A tagállamok 2027. június 5-éig kapnak időt, hogy saját jogrendszerük részévé tegyék azt az igazolványt, ami egy rövid távú utazás esetében az Unió bármely tagországában lehetővé teszi, hogy igazoljuk fogyatékosságunkat, és ezáltal kedvezményekben részesüljünk vagy többletszolgáltatásokra váljunk jogosulttá.

Az uniós jogalkotás bonyolult, bürokratikus rendszerében egy újabb lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy megjelenjen az európai fogyatékossági igazolványról és parkolási kártyáról szóló irányelv. Az irányelv szövegét 2024 tavaszán fogadták el, és szinte a fehérbot nemzetközi napjával egyidőben véglegesítették is a normaszöveget.

Mi az európai fogyatékossági kártya és ki juthat hozzá?

Az európai fogyatékossági kártyát – másnéven fogyatékossági igazolványt – azzal a céllal hozta létre az Európai Unió, hogy a három hónapnál kevesebb ideig külföldön tartózkodó fogyatékossággal élő személyek egy egységes igazolvány felmutatásával tudják igazolni fogyatékosságukat. Erre például egy közlekedési eszköz igénybevételénél, egy kedvezményes múzeumi belépőjegy megváltásánál, vagy egy fogyatékossággal élő emberek számára elérhető speciális szolgáltatás, például egy támogatószolgálat igénybevételénél lehet szükség.

A jogszabály végleges tartalmáról 2024 tavaszán állapodott meg az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Az irányelv végleges szövegét 2024 októberében fogadták el, és 2024. november 14-én jelent meg az Unió hivatalos lapjában. Ettől a naptól kezdve indul a visszaszámlálás: a tagállamoknak ugyanis 2027. június 5-éig át kell ültetniük az irányelv tartalmát saját jogrendszereikbe, és ezzel egyidőben fel kell készíteniük a helyi hatóságokat arra, hogy az igazolványt ki tudják bocsátani, és a más tagállamokban – így például Magyarországon – lakó fogyatékossággal élő emberek ugyanilyen igazolványát el tudják fogadni.

Mivel az uniós intézmények az irányelv normaszövegét már véglegesítették, már csak három lépés van hátra:
1. A tagállamoknak a hivatalos lapban kihirdetett irányelvet 2027. június 5-éig a saját jogrendszerükbe át kell ültetni.
2. Végül a tagállamoknak végre is kell hajtaniuk mindazt, amit a saját jogrendszerükbe átültettek, amire az EU hivatalos lapjában való megjelenéshez képest negyvenkét hónapjuk van. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 2028 júniusáig kell a tagállamoknak felkészülni az igazolványok elfogadására és kibocsátására.

Hangsúlyozzuk, hogy a fentieknél rövidebb idő alatt is átültethetőek és végrehajthatóak az irányelv rendelkezései, azonban, ha a tagállamok a fenti határidőket nem tartják be, annak komoly uniós kötelezettségszegési eljárás is lehet a vége.

Az irányelv végleges szövege alapján azok az uniós polgárnak minősülő fogyatékossággal élő személyek, valamint azok a harmadik országból származó és az Európai Unió valamelyik tagállamában állandó lakóhellyel rendelkező fogyatékossággal élő emberek kapják meg ezt az igazolványt, akik fogyatékosságuk tényét egy másik olyan uniós tagállamban szeretnék igazolni, amelynek ők nem állampolgárai és nem is letelepedettek.

Az igazolvány a honosság szerinti tagállamban meglévőnél nagyobb mértékű kedvezményeket nem ad, és elsősorban azoknak a fogyatékossággal élő embereknek lehet hasznos, akik legfeljebb három hónapra utaznak el egy másik tagállamba. Ilyen rövid távú utazás lehet egy nyaralás, egy másik tagállamban élő rokon vagy barát meglátogatása, vagy egy másik tagállamban végzendő projektmunka teljesítése.
Kiemeljük, hogy ha a fogyatékossággal élő uniós polgár tartósan külföldre költözik, az új lakóhely szerinti ország szabályait kell rá nézve alkalmazni. Ez alól az jelenthet kivételt, ha a célország saját hatáskörben úgy dönt, hogy hosszabb tartózkodás esetén is elfogadja a fogyatékossági kártyát igazolásul.

Az igazolvány fő célja, hogy akkor is részesüljünk a fogyatékossághoz kötődő kedvezményekben és szolgáltatásokban, amikor egy másik uniós tagállamba utazunk. Nyilvánvalóan a kedvezmények és szolgáltatások köre a célországban elérhető kedvezményekhez és szolgáltatásokhoz igazodik. Például, ha idehaza minden fogyatékossággal élő személy díjmentesen közlekedik, akkor a hozzánk érkező, nem magyarországi fogyatékossággal élő személyeknek is megkülönböztetésmentesen kell nyújtanunk ezt a lehetőséget. Ha azonban magyar állampolgárként elutazunk egy olyan országba, ahol nem a fogyatékossággal élő személy utazik ingyen, hanem a kísérője, akkor bennünket az ottani kedvezmény illet majd meg.

A kártyabirtokosokat külön kedvezmények illetik meg, ha egy olyan uniós mobilitási programban vesznek részt, mint az Erasmus+ programok vagy az Európai Szolidaritási Program. Mivel ezek a programok három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodást is előírhatnak, a kártyabirtokosok által elérhető lehetőségeket az adott mobilitási programból való hazatérésig kell nyújtani.

A tagállamok által ingyenesen biztosítandó igazolvány fizikai és digitális formátumban egyaránt elérhető lesz. Hogy pontosan hogyan fog kinézni a digitális változat, még nem dőlt el.

Mi a helyzet a parkolási igazolvánnyal?

Az irányelv által említett másik új igazolványtípus az úgynevezett európai parkolási igazolvány. Az irányelv megerősíti a korábban meglévő parkolási igazolványok szükségességét, emellett egyértelműsít néhány eljárási szabályt. Meghatározza többek között azt is, hogy a hatóságnak mennyi ideje van az igazolvány kiadása iránti kérelem feldolgozására. Azt azonban, hogy ki jogosult erre az igazolványra, és azt hogyan állítják ki, továbbra is a tagállam dönti el.

Az irányelv végleges, elfogadott szövegét már magyarul is elolvashatjuk az Európai Unió hivatalos lapjában. Ahhoz azonban, hogy az irányelv rendelkezései a magyar joganyagba is bekerüljenek, még két és fél évet kell várnunk.

Dr. Velegi Dorottya