Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Érdekképviseleti Híradó (2018. április 23-27.)

Sok látássérült személy és szakember, így természetesen a Szövetség álláspontja szerint is diszkriminatív ez az intézkedés, mely az önálló döntéshozatalban súlyosan korlátozza az érintetteket, emellett pedig a látássérült ügyfelek számára jelentős többletköltséggel is jár.

Az állampolgári jogok biztosa az MVGYOSZ kezdeményezésével párhuzamosan hivatalból is vizsgálódott a területen, aminek eredményeit az alábbi linken elérhető közleményben foglalta össze a hivatal:

http://www.ajbh.hu/-/az-alapveto-jogok-biztosa-a-vak-es-latasserult-emberek-nyilatkozattetelenek-szabalyozasarol?inheritRedirect=true&redirect=%2F

Az MVGYOSZ álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás azért is diszkriminatív, mivel a technológia XXI. századi intenzív fejlődésével számos informatikai eszköz és lehetőség teszi lehetővé a vak és gyengénlátó emberek számára a nyomtatott vagy elektronikus formátumú szövegekhez való hozzáférést. Így egy látássérült ember nem tekinthető a szó szoros értelmében analfabétának, hiszen írási és olvasási, valamint szövegértelmezési készségeiben csupán látásának hiánya, a papírra nyomtatott szöveg szemmel történő észlelésének korlátozottsága akadályozza. Az elektronikus aláírás és a biometrikus azonosítás fejlődése és egyre szélesebb körű elterjedése reményeink szerint még tovább fogja tágítani ezeket a lehetőségeket. Fontosnak tartjuk, hogy a technológia fejlődését a jogalkotás is intenzíven kövesse annak érdekében, hogy a látássérült embereket segítő informatikai fejlesztések valóban lehetővé tegyék másokkal egyenlő esélyű társadalmi részvételünket.

—

Folytattuk a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 1.2.2. pályázati konstrukciójának véleményezése kapcsán megkezdett érdekképviseleti munkánkat. Ennek újabb lépéseként részt vettünk Dányi Gábor Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkár, Irányító Hatóság vezető fogadóóráján. A tárgyaláson az MVGYOSZ-t Dr. Nagy Sándor elnök megbízásából jelen sorok írója képviselte.

Az előzetesen megküldött véleményben és a megbeszélés során nem csupán a konkrét pályázati konstrukcióval kapcsolatos hiányosságokra hívtuk fel a monitoring bizottság és a helyettes államtitkár figyelmét, hanem részletes tájékoztatást adtunk a vak és gyengénlátó emberek elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos nehézségeiről, a nem megfelelően megvalósult akadálymentesítések keltette problémákról. Emellett röviden ismertettük az ISO40500 szabvány legfontosabb követelményeit, melyeknek betartásával a web- és szoftverfejlesztők valóban mindenki számára hozzáférhető honlapokat és alkalmazásokat hozhatnak létre. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény, valamint az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény értelmében egyaránt kötelezettsége a magyar államnak. Ennek kapcsán azt is megemlítettük, hogy az MVGYOSZ korábban panasszal élt az ÁNYK akadálymentességének hiányosságaival kapcsolatban az Egyenlő Bánásmód Hatóság felé, mely eljárás jelenleg is folyamatban van.

Az irányító hatóság vezetője megköszönte javaslatainkat, ugyanakkor tájékoztatott, hogy horizontális szempontként az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi EU-s pályázati konstrukcióban követelmény. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg véleményezés alatt álló pályázati felhívásba beépítik az ISO 40500 szabvány teljesítésének kötelezettségét, valamint azt a lehetőséget, hogy a pályázók elszámolhassák az akadálymentes kialakítással és a hozzáférhetőségi szakvélemény elkészíttetésével kapcsolatos költségeiket. Ilyen szakvélemény kiállítására jogosultként az MVGYOSZ az Informatika a Látássérültekért Alapítványt jelölte meg.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az állampolgárok és hivatali dolgozók számára készülő fejlesztések során eddig is elvárás volt az akadálymentes kialakítás, azonban ő maga ezzel kapcsolatban nem rendelkezett konkrét szakmai ismeretekkel, a projektek megvalósulásának eredményeit pedig ebből a szempontból senki nem ellenőrizte. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg megvalósítás alatt lévő közel 50 érintett projekt lezárásakor fokozott figyelmet fordítanak ennek a szempontnak a teljesülésére, amire a közeljövőben felhívják a kedvezményezettek figyelmét.

Dr. Nagy Sándor a témával kapcsolatosan egy részletes információs levelet is összeállított, melyet a Szövetség a KÖFOP-1.2.2. konstrukció véleményezéséhez hasonlóan szintén megküldött a monitoring bizottságnak és az irányító hatóság vezetőjének.

—

Már javában zajlik a 3-as metróvonal északi szakaszának felújítása, így a látássérült utasok számára történő akadálymentesítés területén is folyamatosak az egyeztetések. Április 26-án délután az MVGYOSZ és a VGYKE munkatársai közösen nézték meg és véleményezték az új kőburkolatot kapó állomásokon elhelyezendő taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések mintadarabjait. A megbeszélésen bemutatott mintafelületek a 4-es metróvonalon már meglévő taktilis burkolatok mintájára, az MVGYOSZ ajánlásainak és a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő kialakítással készültek el, ami garanciát jelent a használhatóságra és a tartósságra is. A folyamat következő elemeként várhatóan egy fehérbottal és rálépéssel is tesztelhető mintafelületet bocsátanak rendelkezésünkre az egyik felújítás alatt álló állomás területén, még a burkolási munkák megkezdése előtt. A mintafelületen a vezetősávok és a figyelmeztető jelzések mellett megtekinthető és véleményezhető lesz az elsodrási sávot jelző kontrasztos csík és az elsodrási sávon belüli, felületi érdességében a többi járófelülettől jelentősen eltérő burkolat is.

A megbeszélésen résztvevők kérdéseket tettek fel a mozgólépcsők irányának jelzése, a beléptető kapuk működése, valamint a liftek beépítése és a szerelvényeken történő ajtónyitás kapcsán is, melyekre az üzemeltetőktől és a kivitelezőktől részben megnyugtató válaszokat kaptunk, illetve ezek a területek további egyeztetések témáját képezik.

Németh Orsolya

Érdekképviseleti Híradó (2018. április 16-20.)

A projekt célja, hogy minél alaposabban meg lehessen tervezni az e területeket érintő piacfejlesztő tevékenységek célirányát és tartalmát. A kutatás célja, hogy a döntéshozók megismerjék a szakmai testületek, érdekképviseleti szervezetek, vezető turisztikai szolgáltatók véleményét és álláspontját az akadálymentes turizmusról és arról, hogy milyen elgondolásokat, elvárásokat, igényeket támasztanak ezzel kapcsolatban.

A kutatást végzők megkeresték az MVGYOSZ-t is annak érdekében, hogy a látássérült személyek utazással, kikapcsolódással, turisztikai szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szokásairól is tájékozódjanak. Az interjú során szóba kerültek a turisztikai célpontok és szolgáltatások akadálymentességével kapcsolatos témakörök, a vak és gyengénlátó vendégek speciális igényei, az akadálymentesítés eszközei és lehetőségei. Az interjú során azokra a kérdésekre is keresik a választ a kutatók, hogy milyen intézkedésekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal lehetne javítani a fogyatékos személyek számára a turisztikai szolgáltatások hozzáférhetőségét, illetve hogy milyen kormányzati intézkedések, támogatások segíthetnék elő, hogy minél több fogyatékos állampolgár kapjon kedvet és lehetőséget a turizmusba való bekapcsolódásra. A kutatást végzők gyűjtik az interjú alanyok által megismert jó gyakorlatokat, akadálymentes szolgáltatásokat is.

Az MVGYOSZ részéről én vettem részt az interjún és adtam tájékoztatást a látássérült turisták speciális igényeiről. Elmondtam, hogy a vak és gyengénlátó emberek esetében teljesen mást jelent az akadálymentes turizmus, mint a mozgássérültek számára, hiszen sem akadálymentes szállodai szobára, sem liftre, rámpára vagy a medencébe beemelő szerkezetre nincs szükségünk, míg egy kerekesszékkel közlekedő személy számára ezek alapját jelentik a komfortos és akadálymentes pihenésnek. Ugyanakkor a látássérült vendégek segítséget igényelhetnek a szálláshely megismerésében, a svédasztalos étkezéseknél, audioguide-ra van szükségük egy múzeumi tárlaton és sokan örülünk, ha az étteremben Braille-írásos étlapról választhatjuk ki a fogásokat. Ugyancsak hasznos információt jelentenek egy vak turistának a tapintható köztéri makettek, ha pedig a kerékpár-bérlést biztosító szolgáltatóknál tandembicikli is rendelkezésre áll, az nagy segítség lehet azoknak a családoknak, akik látássérült családtagjukkal együtt indulnak kerékpáros kirándulásra. Fontos, hogy az akadálymentesítés módja mindig a szolgáltatás típusától függ, ugyanakkor alapszabály, hogy a szolgáltató honlapjának meg kell felelnie az egyenlő esélyű hozzáférést meghatározó nemzetközi szabványokban foglalt követelményeknek. Jellemző ugyan, hogy sok fogyatékos vendég kísérővel érkezik a szolgáltatókhoz, azonban arra is fel kell készülni, hogy egy pár mindkét tagja fogyatékos személy, illetve hogy egyes szervezetek kifejezetten fogyatékos személyek csoportja számára szerveznek turisztikai programot. A turisztikai szolgáltatók hozzáállása a tapasztalatok szerint általában pozitív, ami gyakran ellensúlyozza a fogyatékos vendégek igényeivel kapcsolatos szakmai felkészültség hiányát is.

—

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Közlekedésbiztonsági Kutatóközpontja és az MVGYOSZ között együttműködés jött létre. Ennek előzménye az a kutatás és fórum, melyek az elmúlt hónapokban zajlottak a védtelen közlekedőket, köztük a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezeteit is bevonva. A KTI által megvalósított projekt célja a védtelen közlekedői csoportok közlekedésbiztonságának javítása elsősorban az edukáció, vagyis a közlekedésbiztonsági nevelés eszközeivel. Ennek célcsoportját egyrészt maguk a védtelen közlekedők jelentik, másrészt pedig mindenki más, aki az utcai közlekedés során találkozik velük. A védtelen közlekedők csoportjába tartoznak a fogyatékos személyek mellett a gyerekek, az idősek és azok is, akik rossz szociális körülmények között élnek és közlekedésbiztonsági ismereteik hiányosak.

Az együttműködés keretében az MVGYOSZ részt vesz a KTI közlekedésbiztonsággal kapcsolatos rendezvényein, ahol információt nyújt a látássérült személyek közlekedéssel kapcsolatos speciális igényeiről, nehézségeiről, különös tekintettel a helyes segítségnyújtás ismertetésére. Célunk felhívni a figyelmet a látássérült emberek közlekedésbiztonságát veszélyeztető jelenségekre, szituációkra, illetve azokra megoldási javaslatot is kínálni. Részt veszünk továbbá a látássérült emberek közlekedésbiztonságát javító kommunikációs projektekben is a társadalom felé irányuló üzenetek megfogalmazásával és a területre irányuló kutatási anyagok véleményezésébe is bekapcsolódunk.

Németh Orsolya

Érdekképviselet az egyenlő hozzáférésért

Braille-írásos számok az Intercity-kocsik ülésein, távirányítóval vezérelhető hangjelzéses közlekedési lámpák, mindenki számára használható mobilalkalmazások. Vajon mi a közös bennük? Mindhárom szinte elengedhetetlen a látássérült emberek önállóságához.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés területén is folyamatosan képviseli a vak és gyengénlátó emberek érdekeit. Az elmúlt hetekben is számos alkalommal tettünk eleget ezen kötelezettségünknek a szövetség tagegyesületeit is bevonva, kommunikálva a magyar látássérült emberek igényeit és szükségleteit a fizikai és információs környezet hozzáférhetőségével kapcsolatosan.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felkérésére összegyűjtöttük azon közszolgálati mobiltelefonos alkalmazásokat, melyek akadálymentességi szempontú ellenőrzését részükre javasoljuk. A 2021-es ellenőrzések során, tagegyesületeink és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány javaslatai alapján, olyan mobilapplikációk vizsgálatát látjuk szükségesnek, melyek képernyőolvasó szoftverrel nem vagy nem teljeskörűen használhatók. Az ellenőrzésre javasolt alkalmazásokkal kapcsolatban több látássérült felhasználó tett panaszt az elmúlt hónapokban, mivel azok nem biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést, így a vak és gyengénlátó emberek nem, vagy csak segítséggel férnek hozzá az általuk biztosított szolgáltatásokhoz. A listán szerepel több közműszolgáltató, így például az ELMŰ és az NKM áram- és gázszámlák megtekintését és kifizetését lehetővé tevő applikációi, a Volán és a BKK járataira jegyvásárlást biztosító Mobiljegy, az Országos Mentőszolgálatnál bevezetett Életmentő App, a hatósági karanténba került személyek jelentéstételi kötelezettségének teljesítését biztosító Házi Karantén Rendszer, a közszolgálati média tartalmaihoz hozzáférést biztosító Mediaklik és MindigTV Go, illetve a köznevelési intézményekben tanuló diákok és szülők számára készült KRÉTA mobiltelefonos alkalmazás is. Ezen applikációk üzemeltetői mind A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény hatálya alá tartoznak, így honlapjaikat és mobiltelefonos alkalmazásaikat kötelesek akadálymentes formában kifejleszteni és biztosítani minden felhasználói csoport számára.

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) egy helyzetértékelő kutatás kapcsán kereste meg a szövetséget és kérte visszajelzéseinket azzal kapcsolatosan, hogy az elmúlt néhány évben a közösségi közlekedés létesítményeiben és járművein hogyan fejlődött vagy változott az akadálymentesség, különös tekintettel a Braille-írás használatára és a hangos utastájékoztatásra. A kérdéseket továbbítottuk az MVGYOSZ tagegyesületeinek is, így a fővárosi helyzet bemutatása mellett több vidéki fejlesztést, problémát és javaslatot is ismertetni tudtunk.

Válaszaink számos fejlesztési javaslatot tartalmaznak többek között a járműveken üzemelő hangos utastájékoztatással kapcsolatban, mely még mindig nem érhető el az ország minden régiójában. A látássérült utasok gyakran nem elégedettek a hangos utastájékoztatás hangerejével, amit sokszor elnyom a járművek menetzaja, de arra is van példa, hogy nem megfelelő információ hangzik el a hangszórókból. Komoly hiányosság, hogy a helyi és helyközi buszok viszonylatszámáról és célállomásáról a látássérült személyek nehezen jutnak információhoz, pedig ezt a külső hangszórókon keresztül adható hangos utastájékoztatással könnyen lehetne orvosolni. Örvendetes, hogy egyre több nagyvárosban telepítenek ún. intelligens vagy beszélő buszmegállókat, azonban ezek sem mindig hozzáférhetőek a látássérült utasok számára, mivel vagy túl halkak, vagy egy gomb megnyomásával lehet aktiválni őket, amit azonban nem egyszerű megtalálni.

Sok probléma van a vasúti közlekedéssel is. Itt az utastájékoztatás hiánya mellett különösen a pályaudvarok akadálymentesítését, valamint a helyjegyes vonatokon az ülések Braille-írásos számozását hiányolják az érintettek. A gyengénlátó személyek gyakran panaszkodnak a nem megfelelő megvilágítás és a lépcsők kontrasztos jelölésének hiánya miatt, de nem könnyítik meg helyzetüket az apró betűs és nem megfelelően kontrasztos menetrendi információs táblák sem. A fénysorompóval felszerelt vasúti átjárók akadálymentesítése a mai napig teljesen megoldatlan: hiába kezdeményezte a szövetség az elmúlt években többször hangjelző berendezések telepítését, ettől a MÁV minden alkalommal elzárkózott.

Rengeteg visszajelzés érkezett a jelzőlámpák akadálymentesítésével kapcsolatban is. Több megyeszékhelyen még mindig nem a korszerű, távirányítóval bekapcsolható hangjelzéses lámpákat telepítik, a folyamatosan sípoló jelzőlámpák pedig okkal bosszantják a közelükben lakókat. Így fordulhat elő bizonyos városokban, hogy az esti órákban a lámpák hangjelzését egyszerűen kikapcsolják, ami jelentősen megnehezíti a vak emberek közlekedését.

Egy korábbi megkeresés alapján felmérést végeztünk a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) bevonásával a budapesti jelzőlámpás csomópontok akadálymentesítésével kapcsolatos igényekről. A Budapest Közút Zrt.-vel folytatott levelezést követően elvégzett igényfelmérés eredményeként közel 50 fővárosi gyalogátkelő jelzőlámpájának hangjelző berendezéssel történő kiegészítésére tettünk javaslatot, melyet várhatóan felvesznek a Budapest Közút következő négy évre szóló fejlesztési tervébe. Emellett személyes egyeztetést is kezdeményeztünk a cég közlekedési lámpákkal foglalkozó munkatársaival, mivel tapasztalatunk és a látássérült járókelők visszajelzései alapján a lámpákkal számos probléma van, gyakran meghibásodnak, sok helyen túl halkak, ritkábban zavaróan hangosak. Az egyeztetésre vonatkozó kérésünkre eddig még nem érkezett válasz.

Németh Orsolya

szakmai vezető