A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő, 2002-ben létrejött szervezet. A HÉT még 2017-ben célul tűzte ki egy olyan ajánlás megfogalmazását és elfogadását, melyben a hírközlési szolgáltatók fogyatékos ügyfeleiket segítő akadálymentesítési tevékenységekkel kapcsolatos vállalásaikat fogalmazzák meg. Az ajánlás első tervezete 2019 júniusára készült el. Az abban foglaltak megvitatására a HÉT kerekasztal beszélgetést szervezett, melyre a fogyatékos személyek országos érdekképviseleti szervezeteinek jelentős része, köztük az MVGYOSZ is meghívást kapott. A Magyar Telekom új székházában 2019. július 15-én lezajlott egyeztetésen dr. Nagy Sándor elnök mellett Erhart Péter és jelen sorok írója képviselte a szövetséget.
Az ajánlás tervezete összegzi a fogyatékos személyek hírközlési szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését garantáló jogi hátteret, mely meghatározza a szolgáltatók ezirányú kötelezettségeit. Emellett számos területen az esélyegyenlőséget javító intézkedéseket fogalmaz meg, melyek megvalósítását határidőkhöz köti. Az egyeztetés témája elsősorban ezen intézkedések megvitatása, szükségességük megcáfolása vagy megerősítése, illetve megvalósításuk folyamatának és abban az országos érdekképviseleti szervezetek részvételének tisztázása volt.
Az ajánlás kidolgozása során nemcsak az országos érdekképviseleti szervezetek, hanem a HÉT tagok fogyatékossággal élő munkavállalóinak véleményét is kikérték, bár a dokumentum nem terjed ki a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos vállalásokra. Az ajánlás célja a hírközlési szolgáltatások felhasználóinak igényeire reagáló önszabályozás az infokommunikációs akadálymentesítés területén. Mintaként a szűrőszoftver ajánlás szolgált, melyet szintén a hírközlési szolgáltatók fogadtak el és mely a gyermekek káros internetes tartalmaktól való védelmét hivatott elősegíteni. A most születő dokumentum természetesen azon szolgáltatókra is vonatkozik majd, amelyek később csatlakoznak a HÉT-hez, illetve a közvélemény tájékoztatását is célul tűzték ki. Fontos alapelv, hogy a vállalások nem jelenthetnek aránytalan terhet a szolgáltatók számára, illetve nem tesznek olyan vállalásokat, melyek jogszabály módosítást igényelnek.
Az ajánlás a szolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítésére terjed ki, így nem érinti a szolgáltatók ügyfelek számára nyitott létesítményeinek fizikai akadálymentesítését. Az egyeztetés során a HÉT alelnöke és munkatársa ugyanakkor elfogadta azt a javaslatot, hogy az ajánlásba kerüljön be, hogy a szolgáltatók fizikailag is akadálymentes ügyfélszolgálataik listáját közzéteszik a fogyatékos ügyfelek számára releváns egyéb információkkal együtt könnyen elérhető, egyenlő eséllyel hozzáférhető formában. Ugyancsak vállalásként szerepel az ajánlásban, hogy a fogyatékossággal élő ügyfelek számára az ügyfélszolgálatokon biztosítani kell a szolgáltatók által forgalmazott eszközök, pl. okostelefonok, tabletek stb. kipróbálását. Az egyeztetésen az MVGYOSZ és a MEOSZ képviselői is jelezték, hogy ahhoz, hogy ez a kipróbálás valóban eredményes legyen, az ügyfélszolgálati munkatársaknak rendelkezniük kell ismeretekkel az eszközök ún. kisegítő lehetőségeivel, azaz az akadálymentes használatot biztosító megoldásokkal, valamint a fogyatékos személyek informatikai eszközhasználatával kapcsolatban. Ezen ismeretek megszerzésére jó alkalmat jelenthetnek a szintén az ajánlásban foglalt vállalások között szereplő érzékenyítő tréningek, melyeket az országos érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetve kívánnak megszervezni és lebonyolítani a HÉT tagok. Az MVGYOSZ és a SINOSZ munkatársai ennek kapcsán hívták fel a figyelmet a Kontakt Tolmácsszolgálatra és a Távszem szolgáltatásra, melyeket szintén ismerniük kell az ügyintézőknek, hiszen előfordulhat, hogy az ügyfelek ezen szolgáltatásokat is igénybe veszik majd az ügyintézés során.
A legnagyobb vitát a honlapok akadálymentesítésével kapcsolatos, meglehetősen homályosan és tág határidőkkel megfogalmazott vállalás váltotta ki. A HÉT tagjai 2022 végéig kívánták honlapjaikat akadálymentesíteni, a mobilalkalmazások hozzáférhetővé tételéről pedig egyáltalán nem ejt szót a tervezet. Az egyeztetésen résztvevő érdekképviseleti szervezetek egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a közel három és fél év, ami a határidő leteltéig még hátra van, igencsak hosszú időtartam az infokommunikációs technológiák fejlődése során, miközben a mobilalkalmazások egyre inkább teret hódítanak a honlapokkal szemben. Az MVGYOSZ javaslata szerint az ajánlásnak azt kell tartalmaznia, hogy a szolgáltatók vállalják, hogy az ajánlás elfogadásától kezdve kizárólag olyan honlapokat és mobilalkalmazásokat fejlesztenek, melyek megfelelnek az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek. Tapasztalat, hogy a legtöbb szolgáltató néhány évente lecseréli honlapjait és egyéb informatikai rendszereit, így ez a vállalás garantálná, hogy néhány éven belül szinte valamennyi ilyen honlap és alkalmazás elérhető legyen az érintettek számára is. A szövetség munkatársai azt is jelezték, hogy bár a frissen elfogadott Európai Akadálymentesítési Intézkedéscsomag, melynek magyarországi implementációja még nem történt meg, későbbi határidőket ír elő, számos hazai jogszabály és a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény is előírja, hogy új fejlesztések kizárólag akadálymentes formában valósulhatnak meg.
Az érdekképviseleti szervezetek észrevételeiket és módosító javaslataikat írásban is megküldik a HÉT titkárának, az egyeztetés pedig ezek mentén folytatódik. Az ajánlás aláírása a HÉT alelnöke szerint az ősz folyamán történhet meg.
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács a magyar hírközlési piac működési feltételeinek javításán dolgozik. A HÉT országos szinten lefedi a hírközlési szolgáltatókat. Az ágazati, szakpolitikai egyeztetések mellett önszabályozó tevékenységet is folytat olymódon, hogy ez a szolgáltatók közti versenyt ne befolyásolja. Az önszabályozás jelentősége, hogy a szolgáltatók jogszabályi kötelezettségeiken felül tett vállalásokkal segítsék a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, melynek során szoros kapcsolatot kívánnak kialakítani a civil szférával is.
Németh Orsolya
