Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy MP3, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktiválás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Tudjon meg többet a hangoskönyv-lejátszó használatáról
Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy cd, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hangoskönyvtár katalógus
| Szerző | Cím | Felolvasó | Azonosító | Terjedelem | Műfaj | Formátum | Megjegyzés |
|---|
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktivizálás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Hogyan lehet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez 2020. július 1.-től kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten a Thököly út 105. szám alatt, a II. emeleten található.
A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy segítségével is, de ekkor egy szabályszerű meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány) a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.
A hangoskönyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik. Aki postai kiszállítással kér hangoskönyveket, azt kérjük, egyeztessen telefonon a könyvtár munkatársával a 06-1/384-8440-es telefonszámon.
A személyesen, vagy postai kiszállítással kölcsönzött hangoskönyveket 2022. július 1-től kizárólag hangoskönyvlejátszón lehet kölcsönözni. A kölcsönzéshez biztosított eszköz leírását itt olvashatja. A hangoskönyvlejátszó használatának feltételeiről itt olvashat bővebben.
Online is hallgathatja a hangoskönyveket, ha letölti az MVGYOSZ hangoskönyvtára alkalmazást iOS eszközre az
App Store, vagy Android készülékre a Google Play áruházból.
Az alkalmazás használatához regisztráció szükséges.
A regisztrációra jogosultak köréről és a regisztráció menetéről ide kattintva lehet részletesen tájékozódni.
Ki lehet kölcsönző?
Az MVGYOSZ Bodor Tibor Hangoskönyvtára hangoskönyv állományából az a látássérült személy kölcsönözhet ingyenesen, aki az adott naptári évre vonatkozóan rendezte tagsági jogviszonyát az MVGYOSZ egyik tagegyesületénél.
Az a látássérült személy, aki nem tagja az MVGYOSZ egyik tagegyesületének sem, az szolgáltatási díj ellenében veheti igénybe a szövetség szolgáltatásait. Ennek díja évente 6000 Ft. A díj befizetéséről kérjen információt a szövetség ügyfélszolgálatán.
A Hangoskönyvtár története
Az MVGYOSZ hangoskönyvtára 1961-ben kezdte meg működését a Hermina út 21 szám alatt. A 70-es évek elején költözött át a mai helyére, a székházba. Kezdetben orsós magnón hallgatható könyveket lehetett kölcsönözni. A kazettás magnók térhódítását követően, a hangszalagon levő állományt átmásolták kazettára a szövetség stúdiójában. Közel 10 éven keresztül párhuzamosan lehetett orsós és kazettás műveket kölcsönözni, majd 1989-ben az orsós állomány végleg kikerült a könyvtárból. A fejlődés következő mérföldköve volt a kazettás művek digitalizálása. A 2000-es évektől lehetett CD-ről hallgatható könyveket kölcsönözni. Az ezzel párhuzamosan működő kazettás kölcsönzés pedig a 2017-es év folyamán fejeződött be. A technika fejlődésének köszönhetően 2018. szeptemberétől már online is hallgathatóak a művek.
A hangoskönyvtár Bodor Tibor színművész emlékére 2018. január 4-én felvette nevét. A művész 2000. június 20-án bekövetkezett haláláig több mint 500 könyvet olvasott fel, közel 9000 órában a látássérült személyek számára.
A Bodor Tibor hangoskönyvtárban a közel 4000 felolvasott mű között egyaránt megtalálhatóak a hazai és külföldi klasszikus regények, a kortárs írók művei, a kötelező olvasmányok, útleírások, ismeretterjesztő művek és gyermekeknek szóló könyvek.
Az állomány folyamatosan bővül. Ezt köszönhetjük a Bodor Tibor Kulturális Egyesület vezetőségének, akik több száz önkéntessel dolgoznak együtt azért, hogy a látássérült személyek minél több irodalmi alkotáshoz férjenek hozzá hallgatás útján.
Az alábbi videón egy rövid riportot hallgathat meg Bodor Tiborral:
Az alábbi videón röviden betekinthet a hangoskönyvek készítésének rejtelmeibe:
Folytatódik a kemény munka – Együtt a jövőnkért
Múlt szerdán, 2019. május 29-én idén harmadszor gyűltek össze a látássérült diákok oktatásában érintett, tenni akaró szülők, tanárok, szakemberek és tanulók, hogy közös munkával egy jobb jövőt, jobb oktatási közeget teremtsünk közösen a gyerekek számára. Célunk létrehozni egy online tudásbázist, ahol szülő, tanár és diák egyaránt segítséget, megoldási ötleteket találhat a felmerülő problémákra.
A legutóbbi alkalmon az eddigiektől eltérő módon nem 1 kerekasztalnál mondhatták el véleményüket a jelenlévők, hanem 8 témaasztalnál adhatták tovább tapasztalataikat és észrevételeiket a jelenlévők. Így mindenki minden témában kifejthette álláspontját. Minden asztalnál ült egy MVGYOSZ-es kolléga, illetve felkért szakember, aki moderálta a beszélgetést, az érdeklődők pedig negyedórás rotációban váltották egymást az asztaloknál. Így mindenki lehetőséget kapott, hogy minden témához hozzászóljon, kollégáink pedig szorgosan jegyzetelték az elhangzott tippeket, tapasztalatokat. A módszer tréning szemléletben lett kidolgozva melynek lényege a folyamatos mozgás és témaváltások keltette agyserkentés során a gondolatok összegyűjtése egy jó ügy érdekében, miközben új kapcsolatok és ötletek születnek meg.
Lássuk különféle témák szerint csoportosítva, hogy melyek voltak a legfontosabb új információk, ötletek, igények!
1. Könyvek (tankönyvek, szakkönyvek, jegyzetek stb.)
Az asztalnál észrevételeket, fejlesztési javaslatokat lehetett megosztani a tankönyvellátással kapcsolatosan. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy jól jönne a szövetség segítsége a rendelkezésre álló e‐változatok beszerzésében a tankönyvekből, illetve szükségük lenne egy fórumra, levelezőlistára, ahol a diákok megoszthatják egymással a meglévő, beszkennelt könyveiket. Ez szerzői jogi problémákba ütközhet, ugyanis van olyan kiadó, amely írásban, lepecsételve kötelezi a szövetséget arra, hogy az általa elküldött könyvet harmadik személynek ne adhassa ki. Így a könyvcserélgetés jogi részének mindenképp utána kell járni. Több diáknak is probléma, hogy kizárólag txt‐ben tud szövegeket olvasni, így megszületett egy JAWS és Office használatra felkészítő 3 napos tréning ötlete, melyben akár a szülők is részt vehetnének. Az érdeklődést hamarosan fel fogja mérni A jövő kilátásai munkacsoport.
2. Tanulásban segítő eszközök
Ennél az asztalnál azokról a tárgyakról volt szó, amelyeknek a használatát az iskola elvárja vagy javasolja, illetve a diákokat a tanulásban, olvasásban, jegyzetelésben segítő eszközökről. Előbbiről a diákok egyöntetűen szeretnének egy online elérhető listát kapni, hogy már a tanév elején lássák, mire lesz szükség az év folyamán. Elhangzott, hogy sokaknak ötlete sincs, hol tud pl. domború térképet, földgömböt vásárolni, így nagyon hasznos lenne, ha konkrét boltok, webáruházak elérhetőségét is megkapnák, ahol beszerezhetik a szükséges tárgyakat.
3. Általános módszerek az oktatásban, melyek elérhető tudást biztosítanak
A rengeteg válaszból egy általános igazság rajzolódott ki: nincs biztos és vitathatatlan módszer, hiszen minden diák más‐más módszerrel tanul eredményesen, másfajta segítségre van szüksége. Két dolog viszont alapvető elvárás kellene legyen a pedagógusok felé: egyrészt az empatikus, segítő és odafigyelő hozzáállás, ha látássérült gyerek kerül az osztályába, másrészt a tanár kreativitásának lehetőség szerinti
minél jobb használata. Ugyanis a legtöbbször a legegyszerűbb módszerek segítenek, legyen szó bármiről: megkérdezni, figyelni és meghallani a diák igényeit, rendelkezésére bocsájtani a tananyagot akadálymentes formában, kreatívan segíteni a megértésben, jegyzetelésben, beilleszkedésben, iskolán belüli közlekedésben. Többször került szóba egy konkrét eset, rengeteg diák tapasztalja, hogy a tanár saját szellemi
termékeként félti a diákoktól az általa összeállított, kivetített diákat, és a látássérült gyerek külön kérésére sem adja neki oda, hogy abból könnyebben tanulhasson. Itt nyilvánvalóan általános hozzáállásbeli problémáról van szó, mely a tanárok szemléletformálásával és edukálásával elkerülhető lenne. Az Együtt a jövőnkért első alkalmával is a jogszerűtlen helyzetek ellen való fellépés módjáról beszélgettünk, hiszen ezt tartjuk az egyik legfontosabb témának az oktatásban. Fontos, hogy a diákok ki tudjanak állni magukért, ismerjék a hatalmi szinteket, ne rekedjenek meg egy nemet mondó tanárnál.
4. Segítő módszerek tantárgy‐specifikusan
A megszólalók szerint a legfontosabbak a minden tárgyból elérhető digitális tankönyvek és az akadálymentes érettségi tételek lennének.
Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódva főként a digitális technikát hívnák segítségül, illetve minden tantárgyra igaz, hogy több szemléltetésre, akadálymentes, dombornyomott eszközökre lenne igény, hogy a látássérült diákok jobban el tudják képzelni az adott dolgot, amiről tanulnak, legyen szó földrajzról, kémiáról, biológiáról.
5. Juttatások, támogatások, ösztöndíjak, tankönyvtámogatás, egyéb gyermekvédelmi program, segítség
A résztvevők javaslata szerint a rehabilitációs központok és az iskolák között kapcsolatnak kellene lennie, mivel főként a 16. évüket betöltött, fogyatékossággal élő fiataloknak adott esetben nagy szükségük lenne a központok által nyújtott szolgáltatásokra. Épp ezért a honlapon is szükséges őket ezekről tájékoztatni. Az iskoláknak ezenkívül is kapcsolatban kellene lenniük olyan szakemberekkel, akik az integrált oktatásban segítséget tudnak adni akár a diákoknak, akár a pedagógusoknak. Felmerült egy nyugdíjas gyógypedagógusokból álló önkéntes szervezet ötlete, akik el tudnának utazni az egyesületek kérésére az adott iskolához, és fel tudnák készíteni a tanárokat a látássérült diákok fogadására. Az utazótanároknak nincs arra kapacitásuk, hogy az egyesületekhez is ők járjanak, mivel arra is kevés idejük van, hogy a látássérült diákokkal foglalkozzanak. Az érettségi vizsga, valamint a felvételi vonatkozásában össze kell gyűjteni a fogyatékossággal élőkre
vonatkozó speciális szabályokat, esetleges kedvezményeket, támogató gyakorlatot, ezekről tájékoztatni kell az érintetteket. A szabályozást, lehetőségeket nem csak a diákok, de sokszor még a tanárok sem ismerik (például azt, hogy lehet Braille‐írással vagy elektronikusan érettségit írni.) Fontos lenne a különféle pénzbeli ellátásokkal, útiköltség térítéssel, közgyógy ellátással kapcsolatban informálni a diákokat, illetve szüleiket. A diákok többségének főként laptopra, okostelefonra és digitális nagyítóra lenne szüksége, de sok család nem engedheti meg anyagilag egyiket sem, így számukra nagyon hasznos volna, ha támogatással igényelhetnék meg ezeket.
6. Segítő egyesületek, intézmények, országszerte/világszerte
A megyei segítő egyesületek vezetőinek és tagjainak tapasztalata az, hogy az egyesületekben kevés látássérült gyerek van, így nehéz közösséget teremteni, ám mégis ez a segítő intézmények legfőbb célja. Igyekeznek támogatni a fiatalokat az identitásuk megtalálásában, erősítésében, társakat adni melléjük, hogy érezzék, nincsenek egyedül. Máshol a családdal tartanak szorosabb kapcsolatot a
segítők, a gyerekeknek a tanulmányi pályázatokban, ügyintézésben segítenek inkább, megint máshol életvezetésben adnak tanácsokat. Rengeteg lehetőség van ilyen alapítványok programjaiban résztvenni, de az érintettek sokszor nem is tudnak ezek létezéséről. Páran felvetették, hogy a legjobb minden iskolában egy segítő központot üzemeltetni, ahova ügyes‐bajos dolgaikkal fordulhatnak a diákok.
7. Kortárssegítés
Ennél az asztalnál felmerült a tematikus levelezőlisták, Facebook csoportok és a tanulóklubok ötlete, melybe nemcsak látássérült, hanem látó gyereket is várnának. Fontos lenne, hogy ne mindig a látássérült gyerekeket segítsék, hanem ők is megkapják a lehetőséget, hogy másoknak segítsenek, hiszen lehetnek olyan tantárgyak vagy területek, amiben ők a jobbak társaiknál. Voltak, akik azt javasolták, hogy naponta más diáktársat utaljanak ki a látássérült gyerekek mellé, aki segít neki mindenben, amire igénye van, de sosem szabad szem elől téveszteni az önállóságra nevelés elvét, és engedni kibontakozni, érvényesülni vagy egyedül közlekedni a gyerekeket, akik képesek rá. Még jobb, ha minden gyerek szemléletformáló programokon vesz részt, így mikor látássérült diák érkezik az osztályba, a legtöbben önként és önszerveződő módon tudnak neki segíteni a beilleszkedésben.
8. Egyéb javaslatok, észrevételek
Az utolsó asztalnál vegyes témákat dobhattak be a résztvevők, amelyekről szerintük fontos lenne beszélnünk. Ilyenek voltak például az érettségi és a nyelvtanulás, nyelvvizsga kérdése, mely kikerülhetetlen, ha a középiskolásokkal foglalkozunk. Összességében a diákok életét legjobban a digitális technika vívmányai könnyítik meg, ezeket viszont meg kell tanulniuk használni. Így mindennek az alapja az informatikai felkészítés kellene legyen, természetesen látássérült diákokra specializálva. Ha megvannak az infós alapok, onnantól jöhet sorra az elektronikus érettségi és nyelvvizsga, e‐tankönyvek, laptopra jegyzetelés. Szóba került, hogy ne csak a tanároknak, de a szülőknek is kínáljanak szemléletformáló programokat az iskolák, hogy könnyebben tudjanak segíteni látássérült gyerekeiknek a tanulásban. Fontos lenne nagyobb hangsúlyt helyezni az érdekvédelemre, megóvni a diákokat a kirekesztéstől, zaklatástól, illetve lehetőséget biztosítani nekik, hogy tudjanak kihez fordulni, ha ilyen éri őket.
Az összegyűlt anyag jó alapot képez a tervek szerint ősszel induló online adatbázishoz, köszönjük mindenkinek, aki részt vett a közös munkában!
Az oldal tartalmát tekintve jelentős segítséggel szeretne hozzájárulni a látássérült diákok oktatásának és nevelésének segítéséhez. Ez akkor sikerülhet, ha mindenhova eljut, ahol szükség van a segítségre. A terjesztés érdekében az alkalmon az MVGYOSZ egy motiváló pályázatot hirdetett meg diákok számára. A pályázat megtekinthető a következő linken:
https://www.mvgyosz.hu/hirek-hu/palyazat-diakoknak/
Ádám Judit
kommunikációs munkatárs
Folyóiratok
Az MVGYOSZ évtizedekre visszanyúlóan készít folyóiratokat a korról korra változó igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Ezek közül a szövetség hivatalos lapjaként megjelenő Vakok Világa (VV) és a Rádió és televízió műsorújság (RTV műsor) tart a legnagyobb érdeklődésre számot. A folyóiratok kedvező előfizetési díj ellenében az olvasók igényei szerint többféle formátumban is hozzáférhetők.
Vakok Világa
A Vakok Világa az MVGYOSZ hivatalos folyóirata, mely több, mint 80 éves múltra tekint vissza. 2022-től negyedévente (évi 4) lapszám jelenik meg. A látássérült emberekről a látássérült embereknek szóló, az MVGYOSZ érdekképviseleti és szakmai tevékenységét bemutató, valamint irodalmi és kulturális értékeket közvetítő cikkeket tartalmaz. Háromféle – Braille-nyomtatású, nagybetűs síkírású, számítógéppel felolvastatható (e-Vakok Világa), formátumban fizethető elő attól függően, hogy az előfizető számára melyik a legmegfelelőbb.
A VV előfizetési díja
Az alábbi előfizetési díjak adott naptári évre és 4 lapszámra vonatkoznak. A Vakok Világa lapszámai megvásárolhatóak a bolt.mvgyosz.hu webáruházban.
- nagybetűs, síkírásos: 5500 Ft
- Braille-írásos: 8000 Ft
- elektronikus: 2000 Ft
Rádió és televízió műsorújság
A Braille-nyomtatásban készülő RTV műsor népszerű, bár – az újságos standokon megvásárolható print változatokhoz hasonlóan – az interneten elérhető hasonló tartalmak komoly versenytársai a kiadványnak. Hetente jelenik meg, az alábbi rádió és televízióadók részletes műsorrendjével:
Az RTV műsor tartalma
- MR1 Kossuth rádió
- MR2 Petőfi rádió
- MR3 Bartók rádió
- M1
- M2
- M3
- M2 Petőfi tv
- Duna tv
- Duna World
- TV2
- RTL Klub
Az RTV műsor előfizetési díja
Az alábbi előfizetési díj adott naptári évre és 52 naptári hétre vonatkozik. Év közbeni előfizetés is lehetséges, ekkor az előfizetési díj az adott évben elmúlt hetek számával arányosan csökken.
- Braille-írásos: 8000 Ft
A folyóiratok előfizetési módja
Az előfizetés módjáról tájékoztatást kaphat az MVGYOSZ ügyfélszolgálatán, valamint az MVGYOSZ tagegyesületeinél.
Amennyiben minta lapszámot szeretne kérni, illetve előfizetne a folyóiratok egyikére, kérjük, az alábbi űrlap kitöltésével írjon nekünk:
Folyamatos az együttműködés az MVGYOSZ és a MÁV között
Egy szakmai egyeztetést követően, 2023 nyarán az MVGYOSZ és a MÁV képviselői megállapodtak abban, hogy rendszeresen, online workshop keretében konzultálnak a látássérült utasokat érintő kérdésekben. Az MVGYOSZ akadálymentesítéssel foglalkozó munkacsoportja havi rendszerességgel tart workshopokat a MÁV munkatársaival annak érdekében, hogy a látássérült emberek önállóan és biztonságosan tudják igénybe venni a vasút szolgáltatásait.
Az elmúlt közel egy évben 13 alkalommal tartott a két szervezet egyeztetéseket, melyek többek között a jegykiadó automaták, a taktilis útburkolati jelek, a mozgólépcsők, a vasúti átjárók, a piktogramok, a domború és a Braille-feliratok témaköreit ölelték fel.
A 2022. évi XVII. törvény, a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló jogszabály értelmében a szolgáltatóknak a termékeiket 2025. június 28-tól elérhetővé kell tenniük a fogyatékossággal élő emberek számára, így a vasútállomásokon található jegykiadó automatákat is. Az MVGYOSZ munkatársai megtekinthették a jelenleg forgalomban lévő automatákat és a MÁV szakembereivel együtt megvitatták, hogy lehetséges-e a jelenlegi készülékparkot úgy akadálymentesíteni, hogy azt a látássérült emberek is önállóan tudják használni.
A workshop keretében a taktilis útburkolati jelek témájában több alkalommal is egyeztettek a szervezetek szakemberei. Az MVGYOSZ munkatársai tájékoztatást adtak a helyes kialakítás módjáról, továbbá a résztvevők megvitatták azokat a kérdéseket, hogy hol és milyen mértékben szükséges a taktilis útburkolati jelek elhelyezése, hogy a látássérült utasok önállóan és biztonságosan tudjanak közlekedni a vasútállomások területein.
A mozgólépcsők használata alapvetően nem okoz problémát a látássérült embereknek, ezért szükséges annak jelölése taktilis vezetősávval, valamint ATS berendezés felszerelésével, mely az utastól távolodó mozgólépcsőt jelzi hang segítségével. A berendezést a látássérült személy tudja aktiválni a nála lévő távirányítóval.
A vasúti átjárók esetében az MVGYOSZ munkatársai jelezték, hogy szükség van a gyalogosátkelő-helyeknél található jelzőlámpák meghangosítására annak érdekében, hogy a látássérült emberek tájékoztatást kapjanak a berendezés aktuális állapotáról. A MÁV szakemberei vizsgálják a kérdést.
A korlátokon vagy falfelületeken elhelyezett piktogramok, domború és Braille-feliratok helyes kialakításáról és szükségességükről is több alkalommal egyeztettek a szervezetek munkatársai. Fontos szempont, hogy a megjelenített szöveg rövid és informatív legyen, annak megállapítására például, hogy merre van a kijárat vagy melyik vágánynál tartózkodik a látássérült utas.
A workshopok a jövőben is folytatódni fognak annak érdekében, hogy a látássérült emberek önállóan és biztonságosan tudják használni a MÁV szolgáltatásait.
Benedek Zoltán
akadálymentesítési referens
Folyamatban az MVGYOSZ szolgáltató központ költöztetése
Megfeszített tempóban zajlik az MVGYOSZ szolgáltató központ kialakítása a Thököly úti telephelyen annak érdekében, hogy a tervezett időpontban, február elején újra megnyíljon és fogadhassa az ügyfeleket.
A Hermina úti helyszínről már tavaly december végén átszállították a berendezést. Az eredetileg beépített bútorokat leleményes kollégáink szétbontották, és azok újrafelhasználásával építik fel ismét a segédeszközboltot, a Braille- és hangoskönyvtárat. Szakértelmük és szorgalmuk révén a szövetség több millió forintot takarít meg. Az ügyfélforgalmat bonyolító részleg a második emeleten kapott helyet. A létesítmény lifttel is megközelíthető lesz. A személyfelvonó nyomógombjait Braille-feliratozással már akadálymentesítettük.
A nyitás pontos időpontjáról a későbbiekben adunk részletes tájékoztatást.
Fókuszban a vakvezetőkutya
Az elmúlt napokban számos sajtómegkeresés érkezett a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéhez a vakvezetőkutyák világnapjához kapcsolódóan. Sajtókörképünk az MVGYOSZ munkatársaival készített interjúkból nyújt ízelítőt.
A Kossuth Rádió Felfedező az egészségről című műsorában Schiff Mónika, az MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központjának vezetője, Gazsó Krisztina kutyakiképző, Dömötör Attila, a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének elnöke, újdonsült kutyatulajdonos és Mayer Mónika, az MVGYOSZ munkatársa nyilatkozott, aki immár 30 éve közlekedik vakvezetőkutya segítségével.
A műsor itt hallgatható meg: https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2022/04/16/felfedezo-az-egeszsegrol-vakvezeto-kutyak-a-kozelgo-vilagnap-apr-27-apropojabol
A Duna Televízió népszerű Ridikül című műsorában Dióssy Klári műsorvezető vakvezetőkutya-kiképzőket és vakvezetőkutyával közlekedő látássérülteket kérdezett. Az MVGYOSZ-t Schiff Mónika központvezető és Auth Flóra kutyakiképző képviselte. A műsor április 25-i, 50 perces adását itt lehet megtekinteni: https://mediaklikk.hu/video/ridikul-negylabu-segitoink-napja/
A fentieken túl április 27-én a Duna Televízió Család-barát magazinja, valamint a Hír TV és az M2 Hetedhét Kaland ifjúsági magazinműsora is beszámol a vakvezetőkutyák világnapjáról, az utógondozási napról pedig az Esély magazin készített összeállítást. A műsorok pontos linkjeivel cikkünket folyamatosan bővítjük, amint azok elérhetővé válnak a Médiaklikken.
További megjelenések:
A Travello Magazin Petrás Vera önkéntes kölyöknevelővel beszélgetett: https://www.travelo.hu/csaladbarat/20220425-magyarorszag-vakvezeto-kutyak-vilagnap.html?fbclid=IwAR36xWMzy45exZGHy-jaTYQnr8kFMI4qveWkIJ48w1dJHnac-lXHnTnuHwM
A Femina cikkéből kiderül, hogyan került az M1 csatorna időjárás-jelentésének stúdiójába egy vakvezetőkutya: https://femina.hu/hazai_sztar/m1-idojaras-kutya/?fbclid=IwAR0kpOV-5efW7HM3Y1WG6PrrIg7MwWl5HwoPWpt5Cv-WJK9m1O3Pxym5oq0
A Hír TV vakvezetőkutyák világnapja alkalmából készített összeállítása itt érhető el: https://hirtv.hu/radar/radar-a-latasserultek-navigatora-2542945?fbclid=IwAR1hJnaIJh5WVYSPZhsPkkTGNx8fbKMYaV5K6j4VNfB_abkyGuXEWTKp2RY
Fogyatékosságügyi stratégia – A sikeres végrehajtás kulcsa
Sorozatunk záró részében áttekintjük, hogy a cikksorozatban ismertetett célok sikeres végrehajtását milyen eszközök biztosítják, valamint választ keresünk arra is, hogy mérhetők-e az intézkedések eredményei, teljesítik-e a hozzájuk fűzött elvárásokat.
„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)
Ahogy azt az előző részben említettük, az Európai Unió elsődleges célként tűzte ki, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (CRPD) és az Európai Unió közötti kapcsolatot szorosabbra fűzze. Ennek érdekében több intézkedést is hozott, ám ezek részletszabályai egyelőre még nem ismertek. Ahhoz azonban, hogy a részletekről tudjunk gondolkodni, ki kell jelölni a területek főbb sarokpontjait, meg kell határozni a kereteket, amelyeket a későbbiekben már meg tudunk tölteni tartalommal.
A CRPD-szerinti uniós keret megerősítése
Mivel az Európai Unió a CRPD részese, köteles létrehozni egy keretrendszert az egyezmény végrehajtásának biztosítása, nyomon követése és védelme érdekében. A keretrendszer alapját az európai ombutsman, az Európai Parlament petíciós bizottsága, az alapjogi ügynökség és az európai fogyatékosügyi fórum közti állandó együttműködés adja. A CRPD 33. cikk (2) bekezdésében előírt keretrendszer a CRPD azon területeit felügyeli, ahol a tagállamok hatáskört ruháztak az Európai Unióra, emellett ellenőrzi, hogy az uniós intézmények milyen hatásfokkal hajtják végre az egyezmény rendelkezéseit.
A mechanizmus uniós szintű hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság:
• 2022-ben megvizsgálja az uniós keretrendszer működését, és ennek alapján intézkedéseket javasol;
• uniós kapcsolattartó pontként éves párbeszédet szervez az Európai Bizottság és az uniós keretrendszer között.
A megbízható nyomon követés és a jelentéstétel biztosítása
A 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégia tapasztalataira építve az Európai Bizottság létrehozza a stratégia végrehajtásának nyomon követésére szolgáló külön együttműködési keretet, amely hozzájárul majd az európai szemeszter, a szociális eredménytábla és a fenntartható fejlődés céljainak megvalósításához.
A tagállamokban elért eredmények nyomon követése a fogyatékossággal élő személyek helyzetére vonatkozó jobb statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tagállamok által a külön erre a célra létrehozott ENSZ-bizottság felé tett jelentéstételt kiegészítő, nemzeti szakpolitikákra és gyakorlatokra vonatkozó információkon fog alapulni. Az új eredménytábla bemutatja az e stratégia keretében uniós szinten végzett tevékenységek végrehajtása terén elért eredményeket, valamint azokat, amelyek esetében az Európai Bizottság cselekvésre szólítja fel a tagállamokat. Az Európai Bizottság továbbra is nyomon követi a fogyatékosságra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását. Továbbá az e stratégia félidős jelentése alapján mérlegelni fogja az intézkedések finomhangolását.
Az Európai Unió nevében az Európai Bizottság, mint uniós kapcsolattartó, rendszeresen jelentést tesz a CRPD-bizottságnak az egyezmény uniós végrehajtásáról. E célból az Európai Bizottság információkat gyűjt az Európai Parlamenttől és az Európa Tanácstól, valamint az Európai Bizottság szolgálataitól.
A hatékony nyomon követés elengedhetetlen feltételei: a minőségi adatok és a hosszú távú kutatás. Ennek keretében különös fontossággal bír, hogy mit jelent a zöld és digitális átállás a fogyatékossággal élő személyek számára. Igaz ugyan, hogy az Eurostat is gyűjt ilyen típusú adatokat, ám azok, mivel viszonylag sok idő telik el két adatkérés között, nem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőlük. Ezért van szükség a célzott adatszerzésre.
Az Európai Bizottság tehát minden olyan területen megerősíti az adatgyűjtést az Európai Szemeszter keretében, ahol hiányosságokat tártak fel.
Az Európai Bizottság ezenkívül:
• 2021-ben nyomon követési keretet dolgoz ki és tesz közzé e stratégia célkitűzéseire és intézkedéseire vonatkozóan,
• legkésőbb 2023-ig új fogyatékossági mutatókat dolgoz ki, egyértelmű végrehajtási ütemtervvel. Ide tartoznak a gyermekekre és a fogyatékossággal élő személyek helyzetére vonatkozó mutatók a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális védelem, a szegénység és a társadalmi kirekesztés, az életkörülmények, az egészségügy, az új kommunikációs technológiák használata terén. Ezen adatok támogatni fogják az uniós szociális eredménytábla mutatóit, valamint az európai szemeszter fenntartható fejlődési céljait.
• 2024-ben jelentést készít e stratégiáról, amelyben értékeli a stratégia végrehajtásának előrehaladását, és szükség esetén aktualizálja célkitűzéseit és fellépéseit,
• adatgyűjtési stratégiát dolgoz ki, melynek megfelelően irányítja a tagállamokat, és elemzi a meglévő adatforrásokat és mutatókat, beleértve az adminisztratív adatokat is.
Végkövetkeztetések
A stratégiával az Európai Bizottság célja, hogy további jelentős javulást érjen el a fogyatékossággal élő személyek életének minden területén az Európai Unión belül és kívül. Az elkövetkező évtizedben ez a stratégia az Európai Bizottság szerint támogatni fogja mind a tagállamokat, mind az uniós intézményeket a CRPD végrehajtására irányuló törekvéseikben. Az előirányzott kezdeményezések hozzájárulnak a megkülönböztetés visszaszorításához és ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek 2030-ra teljes mértékben, másokkal azonos alapon gyakorolhassák emberi jogaikat, alapvető szabadságaikat és uniós jogaikat, a maximális függetlenség, a részvétel és a tisztességes életkörülmények elérése érdekében.
E stratégia célkitűzéseinek megvalósításához a tagállamok határozott elkötelezettségére van szükség azon szakpolitikák és fellépések előmozdítása iránt, amelyek akadálymentes környezetet, valamint magas színvonalú és hatékony, a fogyatékossággal élő személyek számára méltányos foglalkoztatáshoz vezető, inkluzív oktatási és egészségügyi rendszereket hoznak létre.
Annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben részt vehessenek az inkluzív, zöld és digitális gazdaságra, társadalomra és demokráciára való átállásban, meg kell erősíteni a szerződésekben rögzített uniós értékeket. A stratégia jelentős mértékben hozzájárul az egyenlőségközpontú Európai Unióhoz és világszerte erősíteni fogja a fogyatékossággal élő személyek jogait.
Az Európai Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és az Európa Tanácsot, hogy működjenek együtt, és mutassanak jó példát a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós és nemzeti szintű végrehajtása terén. Az Európai Bizottság végül felkéri az Európa Tanácsot, hogy az egyes vizsgálatok eredményeinek összegzését követően dolgozza ki azokat a dokumentumokat, amelyek alapján az Európai Unió új, e stratégia céljaival összeegyeztethető jogot alkothat.
Velegi Dorottya
jogi munkatárs
A cikksorozat korábbi írásai:
9. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – Az Európai Bizottság jó példát mutat
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-az-europai-bizottsag-jo-peldat-mutat/
8. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – átfogóbb együttműködés szükséges
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-atfogobb-egyuttmukodes-szukseges/
7. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – központi cél a jogok előmozdítása
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-kozponti-cel-a-jogok-elomozditasa/
6. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – A szabadidő és a biztonság közös jogunk
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-a-szabadido-es-a-biztonsag-kozos-jogunk/
5. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – egyenlő esélyű hozzáférést az egészségügy és az oktatás területén
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-egyenlo-eselyu-hozzaferest-az-egeszsegugy-es-az-oktatas-teruleten/
4. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – A szociális védelmi rendszerek és a hozzáférhetőség
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-a-szocialis-vedelmi-rendszerek-es-a-hozzaferhetoseg/
3. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – megvalósul-e a munkahelyen az ésszerű alkalmazkodás?
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-megvalosul-e-a-munkahelyen-az-esszeru-alkalmazkodas/
2. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – A mozgás szabadsága és tisztességes lakhatáshoz való jog
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-a-mozgas-szabadsaga-es-tisztesseges-lakhatashoz-valo-jog/
1. rész: EU fogyatékosságügyi stratégia – akadálymentességi vizsgálatok indulnak
Link: https://mvgyosz.hu/hirek-hu/eu-fogyatekossagugyi-strategia-akadalymentessegi-vizsgalatok-indulnak/
Támogassa hívásonként 500 Forinttal az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának fejlesztését a Telekom Adományvonal (13600) hívásával és a 96-os kód beütésével.
Így adományozhat telefonja segítségével.
Adja Ön is a hangját!
Amennyiben szeretne Ön is felolvasni könyveket, csatlakozzon önkéntes csapatunkhoz.
Tovább a bodortibor.hu oldalra.
Mikor tud személyesen könyvet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez kérjük, kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén.
| Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
| Kedden: | 10:00 – 18:00 |
| Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
| Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
| Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
| Kedden: | 10:00 – 18:00 |
| Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
| Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
Várjuk Önt sok szeretettel az MVGYOSZ telephelyén, Budapest, Thököly út 105., második emelet.
