Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Az MVGYOSZ Bodor Tibor Hangoskönyvtárában közel 3500 korábban felolvasott mű érhető el. Ezek feldolgozásában most Ön is segíthet.

Az MVGYOSZ az eltelt két évben közel 2500 művet töltött fel az online hangoskönyvtárába. Az újonnan felolvasott művek mellett elkezdte feldolgozni a korábban felolvasott állományát is. Az alkalmazásba már csak azok a művek kerülhetnek feltöltésre, melyek megfelelnek a technikai elvárásoknak. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a könyv fejezetekre van vágva, és nincs benne hiányzó rész, vagy nem szerepel semmi felesleges szöveg a felolvasásban (például: vége a második kazetta második sávjának).

Ahhoz, hogy a régi könyveket fejezetekre tudjuk vágni, illetve megtaláljuk az összes felesleges szöveget vagy akár hiányzó részt a felolvasásból, azokat meg kell hallgatni. Már most is több önkéntes és munkatárs foglalkozik a könyvek meghallgatásával, de most Ön is segíthet. Amennyiben szívesen segítené munkánkat, úgy kérjük, hogy küldjön egy levelet az mvgyosz.hu főoldalán található levelezési űrlap segítségével, és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot a részletek megbeszélése érdekében.

dr. Nagyné Berke Mónika

szolgáltatásvezető

A Városliget Zrt. arról tájékoztatta az MVGYOSZ-t, hogy a Vakok Kertjében átmeneti humánerőforrás-problémák adódtak, így a kert csak az alábbiak szerint látogatható.

A Városliget Zrt. arra törekszik, hogy olyan személyt találjanak a Vakok Kertje megbízható nyitvatartására, aki alkalmas a feladat ellátására. Amíg ez nem valósul meg, a házat csak akkor tartják nyitva – biztonsági okokból – amikor jelen van a személyzet.

A kert kártyával természetesen továbbra is 0 – 24-ben látogatható. A ház zárvatartása esetén a közelben található mosdó használható.

A kert kapujának nyitására szolgáló kártya iránt az MVGYOSZ tagegyesületeinél lehet érdeklődni.

Reményeink szerint a helyzet rövid időn belül megoldódik, és a ház a szokott nyitvatartási idő szerint lesz látogatható.

Megértésüket köszönjük!

2019. május 11-én szombaton ünnepeltük a Közlekedési kultúra napját, és mivel a látássérült emberek életében kiemelt probléma a közlekedés, az MVGYOSZ is csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a látó embereket szeretné edukálni arra, hogyan figyeljenek oda jobban, hogyan segítsenek jól vak és gyengénlátó társaiknak.

A Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozatának nevében Bíró József elnök kereste fel dr. Nagy Sándort, az MVGYOSZ elnökét, és kérte fel, hogy a szövetség is vegyen részt a Közlekedési kultúra napjához kapcsolódó aktivitás megszervezésében.

Az MVGYOSZ két aktivitással is készült. Egy cikket jelentetett meg az NLC-n, melyben a szövetség munkatársai mesélik el saját közlekedéssel kapcsolatos történeteiket, melyek helyenként humorosak, máskor szomorúak, de mindenképp tanulságosak, főként a látó, de a látássérült emberek számára is. A teljes cikk az alábbi linkre kattintva olvasható:

https://www.nlcafe.hu/szabadido/20190511/kozlekedesi-kultura-napja-vak-gyengenlato-tomegkozlekedes/

Az elmesélt esetek kapcsán dr. Nagy Sándor elnök fontosnak tartotta kiemelni, hogy ne csak a látóktól várjuk el az odafigyelést, a vak és gyengénlátó emberek ugyanígy tegyenek meg mindent, amit lehetőségeikhez mérten tudnak a biztonságos közlekedésért.

A másik aktivitás az MVGYOSZ Facebook oldalán zajlott, két posztot szentelt a szövetség a biciklisek vs. fehérbottal közlekedők témának. Ezek közül az egyik rengeteg visszajelzést kapott, igazi kommentháborút indított a közösségi oldalon. Mivel ezáltal még több emberhez, összesen közel 50 ezer főhöz eljutott az írás és a szemléltető fotó, mindenképpen jó eredménynek kell értékelni. Több mint százan szóltak hozzá, ami a szövetség számára azt mutatja, hogy érdemes foglalkozni ezzel a témával, mert sok ember szeretné elmondani róla a véleményét, és építőleg hathat az edukáció. Az említett poszt itt érhető el:

https://www.facebook.com/mvgyosz/photos/a.380723775317373/2318159851573746/?type=3&theater

Az MVGYOSZ, illetve minden látó és nem látó ember közös célja, érdeke kellene legyen, hogy együtt élhetőbbé, biztonságosabbá, egyszerűbbé tegyük mind a tömeg- mind az utcai közlekedést. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ne csak ezen az egy napon, hanem mindig közlekedjen körültekintően, másokra figyelve, másokat segítve.

Ádám Judit

A hirtelen hullott, jelentős hómennyiségre reagálva szeretnénk egyrészt praktikus tippekkel segíteni a látássérült közlekedőket, másrészt felhívni a látó olvasók figyelmét arra, hogy havas útviszonyok között fokozottabban figyeljenek a látássérült járókelőkre. Előző cikkünk a fehérbotos tájékozódás nehézségeit tekintette át, míg a jelen írás célja a vakvezetőkutyával hóban való közlekedés sajátosságait ismertetni.

Mit tud egy vakvezetőkutya, amit a fehérbot nem?

Az emberekhez hasonlóan természetesen a kutyák karaktere is eltérő. Legtöbbjük örömmel veti bele magát a hóba, míg mások megszeppenhetnek a szokatlan körülményektől. Tény, hogy egy a hóban is komfortosan mozgó négylábú jelentősen megkönnyíti gazdája dolgát. Jóhír, hogy a vakvezetőkutya az esetek többségében hóval fedett járdán is képes tájékozódni. Jól ismert útvonalon még zord időben is követi a megszokott útvonalat, és a járdához hasonlóan a hóval borított zebrát is megtalálja. Egy vakvezetőkutya számára egy havas, botlásveszélyes akadály is csak egy a sok közül, tehát gazdáját vezetve rutinosan kikerüli. Érdemes ugyanakkor fehérbottal a kézben közlekedni, mert mély hóban a kutya sem vesz minden szintkülönbséget garantáltan észre.

Télen nem csupán a hó okoz nehézséget, legalább ennyire problémás az is, amikor olvadni kezd, és lépten-nyomon tócsába lépünk. Amennyiben van kellő hely kikerülni a tócsát, a vakvezetőkutya ezt is megteszi.

Mi mindenre kell a gazdának hóban történő közlekedéskor figyelnie?

A vakvezetőkutyával jellemzően hóban is gyorsabban lehet haladni, mint csupán fehérbottal. A túl gyors tempó azonban csúszással fenyegethet, ezért érdemes a „lassabban” vezényszót használni. A vezényszót a kutyakiképző megtanította, így kutyánk tudni fogja, hogy lassítson, és kevésbé húzza a hámfogót.

Ahogyan korábban írtuk, elengedhetetlen, hogy hóban egy látássérült ember jól tapadó csizmát vagy bakancsot viseljen, amelyre kis acél szegecsekkel borított csúszásgátlót erősíthet, így kisebb a csúszásveszély. Épp ennyire fontos, hogy kutyánk mancsait védjük. Télen mindig adjunk rá kutyacipőt. Ezzel megelőzhetjük, hogy a járdára szórt só marja a kutya talppárnáit, és a sérülésektől is védi. Legyen nálunk továbbá törölköző. Ha felszálltunk egy járműre, vagy zárt helyre érkeztünk, töröljük meg a kutya hasát és lábait.

Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy ha mi magunk nagyon fázunk, akkor valószínűleg négylábú barátunknak sincsen melege. Nagy hidegben megfontolandó a szokásosnál rövidebb sétákat tenni. Hóban egy látássérült ember számára fehérbottal és vakvezetőkutyával is jóval nehézkesebb és veszélyesebb a közlekedés, így érdemes azt észszerűen minimalizálni.

Köszönet Gabelics-Szilágyi Melindának, Angyal Gábornak és Schiff Mónikának, a MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központ munkatársainak, a cikk megírásához nyújtott értékes gondolataikért!

Dr. Gombás Judit

Újabb egyeztetésre került sor a Magyar Nemzeti Bank Hitelintézeti igazgatóságával.

Mint arról korábban beszámoltunk, egy alkalommal februárban már sor került személyes megbeszélésre a Magyar Nemzeti Bank Hitelintézeti felügyeleti igazgatósága, a Magyar Bankszövetség, valamint az MVGYOSZ részvételével. Az MNB részéről már ekkor igényként fogalmazódott meg, hogy jobban szolgálhatná az általa a fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatban 2017-ben kiadott ajánlásnak való megfelelés vizsgálatát, ha konkrét ügyfelek konkrét problémáiról kapna jelzést. Ennek eleget téve az MVGYOSZ az év folyamán egyedi ügyek részletes ismertetésével világított rá tipikusnak tekinthető problémákra.

A december 10-én tartott egyeztetésen az MNB munkatársai részint ezekre reagálva adtak tájékoztatást a megtett intézkedésekről, illetve további, például biztosítással kapcsolatos témák is felmerültek.

Közokiratba foglalt megállapodás, többletköltségek viselése

Az egyik, az MNB részére megküldött egyedi ügyben az érintett látássérült személy azt sérelmezte, hogy a K&H Bank ügyfeleként hitelfelvétel során – kifejezetten látássérültsége miatt – a bank ragaszkodott ahhoz, hogy a zálogszerződés közjegyzői okiratban (közokirat) készüljön el. Ez viszont jelentős többletkiadást (mintegy 120.000 forint) jelentett számára, amit a bank nem kívánt kompenzálni.

Az MVGYOSZ már az MNB-nek küldött megkeresésben is kifejtette azon álláspontját, miszerint jogértelmezése alapján a szabályozásból a látássérült ügyfelek esetében sem következik az, hogy a zálogszerződést mindenképp közokiratba kellene foglalni, ezért ha a bank továbbra is ragaszkodik ehhez, akkor az ennek során felmerült költséget teljes egészében neki kell átvállalnia.

Az MNB tájékoztatása szerint – mivel ebben az ügyben maga is egyenlőtlen elbánást érzékelt – vezetői levélben fordult a K&H Bankhoz. Ennek folyományaként a bank végül vállalta a látássérült ügyfelek esetében a közjegyzői okirattal felmerült többletköltségek megtérítését. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzői okirat díját az érintettnek kell kifizetnie, azonban azt neki a bank utóbb megtéríti. A K&H Bank erről körlevélben az ügyintézőit is tájékoztatta, egyúttal kérte, hogy jelezzék a központ részére, ha látássérült ügyfél hitelfelvétele kapcsán a közokirat elkészítése miatt többletköltség merülne fel. Az egyeztetésen az MVGYOSZ javasolta, hogy a bank ezen szándékáról ne csak az ügyintézőit, hanem a már meglévő és leendő ügyfeleit is tájékoztassa. Ezt a megoldást az MNB munkatársai is jónak és szükségesnek ítélték, ezért ígéretet tettek arra, hogy felhívják a bankot, hogy részletes tájékoztatás útján tegyék transzparenssé az ügyfelek részére azon folyamatot, melynek során a többletdíjak visszatérítése megtörténik.  Ezzel együtt továbbra is fontosnak tartottuk annak hangsúlyozását, hogy – amennyiben erre irányuló törvényi kötelezettség nincs – a látássérült ügyfél joga eldönteni, hogy ragaszkodik-e az ügyintézés során teendő nyilatkozat, szerződés közokiratba foglalásához, vagy nem.

Személyes ügyintézés önállóan, vagy meghatalmazott útján?

A szövetség által ismertetett másik – álláspontunk szerint súlyosan jogsértő – egyedi ügy az Unicredit Bank egyik vidéki fiókjának gyakorlatát érintette. A bank látássérült ügyfele azt sérelmezte, hogy a fiókban történő személyes ügyintézés során ragaszkodnak ahhoz, hogy meghatalmazása által más személy járjon el az ügyében, ha pedig ő megy személyesen, akkor vigyen magával valakit, aki tanú tud lenni az ügyintézésnél. Mivel a bank részéről ez az igény több alkalommal is megfogalmazódott, az ügyfél viszont szerette volna az ügyeit önállóan intézni, a figyelmét minden alkalommal felhívták a telefonos, illetve elektronikus ügyintézés használatának lehetőségére. A telefonos ügyintézésnél ugyanakkor rendkívül megnövekedett a várakozási idő, de az internetbank és a mobilalkalmazás sem használható akadálymentesen képernyőolvasó szoftverrel, ráadásul a személyes ügyintézés nem kerülhető meg minden esetben.

Ebben az ügyben az MNB arról tájékoztatott, hogy az Unicredit Bank pécsi fiókja részére fogyasztóvédelmi figyelmeztetést küldött, mivel úgy értékelte, hogy az általa folytatott gyakorlat jelentős mértékben ellentétes az MNB fogyatékos ügyfelekre vonatkozó ajánlásával. Kérdésre az MNB munkatársai elmondták, hogy a fogyasztóvédelmi figyelmeztetés alkalmazására akkor kerül sor, amikor kifejezetten aggályos gyakorlattal találkoznak, de vagy nincs hatáskörük az adott ügyben eljárást indítani, vagy a jogszabályba ütközés a konkrét esetben nem állapítható meg. Ezzel együtt ezt az eszközt sikeresnek ítélik, mivel a bankok a figyelmeztetésben foglaltakat komolyan veszik, megfontolják az ennek kapcsán megfogalmazott javaslatokat.

Az Unicredit  Bank az MNB részére küldött válaszlevelében megerősítette, hogy a személyes ügyintézés során kizárólag a nem cselekvőképes ügyfelek esetében várható el a képviselő jelenléte, egyéb esetben nem. A telefonos ügyintézés időtartamának meghosszabbodását a bank elismerte, azt a járvány miatt megnövekedett telefonos forgalommal indokolta. A mobilalkalmazás, illetve az internetbanki szolgáltatás vonatkozásában pedig arra tett ígéretet, hogy megvizsgálják a fejlesztés lehetőségeit az akadálymentes hozzáféréssel kapcsolatban. Az MNB arra hívta fel az Unicredit Bankot, hogy haladéktalanul számoljon be a tervezett fejlesztésekről, ha pedig ez elmaradna, később visszatérnek a problémára.

Ez alkalommal is hangsúlyoztuk a mobilalkalmazások, internetszolgáltatások akadálymentesítésének fontosságát, illetve azt, hogy ebben a kérdésben komoly szemléletformálásra lenne szükség. A bankoknak a szolgáltatásaik kialakítása, fejlesztése során prioritásként kellene kezelniük az akadálymentes hozzáférhetőség szempontjait.

Az aláírás mint folyamatosan visszatérő probléma kapcsán javasoltuk, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt az elektronikus, biometrikus azonosítás lehetősége. Az egyeztetésen tájékoztattak arról, hogy jelenleg komoly digitalizációs projektek indulnak, illetve vannak már folyamatban. Ezért az MNB munkatársai ígéretet tettek arra, hogy ezen fejlesztési igényeket, szempontokat továbbítják a projektek résztvevői számára.

Magasabb biztosítási kockázat-e a látássérültség?

Ezúttal a biztosítás témaköre is napirendre került egy olyan konkrét eset kapcsán, amikor a biztosító életbiztosításra vonatkozóan a vele szerződő fél látássérültsége miatt a szokásosnál jóval magasabb biztosítási díjat kívánt alkalmazni arra hivatkozva, hogy a látássérültség magasabb kockázatot jelent a balesetek bekövetkezése tekintetében. Ezenkívül többen is beszámoltak hasonló diszkriminatív tapasztalatokról, amikor a biztosító például látássérült személlyel emiatt nem is kötött élet- vagy balesetbiztosítást. Az MNB munkatársai tájékoztattak a bank egyértelmű és megnyugtató álláspontjáról. Eszerint a biztosítási kockázatok beárazása kizárólag megalapozott, tényszerűen alátámasztott adatok alapján történhet, melynek bizonyítása vitás esetben a biztosító feladata.

Fogyatékos ügyfelekre vonatkozó ajánlás

Az MNB megújította a fogyasztóvédelmi ajánlását, emiatt aktuálissá vált a fogyatékos ügyfelekre vonatkozó ajánlás felülvizsgálata is. Ebben várják az MVGYOSZ javaslatait, melyeket – terveink szerint – a közeljövőben eljuttatunk majd az MNB részére.

Az egyeztetés résztvevői a folyamatos kapcsolattartásban egyeztek meg, és az MNB továbbra is várja az illetékessége alá tartozó bankokat, pénzügyi szolgáltatókat érintő észrevételek, esetleges konkrét problémák jelzését. Ezért olvasóinkat mi is arra kérjük, osszák meg velünk negatív tapasztalataikat. De várjuk  a jó gyakorlatok ismertetését is, ha valaki ilyennel találkozna, mivel az MNB szívesen veszi ezeket is a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése érdekében.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos