Az Országos Fogyatékosügyi Program (OFP), mint a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítását, társadalmi befogadását és esélyegyenlőségük biztosítását célul kitűző stratégia a 2015-2025. közötti időszakra határozza meg az állam és intézményrendszerének feladatait a területen. A programhoz középtávú intézkedési tervek tartoznak, melyek 3-4 éves időszakokban fogalmazzák meg a célok elérése érdekében szükséges lépéseket és rendelnek azokhoz határidőket, erőforrásokat. Az első ilyen középtávú intézkedési terv a 2015-2018. közötti időszakra határozta meg a teendőket, 2019-2021. között pedig egy újabb cselekvési terv lesz hivatott irányt mutatni a szakmapolitika és a kormányzat számára.
A 2019-2021. közötti időszakra vonatkozó intézkedési terv előkészítése – bár már 2019 márciusát írjuk – még javában zajlik. A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) már 2018 őszén elkezdte összegyűjteni az országos érdekvédelmi szervezetek javaslatait, melyeket aztán benyújtott az EMMI Fogyatékosságügyi Főosztályának. A gazdag javaslatcsomag – ahogy az OFP is – felöleli az élet minden területét az egészségügytől a nevelés-oktatáson, a szociális ellátásokon, a foglalkoztatáson, a társadalmi részvételen, a családi életen, a lakhatáson és közlekedésen át a szabadidő, kultúra és sport területéig, kiemelt hangsúlyt helyezve az autizmussal élő és a halmozottan fogyatékos emberek helyzetének javítására. A minisztériumban elkészült és a szervezetek részére 2019. február 28-án megküldött intézkedési terv tervezet azonban ezekből igen keveset tartalmazott, illetve az érdekvédelem álláspontja szerint számos ponton túlságosan általánosan fogalmazták meg az elérendő célokat.
A tervezettel kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat terjesztették elő az országos érdekképviseleti szervezetek képviselői azon az egyeztetésen, melyet a tárgyban a Minisztérium hívott össze március 11-ére. Az MVGYOSZ-t jelen sorok írója képviselte, aki a szövetség észrevételeit és javaslatait dr. Nagy Sándor elnökkel és dr. Bölkény Ágota jogtanácsossal közösen dolgozta ki.
Az MVGYOSZ legfontosabb észrevétele az volt, hogy rendkívül nehéz tervet készíteni egy előttünk álló időszakra úgy, hogy az előző évekre meghatározott célkitűzések megvalósulásáról csak részleges információkkal rendelkezünk. Tekintettel arra, hogy az Országos fogyatékosságügyi programra vonatkozó jogszabály 2019. október 31-éig ad határidőt a 2015-2018. közötti időszak értékelésére, a jövőre nézve javasoljuk valamilyen köztes értékelési rendszer bevezetését is a tervezés elősegítése érdekében. Az értékelés fontosságát és az egyes területeken történt előrehaladással kapcsolatos információk hiányát a többi szervezet képviselői is hangsúlyozták.
Az MVGYOSZ több olyan ponttal kapcsolatban is kérdéseket tett fel, melyek megfogalmazása túlságosan általános. Ilyen például a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak felülvizsgálatára vagy a fogyatékos személyek szabadidős- és versenysportjának fejlesztésére vonatkozó része a tervezetnek. Emellett számos ponton javasolt a szövetség és más szervezetek képviselője is pontosítást, konkrétabb meghatározást, illetve újragondolást. Gyakori kritikaként fogalmazódott meg, hogy szó szerint kerültek átemelésre egyes pontok a korábbi intézkedési tervből úgy, hogy az azokban meghatározott területeken történt előrehaladás nem nyilvánvaló. Ilyen intézkedés például a látássérültek elemi rehabilitációjára vonatkozó törvény előkészítése és a közösségi közlekedés akadálymentesítése is. Meglepődve találkoztunk azzal a tervvel is, miszerint a közkönyvtárakban kell biztosítani a fogyatékos személyek számára hozzáférhető formátumú műveket, miközben a gyakorlatban egyre inkább az online hozzáférés az ésszerű és az érintettek által is preferált megoldás. Problémaként fogalmazták meg a jelenlévők az integrált és inkluzív oktatás elégtelen feltételeit és a lassan kezelhetetlenné váló szakemberhiányt, a fogyatékos emberek egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésének súlyos korlátait, illetve jelezték, hogy a Család- és Gyermekjóléti Központokban kialakított fogyatékosságügyi tanácsadó hálózat működtetését nem folytatni, hanem mindenekelőtt felülvizsgálni és értékelni kell.
Az egyeztetést összehívó és vezető Fülöp Attila helyettes államtitkár az MVGYOSZ javaslatára reagálva úgy döntött, hogy az elkészült tervezetet nem viszi tovább a kormány elé, hanem a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel közösen értékelve az elmúlt négy évben elért eredményeket együtt határozzák meg a következő három év legfontosabb prioritásait. Ehhez azt kérte az érdekvédelmi szervezetek képviselőitől, hogy célcsoportonként néhány különösen nagy prioritású területre vonatkozóan fogalmazzanak meg konkrét és három éven belül megvalósítható intézkedési javaslatot. Az új intézkedési tervnek a helyettes államtitkár szerint június 30-ig el kell készülnie. Az értékelési és tervezési munkában az MVGYOSZ természetesen a továbbiakban is részt vesz.
Németh Orsolya
