Járdán száguldozó rolleresek, mindenütt szanaszét hagyott, a járda közepén vagy közvetlenül a gyalogos-átkelőhely mellett gazdátlanul árválkodó járgányok. Már-már megszokott ez a kép azoknak, akik rendszeresen a fővárosban közlekednek. Ami a többség számára csupán kényelmetlenség, az a látás- vagy mozgássérült közlekedőknek komolyabb gondot is okoz.
Azon túl, hogy az elmúlt hónapokban egyre kaotikusabbá vált fővárosi roller-helyzet ismerős a látássérült gyalogosoknak is, számukra sokszor baleset forrása is. Gyakori panasz, hogy a vak vagy gyengénlátó járókelők közlekedésük során beleütköznek a járdákon hagyott elektromos rollerekbe, azokon esetleg átesnek, sőt nem egyszer előfordult, hogy az érintettek ennek következtében kisebb-nagyobb sérüléssel járó balesetet is elszenvedtek.
Az MVGYOSZ ezen tapasztalatok és a látássérült magánszemélyektől érkezett jelzések hatására döntött úgy csaknem egy évvel ezelőtt, hogy foglalkozik ezzel a kérdéssel, és a rollerek tudatos használatára irányuló szemléletformáló kampányokon túl – részint a fővárosi helyzetre vonatkozó észrevételeivel, részint a most még teljesen rendezetlen terület jogi szabályozására irányuló javaslataival – törekszik elősegíteni a probléma megoldását.
A főváros főjegyzőjéhez fordultunk
Az áldatlan roller helyzetet a fővárosi kerületek némelyike korábban így vagy úgy már igyekezett saját területén rendezni. Volt például olyan kerület, ahol talált tárgyként kezelték a gyalogos forgalmat akadályozó módon elhagyott rollereket, máshol rendeletileg tiltották meg a rollerek parkoltatása mellett azok bérlését is a kerület területén, megint máshol bírságot szabtak ki azon szolgáltatókra, amelyek nem állapodtak meg az önkormányzattal a közterület használatáról. Ezek a kerületi próbálkozások azonban nem adtak a főváros teljes területére nézve egységes megoldást. A helyzet budapesti szintű rendezése érdekében került március végén a Fővárosi Közgyűlés elé az az önkormányzati rendelet-tervezet, amely – a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló rendelet módosításával – kívánta szabályozni a területén elhelyezett mikromobilitási eszközök (köztük az elektromos rollerek) használatát, az eszközöket üzemeltető szolgáltatók kötelezettségeit és a jogellenes területhasználat következményeit. A kerületek tulajdonában álló közterületekre vonatkozóan a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között létrejövő együttműködési megállapodás rendezi ezt a kérdést.
A fővárosi rendelet alapján a jövőben az elektromos rollerek csak ún. mikromobilitási pontokon (közismertebb nevén: közösségi roller- és kerékpárparkolók) helyezhetők el, illetve tárolhatók. Szankcióként eszközönként naponta 5000,- Ft közterület-használati díj kiszabására számíthatnak azok a szolgáltatók, akiknek a rollerei nem ezeken a pontokon kerülnek elhelyezésre.
A rendelet a főváros területét 4 mikromobilitási zónára osztotta fel, azonban ezek közül csak a két belsőben (a belvárosi és az átmeneti zónában) kötelező ilyen közösségi roller- és kerékpárparkolók létrehozása. A másik két zónában (külvárosi centrum zóna és külvárosi terület zóna) viszont nem kötelező ezeket kialakítani, a közhasználatú eszközök itt a parkolókon kívül is elhelyezhetők, ha nem akadályozzák a közterület használatát, a gyalogosközlekedést.
Az MVGYOSZ a fővárosi főjegyzőnek küldött megkeresésében észrevételeket és javaslatokat fogalmazott meg a rendelet kapcsán. Részint arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a jelenlegi áldatlan állapot felszámolásában mindenek előtt a folyamatos és hatékony ellenőrzésnek lehet nagy szerepe, ami gyorsan képes reagálni az eszközök nem megfelelő elhelyezésére. Az önkormányzati rendeletből, valamint a kerületekkel kötendő együttműködési megállapodásból a szövetség hiányolja az ellenőrzésre vonatkozó részletesebb szabályozást. Pedig különösen fontos volna a folyamatos ellenőrzés, mivel a rendelet – némi kibúvót engedve – a szolgáltatók számára lehetőséget ad az eszközöknek három órát meg nem haladóan a kialakított parkolókon kívüli elhelyezésére is, ha azok nem akadályozzák a közterület rendeltetésszerű használatát. Úgyszintén nagy jelentősége lehet a megfelelő ellenőrzésnek azokban a zónákban, ahol nem kötelező a mikromobilitási pontok kialakítása.
Az MVGYOSZ aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a külső zónákban nem elvárás a mikromobilitási pontok akár kisebb számban történő kialakítása, holott ezeken a területeken is találkozhatunk a nem megfelelő módon magukra hagyott rollerekkel. Javaslatokat fogalmaztunk meg olyan szankciók rendeletbeli szabályozására és alkalmazására is, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idővel kialakuljon az elektromos rollerek kulturált, mások közlekedését nem akadályozó használata.
Zugló alpolgármesterét is megkerestük
Minthogy a látássérült személyek által gyakran látogatott intézmények zöme (a Vakok és a Gyengénlátók Iskolája, a Vakok Állami Intézete, a szövetség két fővárosi illetőségű tagegyesülete, az MVGYOSZ székháza, illetve egy elemi rehabilitációs központ) Budapest XIV. kerületében található, itt hatványozottabban jelentkeznek az elhagyott rollerekkel kapcsolatos problémák, ezért az MVGYOSZ Zugló Önkormányzatával külön is felvette a kapcsolatot a helyzet megoldása érdekében. Ennek során megtudtuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek között létrejött együttműködéshez Zugló is csatlakozott, így itt is hamarosan kialakításra kerülnek a mikromobilitási pontok és létrejönnek a megállapodások az eszközök kölcsönzésével foglalkozó szolgáltatókkal. Zugló alpolgármestere biztosított arról is, hogy a helyzet rendezése érdekében tartandó egyeztetésekbe a Szövetséget és az itt működő egyesületeket is bevonják.
Országosan is megoldásra van szükség
Az elektromos rollerek által generált probléma természetesen nem áll meg a főváros területén belül. A nagyobb vidéki városokban és a Balaton környékén is egyre gyakrabban találkozhatunk a közterületen elhagyott rollerekkel, miközben a hazai jogrendszerből jelenleg teljesen hiányzik a mikromobilitási eszközökkel kapcsolatos szabályozás. Az MVGYOSZ ezért több jogszabály módosítási javaslatot is megfogalmazott, amelyeket az illetékes minisztériumoknak juttattunk el.
Mindenek előtt szükségesnek tartjuk annak törvényi előírását, hogy a mikromobilitási eszközök közterületen való biztonságos elhelyezésének lehetővé tétele is önkormányzati feladat. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat vagy törvényben kell előírni, vagy pedig azok megalkotására felhatalmazást kell adni a helyi önkormányzatoknak, amelyek – a Fővárosi Önkormányzathoz hasonlóan – ennek alapján megalkothatják a szükséges rendeleteket.
A mikromobilitási eszközökkel kapcsolatban már korábban is felmerült a KRESZ módosításának igénye, azonban erre végül nem került sor. Az MVGYOSZ most ismét felvetette ennek szükségességét: javasoltuk ezen eszközök besorolását a közlekedési eszközök, például a segédmotoros kerékpárok közé, de az is megoldás lehet, ha rájuk vonatkozóan külön kategória kerül létrehozásra. A szabályozást mindenesetre úgy indokolt kialakítani, hogy a járdán ezek a nagyobb sebességre is képes eszközök teljes sebességgel ne közlekedhessenek, mivel balesetveszélyesek nem csak a látássérült közlekedőkre, hanem mindenki másra nézve is. Megoldás lehet sebességhatár bevezetése a járdán való közlekedés esetén, vagy annak előírása, hogy elektromos rollerrel kizárólag kerékpár- vagy autóúton lehet közlekedni, járdán pedig azt csak tolva/kézben szállítva lehessen használni.
Fontosnak tartjuk, hogy a szolgáltatók mellett a mikromobilitási eszközöket használó magánszemélyeket is ösztönözni kell arra, hogy használatot követően megfelelő módon helyezzék el azokat az utcán, mivel a szolgáltatók csak utólag tudják elmozgatni a nem megfelelően lerakott eszközöket, amelyek addig balesetveszélyt jelentenek. Ennek érdekében a szabálysértési törvény módosításával javasoltuk annak kimondását, hogy szabálysértést követ el, aki közterületen – figyelemmel a látás- vagy mozgássérült közlekedőkre is – balesetveszélyes módon helyez el tárgyat.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos
