Egy Erasmus projekt keretében érkezett az MVGYOSZ székházába a Hilfsgemeinschaft der Blinden und Sehschwachen Österreichs (Ausztriai Vakok és Gyengénlátók Önsegélyező Egyesülete) látogatócsoportja 2026. november 4-én. A szervezet magyarországi látogatása során több látássérült emberekkel foglalkozó intézményt is felkeresett, illetve találkoztak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyenlő hozzáférésért felelős szakembereivel is. A projekt célja az volt, hogy az osztrák szervezet munkatársai tapasztalatokat cseréljenek a magyar látássérült embereket képviselő szervezetekkel és szakemberekkel, elsősorban az utcai és közösségi közlekedés hozzáférhetőségével kapcsolatos fejlesztésekről.
A találkozón dr. Nagy Sándor elnök köszöntötte a vendégeket, Ollé-Németh Orsolya szakmai vezető, Ollé Attila nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs és dr. Gombás Judit gyógypedagógus pedig a szövetség tevékenységét és szolgáltatásait mutatta be, az eseményen az ifjúsági területet Puskás Anett ifjúsági referens képviselte.
Az osztrák szervezet elnöke, Prof. Elmar Wilhelm M. Fürst elmondta, hogy egyesületük több mint 5000 látássérült és nagyjából 3000 pártoló taggal működik és 35 főt foglalkoztat. A szervezet kizárólag pályázati forrásokból és magánadományokból gazdálkodik, az osztrák vakok szövetségének nem tagja, de bizonyos tevékenységekben együttműködnek velük. A Bécsben működő szervezet rendelkezik saját segédeszközbolttal is, de egyik legfontosabb tevékenységük a közlekedés akadálymentességének biztosítása érdekében végzett érdekképviseleti és szakmai munka.
A két szervezet szakemberei ezt követően bemutatták egymásnak a közlekedés hozzáférhetősége érdekében az elmúlt években országaikban megvalósult újításokat. Az MVGYOSZ munkatársai ismertették a magyarországi hangjelzést adó jelzőlámpák működését és az azzal kapcsolatos tapasztalatokat, a közlekedési távirányító használatával elérhető információkat és a rendszer kialakításának több mint húszéves történetét, illetve az új e-papír kijelzőkkel kapcsolatos tapasztalatokat. Az osztrák szervezet elnöke, aki maga is szakértője a közlekedés akadálymentesítésének, bemutatta a Bécsben már jól működő rendszereket, így többek között azt az önkéntesekből álló hálózatot, amely folyamatosan ellenőrzi a hangjelzést adó lámpák működését. A bécsi közlekedési lámpák mindegyikét ellátták egy látássérült közlekedők által is észlelhető, tapintható azonosító számmal, amelynek birtokában bárki könnyedén bejelentheti, ha probléma van egy lámpa működésével.
Az egyeztetésen szóba kerültek a nehézségek is. Megtudtuk például, hogy a bécsi közlekedési vállalat mereven elzárkózott a Magyarországon és Csehországban már bizonyítottan jól működő távirányítós rendszer meghonosítása elől.
Az egyeztetésen szóba került továbbá az osztrák szervezet példaértékű önkéntes hálózatának működése. A mintegy 450 önkéntest foglalkoztató egyesület számos területen kínál önkéntes munkát, így az érdeklődők többek között segíthetnek látássérült személyek kísérésében, a közlekedési lámpák működésének ellenőrzésében, de vezethetnek klubokat, szervezhetnek szabadidős programokat is. Az önkéntesek között természetesen látássérült személyek is vannak. A szervezet az önkéntesek számára évente három alkalommal tart közösségi programot, biztosít találkozási, ismerkedési lehetőséget. Önkéntes bázisuk évente kb. 20-25 fővel bővül, nem kisrészt egy kiválóan működő közvetítő rendszernek köszönhetően, amely Bécsben segíti az önkéntesek és az önkénteseket fogadó szervezetek összekapcsolódását.
A beszélgetés során szóba kerültek a vakvezetőkutyák is. Ausztriában nagyjából 120 látássérült személy közlekedik vakvezetőkutyával, amelyek kiképzésére és használatba vételére az állam nem, illetve nem egységesen ad támogatást. Így egy látássérült személy számára egy vakvezetőkutya akár 40.000 euroba is kerülhet. Eközben a foglalkoztatás terén a magyar és az osztrák látássérült emberek nagyjából ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe.
A találkozó második felében Dancz Ákos szegedi PhD-hallgató mutatta be a Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanád Megyei Egyesületével közösen elvégzett kvalitatív kutatásukat, amelyben a közösségi közlekedéshez kapcsolódó digitális információk hozzáférhetőségével kapcsolatos nehézségeket vizsgálták. A kutatás hipotézise, hogy a digitalizáció segítheti a látássérült emberek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítását, de a nem megfelelő kialakítás, vagy a korábban bevált, elsősorban humán erőforrással biztosított szolgáltatások leépítése akár újabb akadályokat is gördíthet az útjukba.
Ollé-Németh Orsolya
szakmai vezető
