Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.
– Kérem, meséljen egy kicsit magáról, mindennapjairól, munkájáról, szabadidős tevékenységeiről, stb.
– Üdvözlöm az olvasókat, Csirke József vagyok, debreceni 30 éves informatikus és könyvtárpedagógus. Az egyetem elvégzése után informatikatanárként dolgoztam a város különböző középiskoláiban. Hiába élveztem azonban a tanítást, és hiába élvezték a diákok az együtt töltött órákat, az oktatási rendszerünk nem támogatja az újító gondolatokat, nem támogatja a minőségi munkát és nem segíti azokat a tanárokat, akiknek a legfontosabb a diák maga. Így pár év elteltével másik szenvedélyem felé fordulva egy amerikai cég magyar leányvállalatánál helyezkedtem el játéktervezőként; jelenleg mobiljátékok fejlesztésével foglalkozom. A játékok egyébként is végigkísérték életemet, akár hobbiról, akár munkáról volt szó, a játékosítva tanítás (gamification) ugyanúgy fontos szempont volt korábbi éveimben, mint a barátokkal történő kikapcsolódás, gyakorta akár számítógépek, akár modern társasjátékok segítségével. A játék során ugyanis tanulunk, új képességeket sajátítunk el, jobban megismerjük magunkat és egymást, miközben valójában azt érezzük, hogy kikapcsolódtunk. A játékok között pedig két igazi kedvencem van: a kooperációs, azaz együttműködésen alapuló társasjátékok, valamint a történetet elmesélő tematikus játékok, amik valahol a szerepjátékokat helyezik egy zártabb rendszerbe. Így kedvenceim között van a Robinson Crusoe, a Mansions of Madness, a Sherlock Holmes Detective, vagy a Nemo’s War. Remélem, már ebből a négy címből is érződik, hogy milyen közel állhatnak egymáshoz a könyvek és a játékok. Az eredeti alkotások szerzői nem kisebb nevek, mint Daniel Defoe, Howard Philipp Lovecraft, Arthur Conan Doyle, Jules Verne. Az irodalmat pedig nagyon szeretem, nem véletlen, hogy az informatika mellett könyvtárpedagógus is vagyok. Így a játékok lett az a világ, ahol találkozhat az informatikus énem a bölcsész énemmel.
– „Az olvasás – ha élvezetet okoz – segít élni. Átélni és túlélni is.” (Vekerdy Tamás) Hogyan vélekedik erről?
– Két oka van annak, hogy olvasunk. Az első, hogy információt szerzünk. Tudni akarunk. Akár azt, hogy melyik utcában vagyunk éppen, akár azt, hogy mit posztolt ki a barátunk a közösségi oldalára, akár azt, hogy mi a húsos palacsinta receptje. A második oka viszont a szórakozás. Ahogy valaki sorozatot néz, vagy egy új helyre utazik, esetleg beül egy kávézóba, ahol még nem járt. Új élményeket várunk és bízunk benne, hogy kapunk is új gondolatokat, érzéseket. Az új élmények pedig – akár az olvasásból merítjük, akár más tevékenységből – segítenek élni, megélni, átélni és túlélni. Ennek egyszerű oka van: befogadunk új élményeket és az új élmények alakítanak minket.
– Mit jelent önnek az olvasás?
– Az olvasással vagyunk képesek a kívülről érkező ingereket a legmélyebben magunkba szívni. Ez az, ami miatt a mai napig nem csillapodik a filmek és könyvek közötti vita. Egy mozgókép sosem lesz képes olyan mélységekbe eljutni, mint egy könyv, mert más ingereket, más dimenziókat mozgat meg bennünk. Nagyon szeretem a filmeket, saját filmes bloggal rendelkezem, de a legjobb film is csupán egy kiváló marhahúsból készült fantasztikusan finom hamburger; míg a jó könyv az egy ötfogásos fejedelmi vacsora a város legjobb éttermében. Számomra az olvasás azt jelenti, hogy időt fordítok saját magamra, hogy nem arra vagyok kíváncsi, mit akar nekem mondani egy alkotó, hanem arra vagyok kíváncsi, mit látok én bele az előttem feltáruló történetbe. Az olvasás azt a kérdést teszi fel újból és újból, hogy „Ki vagyok én?”.
– Mióta olvas fel hangosan? Hogyan jutott erre az elhatározásra?
– Két éve készítettem el az első hangoskönyvem, az oka pedig meglehetősen prózai: szeretek új dolgokat kipróbálni, megnézni, vajon képes lennék-e rá. Különösen igaz ez, ha bizonyítani is szeretnék vele magamnak. Egy középiskolai szép beszéd versenyen ugyanis elkövettem egy kapitális hibát és a felolvasás kezdetén rosszul ejtettem ki a szerző nevét. A zsűri nevetését hallva tudtam, hogy bármilyen lesz is a felolvasásom, nem kapok majd jó értékelést. Az utolsók közé kerültem és többet a közelébe sem kerültem az ilyen megmérettetéseknek. Tíz év elteltével meg akartam mutatni – leginkább magamnak –, hogy mekkorát tévedtek. Így készült el egyik kedvenc könyvem hangos verziója, a Madrapur, Robert Merle-től, ami a főleg játékokkal foglalkozó Youtube csatornámon meg is hallgatható (Game Obscura a csatorna neve).
– Eddig milyen típusú könyveket olvasott fel?
– Többnyire Lovecraft novelláit olvastam fel, illetve egy megkeresés miatt szórakoztató szakirodalommal is foglalkoztam. Ilyen szempontból csak két feltételem van: érdekeljen a mű és illeszkedjen hozzám. Ezért utasítottam el több felkérést is romantikus lányregényre: egy olyan mű, amelynek női főszereplője van, nem hiszem, hogy az én hangommal és érzelemvilágommal jó párosítás lenne.
– Hallgatott már hangoskönyveket mások tolmácsolásában?
– Igen, Kern András felolvasásait nagyon szeretem, annak ellenére, hogy sokszor úgy érzem, túl sok hangjátékot tesz bele a művekbe. Egy időben Paulo Coelho műveit hallgattam így.
– Mit üzen az olvasóknak?
– Egy üzenetem van, az pedig az, hogy mindenki igyekezzen megtalálni azt, amivel szeret foglalkozni. Legyen az akár befogadó szórakozás (mint az olvasás, vagy a filmnézés), akár aktív alkotói tevékenység (mint az írás, festés, vagy a hangosolvasás), akár valami egészen más őrültség. Engem Isten áldása kísér, mert azzal foglalkozhattam mindig is, amit szerettem és mert olyan barátok, családtagok vesznek körbe, akik támogatnak ebben. E nélkül nem lenne teljes az élet. És bízom benne, hogy én is tudok másoknak jó érzéseket, élményeket, gondolatokat adni, akár a hangoskönyvek, akár más alkotások, tevékenységek által.
Jó olvasást, felolvasást, könyvhallgatást kívánok, remélem, ezek által mindenki kicsit közelebb kerül önmagához és ahhoz a csodálatos világhoz, amely körülvesz bennünket.
Csodálatos dolog, hogy azzal foglalkozhat, ami a hobbija is. Ehhez kívánunk sok erőt, kitartást. Kívánjuk a kitűzött célok elérését, vágyak teljesülését!
Árvay Mária