Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Az utóbbi időben több olyan jogszabályváltozás is napvilágot látott, amely érintette az ellátásban részesülők munkavállalását. Mivel e tárgyban a mai napig számos kérdést kapunk az érintettektől, két részben megjelenő, részletes összefoglalóval igyekszünk megkönnyíteni a területen történő eligazodást.

Összefoglalónk első részében arra térünk ki, hogy a különféle ellátások mellett milyen módon és feltételekkel lehet munkát vállalni, továbbá, hogy hogyan alakul az érintettek munkajogi és társadalombiztosítási helyzete. Tájékoztatónk második részében azt térképezzük majd fel, milyen adó- és egyéb kedvezmények illethetik meg részint a munkavállalókat, részint az őket foglalkoztató munkáltatókat.

Ellátások melletti munkavégzés

Mostanra lényegében minden – fogyatékosság, illetve megváltozott munkaképesség alapján járó – ellátással kapcsolatban kijelenthető, hogy mellette bármilyen – akár időbeli, akár keresetre vonatkozó – korlátozás nélkül lehet munkát vállalni.

A fogyatékossági támogatásban és a vele egy tekintet alá eső vakok személyi járadékában, továbbá a rokkantsági járadékban részesülők már eddig is mindenféle korlátozás nélkül folytathattak kereső tevékenységet. A megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás) részesülők esetében ugyanakkor sokáig keresetkorlát érvényesült, mely alapján a jövedelem három, egymást követő hónapban nem haladhatta meg az adott évre irányadó kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 150 %-át. E korlát túllépése az ellátásra való jogosultság megszűnését vonta maga után. Ez év január 1-jétől azonban már ezen ellátások mellett is lehet jövedelemkorlátozás nélkül munkát végezni.

Sokan folytatnak kereső tevékenységet magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett is. Ez év július 1. előtt ezen ellátásra vonatkozóan szintén kereseti korlátozás érvényesült. Amennyiben az érintett jövedelme 3 egymást követő hónapban meghaladta az adott évre érvényes minimálbért, akkor az ellátás folyósítását a 4. hónaptól szüneteltetni kellett mindaddig, amíg ez a helyzet fennállt. Július 1-jétől viszont ez a korlátozás is megszűnt, így jelenleg nincs akadálya annak, hogy a családi pótlék mellett az érintettek magasabb jövedelemre tegyenek szert.

Eltérő munkajogi és társadalombiztosítási helyzet

A munkajogi helyzet eltérő volta tekintetében a rokkantsági ellátás melletti munkavégzésről kell szót ejteni. A munka törvénykönyve alapján ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők a nyugdíjas munkavállalókkal egy megítélés alá esnek, más szóval, őket munkajogi szempontból nyugdíjasnak kell tekinteni. Ez a körülmény rájuk nézve a következő eltéréseket eredményezi a többi munkavállalóhoz képest. Ha a munkáltató felmondással kívánja megszüntetni a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát, azt fő szabályként köteles a törvényben foglalt módon megindokolni, vita esetén pedig bizonyítania is kell, hogy az indoklásban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Ha viszont a munkavállaló akár nyugdíjas, akár rokkantsági ellátásban részesül, akkor az ő munkaviszonyát munkáltatója indokolás nélkül felmondhatja. További eltérést jelent, hogy a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén, a munkavállalókat megillető végkielégítésre a nyugdíjas, így a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalók nem tarthatnak igényt.

Jó hír viszont, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a most tárgyalt eltérések a többi ellátás (fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, magasabb összegű családi pótlék) melletti munkavégzés esetén nem állnak fenn, az azokban részesülő munkavállalók munkajogi helyzete semmiben nem tér el a többi munkavállaló helyzetétől. Ha tehát például valaki rokkantsági járadék, esetleg rehabilitációs ellátás mellett folytat kereső tevékenységet, a munkáltató által történő felmondás esetén ugyanúgy őt is megilleti a végkielégítés, mint a többi munkavállalót.

Társadalombiztosítási helyzetre vonatkozó eltérés

Azok, akik a most tárgyalt ellátások valamelyike mellett végeznek munkát akár munkaviszonyban, közszolgálati vagy egyéb jogviszonyban, esetleg vállalkozóként stb. a munkából származó jövedelmük után ugyanúgy fizetnek társadalombiztosítási járulékot, mint a többi munkavállaló. Ennek folyományaként ők is teljeskörűen biztosítottnak minősülnek, vagyis jogosultságot szereznek a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, szolgáltatására (pl. nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt szereznek, igényt tarthatnak az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásaira, például táppénzre stb.)

E kérdés részletes tárgyalását azért tartottuk szükségesnek, mert még mindig sokakban él bizonytalanság azzal kapcsolatban, milyen társadalombiztosítási ellátásra lehetnek jogosultak azok, akik a fogyatékosságuk, megváltozott munkaképességük alapján járó ellátásuk mellett végeznek munkát. Még sokan emlékeznek a valamikori rokkantsági nyugdíjrendszer időszakára, amikor azok, akik nyugdíjuk mellett dolgoztak, nem szerezhettek szolgálati időt öregségi nyugdíjhoz, de táppénzre sem tarthattak igényt, ha keresőképtelenné váltak, hiszen jövedelmükből járulék levonás nem történt.

Ma sem eredményez biztosítást a munkavégzés

Azok a vállalkozók, akik adófizetési kötelezettségüknek a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok (Katv.) alapján tesznek eleget, ha rokkantsági ellátásban, vagy korábbi rokkantsági nyugdíjasként rehabilitációs ellátásban részesülnek, nem főállású kisadózóként csak havi 25.000 Ft tételes adót fizetnek. Ennek következtében ugyanakkor e vállalkozási tevékenységük alapján a társadalombiztosítás szempontjából nem minősülnek biztosítottnak, tehát nem vehetik igénybe az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásait (táppénz stb.), illetve nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt sem szereznek.

A következő alkalommal a fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű és ennek folytán esetleg valamilyen ellátásra jogosult munkavállalókat, illetve munkáltatóikat megillető különféle kedvezményeket tekintjük át részletesebben.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos

Módosult a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatására vonatkozó rendelet, így mostantól többek között a vak és gyengénlátó személyek számára történő akadálymentesítési munkálatok is finanszírozhatóak a támogatásból. Cikkünkben ismertetjük a részleteket.

A Magyar Közlöny 169. számában a napokban megjelent, a családok támogatásaival összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 530/2021. (IX. 14.) kormányrendelet alapján bővült a támogatással elvégezhető akadálymentesítési munkálatok köre, így a mozgássérült emberek mellett a többi fogyatékossággal élő személy számára akadálymentességet biztosító beszerzések, átalakítások is támogatottá váltak.
Lakásfelújítás támogatása
Mint ismeretes, ez év január 1-jétől lehetőségük van vissza nem térítendő támogatást igénybe venni otthonuk felújításához azoknak a családoknak, ahol legalább 1 gyermeket nevelnek, vagy várnak (a magzat a várandósság 12. hetét követően vehető figyelembe.) Támogatásként a számlával igazolt felújítási költségek 50 %-a, de maximum 3 millió forint igényelhető. A támogatás szempontjából az igénylő vér szerinti, illetve örökbefogadott, 25 évesnél fiatalabb gyermekén kívül azt a gyermekét is figyelembe kell venni, aki ugyan 25 évnél idősebb, azonban megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő.

A 2020 januárjától érvényben lévő szabályozás (518/2020. (XI. 25.) kormányrendelet) alapján ezt a támogatást a szülők – az egyéb felújítások mellett – akadálymentesítési munkálatok elvégzésére is felhasználhatják. Az akadálymentesítés azonban eddig kizárólag akkor volt támogatható, ha az igénylő, vagy gyermeke mozgáskorlátozottnak minősült és a 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 9. § (10) bekezdésében felsorolt olyan felújítást végeztek, amely a mozgáskorlátozott emberek szempontjából eredményez akadálymentesítést.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége – észlelve a szabályozásnak köszönhetően kialakult diszkriminatív helyzetet – még az év elején elkészítette a rendelet módosítására irányuló javaslatát, amelyet a SINOSZ-szal együtt nyújtott be több kormányzati szervezetnek. A két országos érdekképviseleti szervezet kezdeményezte, hogy az egyébként is csupán korlátozott ideig, 2022. december 31-éig igényelhető gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatását akadálymentesítési munkálatok elvégzésére a mozgáskorlátozottak mellett más, súlyosan fogyatékosnak minősülő gyermekre, illetve egyéb, a felújítással érintett lakásban élő családtagra tekintettel is felhasználhassák az igénylők.
Felhívtuk a figyelmet arra, hogy egy fogyatékossággal élő ember – legyen akár gyermek, akár felnőtt – megfelelő életminőségének fenntartásához elengedhetetlen, hogy otthonában rendelkezzen olyan akadálymentesítési megoldásokkal, az életvitelét könnyítő segédeszközökkel és az ezek működtetéséhez szükséges háttérrel, amelyet egy átlagos család nem, vagy csak nagyon nehezen tud önerőből finanszírozni. Megfelelő akadálymentesítési megoldások nélkül a fogyatékossággal élő személy amellett, hogy az önálló és minőségi életvitelhez való joga sérül, gyakran kiszolgáltatott helyzetben van, más személyek, például a többi családtag segítségére szorul.

A támogatással kapcsolatos változások

A 2021. szeptember 29-én hatályba lépő új szabályozás alapján a felújítási támogatás most már nemcsak a mozgáskorlátozott, hanem az egyéb fogyatékossággal élő – köztük látássérült – családtag érdekében elvégzett akadálymentesítési munkálattal összefüggésben is kérhető. A rendelet alkalmazásában akadálymentesítési munka: „olyan építési, szerelési, átalakítási tevékenység, ami a lakást mozgáskorlátozott, vagy más fogyatékossággal élő személy számára – akár speciális eszközök, illetve műszaki megoldások alkalmazásával – önálló, vagy segítséggel történő használatra alkalmassá és biztonságossá teszi”. Ennek alapján például a látássérült igénylők esetében akár okos eszközök segítségével, akadálymentes applikáció útján vezérelhető épületgépészeti vagy háztartási berendezések beszerzése vagy elavult és a vak vagy gyengénlátó felhasználók számára veszélyt jelentő berendezések, így például nyílt égésterű gázkészülékek vagy vegyestüzelésű kályhák, kazánok kiváltása is támogatható lehet.

A minisztérium a fogyatékossággal élő személyek országos érdekképviseleti szervezeteit kérte fel, hogy készítsék el, illetve tegyék közzé az általuk képviselt fogyatékossági csoport számára akadálymentesítést eredményező munkálatok listáját. Abban a kérdésben, hogy egy adott felújítás akadálymentesítési munkálatnak minősül-e, vagy sem, az igények elbírálását végző Magyar Államkincstár ezen szempontok figyelembevételével hoz döntést. Azoknak tehát, akik akadálymentesítési munkálatokkal összefüggésben is tervezik igényelni a támogatást, a felújítás megkezdése előtt mindenképpen célszerű az adott fogyatékosságot érintő listát tanulmányozniuk. A látássérült személyek szempontjából figyelembe vehető akadálymentesítési munkálatokat összefoglaló lista ezen a linken olvasható.

Bár a módosító rendelkezések majd csak ezt követően lépnek hatályba, a már korábban megkezdett akadálymentesítési munkálatok támogatására sor kerülhet, ha annak egyéb feltételei az igényléskor fennállnak.

A felújítási támogatásra való jogosultság

Az otthonfelújítási támogatás feltételeit, illetve az igénylésére vonatkozó szabályokat az 518/2020. (XI. 25.) kormányrendelet rögzíti. Minthogy ezeket a szabályokat az akadálymentesítési munkálatok támogatásának igénybevételekor is alkalmazni kell, röviden ezekre is kitérünk, azonban ezúttal csak a fontosabb rendelkezések ismertetésére szorítkozhatunk.
Mint arra fentebb már utaltunk, az otthonfelújítási támogatás utólagos, vagyis az a lakáson elvégzett építési munkálatok befejezését, valamint az ezekkel kapcsolatos számlák kiegyenlítését követően igényelhető meg. Az igényt a legutolsó számla kifizetésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. Támogatás legkorábban a 2020 évben megkötött vállalkozási szerződések alapján elvégzett munkálatokra igényelhető.
Támogatás csak olyan ingatlan felújítására kérhető, amelyben az igénylő (közös igénylés esetén a házastársak, élettársak), illetve az a gyermek, akire figyelemmel a támogatást igénylik, legalább egy éve lakóhellyel rendelkeznek, továbbá az érintett ingatlannak együttesen legalább 50 %-os mértékben tulajdonosai, mely tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban is szerepel. Az 1 éves időtartamot a támogatás iránti kérelem benyújtásától kell számítani, a felújítási munkálatok tehát akár már ezen időtartam letelte előtt is megkezdhetők. Nem kell alkalmazni a fent említett, 1 éves ott lakásra vonatkozó szabályt, ha az adott ingatlan tulajdonjogát a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül szerezték meg, vagy ha a tulajdonukban lévő telken felépült lakás 1 éven belül került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Úgyszintén nem vonatkozik az 1 éves lakóhellyel kapcsolatos követelmény az 1 évnél fiatalabb gyermekre, illetve a magzatra sem.

A támogatás további feltétele, hogy az igénylő (közös igénylés esetén legalább az egyik igénylő) a kérelem benyújtásakor, valamint az azt megelőző 1 évben folyamatosan a társadalombiztosítás szempontjából biztosított legyen (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, megbízási szerződés, vállalkozási tevékenység stb.), vagy kiegészítő tevékenységet folytasson (nyugdíj melletti munkavégzés), azaz valamilyen formában munkát végezzen. A támogatás akkor is jár, ha az igénylő az igény benyújtásakor ugyan biztosítottnak minősül, azonban az azt megelőző 1 évben, vagy annak egy részében munkavégzés helyett középfokú vagy felsőoktatási intézményben folytatott nappali tagozatos képzést, vagy ilyen képzésre figyelemmel részesült gyermekgondozási díjban. A fentiektől eltérően az ápolási díjban, vagy gyermekek otthongondozási díjában részesülő igénylő munkavégzés, illetve tanulmányok folytatása hiányában is jogosult a támogatásra. A most említett feltételek meglétekor sem jár viszont a támogatás annak az igénylőnek (közös igénylés esetén bármelyiküknek), akinek az állami adóhatóság által nyilvántartott, 5000 forintot meghaladó köztartozása van.

A támogatás igénylése

A támogatás iránti kérelem a kincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon elektronikusan, postai úton, vagy személyesen a kormányablakokban is benyújtható. A 25 évnél idősebb gyermek esetében a megváltozott munkaképesség tényét igazolni kell, ami akár a megváltozott munkaképesség fenn álltát igazoló szakvéleménnyel, akár a fogyatékossági támogatás, vagy látássérültek esetében a vakok személyi járadékát megállapító határozattal is megtehető. Más családtag, így a 25 évnél fiatalabb gyermek vagy az igénylő fogyatékosságát külön igazolni nem szükséges.

A kérelmet a Magyar Államkincstár a beérkezéstől számítva elektronikus benyújtás esetén 30 napon belül, postai, vagy személyes benyújtás esetén pedig 60 napon belül bírálja el.

A támogatással végezhető felújítási munkálatokról, az igénylésről, a kérelemhez csatolandó iratokról a Magyar Államkincstár honlapján megjelent tájékoztatóban ide kattintva olvashatnak az érdeklődők.

Amennyiben kérdése merült fel a támogatással kapcsolatosan, javasoljuk, hogy forduljon a Magyar Államkincstár illetékes ügyfélszolgálatához. Ha kérdése kifejezetten a támogatható akadálymentesítési megoldásokra irányul, bátran keresse az MVGYOSZ ügyfélszolgálatát a Kapcsolat menüpontban található elérhetőségeken.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos