatások, az akadálymentes és megfizethető lakhatás, a befogadó munkaerőpiac mellett nagymértékű társadalmi szemléletváltozásra is szükség van. A panelbeszélgetések felszólalói között az érintettek mellett ott voltak a segítő szolgáltatásokat biztosító és az érdekképviseleti szervezetek szakemberei is.
Az esemény második napján, november 29-én került sor a jubileumi 15. Access City Award (Hozzáférhető város) díjátadóra. A pályázatra az utóbbi évtizedben a legtöbb, 57 nevezés érkezett, amelyek közül a nemzeti zsűrik 33-at javasoltak a nemzetközi megmérettetésre. Idén az osztrák főváros, Bécs lett Európa legakadálymentesebb városa, mely elismerést elsősorban intelligens közlekedési lámpáival, akadálymentes uszodáival, a lakhatás és a foglalkoztatás támogatásával, összességében a városnak a fogyatékossággal élő emberek számára hozzáférhetővé tétele mellett való kiállásával érdemelte ki. Bécs valamennyi metróállomása, illetve a busz- és villamosmegállók több mint 95%-a akadálymentesített, taktilis jelzésrendszerrel ellátott, a járművek alacsonypadlósak, a vészjelzéseket pedig az érzékszervi fogyatékossággal élő utasok is képesek észlelni. A 2030-ig szóló “Befogadó Bécs” stratégia és a fogyatékossággal élő emberek képviselőinek bevonása a döntéshozatalba is azt jelzi, hogy a város elkötelezett az inklúzió iránt.
A második helyezést a németországi Nürnberg városa érte el stratégiai elköteleződésével a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben megfogalmazott célok elérése iránt különösen a közlekedés, a foglalkoztatás, a sport és a szabadidő területén. A harmadik díjat Cartagena (Spanyolország) nyerte el a turizmus és a kultúra területén az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében végzett tevékenységeivel. A tengerparti kisváros fogyatékossággal élő látogatói például igény esetén segítséget kapnak a strandok használatához, akadálymentes helyeket biztosítanak számukra a nyilvános eseményeken, illetve hozzáférhető szabadidős parkok és játszóterek állnak rendelkezésükre.
Az első három helyezésen túl a nemzetközi zsűri évről évre különdíjakat is kioszt. Ezeket olyan kiemelkedő kezdeményezésekkel nyerhetik el a pályázó települések, amelyek példaértékűek és egyediek a fogyatékossággal élő lakosok és látogatók befogadása szempontjából. Idén két ilyen elismerést is átadtak: Nürnberg a 2024-es Olimpia és Paralimpia apropóján kapott különdíjat a fogyatékossággal élő emberek sportjának támogatásáért, különösen a befogadó sportlétesítmények létrehozásáért, valamint az adaptált sportágak edzőinek tartott felkészítő programokért. Az idei másik különdíjas város Boras (Svédország) lett, amely 2015-ben már elnyerte az Access City Award első díját és azóta is töretlenül dolgoznak a város épített környezetének és közlekedésének teljeskörű akadálymentesítésén. Tevékenységük ékes példája annak, amikor egy város maximálisan elköteleződik az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása iránt és mindent megtesz annak érdekében, hogy elhárítsa az akadályokat a fogyatékossággal élő emberek útjából.
A tizenöt éves jubileum kapcsán több korábbi Access City Award győztes város képviselője is felszólalt a díjátadót követő panelbeszélgetés keretében. Ezen városok polgármesterei és képviselői egybehangzóan állították, hogy egy ilyen elismerés egyáltalán nem egy tevékenység végét jelenti, sőt, kifejezetten magas mércét állít a díjazott városok elé, amelynek a díjátadást követően folyamatosan meg kell felelniük.
Ollé-Németh Orsolya
