2018. novemberében került elfogadásra A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény, melyhez az MVGYOSZ két alkalommal is részletes módosító indítványcsomagot terjesztett be, amit azonban a törvény elfogadása során figyelmen kívül hagytak. A kormányzat felkérésére a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezetei 2019. január 30-án egy egyeztetésen vettek részt, melynek célja a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítése volt.

Az egyeztetést Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott kezdeményezte és vezette, előadóként az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezetői voltak jelen. Az MVGYOSZ-t jelen sorok írója képviselte, illetve dr. Nagy Sándor elnök felkérésére Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány kuratóriumi elnöke is részt vett a tanácskozáson.

Dr. Pócza András, az ITM főosztályvezetője elmondta, hogy az egyeztetésnek kettős célja van: egyrészt a törvény félreértésre okot adó pontjainak tisztázása, másrészt pedig a webes akadálymentesítéseket ellenőrző szerv bemutatása. Elmondta, hogy a törvényt a magyar országgyűlés az EU-s határidőn túl fogadta el, ami miatt Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indult.

A webakadálymentesítési törvény alapját jelentő 2016/2102. EU-s irányelv minimum követelményeit vette át a hazai szabályozás, ennek megfelelően az első időszakban ennek elérését tűzték ki célul. A törvény hatálya alá a közszféra intézményei tartoznak, ami mintegy 4300 szervezetet jelent. Ezek ellenőrzése természetesen rengeteg időt és erőforrást igényel, ezért az egyeztetésen megjelent civilektől azt kérték, hogy adják meg azokat a területeket, melyeken kiemelt prioritást jelent a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentessé tétele. Az ehhez kapcsolódó felszólalásokban a MEOSZ, a SINOSZ, a SVOE és az MVGYOSZ képviselői is elmondták, hogy legfontosabb az elektronikus ügyintézés azon felületeinek hozzáférhetővé tétele, melyek minden állampolgár számára nyitottak és kötelezően használandóak. Prioritást kell kapnia emellett a köznevelési intézmények azon információinak, melyek a közfeladatuk ellátásához kapcsolódnak, így például az elektronikus naplóknak és az online tanulmányi rendszereknek is ebbe a körbe kell tartozniuk, ezekkel egyébként jelenleg sok probléma van. A SINOSZ képviselője kifogásolta a közmédia kivételként történő meghatározását és fontos feladatként jelölte meg annak online műsortárának akadálymentesítését. A MEOSZ-t képviselő – egyébként látássérült – jogász elmondta, hogy az elektronikus ügyintézés jelenleg nem hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára, akik így számos területen nem tudják érvényesíteni emberi és állampolgári jogaikat.

A MEOSZ és az MVGYOSZ képviselői is felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény hiányosságai annak a veszélyét hordozzák, hogy az akadálymentesítés nem lesz kikényszeríthető. Több felszólaló is hiányolta a törvényi szabályozásból az akadálymentesítés elmaradásának szankcionálását. Az előadók erre válaszként elmondták, hogy tekintettel arra, hogy a kötelezettek jórészt állami intézmények, a pénzbüntetés gyakorlatilag azt jelentené, hogy az állam egyik zsebéből a másikba tesz pénzt, miközben a legtöbb intézménynek nincs is forrása a bírságok megfizetésére. Szerintük többet ér a javításban történő szakértő segítségnyújtás, melyet az ellenőrzéssel megbízandó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fog elvégezni. A jelenleg elsősorban projektek koordinálásával és kutatásfejlesztési tevékenységekkel foglalkozó szervezet, ahogy arról Kongó Krisztián elnökhelyettes tájékoztatott, most kezdi meg a kapacitásigények felmérését és a források biztosításáról való egyeztetést az ellenőrzések és a szakmai támogatás biztosítására. A KIFÜ külső szakértőként a webakadálymentesítéssel foglalkozó elismert szakembereket tervez bevonni, az ellenőrzésre szakembereket fognak kiképezni, illetve az akadálymentes felületek kialakításához telefonos ügyfélszolgálatán és online kurzusokon keresztül szaksegítséget biztosít.

Az egyeztetés online úton folytatódik a prioritások meghatározásával és a végrehajtási rendeletek előkészítésével. A következő találkozó a témában március végén esedékes. Az MVGYOSZ addig is folytatja a törvény módosítása érdekében tervezett lépéseket és lobbi tevékenységet.

—

Ahogy arról már többször is beszámoltunk, a Városliget megújítása során a beruházó fokozott figyelmet fordít a fogyatékossággal élő felhasználók kényelmére és biztonságára. A liget projektben cél olyan tájékozódást segítő információs rendszer létrehozása is, mely a látássérült látogatókat, turistákat informálja a Városligetben található intézményekről, szolgáltatásokról. A megvalósítók jelenleg keresik azt az információs rendszert, ami leginkább megfelel erre a célra, ebben a folyamatban pedig kifejezetten számítanak a látássérültek érdekképviseletének véleményére.

2019. január 16-án került sor az olasz KJK cég által fejlesztett, tájékozódást segítő, taktilis és auditív elemeket ötvöző rendszer bemutatására a Városliget ZRT. irodájában. A rendszert maguk az olasz fejlesztők és forgalmazók prezentálták. Elmondásuk szerint már több országban telepítették azt és mind a használhatóság, mind a tartósság tekintetében kiválóak a tapasztalataik, amiket felhasználói tesztekre és visszajelzésekre alapoznak.

A technológia része egy taktilis vezetősáv és figyelmeztető jelzés rendszer, melyet minden országba az ott alkalmazott szabványok szerint gyártanak le és szállítanak. A termék műanyag alapú, ami elsősorban kültéren tűnik jól használhatónak, gyakorlatilag bármilyen burkolatra elhelyezhető. Ezt egészíti ki egy mobiltelefonos alkalmazás és egy speciális, az okostelefonnal bluetooth összeköttetésben álló fehérbot, mely a burkolati vezetősávban elhelyezett passzív jeladók révén folyamatosan auditív információkkal látja el a felhasználót arról, hogy merre jár és mi található a közelében, az egyes elágazásoknál melyik út milyen irányba visz, stb.

A prezentációt bemutató követte, melyen az MVGYOSZ munkatársaiként ki is próbálhattuk a rendszert. A taktilis burkolati jelzések jól érzékelhetőek és megfelelnek a hazánkban már bevezetett jelzésrendszernek, a mobil alkalmazás is jól használhatónak tűnik, azonban a rendszerhez tartozó fehérbot még fejlesztésre szorul. A gyártók célja, hogy a fehérbotban található elektronikát bele tudják építeni olyan jó minőségű, a látássérültek körében európai vagy akár világ szinten használatos fehérbotba, ami összecsukható és tartós.

A megbeszélés délutánján az olasz cég munkatársai ellátogattak az MVGYOSZ székházába, hogy megismerjék az Óbudai Egyetemen kifejlesztett Ariadné rendszert. A bemutatót követő megbeszélésen együttműködési lehetőségek körvonalazódtak az MVGYOSZ és a KJK között.

A Városliget ZRT. munkatársainak célja több hasonló rendszer felkutatása és ezek telepítése akár olyan módon is, hogy az a látássérült felhasználók által kipróbálható, tesztelhető legyen.

Németh Orsolya