Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Januártól újraindul a Gépház című közkedvelt magazinműsor. Az első adás témája az MVGYOSZ online hangoskönyvtára és annak újdonságai.

 

Hol érhetem el az online hangoskönyvtárat?

Hogyan tudom használni az alkalmazást és a webes felületet?

Miért van az, hogy mindig kidob a felület és újból el kell végeznem az aktiválást?

Mi az oka, hogy január 1. után nem tudom használni az online hangoskönyvtárat?

Van különbség a hangoskönyvtár alkalmazás és a webes felület között?

Többek között ezekre a kérdésekre keres választ Bojtor Zoltán, Rauch Róbert és Szakács Máté a Gépház című műsor következő adásában.

Aki a válaszokat adja: dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője.

Mikor: 2021. január 8-án 20:00 órától. Ismétlés január 10-én 13:00 órától.

Hol: Az online hallgatható  Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.

A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play

Winampba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás: http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Ebben a fertőzésveszéllyel fenyegetett időszakban sokakban vetődik fel a kérdés: dolgozzanak-e, illetve dolgozhatnak-e, vagy ha esetleg nem szeretnének, illetve valamilyen okból nem tudnak munkába járni, ezt hogyan, milyen feltételekkel, következményekkel tehetik meg.

 

A kérdések végiggondolásához, az optimális döntések meghozatalához kívánunk segítséget nyújtani a vonatkozó szabályozásról készített rövid tájékoztatónkkal, melyben most elsősorban a munkavállalók oldaláról vizsgáljuk a lehetőségeket.

A munkavállalónak – aki például a gyermeke feletti felügyeletet másképp nem tudja biztosítani, vagy mert tart az esetleges megfertőződéstől, és szeretne otthon maradni – az alábbi lehetőségek, megoldások állnak a rendelkezésére:

– Otthoni munkavégzés (home office):

A munkavégzésnek ezt a formáját a munkavállaló ugyan kezdeményezheti, azonban a munkáltatóval történő megállapodáson múlik, lesz-e erre lehetősége. Más szóval ilyen munkavégzésre csak akkor kerülhet sor, ha azt a munkáltató egyoldalúan elrendeli, vagy ha ebben a felek közös megállapodásra jutnak. A home office történhet folyamatos otthoni munkavégzéssel, de úgy is, hogy azt kombinálják a munkahelyen való munkával például úgy, hogy egyik héten otthonról dolgozik a munkavállaló, a másik héten pedig a munkahelyen; így is csökkenthető a megfertőződés veszélye.

A munkavégzéshez szükséges munkaeszköz biztosítása – ha ebben a felek nem egyeznek meg másként – a munkáltató feladata.

– Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól:

A Munka törvénykönyvéről rendelkező 2012. évi I. törvény szabályai alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettség alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi elháríthatatlan ok miatti távollét esetén. Ha ilyen különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn (jó példa erre, ha a gyerek felügyeletét a járvány ideje alatt másként nem tudja valaki megoldani), akkor nincs szükség a munkáltató kifejezett hozzájárulására a munkavégzés alóli mentesüléshez, azonban a távollét okáról tájékoztatást kell adni, illetve – erre irányuló kérés esetén – igazolni is kell annak fennálltát.

A munkavállaló akkor is kérheti a munkáltatójától a munkavégzés alóli mentesítését, ha nem áll fenn különös méltánylást érdemlő körülmény. Ebben az esetben a felek megállapodása alapján kerül sor a munkavégzés alóli mentesülésre. Díjazás a most említett két esetben főszabályként nem illeti meg a munkavállalót, viszont a munkáltatóval ettől eltérően is megállapodhatnak pl. úgy, hogy a kiesett munkaidő egy részére kap fizetést, esetleg csökkentett díjazásban részesül, stb. Azt viszont fontos tudatosítani, hogy ha ilyen távollét esetén a munkavállaló úgy mentesül a munkavégzés alól, hogy erre az időre díjazást nem kap, akkor a társadalombiztosítása is szünetel, ezért vele összefüggésben az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni, amit akár a munkáltató is átvállalhat. A járulék napi összege 250 Ft, havi összege pedig 7710 Ft.

Itt érdemes említést tenni arról az esetről, amikor a munkavégzés alóli mentesülést nem a munkavállaló, hanem a munkáltató kezdeményezi, pl. azért, mert szeretné a fertőzés veszélyét csökkenteni, akkor erre az időtartamra (állásidő) a munkavállalót a Munka törvénykönyve értelmében alapbér illeti meg. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a vírusveszély miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt, valamint az annak megszűnését követő 30 napig érvényben lévő rendelkezések alapján a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően is megállapodhatnak, akár úgy is, hogy az alapbérnél kevesebb juttatás jár erre az időre.

– Szabadság kiadása:

Természetesen a munkavállaló ezzel a lehetőséggel is élhet. Ami a rá vonatkozó szabályokat illeti, a munkáltató évente hét nap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ezen túlmenően a felek szabadon állapodhatnak meg a szabadság kiadása, illetve kiadásának kérése tekintetében.

– Fizetés nélküli szabadság igénybe vétele:

Azt fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti ezt el. Részint a Munka törvénykönyve határozza meg azokat az eseteket, amikor erre a munkavállaló jogosult, de a felek természetesen meg is állapodhatnak fizetés nélküli szabadság igénybe vételében. Ilyen esetben is igaz viszont, hogy a biztosítási jogviszony szünetelése miatt az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni, amit a munkáltató ilyenkor is átvállalhat.

– Járványügyi zárlat (karantén) elrendelése:

Karantén alatt azt kell érteni, ha valakit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, vagy egészségügyi zárlat alá kerül. A karanténba került munkavállaló az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján keresőképtelennek minősül, így táppénzre lehet jogosult.

– Ha a munkavállaló azért nem tud dolgozni, mert a munkáltató működése ellehetetlenült, például azért, mert a tevékenységét a kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel jogszabály korlátozta, ezért nem tud foglalkoztatni munkavállalókat, akkor őket erre az időre díjazás nem illeti meg, mivel a munkáltató részéről ez a körülmény elháríthatatlan külső oknak minősül.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Az előző részben a fogyatékosság, megváltozott munkaképesség alapján járó ellátások melletti munkavállalásra, valamint az érintett munkavállalók munkajogi, társadalombiztosítási helyzetére vonatkozó rendelkezéseket ismertettük. Ez alkalommal azokat az adó- és járulékkedvezményeket tekintjük át, amelyek a fogyatékos, egészségkárosodott, valamint az esetleg ennek alapján ellátásban részesülő adózókat és az őket foglalkoztató munkáltatókat illethetik meg.

A munkavállalók kedvezményei

Azok a munkavállalók, akik fogyatékossággal élőként, megváltozott munkaképességűként folytatnak kereső tevékenységet és állapotuk alapján valamilyen ellátásra is jogosultak, elsősorban a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó családi, illetve személyi kedvezményre, továbbá a családi járulék kedvezményre tarthatnak igényt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy akik adófizetési kötelezettségüknek – akár főállásúként, akár nem főállásúként – a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések alapján tesznek eleget (KATA), azok a most tárgyalt kedvezményekre nem jogosultak akkor sem, ha fogyatékosnak vagy megváltozott munkaképességűnek minősülnek. E kedvezményeket ők legfeljebb akkor érvényesíthetik, ha a KATA-s vállalkozás mellett egyéb kereső tevékenységet is folytatnak, mellyel kapcsolatban személyi jövedelemadót fizetnek.

Családi kedvezmény

A családi kedvezményt – a gyermeket nevelő adózók mellett – az ellátásra jogosultak közül azok is érvényesíthetik, akik rokkantsági járadékban vagy saját jogon magasabb összegű családi pótlékban részesülnek és valamilyen jogviszonyban (munkaviszony, egyéni, társas vállalkozás, megbízás stb.) személyi jövedelemadó köteles jövedelemre tesznek szert. A kedvezményt ezekben az esetekben akár maga az ellátásban részesülő adózó, akár a vele közös háztartásban együtt élő, szintén adóköteles tevékenységet folytató hozzátartozó (például szülő, házastárs stb.) érvényesítheti; ilyenkor az érintetteknek kell nyilatkozniuk arról, hogy melyikük lesz a kedvezményre jogosult személy. Ez akkor is igaz, ha például a rokkantsági járadékos személy saját maga nem folytat kereső tevékenységet, de valamelyik fent említett hozzátartozója igen, ekkor a családi kedvezményt ez a hozzátartozó is érvényesítheti.

A családi kedvezménnyel az arra jogosult az összevont adóalapját tudja csökkenteni.
A kedvezmény mértéke az adott családban eltartottnak minősülők számától függ. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ha például a rokkantsági járadékban vagy családi pótlékban részesülő személy egyedül él, vagy nincs más a családban, aki után a kedvezmény igénybe vehető lenne, akkor ő havonta hozzávetőlegesen 10.000,-Ft adókedvezményre jogosult; ha viszont van egy eltartottnak minősülő gyermeke is, akkor kettőjük után már közel 40.000, – Ft adókedvezmény érvényesíthető havonta.

Ha az adózó jövedelme alapján nem tudja az őt megillető családi kedvezményt teljes egészében igénybe venni, lehetőség van arra is, hogy – erre irányuló közös nyilatkozat alapján – a kedvezményt megossza. Kedvezményt megosztani viszont nem bármilyen közös háztartásban élő hozzátartozóval lehet, csak házastárssal vagy élettárssal. Ha az adóelőleget a munkáltató vonja le, a közös nyilatkozatot a munkáltató felé kell megtenni, amelyen fel kell tüntetni mindkét nyilatkozó fél adóazonosító jelét és azt, hogy a kedvezményt milyen arányban kívánják megosztani. Ha az adóelőleget nem a munkáltató vonja le, akkor a fenti nyilatkozatot az adóbevallásnak kell tartalmaznia.

A családi kedvezményhez kapcsolódó, jelenleg aktuális adóvisszaigénylés kérdéséről 2021. november 4-én hírt adtunk, erről itt olvashatnak bővebben.

Családi járulékkedvezmény

Ha az adózónak nincs annyi adóköteles jövedelme, hogy az őt megillető családi kedvezményt a személyi jövedelemadóból érvényesíteni tudja, lehetősége van arra, hogy az általa fizetendő adó és járulék terheket csökkentse legfeljebb az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék (jelenleg 18,5 százalék) összegével.

A családi kedvezménnyel szemben a járulékkedvezményt tehát csak az veheti igénybe, aki maga is biztosítottnak minősül, azaz például munkaviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban áll vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, társasvállalkozás tagja stb. Ez a kedvezmény is megosztható együtt élő házastárssal, élettárssal, de csak akkor, ha ő maga is biztosítottnak minősül.

Személyi kedvezmény

Ezt a kedvezményt azok vehetik igénybe, akik súlyosan fogyatékos munkavállalóként kötelesek személyi jövedelemadó fizetésére. Bár a 2019 március 29-i írásunkban már utaltunk rá, itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a személyi kedvezményt nem csak azok érvényesíthetik, akik a Fot (1998. évi XXVI. törvény) alapján minősülnek súlyosan fogyatékosnak, hanem mindazok, akik érintettek a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben felsorolt betegségek valamelyikében.

A most tárgyalt ellátások közül a fogyatékossági támogatás és a rokkantsági járadék az, amelyikben részesülő adózók élhetnek a személyi kedvezménnyel; azaz aki például csak rokkantsági ellátás mellett folytat kereső tevékenységet, az erre a kedvezményre nem jogosult, ha csak a súlyos fogyatékosság fenn álltát valamilyen módon nem tudja igazolni.

A jelenleg hatályos rendelkezések alapján – a családi kedvezményhez hasonlóan – a személyi kedvezménnyel is csökkentheti az adóalapját az arra jogosult adózó (korábban ez az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény volt.)
A kedvezmény az adott évre érvényes minimálbér egyharmada, ami az idei évre vonatkozóan annyit jelent, hogy havonta 8370 forinttal kevesebb adót fizetnek az érintettek.

Foglalkoztatókat megillető kedvezmények

Itt azokról a munkáltatókat megillető, foglalkoztatást ösztönző kedvezményekről lehet szót ejteni, amelyek a fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak. Ezek közül most a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás ösztönzésére hivatott szociális hozzájárulási adókedvezményt, illetve a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességre vonatkozó szabályokat emeljük ki.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény illeti meg azt a foglalkoztatót legyen az munkáltató, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás –, amely megváltozott munkaképességűnek minősülő személyt foglalkoztat. A kedvezményt a foglalkoztató az őt a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adóval (az egyéni vállalkozót a saját maga, a társasvállalkozást pedig a vállalkozás tagja után fizetendő adóval – kapcsolatban illeti meg.

Ebből a szempontból az a személy minősül megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, vagy aki – akár komplex minősítés nélkül is – mint korábbi rokkantsági nyugdíjban részesülő személy jelenleg rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult.

Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy aki nem a most említett ellátások valamelyikében részesül, annak célszerű komplex minősítést beszereznie, hogy munkáltatója igénybe vehesse vele kapcsolatban is a most tárgyalt adókedvezményt.

Kedvezményként a megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után számított (jelenleg 15,5 százalékos mértékű) adó összege érvényesíthető.

Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés

A 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma a létszám 5 %-át nem éri el.
A kötelező foglalkoztatási szint elérése, ennek folytán a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés szempontjából az a munkavállaló vehető figyelembe, aki a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül akkor is, ha ezzel kapcsolatban ellátást nem vesz igénybe, továbbá akinek az egészségkárosodása az ezt tanúsító okirat alapján a 40 %-ot eléri, illetve, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos

 

 

 

 Bár a Távszem szolgáltatás csak három hónap múlva indul, a projekt ütemezésének megfelelően április 1-jén munkába álltak az operátorok és az ügyfélszolgálati munkatársak. Az első nap délelőttjén az MVGYOSZ székházával és új munkahelyükkel ismerkedtek meg, délután pedig részt vettek egy munkaértekezleten, ahol valamennyi MVGYOSZ munkatárssal találkoztak és némi betekintést kaptak a szervezet felépítésébe, működésébe.

A következő három hónapban mindannyian részt vesznek a 24 + 280 órás operátori képzésen, hogy maximális felkészültséggel kezdhessék meg a távoli segítségnyújtást július elején. A képzés már ezen a héten megkezdődött. Elsőként egy érzékenyítő és csapatépítő tréninget szervezett számukra a projekt szakmai vezetése. A tréning célja nem csupán a látássérült emberekkel kapcsolatos ismereteik, tapasztalataik és vélekedéseik feltárása, alapvető információk átadása és a negatív sztereotípiák lebontása, hanem az is, hogy a 15 résztvevőből csoport, a későbbiekben pedig igazi összetartó csapat váljon. Szintén a vaksággal kapcsolatos ismeret- és tapasztalatszerzés céljából a csoport a héten a Láthatatlan Kiállításra is ellátogatott.

 Az operátorok és az ügyfélszolgálati munkatársak mellett 22 mentor is megkezdi a munkát az MVGYOSZ megyei tagegyesületeinél áprilistól. Ők fogják segíteni a látássérülteket az okostelefonok és a Távszem alkalmazás használatának megtanulásában. Kezdésként április 2-án részt vettek az első szakmai megbeszélésen, ahol a munkájuk megkezdéséhez szükséges adminisztráció elvégzése és az operátorokkal való megismerkedés mellett a hamarosan induló mentorképzéssel kapcsolatos információkat is megkapták.

A mentorok a következő 9 hónapban elsősorban azokat a vak és gyengénlátó egyesületi tagokat oktatják és informálják majd, akik a Távszem projekt keretében jutnak okostelefonhoz, de bárki más is fordulhat hozzájuk az okoseszközökkel vagy a Távszem alkalmazással kapcsolatos kérdésekkel.

 Összesen 37 új munkatárssal gyarapodott az MVGYOSZ és a Távszem projekt csapata, akikkel hamarosan Önök is kapcsolatba kerülhetnek. Tervezzük, hogy a közeljövőben személyesen is bemutatjuk őket.

Németh Orsolya

Letört az egyik kar? Eltűnt a szóközbillentyű? Beragadt a kocsi? Régen használta, de ma már csak a polcon porosodik? Örökölte, de nem tud vele mit kezdeni? Ha Önnek olyan Braille-írógépe van, amelyre a fenti okok miatt nincs szüksége, kérjük ajánlja fel az MVGYOSZ részére alkatrésznek.

Sok megkeresés érkezik a szövetség segédeszközszervizes munkatársához a Braille-írógépek meghibásodása miatt, egyes típusokat már nem is gyártanak, így az alkatrész-utánpótlást már nem lehet biztosítani.

Kérjük, hogy amennyiben használaton kívüli, működésképtelen vagy hiányos Braille-írógéppel rendelkezik, akkor azt ajánlja fel az MVGYOSZ részére. Az alkatrészként újrahasznosuló eszközzel segíthet azokon, akik az alkatrész-hiány miatt nem tudják a számukra nélkülözhetetlen eszközt használni.

Segítségét előre is köszönjük! Kérjük, hogy a felajánlást az MVGYOSZ ügyfélszolgálatán jelezze!

Segítsen, hogy segíthessünk!

dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető