Bodor Tibor Hangoskönyvtár

A súlyosbodó munkaerő-hiány egyre több cég és szervezet vezetőinek figyelmét irányítja az alternatív munkaerő-piaci megoldásokra, így a diákmunka és a munkaerő-kölcsönzés mellett a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása is egyre gyakrabban kerül napirendre. Örvendetes tény, hogy míg ezen a területen a munkáltatók a korábbiakban kizárólag látássérültek által nehezen ellátható vagy piacképtelen könnyű fizikai munkák vagy otthon végezhető tevékenységek kiközvetítésében gondolkodtak, mára sok cégvezető és HR-munkatárs eljutott odáig, hogy legalább minimális tájékozottságot szerezzen a fogyatékos személyek munkavégzési lehetőségeinek terén. Így például a legtöbb érdeklődőt már nem csak hogy nem lepi meg az a tény, hogy a látássérültek – még a teljesen vakok is – magabiztosan, tanulási és munkaeszközként is használják a számítógépet, hanem egyenesen számítógépes munkahelyekre keresnek vak vagy gyengénlátó munkavállalókat. Azzal általában már kevésbé vannak tisztában, hogy nincs szükség speciális eszközökre és “vakbarát” honlapokra a számítógép használatához, az pedig kifejezetten megkönnyíti a munkalehetőségek feltárását, hogy a 2018. júliusától elérhető ország licenc segítségével ingyenesen hozzáférhetőek a legnépszerűbb képernyőolvasó és képernyőnagyító szoftverek mind a látássérült magánszemélyek, mind az őket támogató szervezetek és foglalkoztató cégek számára.

A szövetséget az elmúlt hetekben többek között az Országos Bírói Hivatal és az Aegon Prémium kereste meg azzal a szándékkal, hogy látássérült személyeket szeretnének foglalkoztatni. A megcélzott munkakörök elsősorban a call centeres és ügyfélszolgálati munkatársi pozíciók, de szóba kerültek – elsősorban a bíróságok kapcsán – leírói, jogászi és a rekreációs központokban masszőri álláslehetőségek is. Mindkét szervezettel megtörtént az első egyeztetés, ez azonban még nem jelent konkrét állásajánlatokat, csupán együttműködést azok kialakításában.

A munkaadók rugalmasságát jellemzi, hogy teljes- és részmunkaidős állásokat egyaránt ajánlanak. A call centerekben várhatóan diákmunkára is lesz lehetőség, amit nagyon fontos lépésnek tartunk annak érdekében, hogy a látássérült egyetemisták is szerezhessenek munkatapasztalatot diákmunkát vállaló látó csoporttársaikhoz hasonlóan már az egyetemi képzés ideje alatt. A munkáltatók integrált foglalkoztatásban, a szervezet működésébe illeszkedő valós munkakörökben, az ép látású munkavállalókéval azonos elvárásokban és bérezésben gondolkodnak.

Az MVGYOSZ folytatja a tárgyalásokat a munkáltatókkal, a létrejött állásajánlatokról pedig információs csatornáinkon keresztül értesítjük tagjainkat.

Németh Orsolya

Ez a tevékenység nagy jelentőségű abból a szempontból, hogy az EU-s támogatások felhasználása során valóban olyan fejlesztések jöjjenek létre, melyek a fogyatékos személyek számára is egyenlő eséllyel hozzáférhetőek lesznek és melyek ennek a társadalmi csoportnak az életminőségét is nagymértékben javítják.

A monitoring bizottság az elmúlt héten véleményezte az „Az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetek elektronikus ügyintézési térbe való integrálásának támogatása” című pályázati felhívás tervezetét. Az MVGYOSZ munkatársai mellett Dr. Simon Gergely jogtanácsos és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány képviseletében Szuhaj Mihály vett részt a vélemény összeállításában.

Az MVGYOSZ véleményében a szakértők jelezték, hogy az egyeztetésre bocsátott kiírás tervezetet a jelenlegi formájában nem tartják elfogadhatónak, mivel az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során kiemelt szempontként kell kezelni többek között a látássérült emberek általi használhatóságot, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását, ami a felhívás jelenlegi tartalmában csak nagy általánosságban jelenik meg. A javaslatban felhívják a bizottság tagjainak figyelmét az egyenlő esélyű hozzáférést garantáló nemzetközi szabványokra, melyek egyaránt vonatkoznak a weboldalakra, szoftverekre és elektronikus dokumentumokra, űrlapokra. Különösen aggályosnak tartják, hogy a projektek megvalósítása során nem jelennek meg kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportként a fogyatékos személyek és nem elvárás a számukra is hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. Kritikus pontja továbbá a pályázat tervezetnek, hogy olyan, már meglévő rendszerek továbbfejlesztését kívánja támogatni, melyek jelenleg sem akadálymentesek a vak és gyengénlátó ügyfelek számára, de amellett sem mentek el szó nélkül a szakértők, hogy a tervezet szerint nincs kötelezően vállalandó fenntartási időszak és tevékenység a támogatás felhasználását követően.

Az elektronikus közigazgatás sok más célcsoport mellett a fogyatékossággal élő, így különösen a látássérült emberek számára is nagy könnyebbséget ígér. Azzal azonban, ha az egyenlő esélyű hozzáférést a megrendelők és fejlesztők nem biztosítják, ezen csoport tagjait újabb évekre, évtizedekre zárhatják ki a legfontosabb közszolgáltatások önálló használatából. Ez a jelenség már most is érzékelhető az Ügyfélkapu rendszerének képernyőolvasó szoftverrel történő korlátozott használhatóságában, de a jogászok számára kötelezően használandó online beadványozási felületeket sem tudják önállóan kezelni a vak szakemberek. A nem akadálymentes módon történő kialakítás ellehetetleníti továbbá a közigazgatásban dolgozó megváltozott munkaképességű, elsősorban látássérült munkavállalók számának növelését, miközben a technológia fejlődése az irodai munkák területén sok kaput nyithatna ezen munkavállalói csoportnak.

A fentiekre figyelemmel, a szakértők állásfoglalása és saját véleménye alapján Dr. Nagy Sándor a pályázati konstrukció tervezetét elfogadhatatlannak tartja, a monitoring bizottságban zajló szavazás során nem szavazatot adott le.

Németh Orsolya

Sok látássérült személy és szakember, így természetesen a Szövetség álláspontja szerint is diszkriminatív ez az intézkedés, mely az önálló döntéshozatalban súlyosan korlátozza az érintetteket, emellett pedig a látássérült ügyfelek számára jelentős többletköltséggel is jár.

Az állampolgári jogok biztosa az MVGYOSZ kezdeményezésével párhuzamosan hivatalból is vizsgálódott a területen, aminek eredményeit az alábbi linken elérhető közleményben foglalta össze a hivatal:

http://www.ajbh.hu/-/az-alapveto-jogok-biztosa-a-vak-es-latasserult-emberek-nyilatkozattetelenek-szabalyozasarol?inheritRedirect=true&redirect=%2F

Az MVGYOSZ álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás azért is diszkriminatív, mivel a technológia XXI. századi intenzív fejlődésével számos informatikai eszköz és lehetőség teszi lehetővé a vak és gyengénlátó emberek számára a nyomtatott vagy elektronikus formátumú szövegekhez való hozzáférést. Így egy látássérült ember nem tekinthető a szó szoros értelmében analfabétának, hiszen írási és olvasási, valamint szövegértelmezési készségeiben csupán látásának hiánya, a papírra nyomtatott szöveg szemmel történő észlelésének korlátozottsága akadályozza. Az elektronikus aláírás és a biometrikus azonosítás fejlődése és egyre szélesebb körű elterjedése reményeink szerint még tovább fogja tágítani ezeket a lehetőségeket. Fontosnak tartjuk, hogy a technológia fejlődését a jogalkotás is intenzíven kövesse annak érdekében, hogy a látássérült embereket segítő informatikai fejlesztések valóban lehetővé tegyék másokkal egyenlő esélyű társadalmi részvételünket.

—

Folytattuk a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 1.2.2. pályázati konstrukciójának véleményezése kapcsán megkezdett érdekképviseleti munkánkat. Ennek újabb lépéseként részt vettünk Dányi Gábor Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkár, Irányító Hatóság vezető fogadóóráján. A tárgyaláson az MVGYOSZ-t Dr. Nagy Sándor elnök megbízásából jelen sorok írója képviselte.

Az előzetesen megküldött véleményben és a megbeszélés során nem csupán a konkrét pályázati konstrukcióval kapcsolatos hiányosságokra hívtuk fel a monitoring bizottság és a helyettes államtitkár figyelmét, hanem részletes tájékoztatást adtunk a vak és gyengénlátó emberek elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos nehézségeiről, a nem megfelelően megvalósult akadálymentesítések keltette problémákról. Emellett röviden ismertettük az ISO40500 szabvány legfontosabb követelményeit, melyeknek betartásával a web- és szoftverfejlesztők valóban mindenki számára hozzáférhető honlapokat és alkalmazásokat hozhatnak létre. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény, valamint az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény értelmében egyaránt kötelezettsége a magyar államnak. Ennek kapcsán azt is megemlítettük, hogy az MVGYOSZ korábban panasszal élt az ÁNYK akadálymentességének hiányosságaival kapcsolatban az Egyenlő Bánásmód Hatóság felé, mely eljárás jelenleg is folyamatban van.

Az irányító hatóság vezetője megköszönte javaslatainkat, ugyanakkor tájékoztatott, hogy horizontális szempontként az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi EU-s pályázati konstrukcióban követelmény. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg véleményezés alatt álló pályázati felhívásba beépítik az ISO 40500 szabvány teljesítésének kötelezettségét, valamint azt a lehetőséget, hogy a pályázók elszámolhassák az akadálymentes kialakítással és a hozzáférhetőségi szakvélemény elkészíttetésével kapcsolatos költségeiket. Ilyen szakvélemény kiállítására jogosultként az MVGYOSZ az Informatika a Látássérültekért Alapítványt jelölte meg.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az állampolgárok és hivatali dolgozók számára készülő fejlesztések során eddig is elvárás volt az akadálymentes kialakítás, azonban ő maga ezzel kapcsolatban nem rendelkezett konkrét szakmai ismeretekkel, a projektek megvalósulásának eredményeit pedig ebből a szempontból senki nem ellenőrizte. Ígéretet tett arra, hogy a jelenleg megvalósítás alatt lévő közel 50 érintett projekt lezárásakor fokozott figyelmet fordítanak ennek a szempontnak a teljesülésére, amire a közeljövőben felhívják a kedvezményezettek figyelmét.

Dr. Nagy Sándor a témával kapcsolatosan egy részletes információs levelet is összeállított, melyet a Szövetség a KÖFOP-1.2.2. konstrukció véleményezéséhez hasonlóan szintén megküldött a monitoring bizottságnak és az irányító hatóság vezetőjének.

—

Már javában zajlik a 3-as metróvonal északi szakaszának felújítása, így a látássérült utasok számára történő akadálymentesítés területén is folyamatosak az egyeztetések. Április 26-án délután az MVGYOSZ és a VGYKE munkatársai közösen nézték meg és véleményezték az új kőburkolatot kapó állomásokon elhelyezendő taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések mintadarabjait. A megbeszélésen bemutatott mintafelületek a 4-es metróvonalon már meglévő taktilis burkolatok mintájára, az MVGYOSZ ajánlásainak és a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő kialakítással készültek el, ami garanciát jelent a használhatóságra és a tartósságra is. A folyamat következő elemeként várhatóan egy fehérbottal és rálépéssel is tesztelhető mintafelületet bocsátanak rendelkezésünkre az egyik felújítás alatt álló állomás területén, még a burkolási munkák megkezdése előtt. A mintafelületen a vezetősávok és a figyelmeztető jelzések mellett megtekinthető és véleményezhető lesz az elsodrási sávot jelző kontrasztos csík és az elsodrási sávon belüli, felületi érdességében a többi járófelülettől jelentősen eltérő burkolat is.

A megbeszélésen résztvevők kérdéseket tettek fel a mozgólépcsők irányának jelzése, a beléptető kapuk működése, valamint a liftek beépítése és a szerelvényeken történő ajtónyitás kapcsán is, melyekre az üzemeltetőktől és a kivitelezőktől részben megnyugtató válaszokat kaptunk, illetve ezek a területek további egyeztetések témáját képezik.

Németh Orsolya

A projekt célja, hogy minél alaposabban meg lehessen tervezni az e területeket érintő piacfejlesztő tevékenységek célirányát és tartalmát. A kutatás célja, hogy a döntéshozók megismerjék a szakmai testületek, érdekképviseleti szervezetek, vezető turisztikai szolgáltatók véleményét és álláspontját az akadálymentes turizmusról és arról, hogy milyen elgondolásokat, elvárásokat, igényeket támasztanak ezzel kapcsolatban.

A kutatást végzők megkeresték az MVGYOSZ-t is annak érdekében, hogy a látássérült személyek utazással, kikapcsolódással, turisztikai szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szokásairól is tájékozódjanak. Az interjú során szóba kerültek a turisztikai célpontok és szolgáltatások akadálymentességével kapcsolatos témakörök, a vak és gyengénlátó vendégek speciális igényei, az akadálymentesítés eszközei és lehetőségei. Az interjú során azokra a kérdésekre is keresik a választ a kutatók, hogy milyen intézkedésekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal lehetne javítani a fogyatékos személyek számára a turisztikai szolgáltatások hozzáférhetőségét, illetve hogy milyen kormányzati intézkedések, támogatások segíthetnék elő, hogy minél több fogyatékos állampolgár kapjon kedvet és lehetőséget a turizmusba való bekapcsolódásra. A kutatást végzők gyűjtik az interjú alanyok által megismert jó gyakorlatokat, akadálymentes szolgáltatásokat is.

Az MVGYOSZ részéről én vettem részt az interjún és adtam tájékoztatást a látássérült turisták speciális igényeiről. Elmondtam, hogy a vak és gyengénlátó emberek esetében teljesen mást jelent az akadálymentes turizmus, mint a mozgássérültek számára, hiszen sem akadálymentes szállodai szobára, sem liftre, rámpára vagy a medencébe beemelő szerkezetre nincs szükségünk, míg egy kerekesszékkel közlekedő személy számára ezek alapját jelentik a komfortos és akadálymentes pihenésnek. Ugyanakkor a látássérült vendégek segítséget igényelhetnek a szálláshely megismerésében, a svédasztalos étkezéseknél, audioguide-ra van szükségük egy múzeumi tárlaton és sokan örülünk, ha az étteremben Braille-írásos étlapról választhatjuk ki a fogásokat. Ugyancsak hasznos információt jelentenek egy vak turistának a tapintható köztéri makettek, ha pedig a kerékpár-bérlést biztosító szolgáltatóknál tandembicikli is rendelkezésre áll, az nagy segítség lehet azoknak a családoknak, akik látássérült családtagjukkal együtt indulnak kerékpáros kirándulásra. Fontos, hogy az akadálymentesítés módja mindig a szolgáltatás típusától függ, ugyanakkor alapszabály, hogy a szolgáltató honlapjának meg kell felelnie az egyenlő esélyű hozzáférést meghatározó nemzetközi szabványokban foglalt követelményeknek. Jellemző ugyan, hogy sok fogyatékos vendég kísérővel érkezik a szolgáltatókhoz, azonban arra is fel kell készülni, hogy egy pár mindkét tagja fogyatékos személy, illetve hogy egyes szervezetek kifejezetten fogyatékos személyek csoportja számára szerveznek turisztikai programot. A turisztikai szolgáltatók hozzáállása a tapasztalatok szerint általában pozitív, ami gyakran ellensúlyozza a fogyatékos vendégek igényeivel kapcsolatos szakmai felkészültség hiányát is.

—

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Közlekedésbiztonsági Kutatóközpontja és az MVGYOSZ között együttműködés jött létre. Ennek előzménye az a kutatás és fórum, melyek az elmúlt hónapokban zajlottak a védtelen közlekedőket, köztük a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezeteit is bevonva. A KTI által megvalósított projekt célja a védtelen közlekedői csoportok közlekedésbiztonságának javítása elsősorban az edukáció, vagyis a közlekedésbiztonsági nevelés eszközeivel. Ennek célcsoportját egyrészt maguk a védtelen közlekedők jelentik, másrészt pedig mindenki más, aki az utcai közlekedés során találkozik velük. A védtelen közlekedők csoportjába tartoznak a fogyatékos személyek mellett a gyerekek, az idősek és azok is, akik rossz szociális körülmények között élnek és közlekedésbiztonsági ismereteik hiányosak.

Az együttműködés keretében az MVGYOSZ részt vesz a KTI közlekedésbiztonsággal kapcsolatos rendezvényein, ahol információt nyújt a látássérült személyek közlekedéssel kapcsolatos speciális igényeiről, nehézségeiről, különös tekintettel a helyes segítségnyújtás ismertetésére. Célunk felhívni a figyelmet a látássérült emberek közlekedésbiztonságát veszélyeztető jelenségekre, szituációkra, illetve azokra megoldási javaslatot is kínálni. Részt veszünk továbbá a látássérült emberek közlekedésbiztonságát javító kommunikációs projektekben is a társadalom felé irányuló üzenetek megfogalmazásával és a területre irányuló kutatási anyagok véleményezésébe is bekapcsolódunk.

Németh Orsolya