Sok látássérült személy és szakember, így természetesen a Szövetség álláspontja szerint is diszkriminatív ez az intézkedés, mely az önálló döntéshozatalban súlyosan korlátozza az érintetteket, emellett pedig a látássérült ügyfelek számára jelentős többletköltséggel is jár.
Az állampolgári jogok biztosa az MVGYOSZ kezdeményezésével párhuzamosan hivatalból is vizsgálódott a területen, aminek eredményeit az alábbi linken elérhető közleményben foglalta össze a hivatal:
http://www.ajbh.hu/-/az-alapveto-jogok-biztosa-a-vak-es-latasserult-emberek-nyilatkozattetelenek-szabalyozasarol?inheritRedirect=true&redirect=%2F
Az MVGYOSZ álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás azért is diszkriminatív, mivel a technológia XXI. századi intenzív fejlődésével számos informatikai eszköz és lehetőség teszi lehetővé a vak és gyengénlátó emberek számára a nyomtatott vagy elektronikus formátumú szövegekhez való hozzáférést. Így egy látássérült ember nem tekinthető a szó szoros értelmében analfabétának, hiszen írási és olvasási, valamint szövegértelmezési készségeiben csupán látásának hiánya, a papírra nyomtatott szöveg szemmel történő észlelésének korlátozottsága akadályozza. Az elektronikus aláírás és a biometrikus azonosítás fejlődése és egyre szélesebb körű elterjedése reményeink szerint még tovább fogja tágítani ezeket a lehetőségeket. Fontosnak tartjuk, hogy a technológia fejlődését a jogalkotás is intenzíven kövesse annak érdekében, hogy a látássérült embereket segítő informatikai fejlesztések valóban lehetővé tegyék másokkal egyenlő esélyű társadalmi részvételünket.
—
Folytattuk a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 1.2.2. pályázati konstrukciójának véleményezése kapcsán megkezdett érdekképviseleti munkánkat. Ennek újabb lépéseként részt vettünk Dányi Gábor Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkár, Irányító Hatóság vezető fogadóóráján. A tárgyaláson az MVGYOSZ-t Dr. Nagy Sándor elnök megbízásából jelen sorok írója képviselte.
Az előzetesen megküldött véleményben és a megbeszélés során nem csupán a konkrét pályázati konstrukcióval kapcsolatos hiányosságokra hívtuk fel a monitoring bizottság és a helyettes államtitkár figyelmét, hanem részletes tájékoztatást adtunk a vak és gyengénlátó emberek elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos nehézségeiről, a nem megfelelően megvalósult akadálymentesítések keltette problémákról. Emellett röviden ismertettük az ISO40500 szabvány legfontosabb követelményeit, melyeknek betartásával a web- és szoftverfejlesztők valóban mindenki számára hozzáférhető honlapokat és alkalmazásokat hozhatnak létre. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény, valamint az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény értelmében egyaránt kötelezettsége a magyar államnak. Ennek kapcsán azt is megemlítettük, hogy az MVGYOSZ korábban panasszal élt az ÁNYK akadálymentességének hiányosságaival kapcsolatban az Egyenlő Bánásmód Hatóság felé, mely eljárás jelenleg is folyamatban van.
Az irányító hatóság vezetője megköszönte javaslatainkat, ugyanakkor tájékoztatott, hogy horizontális szempontként az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi EU-s pályázati konstrukcióban követelmény. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg véleményezés alatt álló pályázati felhívásba beépítik az ISO 40500 szabvány teljesítésének kötelezettségét, valamint azt a lehetőséget, hogy a pályázók elszámolhassák az akadálymentes kialakítással és a hozzáférhetőségi szakvélemény elkészíttetésével kapcsolatos költségeiket. Ilyen szakvélemény kiállítására jogosultként az MVGYOSZ az Informatika a Látássérültekért Alapítványt jelölte meg.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy az állampolgárok és hivatali dolgozók számára készülő fejlesztések során eddig is elvárás volt az akadálymentes kialakítás, azonban ő maga ezzel kapcsolatban nem rendelkezett konkrét szakmai ismeretekkel, a projektek megvalósulásának eredményeit pedig ebből a szempontból senki nem ellenőrizte. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg megvalósítás alatt lévő közel 50 érintett projekt lezárásakor fokozott figyelmet fordítanak ennek a szempontnak a teljesülésére, amire a közeljövőben felhívják a kedvezményezettek figyelmét.
Dr. Nagy Sándor a témával kapcsolatosan egy részletes információs levelet is összeállított, melyet a Szövetség a KÖFOP-1.2.2. konstrukció véleményezéséhez hasonlóan szintén megküldött a monitoring bizottságnak és az irányító hatóság vezetőjének.
—
Már javában zajlik a 3-as metróvonal északi szakaszának felújítása, így a látássérült utasok számára történő akadálymentesítés területén is folyamatosak az egyeztetések. Április 26-án délután az MVGYOSZ és a VGYKE munkatársai közösen nézték meg és véleményezték az új kőburkolatot kapó állomásokon elhelyezendő taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések mintadarabjait. A megbeszélésen bemutatott mintafelületek a 4-es metróvonalon már meglévő taktilis burkolatok mintájára, az MVGYOSZ ajánlásainak és a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő kialakítással készültek el, ami garanciát jelent a használhatóságra és a tartósságra is. A folyamat következő elemeként várhatóan egy fehérbottal és rálépéssel is tesztelhető mintafelületet bocsátanak rendelkezésünkre az egyik felújítás alatt álló állomás területén, még a burkolási munkák megkezdése előtt. A mintafelületen a vezetősávok és a figyelmeztető jelzések mellett megtekinthető és véleményezhető lesz az elsodrási sávot jelző kontrasztos csík és az elsodrási sávon belüli, felületi érdességében a többi járófelülettől jelentősen eltérő burkolat is.
A megbeszélésen résztvevők kérdéseket tettek fel a mozgólépcsők irányának jelzése, a beléptető kapuk működése, valamint a liftek beépítése és a szerelvényeken történő ajtónyitás kapcsán is, melyekre az üzemeltetőktől és a kivitelezőktől részben megnyugtató válaszokat kaptunk, illetve ezek a területek további egyeztetések témáját képezik.
Németh Orsolya
