A SightCity a látássérült felhasználók számára kifejlesztett segítő technológiákat és szolgáltatásokat bemutató legnagyobb szakkiállítás a világon, amelyet több mint húsz éve rendszeresen megrendeznek Frankfurtban. A 2026-os eseményen az MVGYOSZ szakmai vezetője és nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa vett részt, akik a segédeszközpiac újdonságait, illetve a Magyarországon még nem ismert, a későbbiekben esetleg itthon is forgalomba hozható eszközöket és megoldásokat keresték. Az alábbi cikkben az ő tapasztalataikon keresztül tekinthetünk be a SightCity forgatagába.
A több mint 150 kiállítót felvonultató, német és nemzetközi érdeklődők ezreit vonzó SightCity 2026-ban május 27-29. között került megrendezésre. A világ minden tájáról érkező kiállítók és a szervezők közös célja, hogy az eseményen részt vevőknek olyan eszközöket és megoldásokat kínáljanak, amelyekkel mindennapjaik könnyebbé válnak és új lehetőségek nyílnak meg előttük.
A kiállításnak évek óta a Frankfurt központjában található, közösségi közlekedéssel kiválóan megközelíthető KAP Europa Rendezvényközpont ad otthont, amit az eseményre akadálymentesítenek a látássérült látogatók számára. A standok között vezetősávok segítik a biztonságos tájékozódást, a mosdók bejáratánál tapintható térképek ismertetik a helyiségek berendezését, a kiállításra kísérő nélkül érkező látogatókat pedig önkéntesek tájékoztatják és segítik a négyemeletes létesítményben való eligazodásban. Az eseményen a részvétel előzetes regisztráció esetén ingyenes, a beléptetés a regisztráció során kapott QR-kóddal történik. Aki nem regisztrál, annak a belépés díja 5 euro. A kiállítás mellett a látogatókat előadások is várják, számos standon pedig vásárolni is lehet.
Lehetetlen teljeskörűen beszámolni egy ilyen sokszínű kiállításról, amelynek végigjárására még a rendelkezésre álló három nap is kevés lenne, mi pedig alig két napot töltöttünk ott. Ezt az időt ezért elsősorban arra használtuk, hogy olyan eszközöket kutassunk fel, amelyek a magyar látássérült személyek számára a már meglévők mellett minőségben és árban is érdemi alternatívát, illetve újdonságot jelenthetnek. Emellett igyekeztünk megismerkedni néhány olyan innovációval, amelyekről az utóbbi időben sokat hallani nemzetközi téren, illetve amelyek híre már elérte a hazai közönséget is.
Általánosságban elmondható, hogy a kiállításon bemutatott eszközök ára a magyar látássérült emberek számára kifejezetten magasnak tűnhet. Láttunk 600 euróba kerülő, meglehetősen strapabírónak és újszerűnek tűnő design fehérbotot, 3000 euróért tájékozódást és navigációt segítő eszközt, 18.000 dollárért többsoros és grafikus Braille-kijelzőt, illetve 370-700 euróért beszélő, nyomógombos okostelefont is. Azonban az is hamar kiderült, hogy a kiállítók sem elsősorban a vak és gyengénlátó felhasználók pénztárcáját veszik célba, hanem az egészségbiztosítókat, amelyek számos eszközre adnak támogatást Nyugat-Európa legtöbb országában. Nem csoda, ha rögtön érdeklődést mutattak a magyar piacban rejlő lehetőségek iránt, ám csalódniuk kellett.
A kiállítás számos különféle eszközt vonultatott fel: Braille-kijelzőket, nagyítókat, az oktatást, szemléltetést támogató eszközöket, fehérbotokat, háztartási gépeket és eszközöket, segítő szoftvereket, sporteszközöket, akadálymentes játékokat, illetve okosbotokat és egyéb tájékozódást segítő eszközöket is. A legnagyobb érdeklődést valószínűleg ez utóbbi fejlesztések váltották ki, köztük a WeWalk okos fehérbot és a tájékozódást segítő, fejre illeszthető Lumen elnevezésű eszköz.
A WeWalk egy amerikai fejlesztésű okos fehérbot, amely első ránézésre meglepő hasonlóságot mutat egy átlagos fehérbottal. Ez nem véletlen, ugyanis az eszköz alapja egy hagyományos Ambutech fehérbot. A fejlesztőket dicséri az a tény, hogy olyan okosbotot alkottak, amely egyben hagyományos fehérbotként is használható, egyáltalán nem korlátozva annak funkcióit. Maga az “okos” rész a bot markolatába került, amely gyakorlatilag bármelyik Ambutech márkájú fehérbotra ráilleszthető, így ha a bot megsérül, könnyedén átszerelhető egy másikra. Ebben a speciálisan kialakított markolatban található az eszköz teljes vezérlése, a magas akadályokat érzékelő szenzorok, a külső hangszóró, illetve az akkumulátor és a töltőcsatlakozó is. Az eszköz egy mobiltelefonos applikációhoz csatlakozik, de akár anélkül is használható. A magas akadályokat rezgéssel és csipogással jelzi, de képes arra is, hogy GPS-navigációval tervezzen útvonalat és azon elnavigálja a vak felhasználót. Az eszköz végfelhasználói ára jelenleg 999 euró.
Hasonló megközelítést képvisel a GoSense nevű francia cég terméke, a Rango. A céggel és a Rangoval 2019-ben már találkoztunk, az eszköz pedig azóta is rengeteget fejlődött. Legnagyobb előnye, hogy a mindössze 107 grammot nyomó kütyü bármilyen típusú fehérbotra rögzíthető, közvetlenül a markolatra, vagy az alá, így azt mindenki az általa preferált fehérbottal használhatja. Android és iOS-rendszerre egyaránt elérhető mobiltelefonos applikációhoz kapcsolódik, ám az eszközön található vezérlőgombok lehetővé teszik, hogy a telefont ne kelljen kézbe venni a közlekedés során. A Rango is képes útvonaltervezésre és navigációra, a magas akadályokat pedig sípoló hanggal jelzi oly módon, hogy a hang az akadály irányából szól, a csipogás hangmagassága és sűrűsége pedig az akadályhoz való közeledéssel erősödik. A termék fontos része a fülhallgató, amely vezeték nélküli, illetve úgy helyezkedik el a fülön, hogy nem zavarja a környezeti zajok észlelését. Az eszköz ára jelenleg 2500 euró.
Mindkét eszköz vitathatatlan erénye, hogy a fejlesztés során a szakemberek intenzíven bevonták a látássérült emberek szervezeteit, illetve nem hagyták figyelmen kívül azt a már-már vitathatatlan tényt, hogy a fehérbotnál és a fülünknél még sokáig nem fognak tudni hatékonyabb tájékozódást segítő technológiát feltalálni.
A Lumen román fejlesztői más irányból közelítik meg a tájékozódás segítését. Ők egy olyan eszközt álmodtak meg, amely a fejre helyezve, elsősorban vibráció segítségével tájékoztatja a felhasználót a közelében lévő akadályokról, illetve szóban is informálja bizonyos tereptárgyakról, pl. lépcsőkről. A Kolozsvári Egyetemmel partnerségben megvalósult fejlesztést jelentős összegekkel támogatja a román állam és az Európai Unió, a fejlesztők pedig kifejezetten kormányzati támogatással képzelik el az eszköz eljuttatását a látássérült felhasználókhoz. A jelenlegi típus közel 1 kilogrammot nyom, de a fejlesztők tervei szerint a következő generáció súlya már nem fogja elérni a 250 grammot. A koncepció szerint a felhasználó fehérbottal közlekedve viseli az eszközt, amely elsősorban a bottal nem érzékelhető akadályokról tájékoztatja őt, és állítólag még a pocsolyák észlelésére is képes megfelelő fényviszonyok mellett. A cég azzal az üzenettel reklámozza a terméket, hogy “vakvezetőkutya a fejeden”, ami finoman szólva is megosztja a látássérült közönséget.
Ollé-Németh Orsolya kipróbálja a Lument.
Kipróbáltunk több, vibrációs úton információkat közvetítő eszközt is, például a Habric GmbH által fejlesztett, jelenleg prototípus fázisban lévő BlindSonar nevű fejpántot és a FeelSpace GmbH-nál már piaci forgalomban kapható NaviBelt nevű rezgő övet, ám azok használhatóságát minimum kétségesnek találtuk, miközben a NaviBelt megvásárlását Németországban már az egészségbiztosító is támogatja. A legmegdöbbentőbb tesztelési módszer az volt, amikor a látássérült, nem egyszer teljesen vak felhasználókat egy joystick kézbe adásával leültették egy monitor elé, amelyen egy virtuális utcakép volt látható, a feladat pedig az volt, hogy ebben a környezetben navigálva kerüljék el a rezgő fejpánt által jelzett akadályokat. Nos, az eredmény nem tűnt túl meggyőzőnek, különös tekintettel arra, hogy aki például sosem játszott videójátékkal, annak a joystick használatát is meg kéne ismernie és értenie. Ez a tény is jól mutatja, hogy nem egy fejlesztés komoly hiányossága, hogy nem az érintettekkel egyeztetve történik, hanem az ép látású fejlesztők saját ötletei alapján valósul meg, gyakran csak a tesztelés folyamatába vonva be a látássérült személyeket.
Ollé-Németh Orsolya fehér pólóban áll, derekán a NaviBelt.
Szintén kimeríthetetlen téma a háztartási gépek és más digitális eszközök “megbeszéltetése”. Az Ikonn termékeivel erre tesz egy újabb kísérletet, szakítva azzal a hagyományos megközelítéssel, hogy maga az eszköz beszéljen. Rendszerük központi eleme egy kontroller, amelyen keresztül megszólalnak az Ikonn termékcsalád eszközei: konyhai és személymérleg, mérőszalag, húshőmérő, tolómérő, szobai hőmérő stb. A kontroller egy további eszközzel kiegészítve színfelismerőként is működik. A másik lehetőség, hogy eszközeik egy mobiltelefonos applikáción keresztül szólalnak meg, amelyben – legnagyobb meglepetésünkre – a magyar nyelv is elérhető. A cég a közeli jövőben tervezi eszközeinek körét vérnyomásmérővel és egy újabb mérőszalaggal kibővíteni.
Régi igénye a látássérült felhasználóknak, hogy olyan tapintható kijelzők jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik ábrák, grafikonok megjelenítését. Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek eredményeként ma már több ún. tapintható grafikus kijelző vált elérhetővé a nemzetközi piacon. A SightCityn mi ezek közül a Monarch, az Orbit Grafity és a Dotpad nevű eszközökkel ismerkedtünk meg. A multiline és grafikus kijelzőkről a közelmúltban jelentettük meg dr. Gombás Judit összefoglaló cikkét.
A Dotpaddel már a magyar látássérült érdeklődők is találkozhattak a 2024-es LESEK-en (Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája). Ez az eszköz abban különleges, hogy azonnal képes megjeleníteni egy tableten készülő rajzot, ráadásul ezt az információt egyszerre több, akár öt eszköz is megkaphatja. Ezért elsősorban oktatási, szemléltetési célra javasolják. Nagy előnye a mérete, ami hordozhatóvá teszi. A grafikus felület kiegészül egy kb. 20 cellás Braille-kijelzővel is.
A HumanWare által forgalmazott Monarch felülete és minősége nagyon hasonló a Dotpadéhez, mérete azonban nagyobb, így kevésbé hordozható. A kanadai fejlesztésű eszköz legnagyobb előnye, hogy integrálja a Braille- és a tapintható grafikus kijelzők tulajdonságait. Többsoros Braille-kijelzőként egyszerre akár 10 sor, soronként 32 Braille-cella megjelenítésére képes. Az eszköz ára jelenleg 18.000 dollár, ami a termék elterjedésével várhatóan kb. 13.000-ra csökken. Az USA-ban jelenleg nagyjából 1500 látássérült diák használja az eszközt, amelyhez ingyenesen juthatnak hozzá.
A tapintható grafikus kijelzők palettáján legolcsóbb, ugyanakkor minőség tekintetében is a leggyengébb versenytárs a Magyarországon Braille-kijelzőként már ismert Orbit Grafity nevű terméke. Ez az eszköz a Dotpadhez vagy a Monarch-hoz képest lényegesen kisebb felbontással, gyengébb minőségben jeleníti meg a grafikákat, mérete és súlya pedig szintén nem kedvez a hordozásnak. Az Orbit Braille-kijelzők forgalmazása Magyarországon egyébként is megszűnt a velük tapasztalt problémák miatt.
Braille-kijelzők az asztalon
Amíg a grafikusan hozzáférhető információk, például diagramok, térképek, ábrák vagy geometriai alakzatok tapinthatóvá tételének egyik irányát a tapintható grafikus kijelzők fejlesztése jelenti, addig más gyártók mechanikus eszközök fejlesztésével, vagy éppen a mechanikus és elektronikus megoldások integrációjával kísérleteznek. A kiállításon több gyártó, köztük a hollandiai Thinkable is kínált például a geometria alapjainak tanítására használatos rajzolófóliát, illetve a tapintható rajzok elkészítésére alkalmas rajztáblát és a formák körberajzolását segítő szettet. Több standon voltak elérhetőek az itthon is beszerezhetőekhez hasonló tapintható vonalzók, szögmérők.
Több olyan eszközzel is találkoztunk, amelyek a matematikai alapműveletek gyakorlását segítik. Volt például egy kocka, amely beszél és egyszerű matematikai feladatokat ad, amelyeket úgy lehet megoldani, hogy az eszközön található Braille-feliratos gombok közül kell kikeresni és megnyomni azt, amin a megoldásnak megfelelő Braille-írásos szám szerepel. A kockában több program is van, amely szintek szerint ad egyre nehezebb feladatokat. Ára nagyjából 70 euró. Egy másik gyártó, a Tactonom olyan, mágnestáblára illeszthető rendszert kínál, amelynek segítségével a tanár, vagy akár maga a vak gyermek tudja összerakni Braille-írással a műveleteket a dobozban található Braille-számok és -írásjelek segítségével. A kirakás egyszerre fejleszti a gyermekek kézügyességét és matematikai gondolkodását, miközben motivál a Braille-írás használatára, a mágnestábla pedig garantálja, hogy a ráillesztett apró kockák a helyükön maradnak. Az eszköz ára 250 euró.
Ollé-Németh Orsolya Németország tactanom térképét vizsgálja.
A grafikus információkhoz való hozzáférést komplex rendszerként értelmezve kínál különleges megoldást a Tactonom cég, amelynek többezres, tapintható formátumban kinyomtatható ábragyűjteménye ingyenesen hozzáférhető. Az ezek jobb megismerésére kifejlesztett eszköz a Tactonom Reader Flex, amely több részből áll. Az eszköz lapjára kell helyezni az A/3-as, hődombor-papírra kinyomtatott tapintható ábrát, amelyhez az eszköz memóriájába be kell tölteni az ahhoz tartozó elektronikus dokumentumot. Az eszköz megvilágítja a ráhelyezett papírt, egy kamera pedig a felhasználó kezének mozgását követi. Amikor az ábrán egy konkrét, előre rögzített pontra mutat a felhasználó egy ujjal, az eszköz hangszóróján keresztül meghallgatható a hozzá tartozó hangos információ. Például Németország térképén pöttyökkel jelölték meg a legnagyobb városokat, amelyeknek a nevét ily módon lehetett lekérdezni, illetve ugyanígy voltak megismerhetőek a párizsi Sacré Coeur bazilika épületének főbb részei, amelyekhez egy-egy jellegzetes hangot, például harangszót, ajtócsapódást vagy lépések zaját rendelték a készítők. Egy saját alkalmazás segítségével bárki készíthet ilyen ábrákat az eszközhöz, ám ez meglehetősen komplex feladatnak tűnik. Az 5000 euróba kerülő eszközt elsősorban oktatási célra ajánlja a gyártó.
Szintén a grafikus elemek tapinthatóvá tételét tekinti küldetésének a holland Braille.nl, akik tapintható képeket készítenek speciális nyomtatási technológiával. Tapasztalatunk szerint – ahogy a legtöbb hasonló kezdeményezés esetében – vakon meglehetősen korlátozott az e technológiával készült, tapintással felismerhető képek aránya, de a látó érdeklődők számára tetszetősek voltak az általuk domborúvá tett képek. Szintén ők készítenek olyan integrált könyveket, amelyekben Braille-írásos szöveg és tapintható képek találhatóak, valamint kínálnak például tapintható állatképeket és a nevüket Braille-írással tartalmazó memóriajátékot vak és látó gyermekek közös játékához.
A praktikus konyhai eszközök minden segédeszköz-kiállítás színpompás elemét alkotják. Itt sem volt ez másképp: több standon is kedvükre válogathattak a konyhában otthonosan mozgó látássérült érdeklődők. Itthon még ismeretlen, de ígéretes újdonság volt számunkra az összehajtható vágódeszka, amely elősegíti, hogy a feldarabolt étel ne potyogjon le, hanem garantáltan a neki szánt helyre kerüljön. Ugyancsak érdekes újdonság az étel kifutását megakadályozó szilikonfedő, a Kochblume főzővirág, de a nálunk is jól ismert konyhai segédeszközökből is gazdag választék várta a látogatókat.
Konyhai eszközök, a kép közepén a zöld termék az étel kifutását megakadályozó szilikonfedő, a Kochblume főzővirág.
Beszélő és tapintható órákból is volt választék. Szép kivitelű, az itthon forgalmazottaknál kisebb méretű tapintható női karórákat nagyjából 150-200 euróért lehetett a helyszínen vásárolni, de beszélő, sőt, kifejezetten a siketvak személyek számára fejlesztett, rezgő karórát is ki lehetett próbálni. Ez utóbbi az XTactor nevű svéd cég terméke, az XBand, amely egy átlagos okosórára hasonlít. A mindössze két kitapintható nyomógombbal rendelkező eszköz pusztán rezgés útján tájékoztatja a felhasználót a pontos időről úgy, hogy az óra és a perc számának megfelelő számú rezgést ad, a rendszerben egy hosszabb rezgés az 5-ös számokat jelenti. Ez az eszköz azonban jóval több egy egyszerű óránál: az okosórákhoz hasonlóan figyelmeztet az okostelefonon bejövő hívásokra, illetve Morze-kódra fordítva elolvashatóak és írhatóak is vele szöveges üzenetek, aminek megtanulásához saját oktató programot is tartalmaz. Az ára nagyjából 300 euró.
A SightCity kiállítói listáját böngészve munkatársunk felhívta a figyelmünket egy érdekes termékre, a fehérbot használatához tervezett kesztyűre. Ismert tény, hogy vannak olyan vak emberek, akik nem szívesen viselnek kesztyűt fehérbot használata során, mert az zavarja őket a bot által közvetített információk érzékelésében. Ily módon viszont a hideg miatt fázik a kezük, ami szintén rontja a fehérbot használatának hatékonyságát. Mindenképpen érdemesnek találtuk tehát az eszközt a megtekintésre. A fehérbot használatához fejlesztett kesztyűről ránézésre a kesztyű szó biztosan nem jutna eszünkbe. A termék leginkább egy nagyjából háromszög alakú zsákra hasonlít, amelynek egyik csücskén egy kabátujj-szerű lyuk van, ahol az ember beledughatja a kezét, a vele nagyjából szemben lévő, kisebb nyíláson át pedig a fehérbot markolata bújik be a kesztyűbe. Így tehát a felhasználó úgy foghatja a fehérbotját, hogy a keze a bot markolatával együtt egy vízhatlan, hőtartónak tűnő anyagból készült zsákban van. Ezzel valószínűleg nincs is nagy gond mindaddig, amíg valami másra nem szeretnénk használni a kezünket, mert akkor ki kell szabadítani a kesztyűből. A fehérbotozáshoz készült kesztyű nem éppen esztétikus, és nem is olcsó, ára 59 euró. Az eszközt egyébként ugyanaz a FeelSpace GmbH forgalmazza, amelynek standján a NaviBelt nevű tájékozódást segítő rezgő öv is kipróbálható volt.
A SightCity kiállítói között számos olyan szervezet is helyet kapott, amelyek kifejezetten a német látássérült személyeket segítik szolgáltatásaikkal elsősorban a rehabilitáció és a munkavállalás területén. Emellett a kiállítás külön teret kínált az adaptált játékok iránt érdeklődőknek, voltak az adaptált sportok eszközeit, illetve a látássérült személyek számára történő akadálymentesítéshez termékeket kínáló standok, az arra nyitott látogatók pedig részt vehettek stílus- és színtanácsadáson is.
És hogy mindebből mi jut el a magyar látássérült felhasználókhoz?
Az eszközök honosítása és hazai forgalmazása alapos mérlegelést, gondos kalkulációt, értő piackutatást és némi kockázatvállalást is igényel. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy szinte csak olyan eszközöket érdemes Magyarországra forgalmazóként behozni, amelyek megfizethetőek a vak és gyengénlátó vásárlók számára. A jelenlegi egészségbiztosítási rendszer ezeket ugyanis nem finanszírozza, a támogatott eszközök körébe történő befogadásuk a hazai szabályozás miatt pedig vagy nem is lehetséges, vagy olyan adminisztrációs terhekkel és magas, többmilliós költségekkel jár, amely egyetlen forgalmazó számára sem kifizetődő, mivel a kis méretű magyar piacon ez a befektetés szinte biztosan nem térülne meg. Tovább nehezíti az értékesítést a forint ingadozó árfolyama, illetve a szállítási költségek folyamatos emelkedése is. Az MVGYOSZ mindezen szempontokat mérlegelve igyekszik bővíteni a segédeszközbolt termékpalettáját, egyes termékek, így például a BlindShell magyarul beszélő, nyomógombos okostelefon honosításába és forgalmazásába komoly anyagi és humán erőforrásokat fektetve. Bízunk benne, hogy a fentebb bemutatott eszközök egy részével a nem túl távoli jövőben a magyar látássérült érdeklődők is találkozhatnak akár tesztelőként, akár vásárlóként!
Ollé-Németh Orsolya
szakmai vezető
Az eseményhez kapcsolódó képgalériát az MVGYOSZ Facebook-oldalán tekintheti meg.
