Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Mint azt már korábban megírtuk, a 77 Elektronika Kft. 2025-ben új beszélő vércukormérő bevezetését tervezi. Az MVGYOSZ Segédeszközboltjában kapható, beszélő funkcióval rendelkező Dcont MONDA vércukormérő gyártását a cég 2024.12. 31-én megszüntette. Az MVGYOSZ-szel létrejött együttműködés keretében a beszélő vércukormérőket a készlet erejéig jelentős kedvezménnyel szerezhetik be a vásárlók a szövetség segédeszközboltjában.

A 77 Elektronika Kft. tájékoztatása szerint az új fejlesztésű, beszélő funkcióval rendelkező vércukormérő készülék várhatóan 2025 júniustól lesz elérhető. A gyártás leállításával párhuzamosan a Dcont Monda termékre 2024.12. 31-ét követően megszűnt a NEAK támogatás.

Annak érdekében, hogy a látássérült embereket ne érje kár, és megfizethető áron juthassanak beszélő vércukormérőkhöz az átmeneti időben, az MVGYOSZ a tavalyi árhoz képest több mint 50%-os kedvezménnyel értékesíti a 77 Elektronika Kft.-től árengedménnyel beszerzett, létfontosságú eszközöket.

A Dcont Monda vércukorszintmérőt speciálisan látássérült embereknek fejlesztették ki a Personal Optimum Plus utódjaként. Egyedi funkciója, hogy képes a mérési instrukciókat és a mérési eredményeket egy beépített hangszóró segítségével emberi hangon, magyarul
elmondani és a kijelzőn megjeleníteni.

A méréshez egészen kis mennyiségű vérre van szüksége, egy átlagos mérés mindössze 5 másodpercig tart. A készülék hangjelzései (szóbeli üzenetek és csipogás) segítik a felhasználót a mérés elvégzésében. A hangüzenetek segítségével csökkenteni lehet a téves használatból vagy a nem jól leolvasott üzenetekből eredő hibák hatását. A készülék ára a segédeszközboltban tagoknak bruttó 6000 Ft.

A termék a készlet erejéig érhető el. Jó vásárlást kívánok!

Dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető

2020 szeptemberében indult el a hazai televíziós csatornák műsorainak audionarrációja. Ezzel az MVGYOSZ hosszú éveken át folytatott érdekképviseleti munkája érett be, azonban még most sem dőlhetünk hátra.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) karöltve folytatja a tévéműsorok egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása érdekében évek óta végzett lobbimunkáját. A frissen elindult és a látássérült nézők körében nagy érdeklődést kiváltó tévés audionarrációval kapcsolatos tapasztalatok feltárásával, illetve a felhasználók által megfogalmazott fejlesztési javaslatok összegyűjtésével és kommunikálásával az a célunk, hogy ez a hiánypótló szolgáltatás minél inkább megfeleljen a vak és gyengénlátó nézők igényeinek.

Kérjük, mondja el Ön is véleményét a hazai televízióműsorok audionarrációjáról az alábbi linken elérhető rövid kérdőív kitöltésével:

https://forms.gle/4Un9jBm7Aa4kMTcS8

A kitöltés legfeljebb 10-15 percet vesz igénybe. A felület képernyőolvasóval akadálymentesen használható. Válaszait anonim módon, statisztikailag összesítve kezeljük és azokat kizárólag a televízióműsorok audionarrációjához kapcsolódó érdekképviseleti munkánk során használjuk fel.

A kérdőív kitöltésére 2021. január 31-éig van lehetőség.

Számítunk a véleményére!

A veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről rendelkező, április 6-án hatályba lépett 88/2020. (IV. 5.) kormányrendelet az akkreditált foglalkoztatásra vonatkozó bizonyos szabályok eltérő alkalmazásáról is rendelkezett.

Alább ezeket a szabályokat ismertetjük, kiemelve a munkavállalók szempontjából lényegesebbeket. Az akkreditált foglalkoztatásra vonatkozó részletszabályokat a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról rendelkező 327/2012. (XII. 16.) kormányrendelet tartalmazza. A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig e jogszabály bizonyos rendelkezéseitől enged eltérést a most hatályba lépett kormányrendelet.

Fennmarad a megváltozott munkaképességű minősítés

Annak a munkavállalónak, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján, azaz 2020. március 11-én az akkreditált foglalkoztatás szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősült, mert komplex minősítés szerint egészségi állapota 60%-os vagy annál alacsonyabb, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, stb., ez a státusza a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig akkor is fennáll, ha ebben az időszakban például lejár a komplex minősítése, és újabb minősítésére nem kerül sor, vagy már nem részesül fogyatékossági támogatásban. Ennek a ténynek abból a szempontból van jelentősége, hogy az akkreditált munkáltató munkavállalója után ilyen esetben is igénybe veheti a támogatást.

Állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

A jelenleg kialakult helyzetre figyelemmel most nem eredményezi az akkreditációs tanúsítvány visszavonását, ha a munkaadó nem tartja be a 327/2012. (XII. 16.) kormányrendelet  állásidőre vonatkozó speciális korlátozó rendelkezéseit. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a munkaadó akár egyoldalú döntéssel – mert például így törekszik a fertőzés veszélyét csökkenteni, vagy mert hiányoznak a biztonságos munkavégzés feltételei – mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól (állásidő). A munka törvénykönyvéről rendelkező 2012. évi I. törvény 146. §-a alapján a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), alapbér illeti meg.

A munkavégzés alóli mentesítésben, illetve az ezen időre esetlegesen járó díjazásban, annak mértékében természetesen a munkáltató és a munkavállaló közösen is megállapodhatnak.

Támogatásra vonatkozó eltérő szabályok

A most tárgyalt kormányrendelet alapján – ha bizonyos, alább ismertetett körülmények fennállnak – a munkaadónak lehetősége van arra, hogy a munkavégzés időtartamától függetlenül igénybe vegye a bér- és költségtámogatást azon megváltozott munkaképességű munkavállalójával összefüggésben, aki vele 2020. március 11-én már munkaviszonyban állt, egyéni foglalkozási megállapodással rendelkezett, és munkaviszonyát a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fenntartják.

A támogatást lehetővé tevő ilyen körülmények különösen:

– ha a járványügyi helyzet miatt a munkahelyre történő biztonságos eljutás, illetve hazautazás nem biztosítható;

– vagy ha a biztonságos munkavégzés – a foglalkozás-egészségügyi szempontokat is figyelembe véve – nem megvalósítható;

– ha a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavégzés feltételeit nem tudja biztosítani, illetve azokat módosítani (például nincs lehetőség távmunka, otthoni munkavégzés, esetleg bedolgozás elrendelésére, megszervezésére.)

A munkaadók ilyen esetben akkor is igénybe vehetik a munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben járó támogatásokat, ha nem tudnak eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségüknek.

Ha valamilyen módon a munkaadó biztosítani tudja az eltérő foglalkoztatást – például bedolgozás, otthoni munkavégzés, stb. –, akkor természetesen ez egy tekintet alá esik azzal, mint ha a munkavállaló a munkát munkahelyén végezné.

Ebben az átmeneti időszakban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása akkor is támogatható, ha munkaideje havi átlagban a napi négy órát nem éri el. Ilyenkor is lehetőség van vele összefüggésben a teljes havi keretösszeg felhasználására.

Fontos még szót ejteni arról, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt nem eredményezi a bértámogatás elveszítését, ha a személyes rehabilitációs tervben foglaltak nem, vagy nem határidőre teljesülnek.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Az MVGYOSZ kezdeményezése nyomán változott a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettek már tanúk közreműködése nélkül is átvehetik küldeményeiket.

A postai szolgáltatásokról szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 2022. július 22-éig hatályos szövege szerint az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek, vagy egyéb jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kellett kézbesíteni.

A fenti rendelkezés 2022. július 23-ával az alábbi szövegre módosult:
„A latin betűket nem ismerő címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek a személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményt nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni.”

A rendelkezésből tehát kivették az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettre utalást, mely alapján korábban sok esetben a látássérült személyektől is megkövetelte a postai kézbesítő tanú közreműködését.

Ennek kapcsán korábban az Alapvető Jogok Biztosa is eljárást folytatott, melynek eredményeképpen az AJB-316/2018. számú ügyben kiadott jelentésében úgy foglalt állást, hogy a nagykorú tanú jelenlétének általános jelleggel történő – az írni tudást, illetve az egyének személyes körülményeit figyelmen kívül hagyó – kötelezővé tétele a vak, illetve látássérült emberek esetében indokolatlan többletkövetelményt jelent a könyvelt küldemények kézbesítése során. A posta ezen gyakorlata az Alapvető Jogok Biztosa szerint a vak, illetve látássérült emberek minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogával összefüggésben visszásságot okoz és nem felel meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményből eredeztethető nemzetközi kötelezettségeknek, illetve az Egyezmény önrendelkezést, önálló életvitelt előtérbe helyező szellemiségének sem.

Egyetértve az Alapvető Jogok Biztosának álláspontjával az MVGYOSZ is a posta gyakorlatának felülvizsgálatát kérte Magyar Posta Zrt.-től. Levelünkben – az Alapvető Jogok Biztosa által kifejtettek mellett – utaltunk arra is, hogy az, hogy a látássérült címzettnek adott esetben akár ismeretlen vagy ismert tanút kell bevonnia a küldemény átvételébe, sértheti személyiségi jogait, magánélethez való jogát, hiszen az kiszolgáltatottá teszi, ügyintézését feleslegesen lassítja, nem beszélve arról, hogy sértő lehet, ha a tanú indokolatlanul szerez tudomást a látássérült valamilyen küldeményéről. Hangsúlyoztuk továbbá, hogy a látássérültség ténye nem érinti a személy cselekvőképességét, belátási képességét, vagyis látássérültként is tehet valaki önállóan nyilatkozatot. Ráadásul ebben az esetben nem is a küldemény tartalmát érintően, csupán az átvétel tényét illetően kell nyilatkozni. A küldemény átvételéhez kapcsolódó esetleges jogkövetkezmények viszont az átvétel tényével és nem pusztán az aláírással állnak be, azaz ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az átvétel tényét a látássérült személy vagy egy tanú igazolja-e aláírásával.

Az Alapvető Jogok Biztosa és az MVGYOSZ kezdeményezése nyomán módosult a fenti kormányrendelet, mely alapján a jövőben látássérült címzettek esetében a kézbesítők nem köthetik tanú közreműködéséhez a könyvelt küldemények átvételét.

Kérjük, hogy amennyiben a könyvelt küldemények átvételekor látássérült személyként mégis problémát tapasztal, jelezze az MVGYOSZ ügyfélszolgálata felé.

dr. Weninger Magda
jogász

Egy február 19-én hatályba lépett jogszabály-módosításnak köszönhetően került megint napirendre a rezsiutalvány.

Amint arról korábban már részletes tájékoztatást adtunk, 2019 szeptemberében kapták meg 9000 Ft értékben az utalványt mindazok, akik ellátásuk révén arra jogosultak voltak. Akkor még arról számolhattunk be, hogy az utalványt 2020. március 31-éig lehet felhasználni áram-, illetve gázszámla kiegyenlítésére. A most kihirdetett módosítás oly módon változtatta meg az utalvány felhasználásának határidejét, hogy azt 2020. május 31-éig meghosszabbította.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos