Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Az akadálymentes fizikai és infókommunikációs környezet kialakítása kapcsán egyre több megkeresést kapunk közlekedési vállalatoktól és tervező cégektől, közszolgáltatást nyújtó intézményektől és szervezetektől. Jól jelzi ez a tendencia, hogy az MVGYOSZ a látássérült emberek számára történő akadálymentesítés, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése terén egyre inkább elismert és megkerülhetetlen szakmai és érdekképviseleti szervezetté válik.

 

—

 

A Sberbank Magyarország Zrt. marketing menedzsere személyes egyeztetés keretében tájékozódott a látássérült személyek banki szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeiről. A Sberbank vásárolta fel az egykori Wolksbankot, amely Magyarországon elsők között biztosított beszélő bankautomatákat és kínált speciális kedvezményes szolgáltatáscsomagot látássérült ügyfelei számára.

 

A Magyar Nemzeti Bank fogyatékos ügyfelek kiszolgálására vonatkozó ajánlásának mentén adtunk tájékoztatást a vak és gyengénlátó emberek speciális igényeiről és a látássérültek banki ügyintézése során gyakran felmerülő nehézségekről, konkretizálva az ajánlásban általános érvénnyel lefektetetteket. Felhívtuk a bank munkatársának figyelmét többek között a beszélő bankautomaták folyamatos használhatóságának biztosítására, a frissítések során a beszédfunkció ellenőrzésének szükségességére, valamint arra, hogy a látássérült ügyfelek szívesebben használják a bankfiókok előterében vagy más biztonságos helyen elhelyezett ATM-eket, így a beszélő automaták kihelyezésekor ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni a prioritási sorrend kialakításánál. Jeleztük továbbá, hogy az ATM-eket még akkor sem feltétlenül érzik biztonságosnak a látássérült felhasználók, ha azok el vannak látva beszédfunkcióval, ezért igényeljük annak lehetőségét is, hogy a vak és gyengénlátó ügyfelek a bankfiókok pénztárából is ingyenesen vehessenek fel készpénzt akár havi több alkalommal. A megbeszélés során érintettük még az internetes bankolás, a szerződések megismerése, az aláírás és egy esetleges látássérült ügyfeleknek szóló speciális ajánlat lehetőségét is.

 

A Sberbank országos szinten 27 bankfiókkal rendelkezik és emellett olyan mobil bankár hálózatot működtet, melynek révén a banki szolgáltatások házhoz mennek, ami nagy segítség lehet a kis településeken élő vagy nehezen közlekedő látássérült személyek számára is, ez a szolgáltatás jó alapot jelent a pénzintézettel való jövőbeni együttműködésre.

 

—

 

A Sunrise projekt, mely kísérleti jelleggel Zuglóban, azon belül is kiemelten Törökőr településrészen valósul meg, a közösségi tervezés meghonosítását tűzte ki céljául. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alulról jövő kezdeményezéseket, lakossági ötleteket, javaslatokat gyűjtenek és valósítanak meg annak érdekében, hogy közvetlen környezetünk minél élhetőbb legyen. Elsősorban olyan fejlesztéseket terveznek megvalósítani a projekt három éves időtartama alatt, melyek relatíve kevés anyagi forrás befektetésével adnak érzékelhető eredményt.

 

A BKK-val partnerségben azzal az ötlettel keresték meg az MVGYOSZ-t és a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületét (VGYKE), hogy a látássérült emberek közlekedésben való fokozott jelenlétére és a megfelelő segítségnyújtásra hívják fel a figyelmet a közösségi közlekedési megállókban kihelyezendő információs táblákon. Az egyeztetés eredményeként az eredetileg a Vakok Intézete elé helyezni tervezett egyetlen tábla helyett várhatóan több készül, melyeket a kerület látássérültek által leginkább használt tömegközlekedési csomópontjain, így például Zugló Vasútállomás, az Ajtósi Dürer sor vagy a Laki Adolf utca környékén található megállókban helyeznek el. A táblákon képregény-szerű formában mutatják be a látássérült emberek közlekedésével kapcsolatos tipikus szituációkat és azt, hogy ilyen helyzetben hogyan nyújthat segítséget bárki. A képeken láthatunk majd fehérbottal és vakvezető kutyával közlekedő vak járókelőt, de gyengénlátó személyt is, valamint látássérült gyermeket vagy látássérült szülőt látó gyermekével. A plakátokon többek között a segítség felajánlásának fontosságára, az erőszakos segítéstől való tartózkodásra és a látássérült emberek természetes igényeire kívánjuk felhívni a figyelmet, illetve olyan sztereotípiákat szeretnénk lerombolni, mint például hogy a látó kisgyermek vezeti el a vak szülőjét az óvodába vagy, hogy akinek nincs fehérbotja, annak nem is lehet gond a látásával. A táblák megtervezése hamarosan kezdetét veszi, amihez tőlünk is várják az ötleteket.

 

—

 

Az MVGYOSZ folyamatosan figyelemmel követi a 3-as metróvonal felújításával kapcsolatos fejleményeket. Ezen egyeztetési folyamat keretében a héten a 3-as metró déli szakaszának felújítását menedzselő BKV munkatárssal folytattunk egyeztetést, aki megerősítette, hogy a látássérült utasokat segítő taktilis jelzések a korábbi, 2016-ban elkészült és akkor egy a látássérült utasokat széles körben képviselő munkacsoporttal – melynek a Szövetség is tagja volt – egyeztetett terveknek megfelelően fognak megvalósulni. A kivitelezés remélhetőleg még 2018-ban elindul a Népliget és a Kőbánya-Kispest végállomás közötti szakaszon.

 

A Szövetség évek óta nyújt akadálymentesítési szolgáltatást különböző tervező irodák részére, melynek keretében a taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések megtervezését, illetve a már elkészült tervek véleményezését biztosítja és azok megfelelőségéről nyilatkozatot állít ki. Ebbe a munkába folyamatosan bevonunk olyan rehabilitációs környezettervező szakmérnököt, aki kiemelten foglalkozik a vak és gyengénlátó emberek fizikai és infókommunikációs környezetre vonatkozó speciális igényeivel és az ezeket maximálisan kielégítő megoldások tervezésével. Ez a szolgáltatás érdekvédelmi jelentősége mellett fontos szabadon felhasználható bevételt hoz az MVGYOSZ számára.

 

Németh Orsolya

A hamarosan megszülető törvény célja a fogyatékossággal élő személyek és szervezeteik számára a szerzői joggal védett művekhez való hozzáférés megkönnyítése annak érdekében, hogy azokhoz a fogyatékos személyek a számukra értelmezhető formátumokban juthassanak hozzá. Igen fontos ez a rendelkezés a vak és gyengénlátó embereknek, hiszen így várhatóan mind a hangos, a Braille-, de az elektronikus könyvek hozzáférhetősége is egyszerűbbé válik, legalábbis ezt hivatott garantálni a 2013-ban elfogadott Marrakesi szerződés, melynek beépítését jelenti ez a törvény a magyar jogrendszerbe. Ez a törvény a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017. szeptember 13-i (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

 

A törvény módosítása azonban nem csupán a látássérülteknek jelent előnyt, hanem mindenkinek, akik – ahogy a törvénytervezet fogalmaz – “olvasási képességet érintő fogyatékossággal él”. Ebbe a körbe tartoznak értelem szerűen a diszlexiások, de ugyanígy a siket személyek is, akiknek nem a magyar, hanem a magyar jelnyelv az anyanyelvük. Előbbi célcsoportnak a látássérültekhez hasonlóan a hangoskönyvek jelenthetnek segítséget, utóbbiaknak pedig például a jelnyelvi videók tehetik értelmezhetővé az írott szövegeket.

 

A Marrakesi szerződés célja lehetővé tenni engedély kérése nélkül könyvek és más nyomtatott anyagok látássérültek és más olvasásra képtelen személyek számára hozzáférhető formátumú előállítását, továbbá e különleges formátumú példányok nemzetközi cseréjét a szerződéshez csatlakozott országok között. Ilyen különleges formátum a Braille-írás, a nagyított nyomtatás, a hangoskönyv és a speciális e-könyv is. A Marrakesi szerződést az EU is aláírta még 2014. áprilisában. Az EU rendelete és a Marrakesi szerződés valamennyi kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt vezet be. A jogosított szervezetek kijelölését az irányelv a tagállamokra bízza.

 

A magyar szerzői jogi törvény már a Marrakesi szerződés létrejötte előtt is széleskörű kivételt biztosított a fogyatékos személyek igényeit szolgáló szabad felhasználás kapcsán. Eszerint bármilyen fogyatékos személyek javára végzett, egyébként engedélyköteles felhasználás szabad felhasználásnak minősült. Azonban a törvény nem definiálta az érintett fogyatékossági csoportokat és a szabad felhasználás konkrét területeit. Ez a rendelkezés teszi már évtizedek óta lehetővé többek között az MVGYOSZ hangoskönyvtárának működtetését és a látássérült diákok speciális formátumú tankönyvekkel való ellátását is. A mostani módosítás a szabad felhasználás lehetőségét kiterjeszti az adatbázisok esetére is. Az új rendelkezések azonban továbbra sem teszik lehetővé, hogy azon fogyatékossági csoportok, akiket fogyatékosságuk az írott szövegek értelmezésében nem akadályoz, pl. hangoskönyveket készíthessenek szabad felhasználás keretében.

 

Az irányelv szerint az ún. jogosított szervezetek olyan szervezetek vagy intézmények, melyek jövedelemszerzési cél nélkül végeznek a kedvezményezettek számára speciális oktatási, képzési tevékenységet, akadálymentes olvasási lehetőségeket kínálnak vagy más módon biztosítják az információkhoz való hozzáférést, e tevékenységeik ellátására engedéllyel rendelkeznek, illetve az egyéb módon államilag elismert.

 

A szabad felhasználás egyik, talán legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység nem folytatható kereskedelmi célból. Nem kizárt azonban, hogy a hozzáférhető formátumú példány előállításával vagy egyéb felhasználásával kapcsolatos költségeinek ellentételezésére a jogosított szervezet igényt tartson. Fontos továbbá, hogy a jogosított szervezetek információt szolgáltassanak elérhetőségükre és a náluk rendelkezésre álló speciális formátumú művekre vonatkozóan. Ezen információkat az Európai Bizottsághoz kell eljuttatni, ezért kívánatos országonként egy központi jogosított szervezet kijelölése, mely ezeket az információkat gyűjti és továbbítja. A hozzáférhető formátumok exportját kizárólag a jogosított szervezetek végezhetik, vagyis egy kedvezményezett személy nem jogosult arra, hogy egy másik uniós tagállambeli kedvezményezett személy számára hozzáférhető formátumú művet juttasson el.

 

A művek hozzáférhető formátumba alakítása során előfordulhat, hogy az átalakításhoz szükséges változtatások sérthetik az eredeti mű integritását. Erre a törvénytervezet értelmében az arányosság figyelembe vételével, az átalakításhoz szükséges mértékben van lehetőség. Arra sajnos nem tartalmaz magyarázatot vagy példát a törvénytervezet indoklása, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, vagyis hogy például megengedi-e a törvény egy ábra szöveges magyarázatának beillesztését a mű szövegébe képaláírás vagy lábjegyzet formájában.

 

A törvényhez egy kormányrendelet is kapcsolódik majd Az olvasási képességet hátráltató fogyatékosságban szenvedő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól címmel. Ez definiálja a hozzáférhető példány, a jogosított szervezet és a kedvezményezett személy fogalmát. A rendelet tervezet értelmében a jogosított szervezet felelőssége a jogellenes felhasználás megakadályozása is, melynek keretében a kedvezményezettektől kérheti állapotuk igazolását. A jogosított szervezetek kötelesek tájékoztatást adni azon művekről, melyekből hozzáférhető formátumú példánnyal rendelkeznek, illetve azon jogosított szervezetekről és elérhetőségükről, melyektől hozzáférhető formátumú művet szereztek be vagy melynek részére ilyet juttattak el. A rendelet tervezet központi jogosított szervezetként az Országos Széchényi Könyvtárt jelöli meg.

 

Az MVGYOSZ érdekképviseleti munkája során rendszeresen kommunikálja a látássérült személyek számára hozzáférhető formátumú művek létrehozásának fontosságát és így a Marrakesi szerződés hazai jogrendbe való beépítésének szükségességét is. Dr. Nagy Sándor elnök üdvözölte a törvényjavaslatot és a kormányrendelet tervezetét. A szöveghez az MVGYOSZ csupán apróbb módosító javaslatokat tett, többek között felsorolva a hozzáférhetőnek minősülő formátumokat.

 

—

 

Az intézményi férőhely kiváltás, a köznyelvbe beszivárgott nevén “kitagolás” stratégiájának célja, hogy az állam a nagy bentlakásos intézményekben élő fogyatékos emberek számára emberibb, közösségi alapú, valódi társadalmi integrációjukat lehetővé tevő lakhatást és ellátást biztosítson. Erre a célra a következő években több milliárd forintot fordít a kormányzat elsősorban EU-s finanszírozásból, melynek eredményeként 2023-ra az intézményekből közösségi lakhatási formákba kiköltöző fogyatékos személyek száma eléri a 7500 főt.

 

Ezen cél érdekében került meghirdetésre az EFOP-2.2.5 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – Intézményi férőhely-kiváltás 2023-ig című pályázat, melyet június 1-jével felfüggesztettek. A felfüggesztés oka, hogy az intézményi férőhely kiváltást egy széleskörű egyeztetésre alapozva szeretné biztosítani a kormányzat és az Európai Unió, melynek célja a kitagolási folyamat minél eredményesebb megvalósítása és ezáltal az EU-s források lehető legcélszerűbb felhasználása. Ennek érdekében kérte Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár többek között az MVGYOSZ és a FESZT véleményét, javaslatait is.

 

A felhívás célja a kiváltásban érintett személyek szükségleteihez való teljes alkalmazkodás, az érintettek számára szükséges szolgáltatások biztosítása, az újra-intézményesítés kockázatának csökkentése, alternatív és innovatív támogatott lakhatási formák felkutatása nemzetközi jógyakorlatok alapján.

 

A kérdésben a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit KFT. (FSZK) és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2018. augusztus 10-én egyeztetést tartott, melyen az MVGYOSZ képviseletében dr. Nagy Sándor is részt vett.

 

A résztvevő felek konszenzusos álláspontja, hogy a kitagolásra vonatkozó, 2017-től 2036-ig érvényes hosszútávú stratégiát felül kell vizsgálni. Szükségesnek tartják az alábbi szempontok beépítését és tevékenységek megvalósítását:

1. Felmérést kell végezni a kiváltandó intézményekben élő személyek fogyatékosságára, képességeire és életkorára, az elérhető alapszolgáltatások befogadóképességére és a települések akadálymentességére, a területen elérhető szakmai szolgáltatásokra, pl. jeltolmácsolás, látássérültek elemi rehabilitációja, stb., valamint a jelenleg futó vagy tervezett szakmai támogató projektekre vonatkozóan.
2. Jól felépített kommunikációs kampányra van szükség a kitagolási folyamat előkészítéséhez, illetve szükséges azon rendszerek áttekintése, melyek a fogyatékos emberek önrendelkezését, joggyakorlását és érdekképviseletét biztosítják, pl. gondnokság, támogatott döntéshozatal, ellátottjogi képviselet, stb.
3. A kiváltási folyamat megvalósításához cselekvési tervet kell készíteni, mely nem csak a sokféle folyamat összehangolását teszi lehetővé, hanem transzparenssé és monitorozhatóvá is teszi azt. Emellett A cselekvési terv arra is lehetőséget biztosít, hogy a nem közvetlenül a kiváltáshoz tartozó, de arra hatást gyakorló egyéb tényezőket is figyelembe vegyen.
4. Szükség van széleskörű szakmai egyeztetésre annak érdekében, hogy széles körben érthetővé és elfogadhatóvá váljon a kiváltás szükségessége.
5. Elengedhetetlen, hogy a most létrehozandó rendszer hosszútávon is fenntartható legyen, erre már a cselekvési terv kidolgozása során is figyelmet kell fordítani.
6. A “semmit rólunk nélkülünk” elv értelmében a kiváltással foglalkozó testületbe be kell vonni a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteit.
7. Ezen koncepció felülvizsgálata alapvetően meghatározza a vonatkozó pályázati kiírás tartalmát, ezért arra a stratégia felülvizsgálatát követően kerülhet sor.

 

A Siketvakok Országos Egyesülete képviseletében Kedves Éda ügyvezető kiemelte, hogy a nagylétszámú bentlakásos intézetekben élő fogyatékos személyek jelentős része halmozott fogyatékossággal él. Nem lehet azonban együtt kezelni a speciális kommunikációs szükségletű, pl. vak, siket vagy siketvak ellátottakat az ápolásra-gondozásra szoruló súlyosan egészségkárosodott kliensekkel. Ezeknek a személyeknek biztosítani szükséges az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat, a speciális kommunikációs eszközöket és segítséget, a szükséges terápiákat. Ezek hiányában nem beszélhetünk ezen célcsoport életminőségének javulásáról és hatékony önálló életvitelről. Fontos, hogy ezen fokozott támogatási szükségletű célcsoport is a kiváltás részét képezze. Kiemelten szükséges mindebben az érdekvédelmi szervezetek közreműködése és szolgáltatásaik, tapasztalataik alkalmazása.

 

Németh Orsolya

A súlyosbodó munkaerő-hiány egyre több cég és szervezet vezetőinek figyelmét irányítja az alternatív munkaerő-piaci megoldásokra, így a diákmunka és a munkaerő-kölcsönzés mellett a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása is egyre gyakrabban kerül napirendre. Örvendetes tény, hogy míg ezen a területen a munkáltatók a korábbiakban kizárólag látássérültek által nehezen ellátható vagy piacképtelen könnyű fizikai munkák vagy otthon végezhető tevékenységek kiközvetítésében gondolkodtak, mára sok cégvezető és HR-munkatárs eljutott odáig, hogy legalább minimális tájékozottságot szerezzen a fogyatékos személyek munkavégzési lehetőségeinek terén. Így például a legtöbb érdeklődőt már nem csak hogy nem lepi meg az a tény, hogy a látássérültek – még a teljesen vakok is – magabiztosan, tanulási és munkaeszközként is használják a számítógépet, hanem egyenesen számítógépes munkahelyekre keresnek vak vagy gyengénlátó munkavállalókat. Azzal általában már kevésbé vannak tisztában, hogy nincs szükség speciális eszközökre és “vakbarát” honlapokra a számítógép használatához, az pedig kifejezetten megkönnyíti a munkalehetőségek feltárását, hogy a 2018. júliusától elérhető ország licenc segítségével ingyenesen hozzáférhetőek a legnépszerűbb képernyőolvasó és képernyőnagyító szoftverek mind a látássérült magánszemélyek, mind az őket támogató szervezetek és foglalkoztató cégek számára.

 

A szövetséget az elmúlt hetekben többek között az Országos Bírói Hivatal és az Aegon Prémium kereste meg azzal a szándékkal, hogy látássérült személyeket szeretnének foglalkoztatni. A megcélzott munkakörök elsősorban a call centeres és ügyfélszolgálati munkatársi pozíciók, de szóba kerültek – elsősorban a bíróságok kapcsán – leírói, jogászi és a rekreációs központokban masszőri álláslehetőségek is. Mindkét szervezettel megtörtént az első egyeztetés, ez azonban még nem jelent konkrét állásajánlatokat, csupán együttműködést azok kialakításában.

 

A munkaadók rugalmasságát jellemzi, hogy teljes- és részmunkaidős állásokat egyaránt ajánlanak. A call centerekben várhatóan diákmunkára is lesz lehetőség, amit nagyon fontos lépésnek tartunk annak érdekében, hogy a látássérült egyetemisták is szerezhessenek munkatapasztalatot diákmunkát vállaló látó csoporttársaikhoz hasonlóan már az egyetemi képzés ideje alatt. A munkáltatók integrált foglalkoztatásban, a szervezet működésébe illeszkedő valós munkakörökben, az ép látású munkavállalókéval azonos elvárásokban és bérezésben gondolkodnak.

 

Az MVGYOSZ folytatja a tárgyalásokat a munkáltatókkal, a létrejött állásajánlatokról pedig információs csatornáinkon keresztül értesítjük tagjainkat.

 

Németh Orsolya

Ez a tevékenység nagy jelentőségű abból a szempontból, hogy az EU-s támogatások felhasználása során valóban olyan fejlesztések jöjjenek létre, melyek a fogyatékos személyek számára is egyenlő eséllyel hozzáférhetőek lesznek és melyek ennek a társadalmi csoportnak az életminőségét is nagymértékben javítják.

A monitoring bizottság az elmúlt héten véleményezte az „Az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetek elektronikus ügyintézési térbe való integrálásának támogatása” című pályázati felhívás tervezetét. Az MVGYOSZ munkatársai mellett Dr. Simon Gergely jogtanácsos és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány képviseletében Szuhaj Mihály vett részt a vélemény összeállításában.

Az MVGYOSZ véleményében a szakértők jelezték, hogy az egyeztetésre bocsátott kiírás tervezetet a jelenlegi formájában nem tartják elfogadhatónak, mivel az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során kiemelt szempontként kell kezelni többek között a látássérült emberek általi használhatóságot, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását, ami a felhívás jelenlegi tartalmában csak nagy általánosságban jelenik meg. A javaslatban felhívják a bizottság tagjainak figyelmét az egyenlő esélyű hozzáférést garantáló nemzetközi szabványokra, melyek egyaránt vonatkoznak a weboldalakra, szoftverekre és elektronikus dokumentumokra, űrlapokra. Különösen aggályosnak tartják, hogy a projektek megvalósítása során nem jelennek meg kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportként a fogyatékos személyek és nem elvárás a számukra is hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. Kritikus pontja továbbá a pályázat tervezetnek, hogy olyan, már meglévő rendszerek továbbfejlesztését kívánja támogatni, melyek jelenleg sem akadálymentesek a vak és gyengénlátó ügyfelek számára, de amellett sem mentek el szó nélkül a szakértők, hogy a tervezet szerint nincs kötelezően vállalandó fenntartási időszak és tevékenység a támogatás felhasználását követően.

Az elektronikus közigazgatás sok más célcsoport mellett a fogyatékossággal élő, így különösen a látássérült emberek számára is nagy könnyebbséget ígér. Azzal azonban, ha az egyenlő esélyű hozzáférést a megrendelők és fejlesztők nem biztosítják, ezen csoport tagjait újabb évekre, évtizedekre zárhatják ki a legfontosabb közszolgáltatások önálló használatából. Ez a jelenség már most is érzékelhető az Ügyfélkapu rendszerének képernyőolvasó szoftverrel történő korlátozott használhatóságában, de a jogászok számára kötelezően használandó online beadványozási felületeket sem tudják önállóan kezelni a vak szakemberek. A nem akadálymentes módon történő kialakítás ellehetetleníti továbbá a közigazgatásban dolgozó megváltozott munkaképességű, elsősorban látássérült munkavállalók számának növelését, miközben a technológia fejlődése az irodai munkák területén sok kaput nyithatna ezen munkavállalói csoportnak.

A fentiekre figyelemmel, a szakértők állásfoglalása és saját véleménye alapján Dr. Nagy Sándor a pályázati konstrukció tervezetét elfogadhatatlannak tartja, a monitoring bizottságban zajló szavazás során nem szavazatot adott le.

Németh Orsolya

Sok látássérült személy és szakember, így természetesen a Szövetség álláspontja szerint is diszkriminatív ez az intézkedés, mely az önálló döntéshozatalban súlyosan korlátozza az érintetteket, emellett pedig a látássérült ügyfelek számára jelentős többletköltséggel is jár.

 

Az állampolgári jogok biztosa az MVGYOSZ kezdeményezésével párhuzamosan hivatalból is vizsgálódott a területen, aminek eredményeit az alábbi linken elérhető közleményben foglalta össze a hivatal:

http://www.ajbh.hu/-/az-alapveto-jogok-biztosa-a-vak-es-latasserult-emberek-nyilatkozattetelenek-szabalyozasarol?inheritRedirect=true&redirect=%2F

 

Az MVGYOSZ álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás azért is diszkriminatív, mivel a technológia XXI. századi intenzív fejlődésével számos informatikai eszköz és lehetőség teszi lehetővé a vak és gyengénlátó emberek számára a nyomtatott vagy elektronikus formátumú szövegekhez való hozzáférést. Így egy látássérült ember nem tekinthető a szó szoros értelmében analfabétának, hiszen írási és olvasási, valamint szövegértelmezési készségeiben csupán látásának hiánya, a papírra nyomtatott szöveg szemmel történő észlelésének korlátozottsága akadályozza. Az elektronikus aláírás és a biometrikus azonosítás fejlődése és egyre szélesebb körű elterjedése reményeink szerint még tovább fogja tágítani ezeket a lehetőségeket. Fontosnak tartjuk, hogy a technológia fejlődését a jogalkotás is intenzíven kövesse annak érdekében, hogy a látássérült embereket segítő informatikai fejlesztések valóban lehetővé tegyék másokkal egyenlő esélyű társadalmi részvételünket.

—

Folytattuk a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 1.2.2. pályázati konstrukciójának véleményezése kapcsán megkezdett érdekképviseleti munkánkat. Ennek újabb lépéseként részt vettünk Dányi Gábor Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkár, Irányító Hatóság vezető fogadóóráján. A tárgyaláson az MVGYOSZ-t Dr. Nagy Sándor elnök megbízásából jelen sorok írója képviselte.

 

Az előzetesen megküldött véleményben és a megbeszélés során nem csupán a konkrét pályázati konstrukcióval kapcsolatos hiányosságokra hívtuk fel a monitoring bizottság és a helyettes államtitkár figyelmét, hanem részletes tájékoztatást adtunk a vak és gyengénlátó emberek elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos nehézségeiről, a nem megfelelően megvalósult akadálymentesítések keltette problémákról. Emellett röviden ismertettük az ISO40500 szabvány legfontosabb követelményeit, melyeknek betartásával a web- és szoftverfejlesztők valóban mindenki számára hozzáférhető honlapokat és alkalmazásokat hozhatnak létre. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény, valamint az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény értelmében egyaránt kötelezettsége a magyar államnak. Ennek kapcsán azt is megemlítettük, hogy az MVGYOSZ korábban panasszal élt az ÁNYK akadálymentességének hiányosságaival kapcsolatban az Egyenlő Bánásmód Hatóság felé, mely eljárás jelenleg is folyamatban van.

 

Az irányító hatóság vezetője megköszönte javaslatainkat, ugyanakkor tájékoztatott, hogy horizontális szempontként az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi EU-s pályázati konstrukcióban követelmény. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg véleményezés alatt álló pályázati felhívásba beépítik az ISO 40500 szabvány teljesítésének kötelezettségét, valamint azt a lehetőséget, hogy a pályázók elszámolhassák az akadálymentes kialakítással és a hozzáférhetőségi szakvélemény elkészíttetésével kapcsolatos költségeiket. Ilyen szakvélemény kiállítására jogosultként az MVGYOSZ az Informatika a Látássérültekért Alapítványt jelölte meg.

 

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az állampolgárok és hivatali dolgozók számára készülő fejlesztések során eddig is elvárás volt az akadálymentes kialakítás, azonban ő maga ezzel kapcsolatban nem rendelkezett konkrét szakmai ismeretekkel, a projektek megvalósulásának eredményeit pedig ebből a szempontból senki nem ellenőrizte. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg megvalósítás alatt lévő közel 50 érintett projekt lezárásakor fokozott figyelmet fordítanak ennek a szempontnak a teljesülésére, amire a közeljövőben felhívják a kedvezményezettek figyelmét.

 

Dr. Nagy Sándor a témával kapcsolatosan egy részletes információs levelet is összeállított, melyet a Szövetség a KÖFOP-1.2.2. konstrukció véleményezéséhez hasonlóan szintén megküldött a monitoring bizottságnak és az irányító hatóság vezetőjének.

—

Már javában zajlik a 3-as metróvonal északi szakaszának felújítása, így a látássérült utasok számára történő akadálymentesítés területén is folyamatosak az egyeztetések. Április 26-án délután az MVGYOSZ és a VGYKE munkatársai közösen nézték meg és véleményezték az új kőburkolatot kapó állomásokon elhelyezendő taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések mintadarabjait. A megbeszélésen bemutatott mintafelületek a 4-es metróvonalon már meglévő taktilis burkolatok mintájára, az MVGYOSZ ajánlásainak és a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő kialakítással készültek el, ami garanciát jelent a használhatóságra és a tartósságra is. A folyamat következő elemeként várhatóan egy fehérbottal és rálépéssel is tesztelhető mintafelületet bocsátanak rendelkezésünkre az egyik felújítás alatt álló állomás területén, még a burkolási munkák megkezdése előtt. A mintafelületen a vezetősávok és a figyelmeztető jelzések mellett megtekinthető és véleményezhető lesz az elsodrási sávot jelző kontrasztos csík és az elsodrási sávon belüli, felületi érdességében a többi járófelülettől jelentősen eltérő burkolat is.

 

A megbeszélésen résztvevők kérdéseket tettek fel a mozgólépcsők irányának jelzése, a beléptető kapuk működése, valamint a liftek beépítése és a szerelvényeken történő ajtónyitás kapcsán is, melyekre az üzemeltetőktől és a kivitelezőktől részben megnyugtató válaszokat kaptunk, illetve ezek a területek további egyeztetések témáját képezik.

Németh Orsolya

A projekt célja, hogy minél alaposabban meg lehessen tervezni az e területeket érintő piacfejlesztő tevékenységek célirányát és tartalmát. A kutatás célja, hogy a döntéshozók megismerjék a szakmai testületek, érdekképviseleti szervezetek, vezető turisztikai szolgáltatók véleményét és álláspontját az akadálymentes turizmusról és arról, hogy milyen elgondolásokat, elvárásokat, igényeket támasztanak ezzel kapcsolatban.

 

A kutatást végzők megkeresték az MVGYOSZ-t is annak érdekében, hogy a látássérült személyek utazással, kikapcsolódással, turisztikai szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szokásairól is tájékozódjanak. Az interjú során szóba kerültek a turisztikai célpontok és szolgáltatások akadálymentességével kapcsolatos témakörök, a vak és gyengénlátó vendégek speciális igényei, az akadálymentesítés eszközei és lehetőségei. Az interjú során azokra a kérdésekre is keresik a választ a kutatók, hogy milyen intézkedésekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal lehetne javítani a fogyatékos személyek számára a turisztikai szolgáltatások hozzáférhetőségét, illetve hogy milyen kormányzati intézkedések, támogatások segíthetnék elő, hogy minél több fogyatékos állampolgár kapjon kedvet és lehetőséget a turizmusba való bekapcsolódásra. A kutatást végzők gyűjtik az interjú alanyok által megismert jó gyakorlatokat, akadálymentes szolgáltatásokat is.

 

Az MVGYOSZ részéről én vettem részt az interjún és adtam tájékoztatást a látássérült turisták speciális igényeiről. Elmondtam, hogy a vak és gyengénlátó emberek esetében teljesen mást jelent az akadálymentes turizmus, mint a mozgássérültek számára, hiszen sem akadálymentes szállodai szobára, sem liftre, rámpára vagy a medencébe beemelő szerkezetre nincs szükségünk, míg egy kerekesszékkel közlekedő személy számára ezek alapját jelentik a komfortos és akadálymentes pihenésnek. Ugyanakkor a látássérült vendégek segítséget igényelhetnek a szálláshely megismerésében, a svédasztalos étkezéseknél, audioguide-ra van szükségük egy múzeumi tárlaton és sokan örülünk, ha az étteremben Braille-írásos étlapról választhatjuk ki a fogásokat. Ugyancsak hasznos információt jelentenek egy vak turistának a tapintható köztéri makettek, ha pedig a kerékpár-bérlést biztosító szolgáltatóknál tandembicikli is rendelkezésre áll, az nagy segítség lehet azoknak a családoknak, akik látássérült családtagjukkal együtt indulnak kerékpáros kirándulásra. Fontos, hogy az akadálymentesítés módja mindig a szolgáltatás típusától függ, ugyanakkor alapszabály, hogy a szolgáltató honlapjának meg kell felelnie az egyenlő esélyű hozzáférést meghatározó nemzetközi szabványokban foglalt követelményeknek. Jellemző ugyan, hogy sok fogyatékos vendég kísérővel érkezik a szolgáltatókhoz, azonban arra is fel kell készülni, hogy egy pár mindkét tagja fogyatékos személy, illetve hogy egyes szervezetek kifejezetten fogyatékos személyek csoportja számára szerveznek turisztikai programot. A turisztikai szolgáltatók hozzáállása a tapasztalatok szerint általában pozitív, ami gyakran ellensúlyozza a fogyatékos vendégek igényeivel kapcsolatos szakmai felkészültség hiányát is.

—

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Közlekedésbiztonsági Kutatóközpontja és az MVGYOSZ között együttműködés jött létre. Ennek előzménye az a kutatás és fórum, melyek az elmúlt hónapokban zajlottak a védtelen közlekedőket, köztük a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezeteit is bevonva. A KTI által megvalósított projekt célja a védtelen közlekedői csoportok közlekedésbiztonságának javítása elsősorban az edukáció, vagyis a közlekedésbiztonsági nevelés eszközeivel. Ennek célcsoportját egyrészt maguk a védtelen közlekedők jelentik, másrészt pedig mindenki más, aki az utcai közlekedés során találkozik velük. A védtelen közlekedők csoportjába tartoznak a fogyatékos személyek mellett a gyerekek, az idősek és azok is, akik rossz szociális körülmények között élnek és közlekedésbiztonsági ismereteik hiányosak.

 

Az együttműködés keretében az MVGYOSZ részt vesz a KTI közlekedésbiztonsággal kapcsolatos rendezvényein, ahol információt nyújt a látássérült személyek közlekedéssel kapcsolatos speciális igényeiről, nehézségeiről, különös tekintettel a helyes segítségnyújtás ismertetésére. Célunk felhívni a figyelmet a látássérült emberek közlekedésbiztonságát veszélyeztető jelenségekre, szituációkra, illetve azokra megoldási javaslatot is kínálni. Részt veszünk továbbá a látássérült emberek közlekedésbiztonságát javító kommunikációs projektekben is a társadalom felé irányuló üzenetek megfogalmazásával és a területre irányuló kutatási anyagok véleményezésébe is bekapcsolódunk.

Németh Orsolya