Számos, a fogyatékossággal élő embereket is érintő jogszabály módosult a közelmúltban. A változások a felsőoktatást, a foglalkoztatási szektort és az adókedvezményeket is érintették.
1. Családi adókedvezmény – magasabb összeggel
Az 597/2022. (XII. 28.) Korm.rendelet egy kedvező változást hozott azoknak az embereknek, akik saját maguk vagy gyermekük tartós betegsége, vagy súlyos fogyatékossága okán jogosultak családi adókedvezményre.
Emlékeztetőként: családi adókedvezményre jogosult az, aki saját vagy házastársa gyermeke(i) után, vagy saját jogán magasabb összegű családi pótlékra jogosult, vagy az, aki rokkantsági járadékban részesül.
A 2023. január 1-jétől hatályos jogszabályi változásnak köszönhetően, amennyiben az az eltartott, akinek révén az érintett az adóalapkedvezményre jogosult, tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő, az adóalapkedvezmény havi összege 66 670 Ft-tal nő (ez 10 000 Ft-tal több kedvezményt jelent a fizetendő adóból). Ráadásul ez az összeg annyiszor számítandó, ahány tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő eltartott van a családban.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek az alábbiak minősülnek:
– az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, valamint
– az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
Aki saját jogán jogosult a családi adókedvezményre – ideértve a rokkantsági járadékban részesülőket is –, illetve aki után igénybe veszik a családi adókedvezményt, meg kell, hogy feleljen a fenti definíciónak, csak akkor lehet igénybe venni utána a plusz 66 670 Ft-os adóalapkedvezményt. Továbbá az arra jogosultak ezt a plusz kedvezményt kizárólag a kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt érvényesíthetik.
Az adóhatóság minden évben kibocsát egy formanyomtatványt, amin az érintettek jelezhetik, milyen adókedvezményeket kívánnak igénybe venni adott évben. Ezen a nyomtatványon kell azt is jelezni, ha családi adókedvezményt igénylünk. A rendelet alapján az űrlapon külön kell jelölni a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő eltartottak számát annak érdekében, hogy az utánuk járó lehető legtöbb adókedvezményt igénybe tudjuk venni.
A NAV vonatkozó tájékoztatója itt olvasható.
2. Módosult a Munka Törvénykönyve
Jelentősen módosult 2023. január 1-jével a Munka Törvénykönyve, a 44 paragrafusból álló módosítások közül most csak egy fontos változást emelünk ki.
A tavalyi év végéig a Munka Törvénykönyve szerint nyugdíjasnak minősültek azok, akik rokkantsági ellátásban részesülnek. Emiatt a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem volt köteles indokolni esetükben, illetve a munkáltató felmondása esetén nem járt számukra végkielégítés sem.
Idén január 1-től a rokkantsági ellátásban részesülők már nem minősülnek nyugdíjas munkavállalónak, így a munkáltató köteles indokolni a határozatlan tartamú munkaviszonyuk felmondását, illetve végkielégítés is jár számukra.
3. Nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve a súlyos fogyatékosság miatti adókedvezmény összege is
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint.
A garantált bérminimum pedig teljes munkaidő esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint,
Mivel az összevont adóalap adóját csökkentő, súlyos fogyatékosság miatti adókedvezmény a minimálbér 5%-a egy hónapban, ezért annak összege 2023-ban 11 600 Ft lesz havonta, éves szinten pedig 139 200 Ft.
4. A felsőoktatásban járó kedvezmények
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet szeptember 1-jétől hatályos módosítása a jogalkotó szándéka szerint a fogyatékossággal élő hallgatók számára olyan könnyítéseket tartalmaz, amely a tanulmányi előmenetelüket, információhoz való hozzáférésüket elősegíti a tanulás és vizsgáztatás személyre szabottabb körülményeinek biztosításával.
Ezek a könnyítések az alábbiak lehetnek:
– írásbeli helyett szóbeli vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga alkalmazása,
– a vizsgák során a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési, válaszadási időnél hosszabb idő biztosítása,
– a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során a fogyatékosságnak megfelelő segédeszközök, berendezési tárgyak alkalmazása (látássérült személy esetében például képernyőolvasó vagy képernyőnagyító szoftverrel ellátott számítógép),
– a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során személyi segítő, jelnyelvi, orális vagy jegyzetelő tolmács biztosítása,
– az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése, audiovizuális szemléltetés, pontírás, nagyítás használatának lehetővé tétele,
– vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése, a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek alkalmazása,
– a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának pontosítása,
– egyéni vizsga engedélyezése,
– mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetőek,
– gyakorlati követelmények alóli részleges vagy teljes felmentés, vagy annak más formában történő teljesítése, illetve
– nyelvismeret mérése, vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés.
– Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakértői vélemény alapján a felsőoktatási intézmény a fenti kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.
Továbbra is él az a kedvezmény is, hogy a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett, és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.
5. Továbbra is számos ügytípus esetében kötelező aláírópadon aláírni
Arról, hogy mi az aláírópad és mire való, itt írtunk korábban.
Az aláírópad röviden egy olyan, csúszós felületű, érintőképernyős elektronikus eszköz, ami elméletben csak az emberi kéz, és bizonyos speciális tollak érintéseit érzékeli. Az aláírópadot látássérültként igen nehéz használni, az MVGYOSZ módosító indítványait azonban a jogalkotók nem fogadták el (lásd a fent hivatkozott cikket).
Az MVGYOSZ továbbra is azt javasolja, hogy amennyiben nem sikerül az aláírópadon a korábban rögzített aláírásmintának megfelelően aláírni, úgy kérjük aláírásmintánk törlését, vagy ha nagyon biztosak vagyunk magunkban, úgy kérjük új aláírásminta felvételét.
Ezekben az ügytípusokban – a teljesség igénye nélkül – kizárólag aláírásmintával hitelesítve adhatunk be kérvényt:
– Ügyfélkapu-regisztráció
– Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ügyek intézése
– Az ingatlannyilvántartásból kiadott egyes hiteles másolatok kiadása iránti kérelem
– Európai egészségbiztosítási kártya (kék TAJ kártya) kiadása iránti kérelem
– Magyarországon használható TAJ kártya másodlatának kiadása iránti kérelem
– Családi pótlék, nevelési és iskoláztatási támogatás kapcsán intézhető ügyek
– Anyasági támogatásra, GYES-re, GYET-re való jogosultság megállapítási kérelem
– Családtámogatási ellátások, fogyatékossági támogatás tovább folyósítása iránti kérelem
– Nagycsaládosoknak szóló földgáz-kedvezmény igénylése iránti kérelem
– Hatósági bizonyítvány igénylése babaváró kölcsönhöz, családi otthonteremtési támogatáshoz és ezzel összefüggő ügyekben egyéb kérelmek
– Álláskeresők nyilvántartásba vétele iránti kérelem
– Az első sikeres nyelvvizsga díjának visszaigénylése iránti kérelem továbbítása.
Dr. Weninger Magda
jogtanácsos
