2019. augusztus 8-án az MVGYOSZ székházában újabb egyeztetés zajlott a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítésével kapcsolatban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről Kara Ákos infokommunikációs és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, illetve Bónis Anikó szabályozási referens, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részéről Ónodi-Kiss Zoltán volt jelen a megbeszélésen. A látássérülteket pedig dr. Nagy Sándor az MVGYOSZ elnöke, Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos, valamint Szuhaj Mihály az Informatika a Látássérültekért Alapítvány elnöke képviselte.
Mint ismeretes, a tavalyi évben elfogadásra került a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény. Mostanra pedig már hatályba lépett az e törvényben foglalt kötelezettségek teljesítése ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 162/2019. (VII. 5.) kormányrendelet is. Csak emlékeztetésül: a törvény alapján a közszférabeli szervezetek 2018. szeptember 23 után közzétett honlapjainak már 2019. szeptember 23-tól meg kell felelniük az akadálymentesítési követelményeknek. Ugyanez a kötelezettség a korábban közzétett honlapokra 2020. szeptember 23-tól, míg a mobilalkalmazásokra 2021. június 23-tól vonatkozik.
A mai megbeszélést a minisztérium kezdeményezte az akadálymentesítési feladatokkal összefüggő teendők megvitatása érdekében. Kara Ákos hangsúlyozta, hogy a minisztérium az akadálymentesítéssel kapcsolatban folyamatosan együtt kíván működni az érdekképviseleti szervezetekkel. Számítanak szakértelmükre például abban a kérdésben is, melyek azok a legfontosabb honlapok, amelyeknél – jelentőségüknél, nagyszámú látogatottságuknál fogva – mielőbb el kell végezni az akadálymentesítést. Felvetette, hogy a kiválasztott honlapok közül közösen ki kell jelölni néhányat, amelyek akadálymentesítése mintául szolgálhatna az érintett közszférabeli szervezeteknek a többi oldal akadálymentesítésének elvégzéséhez. Szuhaj Mihály ígéretet tett arra, hogy az alapítvány is együttműködik majd a kiemelten fontos honlapok kiválasztása során. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az akadálymentesítés fogalmának értelmezését, illetve egységes alkalmazását illetően, mivel a jelenlegi szabályozás alapján nem egyértelmű, mikor tekinthető akadálymentesnek egy honlap, illetve alkalmazás (erre egyébként korábban a szövetség is felhívta a minisztérium figyelmét az Informatika a Látássérültekért Alapítvánnyal közös részletes észrevételében). Ez az anomália természetesen a honlapok, alkalmazások ellenőrzése során is jelentkezik majd, hiszen az egyszerűsített, illetve részletes ellenőrzés fogalommeghatározása is problematikus. Ráadásul a fejlesztők gyakran nem kérik ki a szakemberek véleményét az akadálymentesítési kérdésekben.
Kara Ákos ezzel kapcsolatban határozottan úgy foglalt állást, hogy akadálymentesnek kizárólag az a honlap, illetve mobilalkalmazás minősülhet, amely a közzétett harmonizált szabványban (EN 301 549 v2.1.2 nemzeti akadálymentességi szabvány) megfogalmazott minden kívánalomnak megfelel. Mint mondta, ezt az elvet kell érvényesíteni mind az akadálymentesítés végrehajtása, mind az ellenőrzése során.
Kérdésre Bónis Anikó tájékoztatott arról, hogy jelenleg aláírásra vár a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítése során alkalmazandó akadálymentesítési nyilatkozat tartalmi elemeiről rendelkező innovációs és technológiai miniszter rendelete. Ennek megjelenése egyébként már nagyon időszerű volna, hiszen azt – mint látható – a 2018. szeptember 23 után közzétett honlapokra vonatkozóan heteken belül alkalmazni kellene.
Örömmel fogadtuk a minisztérium tájékoztatását arról, hogy jelenleg zajlik a magyar nyelvre fordítása az akadálymentesítésre vonatkozó, fent említett, harmonizált szabványnak. A korábbi egyeztetéseken többször felvetődött a magyar nyelvű szabvány elérhetőségének igénye, hiszen ez az, amit a közszféra szervezeteinek figyelembe kell venni, illetve alkalmazni szükséges.
Ónodi-Kiss Zoltán kiemelte, hogy az akadálymentesítés megvalósulását ellenőrző Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) mind a közszféra szervezeteivel, mind pedig az érdekképviseleti szervezetekkel, akadálymentesítési szakemberekkel szorosan és folyamatosan együtt kíván működni, hiszen a cél a honlapok, mobilalkalmazások minél jobb hozzáférhetőségének biztosítása.
Dr. Nagy Sándor ezúttal is hangsúlyozta, hogy komoly változás az akadálymentesítés területén csak akkor képzelhető el, ha jogszabály kötelezi a szervezeteket arra, hogy új honlapot, mobilalkalmazást csak a harmonizált szabványban foglalt előírások figyelembe vételével, illetve az egyetemes tervezés alapján készíthetnek. Ami így költséghatékonyabb is annál, mintha utólag kellene az akadálymentesítési munkálatokat elvégezni. Ez a kötelezettség akár a közbeszerzési törvényben, akár a Fot-ban is rögzítésre kerülhetne.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
