Júliusban kezdeményeztük, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő vállalkozók is választhassák a kisadózó vállalkozók tételes adóját. Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet lehetővé tenné az érintettek belépését. Ez összhangban áll indítványunk céljával, de a változás még nem hatályos szabály.

A vállalkozás lehetőségét kívánjuk erősíteni

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége nevében 2026. július 29-én levélben fordultunk Kármán András pénzügyminiszterhez. Megkeresésünkben a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény módosítását kértük a 2027-re tervezett felülvizsgálat során.
Álláspontunk szerint az önfoglalkoztatás fontos megélhetési lehetőséget jelenthet azoknak a látássérült és más megváltozott munkaképességű embereknek, akik nehezen találnak alkalmazotti munkát. Vállalkozásuk működését érdemben segítheti a kiszámítható, alacsony adminisztrációs teherrel járó adózás. Ezért kifogásoltuk, hogy az érintettek egy részét a törvény kizárja a kata választásából.

Kiket érint a jelenlegi kizárás?

A hatályos törvény szerint a katát csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja. A törvény 2. § 2. pontjának e) és f) pontja alapján azonban nem tartozik ebbe a körbe az, aki a tárgyhó egészében az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
• 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül;
• rokkantsági ellátásban részesül, és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerint egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A kizárás tehát nem általában minden látássérült vagy minden rokkantsági ellátásban részesülő vállalkozóra vonatkozik, hanem a törvényben pontosan meghatározott személyi körre. Az ide tartozók akkor sem választhatják a katát, ha egyébként minden más feltételnek megfelelnének.

Mit kértünk a pénzügyminisztertől?

Indítványunkban a két kizáró alpont hatályon kívül helyezését és az érintettek kata-alanyiságának visszaállítását kértük. Érvelésünkben hangsúlyoztuk, hogy a szabályozás álláspontunk szerint indokolatlanul hátrányos különbséget tesz az egyéni vállalkozók között, és alkotmányossági aggályokat vet fel.
Hivatkoztunk az Alaptörvény XV. cikkének egyenlőségi és védelmi rendelkezéseire, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 27. cikkére. Utóbbi a fogyatékossággal élő emberek önfoglalkoztatásának és vállalkozóvá válásának előmozdítását is előírja. Felidéztük azt is, hogy a 2022 előtti szabályozás az érintettek számára nem főállású kisadózóként havi 25 ezer forintos tételes adó mellett biztosította a részvételt.

A tervezet ismét lehetővé tenné a választást

A Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án közzétett, a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvénytervezet új szabályozási rendszert vezetne be. Ennek 3. §-a már nem kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak engedné meg az adózási forma választását.
Bár a tervezet a főfoglalkozású kisadózó meghatározásánál továbbra is kizárja a fent említett ellátotti csoportokat, ez számukra már nem jelentene teljes kizárást az adózási formából. A többi feltétel teljesítése esetén nem főfoglalkozású kisadózóként léphetnének be. A tervezet így más jogi megoldással valósítaná meg azt a célt, amelyet júliusi indítványunkban megfogalmaztunk.

Milyen feltételekkel lehetne belépni?

A tervezet szerint a nem főfoglalkozású kisadózók havi tételes adója 2027-ben 50 ezer forint lenne. Ez a régi, havi 25 ezer forintos összegnél magasabb teher. 2028-tól az adó az előző év első napján érvényes minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó alapján, ezer forintra kerekítve változna.

A tételes adó mellett további fizetési kötelezettség is keletkezhetne. A teljes éves, 22 millió forintos bevételi keret feletti részre 40 százalékos különadó vonatkozna; nem teljes éves adófizetés esetén a keret arányos lenne. Cégeknek és más kifizetőknek is lehetne értékesíteni vagy szolgáltatni, de az ilyen bevételekhez külön korlátozások és kiegészítő adó kapcsolódnának. Például az adóalanyiság megszűnne, ha az ugyanazon kifizetőtől és kapcsolt vállalkozásaitól származó bevétel elérné az éves összbevétel felét.
A nem főfoglalkozású kisadózó a tervezet szerint e jogállása alapján nem válna biztosítottá, és ezen a címen nem szerezne társadalombiztosítási vagy álláskeresési ellátásra jogosultságot.

A tervezet még társadalmi egyeztetés alatt áll

A tervezet alapján az új rendszer 2027. január 1-jétől lenne választható, az ehhez szükséges bejelentést 2026. december 1-jétől lehetne megtenni. Ezek tervezett időpontok, amelyek csak a jogalkotási folyamat lezárása és a jogszabály hatálybalépése esetén válnának alkalmazhatóvá.
A tervezetben megjelenő lehetőség összhangban áll kezdeményezésünk alapvető céljával: a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó kizárás megszüntetésével. Ezt azonban még nem tekinthetjük megvalósult jogszabályváltozásnak. A társadalmi egyeztetés 2026. október 14-ig tart; a véleményeket a kozigazgatasiegyeztetes@pm.gov.hu címre lehet megküldeni. A végleges feltételeket az elfogadott és kihirdetett törvény fogja meghatározni.

Dr. Nagy Sándor
elnök