A 6. század második felében egy keletről feltűnt, harcias nomád nép vetett véget a Kárpát-medence feletti germán uralomnak. Miután az avarok ázsiai hazájukból rövid időn belül több ezer kilométert tettek meg lóháton a Kárpátokig, mintegy két és fél évszázadon keresztül uralták ezt a térséget. A résztvevők októberben a Sipeki-villában megismerkedhetnek a hunokhoz és a honfoglaló magyarsághoz hasonlóan rettegett lovasnomád nép történetével.
Az előadás az avar kori férfiak viseletére, a harcosok fegyverzetére és lovaik felszereléseire fókuszálva mutatja be az avarok katonai sikereinek titkát. A lószerszámok jellegzetes darabjainak hiteles másolatai éppúgy kézbe vehetőek lesznek, mint a viselet egyes, maradandó anyagból készült elemei, illetve az avarok hírhedt fegyverei.
Az akadálymentes, ismeretterjesztő előadás különleges és egyedi annyiban, hogy a legújabb régészeti adatok és a szakmai információk alapján nyújt bepillantást e nép harcos mindennapjaiba.
A nagyszámú avar temetkezésből ismert tárgyak révén Straub Péter látássérült régész előadásában életre kel egy mára elfeledett nép regényes története. az avarok anyagi kultúrájának megismerésében az Anda Lovasharc Egyesület hagyományőrző tagjai nyújtanak segítséget.
A „Kézzelfogható múlt” címmel meghirdetett akadálymentes régészeti előadássorozat együttműködő partnere: a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum és Régészeti Park .
Helyszín: 1146 Budapest, Hermina út 47. (Sipeki-villa, MVGYOSZ székház)
Időpont: 2026. október 21., szerda 10:30 óra
A program ideje alatt kép- és videófelvételek készülnek, melyek közösségi oldalakon is megjelenhetnek.
A programon való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az MVGYOSZ elérhetőségein lehet.
Szeretettel várjuk Önöket!
Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum és Régészeti Park
MVGYOSZ
Képleírás:
Megnevezés: Varkocsszorítók
Lelőhely neve: Jászapáti-Nagyállás 28. sír
Fotós neve: Hegedűs Sándor
Damjanich János Múzeum ©
A tárgy leírása: Aranylemezből préselt téglalap alakú lemez. A peremét körben kb. 1 mm-es gömbsor keretezi, melyet középen hosszában egy másik gömbsorvonal oszt ketté. Hátlapjához egy téglalap alakú bronzdrótot forrasztottak, amibe fűzték a varkocsba font hajat. Hosszúsága: 4,8 cm, szélessége: 1,6 cm.
A fotón látható tárgy egy karakteres, a Kárpát-medencében kifejezetten az avarokhoz köthető lelet. Tudjuk, hogy az avarok nyugatra történt menekülésük során első alkalommal 558 januárjában küldtek követeket a császári udvarba. A bizánciak számára az avarok teljesen új népnek számítottak, akiknek megjelenése látványosan különbözött Konstantinápoly lakóitól. A korabeli beszámolók szerint „Hátul nagyon hosszú volt a hajuk, szalagokkal megkötve és befonva.”
Ezzel a sajátos férfi hajviselettel áll kapcsolatban a fotón látható két tárgy, mely egy varkocsszorító pár. Ezeket nem úgy használták, mint egy mai hajcsatot, amely a teljes fonatot összeszorítja, hanem a fonat végére vagy annak alsó szakaszára erősített díszítőelem volt. A funkcionális és praktikus használat mellett státusz jelző szerepe is volt, a Jászapátin előkerült darab színarany anyaga és gazdag díszítettsége is tulajdonosa rangját jelezte. Attól függően, hogy a sírban hol kerülnek elő az általában párban viselt varkocsszorítók rekonstruálható az egykori hajfonat hossza. Leggyakrabban a lapocka, illetve a kulcscsont közelében dokumentálják őket, amik jól jelzik az avar férfiak hosszú hajviseletét.
Más dísztárgyakhoz hasonlóan a varkocsszorítók is olyan ékszereknek számítanak, amelyek a divatnak megfelelően gyorsan változtak, így számos formai változatukat ismerjük, amik nagy segítséget jelentenek a régészeknek az egyes típusok keltezéséhez. A két legfőbb csoportot azok a formák jelentik, amikor a varkocsszorító testét hengeres, illetve téglalap alakzat alkotta és azt a külső, látható fémrészt díszítették, mint esetünkben is. Kezdetben feltehetőleg egyszerű huzalkarikákat használhattak, melyeket a 7. század utolsó harmadában felváltottak többek közt a fotón is szereplő díszes példányok.
