Mik az egyenlő esélyű hozzáférés alapelvei, és mennyiben valósulnak meg ezek a gyakorlatban? Mit tesz az Európai Unió az épített környezet és az infokommunikáció akadálymentessége érdekében? Cikkünkből kiderül!

„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)

Március 3-án jelent meg az Európai Unió 2021-2030 közötti fogyatékosságügyi stratégiájáról szóló dokumentum. Ez a javaslat tartalmazza az EU középtávú fogyatékosságügyi politikájának főbb pontjait, a bevezetni kívánt új intézkedéseket, a tagállamok felé támasztott elvárásokat és a meghozott intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséért tett erőfeszítéseket.

Jelen cikkünkben a stratégia első két pontjának összefoglalását olvashatják.

A stratégia két fő kiindulási alapját a 2006-ban elfogadott (és hazánkban a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett), a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény és a szociális jogok európai pillérének 17. számú alapelve adta. Ez utóbbi sorolja fel az Európai Unió területén élő közel 87 millió fogyatékossággal élő személy alapvető jogainak érvényesüléséhez szükséges kulcsokat, például az emberhez méltó életet biztosító jövedelemtámogatáshoz, a munkaerőpiaci és társadalmi részvételt elősegítő szolgáltatásokhoz és az igényeiknek megfelelő munkakörnyezethez való jogot.

Egyes területeken – mint például a közlekedés vagy a belső piac – az EU a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik. Más releváns területeken, például az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén a fő hatáskör továbbra is a tagállamokhoz tartozik, és az EU csak támogató szerepet tölt be. Ezért továbbra is a tagállamok elsődleges felelőssége, hogy nemzeti fogyatékosságügyi politikáikat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó kötelezettségeiknek és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően alakítsák ki.

Akadálymentesség – vannak még teendők

 Az épített és virtuális környezetekhez, az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT), árukhoz és szolgáltatásokhoz, többek közt a közlekedéshez és az infrastruktúrához való hozzáférés a jogok záloga és a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon történő, teljes körű részvételének előfeltétele.

Egy közelmúltbeli felmérés alapján az EU fogyatékossággal élő polgárai ma is sokszor ütköznek akadályokba az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a politikai életben való részvétel, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint az európai mobilitás és a lakóhely szabad megválasztása kapcsán, amelyekre a világjárvány okán bevezetett külön intézkedések nagyban rá is erősítettek. Habár az EU az elmúlt évtizedben több akadálymentességet érintő irányelvet is elfogadott, ezek végrehajtásának ellenőrzése nem minden esetben történt meg, és ahol megtörtént, ott is több hiányosságra derült fény.

Fejlődő szolgáltatások

 Az elmúlt tíz évben sok olyan jogszabályt fogadott el az EU, amelyek közvetlenül vagy közvetve alkalmazva tagállami szinten adták meg az akadálymentes élet kereteit. Intézkedéscsomagot hoztak a termékek és a szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségéről, irányelvet alkottak a webes akadálymentesítésről, rendeletben írták elő a közszféra online felületeinek akadálymentesítését (ezt hazánkban a 2018. évi LXXV. törvény írja elő), létrejött az elektronikus hírközlési kódex és az audiovizuális médiaszolgáltatások irányelve, aktualizálásra került a szerzői jogra vonatkozó szabályokat összefoglaló Marákesi Egyezmény, valamint egységesítették a segélyhívó szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségét.

Utazás – további intézkedések szükségesek

 Az utazás akadálymentesítésénél továbbra is vannak megoldandó feladatok. Elméletben a fogyatékossággal élő és mozgásukban korlátozott polgárok megkülönböztetés-mentes utazáshoz való joga, valamint a légi, vasúti, autóbuszos és tengeri utazások során az ingyenes segítség, mint szolgáltatás, adott. Ám a gyakorlatban ez sajnos egyes régiókban egyáltalán nem, míg más helyeken csak részlegesen valósul meg. Ennek érdekében az EU 2021 folyamán megvizsgálja, milyen további intézkedések szükségesek, mi okból nem valósul meg az akadálymentességi irányelvben lefektetettek végrehajtása, és ahol ez szükséges, új szabályokat alkot.

Egyetemes tervezés – nem lehet eléggé hangsúlyozni

 A stratégia célul tűzte ki a korábbiakban hozott intézkedések és jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését, ahol különösen nagy szerepet kap az épített környezet, az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének vizsgálata mellett az a kérdés is, hogy az érintett szervezetek elfogadták-e a „mindenki számára történő tervezés” elvét. Eszerint az új szolgáltatások kialakítása, a meglévő szolgáltatások újratervezése és fejlesztése során különösen oda kell figyelni, hogy a kész produktum külön akadálymentesítési intézkedés nélkül is bárki számára könnyen hozzáférhető legyen.

Annak érdekében, hogy Európa akadálymentessé váljon, a tagállamoknak minden vonatkozó szakpolitikába és intézkedésbe be kell építeniük az akadálymentességet. Különösen igaz ez a közigazgatás digitális átállása miatt megnyíló új felületekre, illetve a bizottság egy korábbi javaslata alapján a tagállamok központi kormányzati épületeinek energiahatékonysági célú felújítása közben végzett akadálymentesítési törekvésekre. Emellett muszáj, hogy a szakemberek akadálymentességi képzésben vegyenek részt.

Középtávú cél, hogy az államigazgatás összes épülete 2030-ra mindenki számára akadálymentes legyen. Ennek érdekében az EU a 2025-ig befejeződő vizsgálatai során ellenőrzi a meghozott intézkedések helyes végrehajtását, azonosítja a hiányokat, ahol kell, ott új normát alkot, egységesíti a műszaki előírásokat, és az árak versenyképességének megtartásáért felülvizsgálja az egyes tagállamokban használt támogató technológiákat.

Accessible EU – Egységes forrás az akadálymentesítéshez

 A 2022-ben elinduló program célja egy olyan egységes felület kialakítása, ahol az érintettek és a velük dolgozó szakemberek is egyaránt valós, releváns és naprakész ismeretekhez juthatnak az akadálymentesítést illetően. A programban az EU szakemberei mellett a tagállamok fogyatékosságügyi politikájának végrehajtásáért felelős hatóságok, valamint a terület egyéb szakértői vesznek részt. Az együttműködés célja a bevált gyakorlatok megosztása, ösztönzés a szakpolitikák nemzetközi és uniós kidolgozására és finomhangolására, valamint új eszközök, szabványok alkotása az uniós jog könnyebb végrehajthatóságáért.

A stratégia magyar nyelvű fordítása az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2021:101:FIN#PP4Contents

Következő cikkünkben a mozgás szabadságát, a politikai részvétel egyenlő esélyű hozzáférésének kérdését és a fogyatékossággal élők lakhatási körülményeinek megválasztásához fűződő lehetőségeit tekintjük át. Maradjanak velünk!

 

Velegi Dorottya

jogi munkatárs