Az MVGYOSZ arra kérte a Braille-szavazósablonnal szavazni kívánó olvasókat, számoljanak be az április 3-ai választásokon szerzett élményeikről. A cikkben a tapasztalatok összegzését osztjuk meg az olvasókkal.

Ahogy lapunk előző számában olvashatták, a magyar látássérült emberek három módon adhatják le voksaikat egy népszavazás vagy választás alkalmával a hatályos törvények szerint:
– a szavazókör két megbízottjának segítségével,
– egy általuk választott látó személy segítségével,
– vagy egy e célra fejlesztett Braille-szavazósablon és egy részletes, szintén pontírású tájékoztató használatával.

Ez utóbbi módszert az érintettek közül még mindig igen kevesen ismerik, pedig ez az egyetlen olyan lehetőség, amelynek alkalmazásával a látássérült szavazópolgár önrendelkezési joga nem sérül.

Az MVGYOSZ és a Nemzeti Választási Iroda közti együttműködés keretében a szövetség munkatársai a választások előtt megtekinthették a szavazatok leadásához használható Braille-szavazósablonok prototípusait, valamint az ezek mellé adott Braille-nyomtatású tájékoztatót.

A duplaoldalasan nyomtatott tájékoztató a sablonon feltüntetett egyes sorszámokhoz tartozó nevek vagy kérdések szövege mellett azt is tartalmazza, hogy az aktuálisan használt sablon álló vagy fekvő tájolású-e, emellett pedig pontos instrukciókat ad arról, hogyan lehet érvényesen szavazni.

A szavazósablon egy kemény kartonból készült, merev papírtasak, amelynek a felső éle mindig zárt. A sablon tájolásától függően a legfelső sorban egy Braille-matrica, alatta pedig egy kontrasztos, síkírású felirat mutatja a sablon megnevezését és a belehelyezendő szavazólap típusát (egyéni listás, nemzetiségi, népszavazási, vagy országos pártlistás). A szavazólapokat a sablon belsejébe úgy kell behelyezni, hogy a sablon felső lapjára vágott kör alakú lyukak a szavazólapon feltüntetett, az X-ek elhelyezésére szolgáló köröket hagyják szabadon. Az egyes kör alakú lyukak mellett Braille-nyomtatású matricák, felettük pedig kontrasztos síkírású nyomtatás segíti a látássérült szavazók és látó segítőik munkáját. A sablonra vágott körök szélénél sík nyomtatású, kék színű nonfiguratív minta látható, így garantálva, hogy ha a látássérült személy a szavazás során a kör alakzaton túl húzza a szavazáskor használt golyóstollat, utólag se lehessen megállapítani, kire szavazott.

Az MVGYOSZ a nemrég lezárult AVA (Szavazás akadálymentesen) című nemzetközi projekt kapcsán megújította együttműködését a Nemzeti Választási Irodával (NVI). Akkoriban tett ígéretünknek megfelelve a választásokat követően megvizsgáltuk, hogy mennyire elégedettek a látássérült polgárok a Braille-szavazósablonok és a tájékoztatók minőségével, valamint a szavazóköri megbízottak felkészültségével és segítőkészségével. Vizsgálatunk eredményét és fejlesztési javaslatainkat az NVI-hez is eljuttattuk.

Örvendetes, hogy idén sokkal többen választották ezt a szavazási módszert, mint korábban. Míg az előző országgyűlési választásokon országosan kb. 150 fő igényelt Braille-szavazósablont, ez a szám az idei választásokon 250 fölé növekedett.

A beérkezett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy egy-két kivételtől eltekintve a szavazóköri megbízottak kellően fel voltak készülve a látássérült polgárok fogadására és támogatására. Azok a vak választópolgárok, akik előzetesen igényeltek szavazósablont, amennyiben szavazóhelyiségben szavaztak, egy-két eset kivételével megfelelően összekészítve kapták meg a helyi és az országgyűlési képviselők választására szolgáló, valamint a népszavazási kérdéseket tartalmazó tájékoztatókat és a szavazósablont a beléjük helyezett szavazólapokkal. Azok azonban, akik átjelentkezőként kívántak mozgóurnával szavazni, nem voltak ilyen szerencsések: ők, bár igényelték, több esetben nem kaptak szavazósablont, mert az erre vonatkozó igény a szavazóköri névjegyzékre nem lett rávezetve. Ők emiatt a mozgóurnát szállító megbízottak vagy látó családtagjaik segítségére voltak utalva.

Egy esetben a szavazósablon megérkezett ugyan az érintett szavazókörbe, az annak használatához nélkülözhetetlen Braille-tájékoztató azonban nem. Ebben az esetben a látássérült polgár szintén kénytelen volt más segítségére hagyatkozni, mivel a sablonok csak a szavazólapon feltüntetett sorszámokat tartalmazzák Braille-írással, tehát a sorszámok mellé írt képviselői neveket, pártneveket vagy népszavazási kérdéseket nem. Ezeket az adatokat csak a tájékoztató tartalmazza. Az MVGYOSZ a jövőbeni hasonló problémák megelőzése érdekében azt javasolta, hogy legalább a pártnevek rövidítései vagy a képviselők vezetékneve, esetleg monogramja kerüljön a sablonokra Braille-írással a sorszámok és a szavazás leadására szolgáló kör közé.

Panasz érkezett továbbá arra is, hogy a két oldalt nyitott szavazósablonban könnyen elmozdulhat a szavazólap, így a sablonon vágott lyukak nem biztos, hogy egybeesnek a szavazólapnak azzal a részével, ahová az érvényességhez szükséges egymást metsző vonalakat kell behúzni. Ez azért is veszélyes, mert emiatt a látássérült személy akár tudtán kívül is szavazhat érvénytelenül, nem tudva arról, hogy a szavazólap elmozdult. Az MVGYOSZ olyan lehajtható lapfülek alkalmazását javasolta a sablon nyitott oldalain, mint amelyek a hajtogatós mappákon is találhatók, így a szavazólap behelyezését követően a sablon alá hajtott lapfülek megakadályoznák, hogy a szavazólap elmozduljon.

Habár az NVI válasza még nem érkezett meg, reméljük, hogy ezekkel a javaslatokkal hatékonyan előmozdíthatjuk a látássérült polgárok önrendelkezési jogainak gyakorlását. Köszönjük olvasóinknak, hogy tapasztalataikkal Önök is hozzájárultak az MVGYOSZ érdekképviseleti munkájához!

Velegi Dorottya
jogi munkatárs