Komoly fennakadásokat tapasztalhattak az eljárás során a vakok személyi járadékában részesülő azon ügyfelek, akik a parkolási igazolvány kiadása, vagy a már lejárt okmány meghosszabbítása miatt fordultak a hatósághoz. Az MVGYOSZ kezdeményezése alapján megtörtént a parkolási igazolványra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata.
A látássérült ügyfeleknek gyakran azzal kellett szembesülniük, hogy – habár az igazolványra való jogosultságuk kétséget kizáróan fennállt – kérelmüket mégis elutasították, mert a vakság tényét nem tudták megfelelő módon, a jogszabály által előírt formában igazolni.
Mint ismeretes, a parkolási igazolványra a mozgásában korlátozott személyek mellett más, súlyosan fogyatékosnak minősülő, például látássérült emberek is jogosultak lehetnek (218/2003. (XII. 11.) kormányrendelet).
A problémát – amiről szerencsére most már múlt időben beszélhetünk – a vakok személyi járadékában részesülők esetében a vakság igazolásával kapcsolatos előírások okozták. Ők ugyanis a szabályozásnak köszönhetően csak a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap benyújtásával tanúsíthatták, hogy vak személyként jogosultak a parkolási igazolványra.
Ezzel az okirattal viszont az érintettek jellemzően nem rendelkeztek, hiszen a vakság tényét igazoló nyilvántartási lapot – az azóta egyébként már hatályát vesztett szabályozás folytán – nem a vak személynek, hanem az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kellett megküldeni, az érintett személy részére pedig csupán az ennek alapján meghozott, az ellátás megállapításáról rendelkező határozatot kézbesítették.
A szabályozás felülvizsgálatának kezdeményezése
Miután több konkrét ügy kapcsán észleltük, hogy a most részletezett rendelkezések hatására rendre születnek elutasító döntések azzal az indokkal, hogy az ügyfél nem tudta megfelelően igazolni a parkolási igazolványra való jogosultsághoz előírt fogyatékosság tényét, és ez ráadásul olyan esetekben is megtörtént, ahol csupán a korábban már kiadott igazolvány hatályának meghosszabbítására lett volna szükség, az MVGYOSZ az Emberi Erőforrások Minisztériumához, majd az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordult.
Megkeresésünkben javasoltuk az ügyfelek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát sértő szabályozás felülvizsgálatát, annak lehetővé tételét, hogy a parkolási igazolványra való jogosultság igazolásához a vakok személyi járadékában részesülők esetében legyen egyaránt elfogadható akár az ellátás megállapításáról rendelkező határozat, akár a folyósító szerv jogosultság fennálltáról szóló igazolása. Hangsúlyoztuk, hogy érthetetlen és indokolatlan, továbbá a jogalkotás alapvető követelményeivel sem összeegyeztethető az a szabályozás, amely alapján ezen dokumentumok helyett a hatóságok csak olyan iratot fogadhatnak el bizonyítékul, amit az érintett nem tud beszerezni, így csatolni sem.
Januártól módosultak a rendelkezések
A közlekedési hatósági jogalkalmazással összefüggő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról rendelkező 789/2021. (XII. 27.) kormányrendelet alapján bővült azon dokumentumok köre, melyek a parkolási igazolványra való jogosultság igazolására felhasználhatóak. Ennek következtében a vakok személyi járadékában részesülők a parkolási igazolvány igénylése, hatályának meghosszabbítása esetén az eljárásban mostantól a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozatot vagy a folyósító szerv vakok személyi járadékának folyósításáról kiadott igazolását is csatolhatják a jogosultság tanúsításához.
Bővült továbbá az igazolásként felhasználható okiratok köre azok esetében is, akik a parkolási igazolványt magasabb összegű családi pótlékban részesülőként igénylik. Ők ugyanis a tartós betegség, fogyatékosság tárgyában kiállított szakorvosi igazolás mellett mostantól a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatot is felhasználhatják erre a célra.
Mire is használhatják a jogosultak a részükre kiadott parkolási igazolványt?
Ez, az egyébiránt közokiratnak és biztonsági okmánynak minősülő dokumentum a közúti közlekedés szabályairól rendelkező 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, ismertebb nevén KRESZ alapján járó kedvezmények igénybevételére jogosít.
E jogosultságokat a mozgásában korlátozott, illetve más, súlyosan fogyatékosnak minősülő személy, valamint az veheti igénybe, aki az ő szállításáról gondoskodik, amennyiben a parkolási igazolványt a járműben megfelelő módon elhelyezte. Fontos hangsúlyozni, hogy az igazolvány használata a szállító személy részéről csak akkor minősül jogszerűnek, ha magát a mozgásában korlátozott vagy például látássérült személyt szállítja, illetve a parkolás az ő érdekében történik. A közokiratnak minősülő parkolási igazolvány jogosulatlan használata bűncselekményt valósít meg.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos
