A Hangomat adom díj friss kitüntetettje három éve csatlakozott a hangoskönyvtár önkéntes felolvasói csapatához. Hogy mikor olvas fel, azt nagyban befolyásolja, milyen teendők várnak rá Lázi falu szélén elterülő kertjében. Munkatársunk egy ibolyaszárítás és egy kerítésfestés közti szünetben csípte el egy kis beszélgetésre.
Az intézmény, melyről az alábbi beszélgetésben is szó lesz, kifejezetten a gyengénlátó, azaz hasznosítható funkcionális látással rendelkező gyermekek oktatásának sajátos igényeit és módszereit szem előtt tartva épült, ám a története ennél is régebbre, egészen 1956-ig nyúlik vissza. Erről a történetről, saját szakmai útjáról, illetve az iskola jelenéről és jövőjéről beszélgettünk az intézmény jelenlegi igazgatójával, Kónya Katalinnal. Az interjú a Vakok Világa folyóiratban jelent meg 2026 nyarán.
Petrozsényi Eszter kristálytiszta kiejtésével, finom színészi játékával 2023 óta 75 irodalmi művet töltött meg élettel – a látássérült hallgatók legnagyobb örömére. A fehérbot nemzetközi napján Hangomat adom-díjjal jutalmazott előadóművésszel Iván Péter beszélget lámpalázról, a francia sanzon és az Arany-balladák titkáról… no meg Gyarmati Fanni megkésett intelméről.
Berta Edina, Magyarország egyetlen Braille-kottaátírója, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa. Nyelvtanár, aktív közösségi ember, irodalmi pályázatok visszatérő alkotója, pályafutásának mérföldköveit a kulturális identitás, a zene szeretete és a Braille-írás iránti tisztelet jelölte ki. A Braille-írás 200 éves jubileuma alkalmából a Braille-kotta készítésének rejtelmeiről a Vakok Világa szerkesztői beszélgettek Edinával.
Lehet-e egy irodalmi szerkesztőnek örömtelibb elfoglaltsága annál, mint hogy egy művelt, érzékeny nővel társalogjon kultúráról, könyvekről, szerzőkről? Aligha. Iván Péternek egy őszi estén Kelemen Erzsébet, a Bodor Tibor Hangoskönyvtár egyik leghűségesebb önkéntes felolvasója mesélt meghatározó iskolaéveiről, olvasmányairól és arról, mitől szép a szépirodalom.
Somorjai Ágnessel, a Vakok Általános Iskolája – az intézmény pontos nevéről essen szó később – főigazgatójával egy forró júliusi napon beszélgetett Ollé-Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője. Az interjú a Vakok Világa idei 3. lapszámában jelent meg.
Ahhoz, hogy teljes életet tudjunk élni, fontos, hogy fizikailag és lelkileg is kiegyensúlyozottak legyünk – ez természetesen igaz a látássérült emberekre is. Ennek elérésében kíván segíteni a Bartimeus Kulturális Közhasznú Egyesület és vezetője, Miklós Tibor. Az interjú a Vakok Világa 2025/2. lapszámában jelent meg.
Önkéntes felolvasónk, a biológus-irodalmár Kartali Zsuzsanna másfél évtizede Keszthelyen él és alkot – nem csoda hát, hogy lakókörnyezetében és írásaiban is számtalan lelkes jószágnak ad otthont. Nyugalom, Iván Péter portrériportja garantáltan szúnyogmentes, csak a fináléban fog a fülünkbe verselni egy poétikus érzületű szentjánostücsök…
A vakon született fiatalember, Helle Maximilian életének eddigi 31 éve alatt a kultúra számos zegét-zugát belakta, s körülbelül annyi lábon áll, mint egy patinás tárgyalóasztal. A hallgatók és felolvasók csupán hangoskönyv-szerkesztőként ismerhetik – ideje hát, hogy beljebb hatoljunk a Maxi-univerzumba!
Bieber Mária tanítja és kutatja is a Braille-írást, melynek kétszáz éves jubileuma alkalmából Tóth Andrea, a Vakok Világa folyóirat munkatársa beszélgetett vele pályafutásáról, valamint a pontírás jelenéről és jövőjéről.