Bodor Tibor Hangoskönyvtár

A pihenés nyáron mindenkire ráfér, így a Hobby Rádió stábjára is, de, hogy ne maradjunk péntek esti Gépház nélkül, az Apple Watch okosórákat, a BlindShell telefont bemutató adást, valamint a magyarul beszélő okostévét népszerű műsort megismétlik 2021. augusztus 6-án, 13-án, illetve 20-án a szokott időben, pénteken 20 órától. Miről is szóltak ezek a műsorok? Idézzük fel!

Az augusztus 6-i adás gyakorlatilag teljes egészében az Apple okosórájáról, a Watchról fog szólni, amely a cégtől megszokott módon teljesen akadálymentesen használható látás nélkül is.

A műsor első felében az okosórák szolgáltatásairól, működési alapelveiről, sőt az ilyen készülékek létjogosultságáról hallhatunk egy beszélgetést, majd megismerhető lesz az Apple okosórák kezelésének módja, a rendszer felépítése és működése, valamint a vakon történő kezelés alapjai is. Mindezek mellett a Watch olyan funkcióit is megismerhetik a hallgatók, amelyek az egészség védelmére, megőrzésére irányulnak, így például a sportolást menedzselő appokat, a pulzusmérést vagy épp az EKG-készítés lehetőségét.

A következő, augusztus 13-i adásban pedig az MVGYOSZ által forgalmazott BlindShell Classic magyarul beszélő, nyomógombos mobiltelefon kerül bemutatásra, amely rövid idő alatt igen nagy népszerűségre tett szert a látássérült vásárlók körében. Az adásból megismerhető lesz a készülék kezelése, alapvető szolgáltatásai, valamint a használókat leginkább érdeklő beállítási lehetőségek is. Kiemelten szó lesz azokról az új funkciókról, amelyek a karácsonyi szoftverfrissítést követően kerültek a telefonba, ilyen például a vadonatúj webböngésző.

Az augusztus 20-i adásban a beszélő smart televíziókról diskurálunk egy jót. Megbeszéljük, milyen a piaci helyzet ebben a szegmensben, és melyek azok a szempontok, amelyekre feltétlenül figyelni kell vásárláskor, ha tévénket képernyőolvasó szoftverrel szeretnénk használni. A beszélgetés után gyakorlatban tapasztaljuk meg, hogy miként működik egy ilyen készülék, és hogyan használhatják a látássérült emberek tévézésre, külső adathordozón található videóanyagok lejátszására, műsorok rögzítésére vagy éppen műsorinformációk megkeresésére.

Mikor? 2021. augusztus 6-án, 13-án és 20-án pénteken 20:00 órától.

Hol? Az online hallgatható Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.
A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

Október 15-én startolt el az újgenerációs Távszem, amely a Be My Eyes platformra költözött, és az operátorok általi segítségnyújtást képes ötvözni a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségekkel. A pénteki Gépházban minden fontos kiderül róla.

Adásunk első felében dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője érkezik hozzánk, akit alaposan megkérdezünk az új Távszem bevezetésének minden fontos mérföldkövéről, továbbá kipuhatolunk néhány érdekes háttérinfót is a kulisszák mögött zajló munkákról, amelyek előkészítették a szolgáltatás megújulását. Ezt követően átbeszéljük, milyen teendőket kell végrehajtani az új Távszemre történő átálláshoz, az elméleti infók után pedig máris jön a gyakorlat. Megmutatjuk a Be My Eyes szoftver letöltését és használatba vételét, a Távszem aktiválásának minden lépését, és természetesen élesben is rápróbálunk az újdonságra. iPhoneon, Androidos mobilon, illetve BlindShell Classic 2 készüléken is beüzemeljük a Be My Eyest és a Távszemet, és mindhárom készüléken próbahívásokat csinálunk. Segítséget kérünk az operátoroktól, illetve azt is kiderítjük, hogyan segítheti az operátort és a felhasználót a mesterséges intelligencia.

Gazdagodjon ezen a héten is a legfrissebb infókkal, hallgasson Gépházat, az MVGYOSZ és a Net-Média Alapítvány informatikai magazinműsorát!

Mikor? 2024. október 18-án, pénteken 20:00 órától. Ismétlés vasárnap 13:00 órakor.
Hol? Az online hallgatható Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.
A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Rauch Róbert
műsorvezető

Az ENSZ közgyűlése 2025. június 16-án ismerte el június 27-ét a siketvak emberek világnapjaként. A jeles nap apropóján közöljük a siketvak emberekről szóló cikket a Vakok Világa idei 2. számából.

Június 27. igen fontos nap egy speciális nehézségekkel élő csoport, a siketvak emberek életében. 1880. június 27-én jött a világra Helen Keller, aki minden idők legismertebb és legelismertebb siketvak személyisége volt. Az ő emléke és munkássága előtt tisztelegve választotta a siketvak emberek közössége saját világnapjává ezt a napot, aminek az ENSZ általi elismerésére is hamarosan sor kerülhet. A siketvak emberek napját a harminc éve működő és a magyar érintetteket összefogó, érdekképviseletüket ellátó és részükre szolgáltatásokat biztosító Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) is évről évre megünnepli.

Mit jelent siketvaknak lenni?

A siketvak szó hallatán a többség képzeletében olyan emberek jelennek meg, akik a teljes sötétség és csend világába zárva élnek, azaz teljesen siketek és teljesen vakok. Bár a két fogyatékosság együttes fennállásának ilyen extrém súlyos formájával is élnek köztünk néhányan – többek között maga Helen Keller is a szó klasszikus értelmében vett siketvak volt –, valójában a siketvak személyek túlnyomó többsége rendelkezik valamilyen mértékű látással és / vagy hallással. Ezzel együtt a látás és a hallás együttes sérülése rendkívül nehéz élethelyzetet eredményez elsősorban azáltal, hogy az érintett személy kommunikációja mind szóban, mind írásban jelentősen korlátozottá, egyes esetekben lehetetlenné válik, ami általános bizonytalansághoz és kirekesztettséghez vezet az élet minden területén. Megsegítésükhöz, társadalmi integrációjuk támogatásához nem csupán a látás- és hallássérült személyek számára segítséget nyújtó technikákra van szükség, hanem olyan eljárásokra is, amelyek e két fogyatékosság együttes jelenlétéből adódó speciális nehézségek feloldásához nélkülözhetetlenek.

Siketvakoknak tehát azokat a személyeket nevezzük, akiknek látás- és hallássérülése egyaránt olyan súlyos mértékű, hogy nem teszi lehetővé a látás-, illetve a hallássérülteknél használt módszerek segítségével kialakított kommunikáció alkalmazását. A siketvaksággal élő személyek rendkívül heterogén csoportot alkotnak, amelyen belül mindenkinek maximálisan egyénre szabott kommunikációs eszközökre és módszerekre van szüksége.

A két fogyatékosság mindenfajta kombinációban jelentkezik, gyakorlatilag ahány siketvak ember, annyiféle egyedi képesség és akadályozottság létezik. Egyes személyek például nagyothallók és gyengénlátók, akiken nem feltétlenül vehető észre a kettős fogyatékosság. Ugyanakkor az ő esetükben bármelyik érzékszerv további romlása komoly nehézséget okoz a mindennapi életvitelben. Egyes esetekben, például siketvaksággal járó kórképek esetén a szakemberek erre a lehetséges állapotromlásra idejekorán figyelmeztetik is az érintetteket annak érdekében, hogy még időben felkészülhessenek élethelyzetük megváltozására a szükséges készségek elsajátításával.

Honnan jön a segítség?

A siketvak gyermekek, felnőttek és családjuk megsegítésére 1994-ben alakult meg a Siketvakok Országos Egyesülete. Az alapításban a Vakok Általános Iskolájának Siketvak Tagozatán dolgozó szakemberek és érintett szülők vállaltak szerepet, a szervezethez pedig siketvak felnőttek is csatlakoztak. Motivációjuk az volt, hogy a siketvak tagozaton tanuló gyermekek később, felnőttként is az ott tapasztalthoz hasonlóan gondos támogatással élhessék mindennapjaikat és jövőjük biztosított legyen. A SVOE működésére a mai napig jellemző ez a hármas együttműködés: a vezetőségben is együttesen vannak jelen a siketvak emberek, a szülők és hozzátartozók, illetve a szakemberek.

Az egyesület segítséget nyújt a siketvakságból adódó sajátos állapottal járó nehézségek megoldásában és az érintettek társadalmi beilleszkedésében, amihez nemcsak különleges szolgáltatásokat biztosít, hanem társadalmi szemléletformálást is végez. Ezen felül a SVOE felvállalja a siketvak személyekkel foglalkozó szakemberek érdekképviseletét is, illetve figyelemfelhívó szerepet vállal a siketvak állapot kialakulásának megelőzése érdekében.

A több mint harminc éve működő SVOE számos szolgáltatással segíti a siketvak felnőtteket és a siketvak gyermeket nevelő családokat. Legfontosabb feladata a kommunikációs akadályok leküzdésének támogatása. Ennek érdekében jelnyelvi tolmácsszolgálatot működtet, amely a siket és nagyothalló személyeken túl a siketvak és halmozottan sérült, kommunikációs nehézségekkel küzdő emberek speciális kommunikációs szükségleteit is kielégíti. Elemi rehabilitációs szolgáltatásait olyan módon biztosítja, hogy az elősegíti a kettős sérültségből eredő speciális nehézségek kezelését, azaz a tájékozódás és közlekedés, a mindennapi önellátás, az informatika vagy a pontírás oktatása során kifejezetten a siketvak emberek számára kifejlesztett módszertant alkalmaznak. Gyermekfejlesztési tanácsadás keretében a siketvak gyermeket nevelő családoknak nyújtanak információt és fejlesztő szolgáltatásokat. Emellett az egyesület jogi tanácsadást biztosít és közösségi programokat is szervez a tagságnak. Jövőbeni céljuk a siketvak emberek foglalkozási rehabilitációjának fejlesztése, és hogy a kommunikáció terén kiemelt támogatási igényű személyek számára is hozzáférhető, támogatott lakhatási szolgáltatást szervezzenek.

A SVOE érdekképviseleti munkájának legfontosabb pillére, hogy a siketvakságra önálló fogyatékosságként kell tekinteni, hiszen az lényegesen összetettebb akadályozottságot jelent, mint önmagában a látás vagy a hallás sérültsége. Úgy is mondhatnánk, hogy egy siketvak ember nehézségei nem egy látás- és egy hallássérült személy problémáinak összegét, hanem azok szorzatát jelentik. Jól ismert tény, hogy látás hiányában hallásunkra, hallásunk sérülése esetén viszont látásunkra támaszkodunk. Így talán érthető, hogy mekkora csapás, ha e két fontos érzékszervünk együttesen sérül. A siketvakság megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az önálló közlekedést, tanulást, ügyintézést, munkavállalást, önellátást, az általános információszerzést és a társas tevékenységeket. Megoldás persze számos élethelyzetre van, ám ezek az átlagosnál több szervezést és anyagi forrást, nem ritkán folyamatos segítői jelenlétet igényelnek.

Bár mind a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, mind a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény önálló fogyatékossági kategóriaként tekint a siketvakságra, ez a csoport még a fogyatékos emberek populációján belül is hátrányos helyzetben van. Pedig a statisztikák szerint Magyarországon is több tízezer ember, általuk pedig további több tízezer hozzátartozó lehet érintett.

Mit mutatnak a statisztikák?

A magyarországi fogyatékossággal élő személyekről szóló statisztikák közül a legmegbízhatóbbnak a tízévente elvégzett népszámlálások adatait tekintjük, ugyanakkor ezek is önbevalláson alapulnak, tehát feltételezhetően nem adnak teljesen pontos képet. A népszámlálásban 2011-ben és 2022-ben is önálló fogyatékossági kategóriaként jelent meg a siketvakság. Siketvaknak 2011-ben 3262-en vallották magukat, 2022-ben viszont már 5321-en. Ennél lényegesen többen jelezték azonban, hogy látásuk és hallásuk terén is korlátozottnak érzik magukat, illetve hogy egyszerre látás- és hallássérültek. Ez alapján feltételezhetjük, hogy Magyarországon a siketvak kategóriába tartozó emberek száma az 50.000 főt is meghaladhatja.

A siketvakság lehet veleszületett vagy szerzett. Helen Keller például feltételezhetően egy kora gyermekkori betegség szövődményeként vesztette el egyszerre látását és hallását. Ennél sokkal gyakoribb azonban, hogy egy veleszületett fogyatékosság mellett jelentkezik a másik az életkor előrehaladtával, gyakran valamilyen szindróma hatására. A legismertebb siketvakságot okozó betegség az Usher-szindróma, ami a siketen született személyek nagyjából 10%-át érinti, vagyis a veleszületetten siket emberek közül minden tizedik idővel siketvakká válik.

Kommunikációs segítség

A siketvak emberek speciális kommunikációs módszereit Magyarországon a 90-es évek első felében kezdték alkalmazni a Vakok Általános Iskolájának Siketvak Tagozatán. Az ott dolgozó gyógypedagógusok külföldről hozták haza a tudást, melynek segítségével az általuk fejlesztett gyermekekkel sikerült hatékonyan kommunikálni. Még a kétezres évek elején is mindössze alig fél tucat ilyen képzettségű szakember tevékenykedett itthon, az egyesület kötelékében – elsősorban az ő kitartó munkájuknak köszönhetőek a mára létrejött segítő szolgáltatások.

A siketvak emberekkel való kommunikációnak több eszköze is van, melyek közül mindig az adott személy hallás- és látásállapotának, illetve élethelyzetének leginkább megfelelőt választják a szakemberek. A taktilis jelnyelv használata elsősorban azoknál a hallássérültként született személyeknél lehetséges, akiknek látása később sérült. Ekkor az egyén által addig ismert és használt jelnyelvet – megfelelő látás hiányában – a jelelő kezének megtapintásával érzékeli. A látássérültként született, a beszéd megtanulását követően hallássérültté vált személyek legpraktikusabb kommunikációs eszköze a Braille-írás, ide értve annak kézbe „írott” változatát is. Ekkor a segítő az elhangzottakat a siketvak személy egyik kezének ujjperceire „írja” a saját ujjaival úgy, mintha Braille-szöveget gépelne. Hasonló megoldás a Lorm ABC, amelyben a kéz adott pontjainak megérintése egy-egy betűt jelent. A síkírás betűinek kézbe írása lassú módszer ugyan, de előnye, hogy bármely írni-olvasni képes személy kommunikálhat ily módon siketvak embertársával. A Tadoma nevű módszer lényege, hogy a siketvak személy a beszélő arcának meghatározott pontjainak megérintésével észleli az elmondottakat. Ennek komoly hátránya, hogy elsajátítása nehézkes, illetve hogy az arc megérintése olyan intim helyzet, ami a legtöbb ember számára zavaró, kellemetlen. A SVOE jelnyelvi tolmácsszolgálatának munkatársai az igénylőnek megfelelő kommunikációs módszer alkalmazásával segítik ügyfeleik kommunikációját például hivatali ügyintézés során.

Az idén kétszáz éves Braille-írásnak kiemelt jelentősége van a siketvak személyek kommunikációja szempontjából. Míg egy vak ember – aki szintén számos nehézséggel szembesül az infokommunikációs eszközök használata során – élvezheti a hangoskönyvek, a képernyőolvasók és a hangalapú bevitel összes előnyét a mindennapi információszerzés, a tanulás vagy a munkavégzés alkalmával, addig a siketvak személyek infokommunikációs lehetőségei még ennél is korlátozottabbak, számukra az infokommunikációs akadálymentesítés nemegyszer komoly kihívást jelent. A siketvak emberek többsége számára az információszerzés legkézenfekvőbb lehetőségének a pontírás használata tűnik. Ugyanakkor már maga a Braille-írás-olvasás tanítás is számos nehézséget vet fel, különösen a felnőttként látássérültté vált, siketen született, illetve a siketvakként született személyeknél. További akadályt jelent a pontírás alkalmazásán alapuló infokommunikációs eszközök, így különösen a Braille-kijelzők rendkívül magas ára.

Mégis, a Braille-írás gyakran az egyetlen lehetőséget jelenti egy siketvak ember számára az információszerzésre, a tanulásra, az írás-olvasás készségének elsajátítására és használatára, a kommunikációra. A Braille-írás megtanítása egy siketvak embernek rendkívül összetett feladat, melynek során ötvözni kell a látás- és hallássérültek írás-olvasás tanítási módszereit a speciális „siketvakos” módszerekkel. És még így is igaz, hogy a siketvak embereknek csak egy része képes a Braille-írás elsajátítására.

Nagyjából száz évvel ezelőtt maga Helen Keller is a Braille-írás révén tanulhatott, szerezhetett diplomát és válhatott közismert személyiséggé, emberjogi aktivistává. És napjainkban, száz évvel később, a technológia ugrásszerű fejlődését nem kétségbe vonva, még mindig úgy tűnik, hogy a Braille-írás jelentősége a siketvak emberek társadalmi részvétele terén egyáltalán nem csökkent.

Hivatalos világnap?

Ahogy a vak és a siket, éppúgy a siketvak embereknek is van nemzetközi szervezete. A Siketvakok Világszövetsége (WFDB) a közelmúltban hivatalosan is kezdeményezte, hogy június 27-ét az ENSZ közgyűlése a siketvak emberek nemzetközi napjává nyilvánítsa. Mint indokolják, a siketvak emberek még a fogyatékossággal élők csoportján belül is az egyik leginkább marginalizálódott és alulreprezentált szegmenst alkotják, ez a láthatatlanság pedig növeli azt a rendszerszintű kirekesztettséget, amit számos siketvak személy megtapasztal emberi jogainak érvényesítése, vagy a számára szükséges szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei kapcsán. A nemzetközi szervezet becslése szerint a siketvakság a világ népességének legalább 0,2, de valószínűleg inkább 2%-át érinti. A populáció nagysága és a nyilvánvaló kihívások dacára a siketvakságot a nemzeti politikák és szabályozások még mindig nem ismerik el kellőképpen, ami ezen csoport statisztikai láthatatlanságát, a szolgáltatások hiányosságait és a fogyatékos személyek érdekében megvalósuló programokból való gyakori kimaradását is okozza. A WFDB kampányának célja, hogy június 27-ét a siketvak emberek nemzetközi napjaként az ENSZ közgyűlése 2025 júniusában elismerje.

Hazánkban a SVOE évtizedek óta ünnepel ezen a napon. Az esemény elsődleges célja a közvélemény tájékoztatása a siketvak emberek társadalmi jelenlétéről és szükségleteiről. A hazai világnapi rendezvények középpontjában azonban mégsem a kifelé történő kommunikáció, hanem a siketvak közösség áll, akik évről évre egyesületi összejövetellel, közösségi programokkal ünnepelnek.

Ollé-Németh Orsolya

A siketvak emberek mindennapjairól, illetve a Siketvakok Országos Egyesületének tevékenységéről és szolgáltatásairól a siketvak.hu honlapon találhatóak további információk.

Idén már harmadik éve, hogy február 22. hivatalosan is a magyar parasport napja. A Magyar Paralimpiai Bizottság konferenciával és díjátadóval, a köznevelési intézmények országszerte változatos parasport programokkal ünnepeltek.

Ötven évvel ezelőtt a Mozgásjavító Általános Iskola falain belül alakult meg a mai napig is aktívan működő Halassy Olivér Mozgásgátoltak Sportklubja. Az alapítás dátumát választották az ötletgazdák a magyar parasport napjának, amit a kormány 2017 decemberében határozatba foglalva ismert el.

Mivel a jeles nap 2020-ban szombatra esett, ezért február 21-én, pénteken zajlott a magyar parasport napja alkalmából szervezett események többsége, így a Magyar Paralimpiai Bizottság ünnepi konferenciája és díjátadója is. A Magyar Sport Házában megrendezett eseményen a hazai parasport történetének számos fontos alakjáról emlékeztek meg. A “történelem” alakítói közül sokan személyesen is jelen voltak, így többek között az első paralimpiai aranyérmes magyar, Tauber Zoltán, Halassy Olivér lánya, Ilona néni, illetve számos egykori és jelenlegi paralimpikon és fogyatékossággal élő sportoló.

A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöki tisztségét 2015 óta betöltő Szabó László ünnepi beszédében kiemelte, hogy eddigi eredményei közül a magyar parasport napjának kigondolására és megvalósítására a legbüszkébb. Ezen a napon nemcsak az olimpiai és paralimpiai bajnokok sírjait koszorúzzák meg és szakmai konferenciákon vitatják meg a fogyatékos emberek sportjának aktuális helyzetét, hanem komoly szemléletformáló tevékenységet is végeznek. Idén összesen 567 köznevelési és oktatási intézmény csatlakozott a Lélekmozgató című programhoz, melynek keretében az óvodások és iskolások a testnevelés órákon parasportokat próbálhatnak ki, fogyatékossággal élő sportolókkal és paralimpikonokkal találkozhatnak, vagy filmeket nézhetnek meg küzdelmeikről és sikereikről. Ez a fajta edukáció a Magyar Paralimpiai Bizottságnak is fontos feladata a sportdiplomáciai kapcsolatok megerősítése és az innovációknak a hazai parasportba való bevezetése mellett.

Sárfalvi Péter sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár (EMMI) köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a kormány idén az elmúlt évhez képest megduplázott összeggel támogatja a magyar fogyatékos emberek sportját. Ennek a jelentős különbségnek feltehetően az az oka, hogy 2020-ban olimpiai év van, amikor a Magyar Paralimpiai Bizottság feladatai és költségei is megtöbbszöröződnek.

A rendezvény közönsége számos érdekes előadás során kaphatott betekintést a parasport komplex folyamatainak egy-egy szeletébe. Hiszen a fogyatékos emberek sportja nemcsak a sporttudományhoz kapcsolódik szorosan, hanem a rehabilitációs szakmákhoz is. Nem véletlen, hogy a Testnevelési Egyetemen szakirányú továbbképzésként került megszervezésre az inkluzív sportoktató-képzés, az első évfolyam éppen a napokban vehette át oklevelét. Ugyancsak elképzelhetetlen a parasport nemzetközi sportdiplomácia és szponzoráció nélkül, a fogyatékos személyek befogadását elősegítő edukációnak pedig aligha van pozitívabb eszköze, mint a parasportokkal való megismerkedés lehetőségének biztosítása. A parasportnak az ép emberek sportjához hasonlóan van történelme és vannak hagyományai, még ha ezek kevésbé régre is nyúlnak vissza. Ezért is kapott jelentős hangsúlyt az eseményen az egykori paralimpikonok köszöntése, illetve a Halassy Olivér Sport Club történetének rövid bemutatása. A parasport persze még mindig nem jelent főállást és stabil megélhetést egyetlen magyar fogyatékos embernek sem, ezért arról is hallhattak az érdeklődők, hogy a sportoló fiatalok hogyan menedzselik karrierjüket a versenyzés mellett.

A Parasport a XXI. században című szakmai konferenciát Mike Peters előadása zárta. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) ügyvezető igazgatója beszédében Halassy Olivér már-már emberfeletti teljesítményét méltatta. A gyermekként közlekedési balesetben egyik lábát elvesztett sportoló az épek között nyert olimpiai aranyat 1932-ben és 1936-ban is a magyar vízilabda válogatott tagjaként, ráadásként úszóként is az Európa-bajnoki címig jutott. Halassy Olivér sportsikerei és emlékezete sokat jelent a mai magyar parasportolóknak.

Mike Peters előadásában a mindenki érdeklődésére számot tartó legnagyobb világesemény, a 2020-as tokiói Paralimpia előkészületeit is ismertette. Elmondta, hogy soha ekkora érdeklődés nem övezte még a paralimpiai játékokat mind a nézők és az önkéntesek, mind pedig a média részéről. Egy olimpia és paralimpia mindig megváltoztatja a rendező ország viszonyulását a fogyatékossággal élő személyekhez, már csak azért is, mert az eseményre létrejövő akadálymentes szálláshelyek, sport- és kulturális létesítmények, valamint a közösségi közlekedés az olimpia után a lakosságot, így a fogyatékos embereket is szolgálja.

Az eseményt a Magyar Paralimpiai Bizottság 2019-es díjainak ünnepélyes átadása zárta. A díjakat kiváló eredményt elért parasportolók és edzőik kapták, akik mind hisznek a magyar parasport napjának mottójában: “Fogyatékosnak lenni nem jelenti azt, vesztesnek lenni”.

Németh Orsolya

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet kezdeményezésére 1962 óta évente március 27-én tartják meg világszerte. A Bodor Tibor Kulturális Egyesület önkéntes felolvasói a világnapon közösségi hangszínházi élményre hívják az MVGYOSZ székházába a színházbarátokat. A különleges program résztvevői Örkény István egyik legismertebb és legtöbbet játszott színműve, a Macskajáték hangszínházi feldolgozásának részesei lehetnek.

Színházba járni jó! Izgatott válogatás, hogy mit is vegyünk fel, örömteli találkozás ismerősökkel, a poharak koccanása a színházi büfében, a varázslat kezdetét jelző gong hangja, a produkció és a darab végén kirobbanó vastaps mind olyan elemei az élménynek, ami miatt azt mondhatjuk, színházba járni ünnep! A színházi világnapon pedig még ennél is több, kuriózum, hiszen ezen a napon nemcsak az adott színház közönségének, hanem a világ színházlátogató közösségének is tagjai lehetünk. Évente más és más világhírű személyiséget kérnek fel a Nemzetközi Színházi Intézet részéről a világnap nemzetközi üzenetének megfogalmazására, mely üzenetet azon a napon minden színházban felolvasnak.

Március 27-én 15:00 órától a Bodor Tibor Kulturális Egyesület beszédtechnikai csoportja kezdeményezésére hangszínházi premier valósul meg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székhelyén.

A darabot az elmúlt fél évszázadban sokan vitték színre, talán olyanok is ülnek majd a Hermina úti székház nézőterén, akik jelen voltak a Macskajáték 1971-es szolnoki ősbemutatóján, azonban a látássérült érdeklődők számára először készült önkéntesek bevonásával hangszínházi feldolgozás.

„A Macskajáték először regényként jelent meg 1965-ben és nagy sikert aratott. Egy rendező, a fiatal Székely Gábor kérésére és inspirációja alapján írta meg Örkény István a levélregény színpadi változatát 1969-ben. Abban az időben a monológokból épített dramaturgiai forma úttörően modern volt, napjainkra már bevett gyakorlat, „posztmodern” forma. Az ősbemutatóra 1971 januárjában Szolnokon került sor és pár hónap múlva Székely Gábor a Vígszínház kérésére a Pesti Színházban is megrendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével. A Pesti Színházban több mint egy évtizedig műsoron volt. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária. És így is lett. Még az ősbemutató évében még két magyarországi bemutató mellett Helsinkiben is színre került. Azóta a Macskajátéknak jóval több mint 100 bemutatója volt a világ számos országában. A századik bemutatón 1986-ban már kortárs klasszikusként tűzte műsorra a Játékszín újabb parádés szereposztásban: Psota Irénnel és Tolnay Klárival valamint az Egérke szerepében remekelő Törőcsik Marival. 1974-ben mutatták be a Macskajátékból készült játékfilmet, melyet Makk Károly rendezett.” (Forrás: Nemzeti Színház)

Örkény István: Macskajáték – tragikomédia két részben

Időpont: 2026. március 27., péntek 15:00 óra
Helyszín: Budapest, XIV. kerület, Hermina út 47.
A hangszínházi előadás időtartama: 2 óra 10 perc, egy szünettel.

A hangszínházi előadás előtt a résztvevőket dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke köszönti, Puskás Kata Szidónia, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke felolvassa azt az üzenetet, amelyet ezen a napon – az előadás előtt – világszerte felolvasnak ünnepelve a színházat. A hangjátékot követően kerekasztal-beszélgetésre és személyes találkozásra is sor kerül a produkció egyes készítőivel.

Szereposztás:
Orbánné: Nagy Imréné Ancsa és Benkóczy Márta
Giza: Fekete Ágnes, Király-Tajti Ildikó
Egérke: Katona Anna
Csermlényi Viktor: Csolák Imre
Cs. Bruckner Adelaida: Jancsó Sarolta
Paula: Németh Szilvia
Ilus: Fehér Melinda
Józsi: Csolák Imre
Pincér: Jakab Géza
Narrátor: Gulyásné Vastag Irén

Zenei közreműködők: Kovács Maximilian és Benkóczy Péter
Hangfelvétel és utómunka: Jakab Géza

A felvétel a Bodor Tibor Kulturális Egyesület támogatásával, a Beszédtechnikai Csoport közreműködésével készült.

A látássérült érdeklődők számára a részvétel díjmentes, köszönjük, ha az ép látású kísérők, résztvevők adományaikkal támogatják az MVGYOSZ hangoskönyvtárának működését. Adományozóink sorszámozott emlékkártyát kapnak. Az esemény ideje alatt a helyszínen büfé üzemel.

Kérjük, hogy részvételi szándékát legkésőbb 2026. március 23-ig jelezze az MVGYOSZ ügyfélszolgálatán.

Szeretettel várjuk!

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

A Balabolka nevet viselő ingyenes alkalmazás képes szövegfájlokat hangfájlokba felolvasni valamely beszédszintetizátorral, támogatja szinte az összes, napjainkban népszerű e-könyv formátumot, és még a felhőalapú, internetes beszédszintetizátorokat is képes használni felolvasáshoz.

A soron következő Gépházba a hallgatói levelek után egy igen nagy múltú szoftvert hozunk. A Balabolka nevű ingyenes alkalmazás egy igen sok funkcióval felvértezett fejlesztés, legfőbb haszna abban keresendő, hogy a legkülönbözőbb formátumú szöveges tartalmakat is képes megnyitni, azokat akár darabolni, konvertálni, és hangfájlba olvasni egy tetszőleges beszédszintetizátorral. Adásunkban megmutatjuk a program beszerzésének és telepítésének mikéntjét, a felület használatának módját, és a leggyakrabban használt szolgáltatásokat is kipróbáljuk. Felolvastatunk általunk beírt szövegeket, könyvet nyitunk meg vele, megnézzük, milyen szempontok szerint tudunk dokumentumokat részekre osztani, és persze hangfájlba is olvastatunk a programmal. Emellett arra is ránézünk, milyen internetes, felhőalapú beszédhangokat képes használni a Balabolka, és miként lehet kezdeményezni az internetes felolvasást.

Az MVGYOSZ és a Net-Média alapítvány informatikai magazinműsora ezen a héten is várja Önt!

Mikor? 2023. július 21-én, pénteken este 8 órakor. Ismétlés vasárnap 13 órától.
Hol? Az online hallgatható Hobby rádióban, amely a www.hobbyradio.hu címen érhető el.
A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Rauch Róbert
műsorvezető