Bodor Tibor Hangoskönyvtár

A szövetség ezen tevékenysége során szorosan együttműködik a Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesületével (REKORE). A 2011-ben megállapodásba foglalt együttműködés jegyében a két szervezet folyamatosan egyeztet a vak és gyengénlátó embereket segítő megoldásokról a gyalogos és közösségi közlekedés, valamint a közhasználatú épületek és a közszolgáltatások igénybevétele során.

Az akadálymentes fizikai és infókommunikációs környezet kialakítása meglehetősen fiatal, alig húsz évre visszatekintő szakma Magyarországon, aminek számos eszköze csak a gyakorlatban, élesben próbálható ki. Így lehetséges, hogy a területtel foglalkozó szakemberek a gyakorlatban megszerzett tapasztalatokból, gyakran szó szerint saját vagy mások hibáiból tanulva fejlesztik az alkalmazható megoldásokat és eszközrendszereket. Ennek megfelelően a témában már elkészült MVGYOSZ állásfoglalás megújítása, a jelenleg már működő gyakorlathoz igazítása is szükségessé vált, ahogy számos egyéb szakmai segédlet is elavult mostanra.

A taktilis burkolati jelzések témakörében 2018. november 23-ára szervezett kerekasztal-beszélgetést az MVGYOSZ és a REKORE a szövetség tagegyesületeinek bevonásával. A kerekasztal-beszélgetésen az MVGYOSZ 7 tagegyesületének képviselői mellett számos rehabilitációs szakmérnök is részt vett. A megbeszélés résztvevői a REKORE tagjai által felvetett kérdések és az MVGYOSZ képviselői által megfogalmazott javaslatok mentén járták körül a taktilis vezetősávok és veszélyre figyelmeztető taktilis jelzések kialakításának és elhelyezésének kérdéskörét kül- és beltérben egyaránt. A kérdések érintették a vezetősávok középületeken belüli elhelyezésének szabályrendszerét, a figyelmeztető jelzések elhelyezésének minimum követelményeit, a látássérült emberek tájékozódásának alapjait, beleértve a fehérbotos és vakvezetőkutyás közlekedést is.

A résztvevők a megbeszélésen többek között rögzítették, hogy a rámpák kezdetét és végét semmilyen körülmények között nem szükséges figyelmeztető jelzéssel jelölni, hiszen az a lépcsőkkel ellentétben nem veszélyforrás. Ezzel szemben minden esetben kötelező figyelmeztető jelzés elhelyezése lépcsősorok tetején a lépcsőkar teljes szélességében, gyalogátkelőknél, valamint megállókban a jármű első ajtaját jelezve. A félrevezetés elkerülése és a mozgássérültek számára történő akadályképzés elkerülése érdekében a vezetősávok irányváltásait vagy elágazásait sima felülettel kell jelölni, ott a figyelmeztető jelzés nem alkalmazható. A vezetősávok esetében nem várják el a látássérültek képviselői a kontrasztos kialakítást, viszont fontosnak tartják, hogy a vizuális környezet jól átlátható, megfelelően megvilágított legyen és ne jelentsen balesetveszélyt a gyengénlátó emberek számára. Ezért különösen fontos a lépcsősorok első és utolsó lépcsőfokának jól látható megjelölése, a taktilis figyelmeztető jelzések kontrasztos kialakítása, valamint az üvegfalak és ajtók szemmagasságban látható jelzése. A résztvevők fontosnak tartják, hogy a taktilis burkolatok helyszíntől és környező burkolattól függetlenül közel azonos formában kerüljenek kialakításra, így a jövőben nem lesznek elfogadottak vezetősávként a szőnyegek vagy a padlóburkolatétól eltérő felületű gresslapok. A vezetősávokat egymás mellett futó, szabványos kialakítású, kidomborodó pálca-szerű elemekből, a figyelmeztető jelzéseket pedig diagonális hálóban elrendezett, szintén kidomborodó csonka kúpokból kell kialakítani. A taktilis burkolatok magassága kültérben legfeljebb 5 mm, beltérben elfogadott a 3 mm-es magasság. Közhasználatú épületek esetében a résztvevők nyilatkozata szerint a mindent behálózó vezetősávok helyett célszerűbb a jól szervezett személyi segítség biztosítása, valamint hangostérképek készíttetése.

Az egyéb témák között felmerült a kérdés, hogy az MVGYOSZ milyen konkrét termékek beépítését javasolja taktilis burkolati jelzésként. A bemutatott fémből és műanyagból készült, Németországban gyártott mintadarabok megfelelnek a vonatkozó szabványokban előírtaknak és a szövetség állásfoglalásának. Emellett bemutatásra került az Óbudai Egyetemen kifejlesztett és jelenleg az MVGYOSZ székházában kipróbálható Ariadné rendszer, mely egy passzív elektronikus jeladóból és egy, a fehérbotba épített vevőből állva láthatatlan vezetősávként segíti a vakok tájékozódását. Az Ariadné rendszer előnye a “láthatatlanságán” túl, hogy tömeggyártás esetén a jelenlegieknél sokkal olcsóbb alternatívát kínálhat a taktilis burkolatok piacán. Ehhez azonban további teszt-helyszínekre és a forgalmazást elindító vállalkozásra van szükség.

A kerekasztal-megbeszélésen elhangzottakból emlékeztető készült, melyet megkapnak a résztvevő szervezetek és szakemberek, valamint az MVGYOSZ tagegyesületei. A megbeszélésen megállapított keretek és szabályok részletes és szakmailag pontos megfogalmazásával várhatóan 2019. elejére létrejön a taktilis burkolati jelzésekkel kapcsolatos új MVGYOSZ állásfoglalás, melynek alapján országosan egységes taktilis jelzésrendszer jöhet létre.

—

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit KFT. (FSZK) számos olyan tevékenységet valósít meg, mely közvetlenül vagy közvetve jelentős hatást gyakorol a látássérült személyek életminőségére, a nekik nyújtott szolgáltatásokra. Éppen ezért az MVGYOSZ elnöke különösen fontosnak tartja a szervezettel mostanra meglazult együttműködés megerősítését és szakmai tevékenységük támogatását az érdekképviselet által feltárt igényekkel, tapasztalatokkal. Az FSZK élén néhány hónapja új ügyvezető áll, akivel dr. Nagy Sándor személyes találkozót kezdeményezett bemutatkozás céljából.

Tóth Tibor, az FSZK új ügyvezetője november 28-án fogadta az MVGYOSZ elnökét és munkatársait, akik röviden vázolták az együttműködés szorosabbra fűzésével kapcsolatos lehetőségeket és felajánlották szakmai segítségüket a vak és gyengénlátó emberekkel kapcsolatos kérdésekben. A beszélgetés során kitértek a szakemberek képzésével, az akadálymentesítéssel, a pályázatokkal és az érzékenyítő programokkal kapcsolatos kérdésekre is. Tóth Tibor rendkívül pozitívan fogadta a megkeresést és javasolta, hogy más országos fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezetekhez hasonlóan az MVGYOSZ és az FSZK között is együttműködési megállapodás jöjjön létre. Elmondta továbbá, hogy a szervezet a közeljövőben átalakul, aminek eredményeként hamarosan új néven és a jelenleginél lényegesen nagyobb apparátussal tevékenykedik majd a fogyatékos emberek érdekében.

A gyakorlati együttműködés várhatóan rövid időn belül kezdetét veszi, mivel az FSZK-n belül folyamatban van az egyik kiemelt EFOP projekt, a Montázs szakmai átdolgozása, amibe az új ügyvezető be kívánja vonni a fogyatékos emberek országos érdekképviseleti szervezeteit. Emellett az MVGYOSZ és a többi érdekvédelmi szervezet a jövőben rendszeresen lehetőséget kap az FSZK által kiírandó pályázatok véleményezésére, a beérkező pályázatok bírálatában való részvételre, valamint folyamatosan személyes kapcsolatot tarthatnak az FSZK vezetésével annak érdekében, hogy becsatornázzák a fogyatékos emberek igényeit, szükségleteit.

Németh Orsolya

Magyarország 2012. után idén május 1-jéig kapott határidőt az újabb országjelentés elkészítésére, a bizottság által megfogalmazott kérdések megválaszolására. A jelentést a kormány számos országos fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezet – köztük természetesen az MVGYOSZ – bevonásával, az Igazságügyi és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös koordinációjában készíti el.

A javaslatcsomag előkészítésében Szövetségünket dr. Nagy Sándor elnök képviselte, aki az Emberi Jogi Kerekasztalnak, ezen belül a Fogyatékossággal élők jogaiért felelős tematikus munkacsoportnak is tagja. A vak és gyengénlátó emberek képviseletében az elnök elsősorban az egyenlő hozzáférés és az önrendelkezés jogának fontosságát emelte ki az egyeztetések és a javaslatok megfogalmazása során. Ezek az elvek a bizottság által vizsgált valamennyi terület (egészségügyi ellátás, szociális és támogató szolgáltatások, oktatás, munkavállalás, polgári és politikai jogok érvényesülése) szempontjából jelentőséggel bírnak, vagyis a látássérült emberek alapvető joga, hogy az általuk igénybevett szolgáltatásokat a lehető legnagyobb önállósággal használhassák, egyes szolgáltatások igénybevételéről maguk hozhassanak döntést, illetve hogy megkapják a lehetőséget az egyenlő esélyekkel történő társadalmi részvételre. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a közszolgálati honlapokhoz és az elektronikus adatlapokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, továbbá a gyógyászati segédeszközök finanszírozási körének bővítése az önálló életvitelt és munkavégzést megkönnyítő segítő technológiákkal. Az önrendelkező életvitel alapja az önálló jognyilatkozat tétel, melynek biztosítása érdekében az MVGYOSZ az írásképtelen személyek jognyilatkozat-tételének szabályozását javasolja felülvizsgálni és alternatív megoldási módokat bevezetni, pl. ügyvédi ellenjegyzés, számozott aláírás-bélyegző vagy elektronikus aláírás használata. Továbbá az aláírásra képes vak személyek dönthessék el, hogy miként jegyzik az okiratokat. Ilyen módon megszűntethető lenne a vak személyek hátrányos megkülönböztetése az ingatlan ügyletek lebonyolítása vagy a postai küldemények átvétele során. A Szövetség elnöke javasolta szélesíteni a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét oly módon, hogy a látássérültségük miatt a munkaerő-piacról kiszoruló gyengénlátó emberek is részesüljenek a speciális igényeikből adódó többletköltségeiket fedező szociális ellátásban. A munkavállalással kapcsolatos javaslatok között szerepel az MVGYOSZ és több társszervezet azon felvetése is, hogy a komplex minősítés során D vagy E kategóriába sorolt, továbbá a fogyatékossági támogatásban, rokkantsági ellátásban részesülők is igényelhessék a munkáltatót járulék-kedvezményre jogosító rehabilitációs kártyát. Ugyanígy szükséges a nyílt munkaerő- piaci munkáltatók konkrét ösztönzése fogyatékos munkavállalók alkalmazására az alkalmazásukkal járó többletköltségek, pl. egy képernyőolvasó szoftver beszerzésének finanszírozásával.

A jelentés elkészítésének munkálatai 2017. szeptemberében kezdődtek, az egyes témaköröket egy-egy munkacsoporti ülésen tárgyalták meg a résztvevők. A civil szervezetek március 8-ai ülésükön elfogadták az elkészült jelentést, egyúttal kérték az Emberi Jogi Munkacsoportot, hogy terjessze a javaslatot érdemi megvitatásra az Országos Fogyatékosságügyi Tanács és a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság elé.

—

A látássérült személyek elemi rehabilitációja évtizedek óta eredményesen működik hazánkban, de még mindig nem áll mögötte stabil, kiszámítható állami finanszírozás és erős szakmódszertani háttér. Ennek kialakítása érdekében az elemi rehabilitációs tevékenységet végző civil szervezetek, valamint a Vakok Állami Intézete és a Minisztérium évek óta dolgozik egy, a siketek számára a jelnyelvi tolmácsolást és annak finanszírozását biztosítóhoz hasonló jogszabályi háttér kidolgozásán. Az elmúlt egy évben ismét beindult az ezzel kapcsolatos előkészítő munka, melyben az MVGYOSZ-t képviselve az elnök is részt vesz. A jogszabályt előkészítő munkacsoport legutóbb március 9-én pénteken ülésezett.

Az MVGYOSZ rendkívül fontosnak tartja az elemi rehabilitációs szolgáltatások kiszámítható biztosítását, hiszen ez a lehetőség jelent kiutat a felnőttként látásukat vesztő személyek számára a bezárkózásból és teremti meg egy társadalmilag is hasznos élet esélyét, ide értve a munkavállalást, az aktív közösségi részvételt és akár a társadalmi szerepvállalást is. Éppen ezért nélkülözhetetlennek tartjuk a szolgáltatás fenntartható, gazdaságos működtetésének kialakítását, valamint egy erős módszertani háttér biztosítását, melyre legalkalmasabbnak a Vakok Állami Intézetének tapasztalati és szakmai hátterét látjuk. Fontosnak tartja a Szövetség, hogy a szolgáltatás minél több látássérült személy számára hozzáférhető legyen függetlenül az elvesztett vagy megmaradt látás mértékétől, a veleszületett vagy szerzett látássérültségtől és az életkortól is. Problémaként merül fel, hogy a civil és az állami fenntartók gyakran konkurenciaként tekintenek egymásra, miközben az együttműködés vinné leginkább előre a vak és gyengénlátó emberek rehabilitációjának ügyét. Az MVGYOSZ álláspontja szerint törekedni kell az országos lefedettség biztosítására, de ezzel párhuzamosan szükséges gazdaságossági szempontokat is figyelembe venni.

A jogszabályalkotás folyamatában igen fontos kérdéskör a látássérült személy definiálása, mivel ennek megfogalmazása jogszabályonként és szakterületenként változó, egyes esetekben orvosi szempontokon, máskor bizonyos ellátásokra való jogosultságon alapul. A pontos definiálás célja nem csak a szolgáltatáshoz való hozzáférés minél szélesebb, de még valóban a jogosultakat lefedő körének meghatározása, hanem általában véve a látássérültség jogi kategóriájának definiálása, amire a későbbiekben várhatóan számos más jogszabály hivatkozhat majd.

Németh Orsolya

A konzultáció témája az Európai Parlament és a Tanács Vasúti személyszállítást igénybevevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendeletében előírt segítségnyújtási kötelezettség teljesítésének gyakorlati megvalósulása, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és a GYSEV-nél ezzel kapcsolatosan felmerült nehézségek és megoldási javaslatok voltak.

A vasúttársaság képviselője elmondta, hogy az elmúlt évben mindössze néhány esetben tettek utasaik panaszt az egyenlő esélyű hozzáférés hiányosságaival kapcsolatban, ugyanakkor- bár ez nem gazdasági érdekük, szeretnék és kötelezettségük is segíteni a mozgásukban korlátozott személyek utazását. Erre a célra szállító szolgálat bevezetését határozták el, mely a vasútállomásra vagy a céltelepülésre szállítja az elsősorban mozgáskorlátozott igénylőket. A konzultáción részt vevő fogyatékosságügyi szervezetek képviselői azonban kifogásolták az önálló használat biztosításának hiányát, illetve azt, hogy a szállító szolgálatot a fogyatékossággal élő utasok nem az ép utasokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe, mivel azt például meghatározott idővel az utazást megelőzően kell igényelni. Ugyanakkor a GYSEV képviselője elmondta, hogy az állomások többségén a vasúti szabványok miatt kivitelezhetetlen a fizikai akadálymentesítés, személyzet pedig nincs is az állomások nagy részén. Ez a helyzet nem csupán a kerekesszékkel közlekedők, hanem a látássérültek számára is problémákat vet fel, például sok helyen nehézséget jelent a megfelelő vágány megtalálása vagy a síneken történő biztonságos átkelés. A mozgássérült utasok segítésére a MÁV már évekkel korábban bevezetett egy rendszert, amely egyre inkább működik, ugyanakkor a látássérült utasokat még senki sem segíti például a pályaudvarokon történő tájékozódásban vagy az intercity vonatokon a lefoglalt helyük megtalálásában.

A résztvevők igyekeztek arra a szempontra is felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés, ha nem is elsősorban gazdasági érdek, de mindenképpen humánus szempont, emberi jogi kérdés.

A résztvevők megállapodása értelmében az utasjogi konzultáció az egyszeri alkalomból állandó fórummá alakul, melynek jövőbeni üléseire a MÁV képviselői is meghívást kapnak, mivel ezen az ülésen is sok tapasztalat és fejlesztési javaslat merült fel az ő szolgáltatásaikkal kapcsolatban is.

—

A GDPR, vagyis az EU új adatvédelmi jogszabálya hónapok óta foglalkoztatja mindazon szervezeteket, amelyek személyes adatokat kezelnek és tárolnak, ide értve a kormányzati szerveket, egészségügyi intézményeket, forprofit szolgáltatókat és civil szervezeteket egyaránt. Bár a személyes adatok kezelése és tárolása terén eddig is szigorú elvárásoknak kellett megfelelniük mindezen szervezeteknek, a jelenlegi magyar szabályozást az új EU-s normatíva sok tekintetben felülírja és szükségessé teszi mind a jogharmonizációt, mind az adatkezelők felkészülését az új szabályozásnak való megfelelésre. Az új törvény nem csupán a személyes adatok védelmét hivatott garantálni, hanem azt is, hogy az állampolgárok informáltak legyenek azzal kapcsolatban, hogy személyes adataikat mely szervezetek milyen céllal és mennyi ideig tartják nyilván.

Az MVGYOSZ és tagegyesületei jelenleg több mint 14.000 látássérült személy adatait kezelik, köztük olyan különleges adatokat is, mint az egészségi állapotra és fogyatékosságra vonatkozó információk. Szükséges tehát nekünk is felkészülnünk a GDPR hatályba lépésével érkező változásokra, melyekről azonban még a szakértők is csak részleges információkkal rendelkeznek. A hatékony felkészülés érdekében a SINOSZ és az MVGYOSZ munkatársai egy közös tájékoztatón és megbeszélésen ismerkedtek április 4-én az új adatkezelési és tárolási szabályokkal, illetve az ezek bevezetésére való felkészülés lépéseivel. A változások fényében szükséges lesz megvizsgálnunk a már működő adatkezelési folyamatainkat és rendszereinket, illetve ezt a tudást szeretnénk majd átadni a tagság személyes adatainak jelentős részét kezelő tagegyesületeknek is. Az eredményes felkészülés adatvédelemmel foglalkozó jogász és szakértők bevonását teszi szükségessé, mellyel kapcsolatban a Szövetség munkatársai keresik a leggazdaságosabb lehetőséget.

Németh Orsolya

A panaszok egy része a sajtóhoz is eljutott, aminek hatására az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálódott, melynek keretében az érintett minisztériumok és a Magyar Posta Zrt. mellett az MVGYOSZ és a De Jure Alapítvány állásfoglalását is kérte.

A Szövetség képviseletében Dr. Nagy Sándor elnök adott választ az ombudsman kérdéseire. Elmondta, hogy bár ez a rendelkezés valóban szerepel a “posta-törvényben”, a Magyar Posta Zrt. indokolatlanul túlterjeszkedik a jogszabályban foglalt szigorú kereteken. Álláspontja szerint a Posta ezzel súlyosan hátrányos helyzetbe hozza az ügyeik vitelére és nevük aláírására képes látássérült személyeket. A küldemények helyes kézbesítéséért a posta munkatársai a felelősek, és ezt a felelősségüket akkor sem háríthatják át az ügyfélre, ha az látássérült személy. Az elnök javaslata, hogy a látássérült címzett dönthessen arról, kívánja-e az átvétel során független tanú jelenlétét és segítségét igénybe venni. Szerinte a látássérült személy által ismert vagy ismeretlen tanú bevonása lassítja az ügyintézést, kiszolgáltatottá teszi, önrendelkezési jogában korlátozza, így ez az intézkedés az érintettek személyiségi és magánélethez való jogait súlyosan sérti. Egyes esetekben kifejezetten kívánatos lehet, hogy a látássérült személynek érkező például pénzküldeményről mások, pl. a szomszédok ne szerezzenek tudomást. A tanú jelenléte, mint garancia tehát indokolatlan többletkövetelmény.

A De Jure Alapítvány képviselője megerősítette, hogy hivatalokban és pénzintézetekben korántsem egységes a látássérült emberek aláírásának elfogadási gyakorlata. A jogszabályok a látássérült személyeket következetesen az írni-olvasni nem tudók kategóriájába sorolják, ennek alapját a Polgári Törvénykönyv adja, a többi jogszabály ebből indul ki. A 2013-ban hatályba lépett új PTK megalkotásakor történtek próbálkozások ennek a szabályozásnak a megváltoztatására, rugalmasabbá tételére, de érdemi változás nem született. Az alapítvány álláspontja szerint a látássérült emberek is jogképes személyek, tehát a felelősségek és a lehetséges következmények megfelelő mérlegelését követően önálló jognyilatkozatot tehetnek.

A látássérült személyeket képviselő szervezetek álláspontjával szemben a Magyar Posta és a Miniszterelnökség is a jogszabályoknak megfelelő szabályozásra, valamint a látássérült emberek jogi és gazdasági érdekeinek szem előtt tartására hivatkozott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a szabályozás összhangban van a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezménynek a visszaélések megelőzésére vonatkozó kívánalmaival. Ugyanakkor, tekintettel az ENSZ egyezmény arányosságra és az érintett személy körülményeinek figyelembe vételére vonatkozó passzusaira, javasolja a döntést a látássérült személyek kezébe adó lehetőség vizsgálatát. A Magyar Posta ZRT. szerint a szabályozás betartásával számos utólagos reklamáció válik okafogyottá, ugyanakkor az MVGYOSZ-nél ilyen jellegű, látássérült ügyfél részéről érkezett panaszos esettel még nem találkoztunk. Minden érintett fél nyitottságát és együttműködési szándékát fejezte ki a szabályzás módosítása, fejlesztése iránt.

A véleménykülönbség lényege, hogy a vak ember írásra és olvasásra képtelen személynek tekintendő-e. A látássérültügyi szervezetek általános álláspontja szerint a súlyosan látássérült személy nem analfabéta, hiszen saját írásrendszere, pl. a képernyőolvasóval rendelkező számítógép és karakterfelismerő program, illetve a pontírás segítségével képes egy szöveget elolvasni, értelmezni, illetve írni is. Ugyanakkor hivatalos ügyek esetén, pl. egy hitelszerződés vagy egy postai küldemény átvétele során nem biztosítottak azok a lehetőségek, hogy az aláírandó dokumentum tartalmáról ezen módok bármelyikével meggyőződjön. Az okostelefonok már jelenleg is lehetőséget adnak az ilyen helyzetek önálló megoldására, ezáltal pedig az önrendelkezés biztosítására. Feltűnő továbbá, hogy a Magyar Posta ezzel az intézkedésével mintha épp saját alkalmazottaival szemben lenne bizalmatlan, amit a látássérült emberekre kíván áthárítani.

Az ombudsman álláspontja szerint a postai küldemények kézbesítésekor nagykorú tanú jelenlétének általános jelleggel történő kötelezővé tétele a látássérült címzettek esetében olyan indokolatlan többletkövetelmény, mely nincs összhangban az ENSZ egyezmény szellemiségével és célkitűzéseivel, fogyatékosságon alapuló diszkriminációt valósít meg, nem ad teret az önrendelkezésre és döntési szabadságuk érvényesülésére. A látássérültség nem érinti a személy cselekvőképességét, azonban a látássérült emberek igényei és érdekei sem egységesek, így a megoldást szerinte is a döntési lehetőség megadása jelentheti, hogy az érintett személyek önállóan vagy tanú közreműködésével kívánják-e intézni ügyeiket. Fontosnak tartja az egyenlő hozzáférés biztosítását az egyetemes tervezés eszközeinek használatával, így az ügyintézés a látássérült személyek számára is akadálymentes lehet. Az alapvető jogok biztosa a Miniszterelnökség vezetőjét és az emberi erőforrások miniszterét ezen lehetőségek megvizsgálására kérte fel.

Az MVGYOSZ vezetősége bízik a legideálisabb megoldás közös megtalálásában, amiben mind a modern technika, mind a jogszabályi keretek modernizálása és rugalmasabbá tétele jelenthet megoldást.

Németh Orsolya

Ennek megfelelően folyamatos együttműködésben állunk a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) és annak szerződött partnereivel is annak érdekében, hogy a budapesti és a vidékről érkező látássérültek a fővárosi közösségi közlekedést minél akadálymentesebben használhassák. Ezen együttműködés részben a FESZT és a BKK között létrejött megállapodás alapján, részben egyéb projekt jellegű együttműködések révén folyamatos.

2018. május 18-án került sor a FESZT tagszervezetek és a BKK együttműködését értékelő megbeszélésre, melyen a Szövetséget Németh Orsolya és Erhart Péter akadálymentesítési tevékenységekért felelős munkatársak képviselték. A megbeszélésen Albert Judit, a BKK esélyegyenlőségi referense ismertette mindazon tevékenységeket, melyek a FESZT és a BKK együttműködésében valósultak meg az utóbbi években. A 2015-ben létrejött együttműködési megállapodás lehetővé tette érzékenyítő programok szervezését a BKK munkatársai és az érdeklődő közönség számára, ez utóbbi az Európai Mobilitási Hét programja keretében valósult meg több alkalommal is. Az Egyetemes Tervezés Információs és Kutató Központ (ETIKK) fogyatékos felhasználókból álló tesztcsoportja folyamatosan vizsgálta az újonnan beszerzett járművek akadálymentességét, a fogyatékos személyeket képviselő szervezetek pedig becsatornázták az érintettek észrevételeit, panaszait.

Az egyeztetés résztvevői a beszámolót követően számos területet jelöltek ki, amelyeken a jövőben közösen szeretnének tevékenykedni. Ezek közül talán a legfontosabb a szemléletformálás folytatása mind a járművezetők, biztonsági őrök és jegyellenőrök, mind az ép utastársak körében annak érdekében, hogy a fogyatékos utasok minél kevesebb nehézséggel szembesüljenek, pl. tegyék szabaddá a kerekesszékes utasoknak a számukra kijelölt helyet, megfelelően segítsék a látássérülteket a mozgólépcsők megtalálásánál és ne legyenek kínos pillanatok a kedvezményre jogosító igazolványok ellenőrzésénél sem. Ennek érdekében az együttműködő felek a dolgozók képzésébe szeretnék beépíteni a fogyatékossággal élő személyek igényeivel és a helyes segítségnyújtással kapcsolatos legfontosabb információkat, külön figyelmet fordítva a vállalat vezetőinek szemléletformálására is. Szintén fontos közös feladat az újabb és újabb forgalomba álló járműtípusok akadálymentességi szempontú tesztelése, bejárása, a megállók és egyéb utasforgalmi létesítmények felújítása és akadálymentesítése során zajló folyamatos szakmai egyeztetés, valamint az ügyfél-elégedettség mérése során a hozzáférhetőségi szempontokkal való elégedettség vizsgálata is.

—

Az MVGYOSZ a fizikai és infókommunikációs akadálymentesítés szakmai sztenderdjeinek kialakítása és a konkrét beruházásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás, tanácsadás területén évek óta tevékenykedik szoros együttműködésben a Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesületével (REKORE). A szervezet 2018. évi rendes közgyűlését május 18-án tartotta, melyen a tagság új vezetőséget is választott.

Nagy Lehel, a REKORE frissen megválasztott elnöke programjában kiemelte, hogy még szorosabbra szeretné fűzni az egyesület és a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezetei közti viszonyt. Céljai egybevágnak az MVGYOSZ akadálymentesítési területen aktuális tennivalóival és stratégiájával. Ennek keretében többek között tervezzük a Szövetség által már kiadott akadálymentesítési állásfoglalások közös felülvizsgálatát és szükség szerinti megújítását, amire az elmúlt években felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok és a felhasználói visszajelzések, szemléletbeni és technológiai fejlődés miatt van szükség. Emellett szakmai fórumok, kerekasztal-beszélgetések keretében szeretnénk fejleszteni a rehabilitációs környezettervező szakmérnökök és szakemberek ismereteit a vak és gyengénlátó emberek speciális igényeivel kapcsolatosan. Ezek során érinteni tervezzük a vezetősávok és figyelmeztető jelzések tervezésének, telepítésének és használatának alapelveit, a vakvezető kutyával közlekedő látássérültek speciális igényeit, illetve a gyengénlátó emberek nehézségeit és igényeit a vizuális információszerzés és tájékozódás területén. Emellett természetesen tovább működik az MVGYOSZ beruházók és tervezők számára elérhető akadálymentesítési tanácsadás szolgáltatása, melyet szintén a REKORE tagjai közül kiválasztott rehabilitációs környezettervező szakmérnökkel közösen biztosítunk.

Németh Orsolya

Ennek jegyében először 2017. januárjában tartottak egyeztetést a fogyatékos embereket országos szinten képviselő érdekvédelmi szervezetek részvételével. A szakmai egyeztetés elsődleges célja az érintettek igényeinek, nehézségeinek feltárása és a számukra szükséges segítő szolgáltatások, támogató technológiák, illetve az ezekkel kapcsolatos fejlesztési javaslatok összegyűjtése volt.

A megbeszélés során az érdekvédelmi szervezetek képviselői és a hatóság munkatársai közösen vizsgálták meg az érintettek bevonásával, az eszközök, a szolgáltatások és az ügyintézés akadálymentességével, valamint a szabályozással kapcsolatos területeket.

A szakmai egyeztetésen az MVGYOSZ-t dr. Nagy Sándor elnök képviselte. Részt vett továbbá Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A látássérült emberek képviseletében mindketten felhívták a figyelmet azokra a modern technológiákra, melyek a köztudatban többnyire nincsenek jelen, de melyek nagymértékben elősegítik a vak és gyengénlátó személyek önálló médiafogyasztását. Ilyen eszközök például a beszédtámogatással ellátott set-top boxok és okos televíziókészülékek. Hasonlóképpen az egyenlő hozzáférést elősegítő intézkedés az online ügyintézési felületek mindenki számára hozzáférhető kialakítása, valamint a személyes ügyintézés során, pl. a sorszámkiadó automata használatában és az ügyféltérben való tájékozódásban történő segítségnyújtás. Hangsúlyozták a “semmit rólunk nélkülünk” elv gyakorlati alkalmazásának fontosságát, aminek értelmében fontos lenne vak és gyengénlátó, így az egyenlő hozzáférést biztosító rendszereket és eszközöket jól ismerő informatikusok bevonása a fejlesztési tevékenységekbe.

Néhány évvel korábban készült már egy akadálymentességi felmérés a fogyatékos személyek körében, melynek eredményeit szintén ezen az egyeztetésen ismertették. A folyamatos együttműködés jegyében jelenleg egy újabb felmérés zajlik, melynek keretében egy elektronikus kérdőív kitöltésével bárki megoszthatja a hatósággal a médiahasználat és a hírközlési szolgáltatások igénybevétele során szerzett tapasztalatait, nehézségeit és megoldási javaslatait.

Kérjük, Ön is segítse a hatóság munkáját és érdekvédelmi tevékenységünket a fent említett kérdőív kitöltésével, mely az alábbi linken érhető el:

http://nmhh.hu/cikk/194565/Elektronikus_hirkozlesi_akadalymentesseg__konzultacios_dokumentum

A kitöltés végső határideje 2018. május 23. szerda 17 óra.

Németh Orsolya