Juhászné Gyurka Ildikó 2021 óta olvas fel a Bodor Tibor Hangoskönyvtárnak. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy Ildikó Budapesttől 1000 kilométerre ül nap mint nap mikrofonja elé, hogy látássérült önkéntesként juttassa újabb és újabb olvasmányélményekhez a hallgatókat…
Öt gyereke van. Négyet Tolnaynak hívnak, az ötödik az elemi rehabilitáció, amelynek legkiválóbb képviselője ő maga. Szakmáját szerető és publikációira büszke anya, feleség és nagymama, aki megszállottja a látássérült emberek ügyének. A beszélgetés során bő négy évtizedes szakmai életútját jártuk végig.
Forgács Sára akár a nullás rajtszámot is megkaphatná az önkéntes felolvasók maratonján, hiszen már évekkel azelőtt, hogy csatlakozott volna az önkéntes felolvasók csapatához, foglalkozott szövegek meghangosításával. Iván Péter sashalmi otthonában látogatta meg Sárát, hogy szót váltson vele rádiózásról, a memoárok iránti vonzalmáról, tartalmas nyugdíjaséveiről.
Egy szeretett kolléga nyugdíjba vonulása nem csupán a távozó, de az aktív munkatársak számára is gyászfeladat lehet. Egyelőre távol tartom magamtól a gondolatot, hogy Ildikó lelkes hangja többé nem csendül fel a MVGYOSZ könyvtárszobácskájában, nincs több könyvtipp, eszmecsere, kultúrpletyka. Inkább elhívtam kedves irodalmi társalkodómat egy búcsúbeszélgetésre a Városligetbe. A téma ez alkalommal nem a kortárs hazai próza, sem az orosz klasszikusok, hanem Ildikó maga.
Zsűritagként is és szerkesztőként is arra voltam kíváncsi, hogy lehet első nekifutásra jó mesét írni, kinek a tollából született Bolond Barnabás, és hogy ki Gorzó János, a Benedek Elek meseíró pályázat nyertese.
December óta olvashatják Iván Péter könyvajánlóit honlapunkon és a hírlevélben. Péter hétről hétre a hangoskönyvtárba frissen bekerülő, jellemzően kortárs irodalmi műveket ajánl egyedi, szórakoztató stílusban, nem mellőzve a könyvekhez kapcsolódó személyes élményeit sem.