Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Mennyiben érvényesül a mozgás szabadsága mint uniós alapjog egy fogyatékossággal élő EU-polgár esetében? Lehet-e a mai Magyarországon akadálymentesen szavazni? Hogyan teszi lehetővé az Európai Unió, hogy a fogyatékossággal élő személy megválaszthassa, kivel, hol és hogyan szeretne élni?

„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)

Előző cikkünkben áttekintettük, mit tesz az Európai Unió az akadálymentesség elősegítéséért. Jelen cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan gyakorolhatjuk fogyatékossággal élőként EU-polgári jogainkat, és a tisztességes életminőséghez és az önálló élethez való jogról is szó esik.

Európai fogyatékossági igazolvány – 8 országban zajlanak a kísérletek

Az Európai Unió egyik alapszabadsága, a mozgás szabadsága és a tartózkodási hely szabad megválasztása elvben minden EU-polgárt egyenlően megillet. Ezzel szemben a gyakorlat az érzékszervi fogyatékossággal élő polgárok esetében korántsem egységes. A tagállami hatóságok vagy érdekvédelmi szervezetek által kibocsátott igazolványok egy másik tagállamban nehezen, vagy épp egyáltalán nem érvényesíthetőek, így az érintettek a másik tagállamban sok kedvezménytől és életminőséget javító szolgáltatástól elesnek. Ilyen kedvezmények és szolgáltatások például az utazási díjkedvezmény, a kerekesszékesek számára a vonatokon használt emelőberendezés ingyenes használata, a hallássérülteknek nyújtható jeltolmács-szolgáltatás vagy a személyi asszisztencia.

Jelenleg is folyik egy kísérleti projekt, amely a kölcsönös elismerés elvén alapulva vizsgálja, hogy egy egységes fogyatékossági igazolvány mennyire segítheti elő, hogy az érintettek egy másik tagállamban is ugyanúgy igénybe vehessék az ottani kedvezményeket és szolgáltatásokat, mint az adott tagállam fogyatékossággal élő állampolgárai. Ennek a projektnek, valamint az egységes európai parkolási igazolvány bevezetésének tapasztalatain alapulva az Európai Bizottság 2023 végéig szeretne egy egységes európai fogyatékossági kártyát kibocsátani, amelyet a tagállamok kölcsönösen elismernek annak érdekében, hogy az EU fogyatékossággal élő állampolgárai ne legyenek többé kizárva alapvető uniós jogaik gyakorlásából.

Állampolgári kötelességek teljesítése – részvétel a demokráciában

Habár a fogyatékosügyi ENSZ-egyezmény egyértelműen leírja, hogy a fogyatékossággal élő állampolgárok is azonos feltételekkel és esélyekkel jogosultak részt venni a választásokon, akár mint választók, akár mint jelöltek, egyes EU-tagállamokban a mai napig sem alkották meg az akadálymentes szavazás alapvető szabályait.

Annak érdekében, hogy a jelenleg ebből a jogból fogyatékossága vagy mentális egészsége okán kizárt 800.000 EU-polgár is egyenlő esélyekkel vehessen részt legalább az uniós választásokon, az Európai Bizottság felméri a főbb akadályozó tényezőket, és részint a felmérés, részint pedig a 2019-es EP-választásokról szóló jelentés eredményeire figyelemmel – javaslatot nyújt a tagállamoknak egy átláthatóbb, egységesebb választási eljárási keretrendszer megalkotására. Azért ad csak javaslatot, mert a választások lebonyolítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, és az Európai Uniónak nincs joga kötelező jelleggel szabályt alkotni e körben.

A Bizottság ezenkívül:

– együttműködik a tagállamokkal az európai választási együttműködési hálózat keretében a teljes körű választási részvétel és az európai választásoknak az alulreprezentált polgárok, köztük a fogyatékossággal élő polgárok (mind szavazóként, mind jelöltként) számára biztosított akadálymentességének támogatása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon gyakorolhassák politikai jogaikat,

– 2022-ben a demokráciára vonatkozó cselekvési tervben bejelentett, választásokról szóló magas szintű rendezvény keretében megvitatja az inkluzív demokráciával kapcsolatos gyakorlatokat azzal a céllal, hogy a jelöltlisták tükrözzék társadalmaink sokszínűségét,

– 2023-ban ennek alapján és az európai választási együttműködési hálózat keretében a tagállamokkal szoros együttműködésben útmutatót készít a fogyatékossággal élő polgárok választási folyamatban való részvételére vonatkozó helyes választási gyakorlatról,

– az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben előirányzott, az elektronikus szavazásról szóló gyűjteményben foglalkozik a fogyatékossággal élő polgárok igényeivel,

– támogatja az inkluzív demokratikus részvételt, többek között a fogyatékossággal élő személyek esetében is, az új „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program révén.

Önálló élet, választás a lakhatás tekintetében

Az önálló életvitel, a minőségi szociális és foglalkoztatási szolgáltatások, az akadálymentes és befogadó lakhatás, az egész életen át tartó tanulásban való részvétel, a megfelelő szociális védelem és a megerősített szociális gazdaság elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden fogyatékossággal élő személy tisztességes életet élhessen.

Az Európai Unióban több mint hárommillió fogyatékossággal élő gyermek és felnőtt lakik speciális otthonokban. A fogyatékossággal élő EU-polgárok 50%-a áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, míg a nem fogyatékossággal élőknek csupán 25%-a van munka nélkül. A fogyatékossággal élő EU-polgárok 37,6%-a számít inaktívnak, míg a nem fogyatékossággal élők esetében ez az arány csak 17,6%. Ebből következően a fogyatékossággal élő EU-polgárok 28%-át fenyegeti szegénység, míg ez az arány a nem fogyatékossággal élő polgárok esetében 18%.

Az Európai Unió célja, hogy ahogy mindenki, úgy a fogyatékossággal élők is megválaszthassák, hol, kivel, milyen körülmények között kívánnak lakni, élni. Sajnos ma a családok elégtelen támogatási rendszere, a személyi segítségnyújtás hiánya és a nem megfelelő közösségi alapú szolgáltatások okán rengeteg fogyatékossággal élő gyermek és felnőtt kényszerül speciális lakóotthonokban élni. Részint mivel a hosszú távú bentlakási szolgáltatást nyújtó intézmények finanszírozási forrásai jelentős részben lecsökkentek, részben pedig, mivel a Covid-19 vírus a legyengült immunrendszerű bentlakókra különösen nagy kockázatot jelent, az intézményekben élő emberek és a velük dolgozó szakemberek új kihívásokkal szembesültek a meglévőek mellett. Az ágazatban előforduló szolgáltatások minőségében jelentős különbség tapasztalható, akár egy-egy régión belül is.

A felgyorsult digitális átalakulás és a zöld átmenet is kínál lehetőségeket a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazított, helyszíni és távoli hozzáférésű szolgáltatások kialakítása terén, az információs és kommunikációs technológia (IKT), a mesterséges intelligencia és a robotika alkalmazásával. E technológiák hatékony alkalmazásához fel kell számolni a fogyatékossággal élő személyek előtt álló akadálymentességi gátakat, és be kell fektetni digitális készségeikbe.

Mit tesz ezért az EU?

Az Európai Bizottság 2023-ig iránymutatást fog adni, amelyben javaslatot tesz a tagállamoknak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és a közösségbe való beilleszkedésének javítására vonatkozóan annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy hozzáférhető, támogatott lakhatásban éljenek a közösségben, vagy továbbra is otthon lakhassanak (ideértve a személyes segítségnyújtási rendszereket is).

A szociális szolgáltatások jelenlegi, önkéntes európai minőségi keretrendszerére alapozva a Európai Bizottság 2024-ig előterjeszti a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott kiváló szociális szolgáltatások keretrendszerét, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szolgáltatásokat, és növelje a munkahelyek vonzerejét ezen a területen, többek között a szolgáltatók továbbképzése és átképzése révén.

A Bizottság az alábbiakra kéri fel a tagállamokat:

– az intézményi kitagolásra irányuló bevált gyakorlatok végrehajtása a mentális egészség területén és valamennyi fogyatékossággal élő személy tekintetében, beleértve a gyermekeket, az intézményi ellátásról a közösségi támogatást nyújtó szolgáltatásokra való áttérés megerősítése érdekében,

– az akadálymentes és a fogyatékossággal élő személyek – köztük az idős emberek – számára biztosított szociális lakhatás finanszírozásának előmozdítása és biztosítása, többek között a fogyatékossággal élő idősek számára, valamint a fogyatékossággal élő hajléktalanok előtt álló kihívások kezelése érdekében.

 

A következő rész tartalmából…

Áttekintjük, mit tesz az Európai Unió azért, hogy a fogyatékossággal élő személyek munkához jussanak, és hogy megtartsák meglévő munkájukat, és szó esik arról is, mi az az ésszerű alkalmazkodás, és mennyiben valósul ez meg a nyílt munkaerőpiaci és a védett munkahelyen. Maradjanak velünk!

Velegi Dorottya

jogi munkatárs

Ezen a napon nyitotta meg hivatalosan Szem(l)életmód Elemi Rehabilitációs Központjának új, zuglói telephelyét a Budakörnyéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete (BULÁKE). Az Ilka utca 35. sz. alatt található önkormányzati ingatlanban kialakított szolgáltató hely megnyitóján Karácsony Gergely, a XIV. kerület polgármestere és dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke mondott köszöntő beszédet.

Ugyancsak december 3-án rendezték meg immár ötödik alkalommal a Nemzeti Színházban a “Jobb velünk a világ” díjátadó gálát, melyen az MVGYOSZ elnöke, három látássérült munkatársa és két kísérőjük vett részt. Az esemény kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékos emberek rendkívüli értékeire, a társadalmi integráció fontosságára és arra, hogy közös feladatunk számukra ehhez minél több lehetőséget teremteni. Ezen az eseményen került sor a Fogyatékosság-barát munkahely díjak arany fokozatainak, valamint az idén először kiosztott Példakép és Munka-Társ díjak átadására. Ugyancsak itt adták át a Kézenfogva nevelőszülői díjat három olyan nevelőszülőnek, akik súlyosan vagy halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelnek. A gálaműsorban fellépett többek között Agárdi Szilvia látássérült énekesnő és a Never Give Up Gospel Kórus, melynek szintén több látássérült tagja van.

Az MVGYOSZ képviseletében dr. Nagy Sándor és jelen sorok írója vett részt december 4-én az Összhang Alapítvány által a Vakok Általános Iskolájának Nádor termében megrendezett beszélgetésen. A programon az Amerikai Nagykövetség ösztöndíj programja keretében három hetet az Usában töltő, látás- és mozgássérült személyekből, valamint az akadálymentesítéssel foglalkozó szakemberekből és személyi segítőkből álló csapat négy tagja számolt be a program keretében megismert jó gyakorlatokról és az Amerikai Egyesült Államokban a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan fennálló korszerű szemléletről és joggyakorlatról. A nyolc fős csoport tagja volt két látássérült személy is: dr. Bölkény Ágota jogász és Nemes-Nagy Tünde, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke. A beszélgetés keretében a szövetség képviselői elsősorban az USA-beli fogyatékosügyi szabályozással és a foglalkoztatással kapcsolatosan tettek fel kérdéseket. Emellett a résztvevők beszámoltak a fogyatékos emberek oktatásának, lakhatásának, szabadidős és kulturális lehetőségeinek akadálymentességéről és személyes benyomásaikról. Többen közülük olyan ötleteket, tapasztalatokat is hoztak haza, amiket itthon is megvalósíthatónak látnak.

November 29-én szintén jelen sorok írója vett részt a LÁRESZ Egyesület könyvbemutatóján és közgyűlésén a Premier Kult Caféban. Az egyesület 2018-ban magyar nyelvre fordítva elektronikus könyvként adta ki Joseph Cutter A vak gyermekek önálló mozgása és közlekedése – A támogató modell c. munkáját a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit KFT. (FSZK) pályázati támogatásával. A könyv egy a gyógypedagógiai és az érdekképviseleti szakma számára egyaránt rendkívül érdekes és újszerű szemléletben mutatja be a szerző által kidolgozott, a vak csecsemők és kisgyermekek tájékozódási és közlekedési képességeit fejlesztő saját módszertanát. A kötet egyik fordítója dr. Gombás Judit vak nyelvtanár, fordító és egyetemi oktató volt. A könyvbemutatót követő közgyűlésen az egyesület tevékenységeiről és aktuális projektjeiről szóló beszámolókon túl számos olyan ötlet és gyakorlati kérdés merült fel, melynek keretében szorosabbra fűzhető az együttműködés a LÁRESZ és a szövetség között. Ilyen témakörök voltak többek között az akadálymentesítés, ezen belül a hangjelzést adó jelzőlámpák telepítésével kapcsolatos lobbimunka, valamint az okostelefonok és egyéb modern informatikai eszközök “vakos” használatának oktatásával kapcsolatos kérdések. A LÁRESZ és az MVGYOSZ képviselői hamarosan személyes egyeztetés keretében tárgyalnak az együttműködés konkrét lehetőségeiről.

Németh Orsolya

Országos rendezvénysorozatot indított útjára 2020. január 17-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapesten, a Várkert Bazárban. A konferencia háziasszonya Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője, házigazdája pedig Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára volt.

„Miért? – tette fel a kérdést nyitóbeszédében Fülöp Attila, majd így folytatta: a folyamatosan erősödő magyar gazdaságnak, valamint a közös társadalmi felelősségvállalásnak köszönhetően egyre nagyobb erőket mozgósíthatunk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítésére. Olyan nemzetgazdasági érdek ez, amelynél a legnagyobb gazdasági vállalatok, a hazai kisvállalkozások és az állam érdekei összeérnek”.

Egy frissen elvégzett hazai kutatás azt bizonyítja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók nem csupán a munkahelyi közösségre vannak pozitív hatással, hanem gazdaságilag is értéket jelentenek, hiszen az ebben a formában dolgozók között alacsonyabb a fluktuáció, rendkívül megbízhatóak és kiemelkedő a monotonitástűrő készségük.

Nemcsak a közel tízezer munkavállalót foglalkoztató állami tulajdonú KÉZMŰ-ERFO-FŐKEFE és SZEFO cégek a bizonyítékai annak, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók gazdasági hozzáadott értéke kiemelkedő, hanem a versenyszférában ezen a területen tapasztalatot szerzett vállalatok is így látják. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több mint 300 cég gyártat termékeket az állami cégekkel, köztük magas szinten jegyzett nemzetközi márkák.

 

Bár az elmúlt években komoly fejlődést sikerült elérni ebben a foglalkoztatási formában, hiszen a foglalkoztatottak aránya csaknem megduplázódott néhány év alatt, becslések szerint még csaknem 150 ezren vannak olyanok, akik megfelelő segítséggel munkába állíthatóak.

2020-ban a kormány szeretné még szorosabbra fűzni a szociális területen is a piaci és az állami szektor felelősségvállalását, becsatornázva ebbe a folyamatba a terület kiemelkedő nemzetközi szaktekintélyeit. Ennek első alkalma volt a Várkert Bazárban megrendezett ÉrtékPlacc nemzetközi konferencia.

Az ÉrtékPlacc azonban nem csupán egy konferencia, hanem egy közös virtuális és fizikai tér is, amellyel az egész országot bejárják majd, hogy egy olyan hely jöjjön létre, ahol érintett és munkáltató egymásra találhat, ahol bárki – mint egy piacon – megnézheti, megtapinthatja vagy kipróbálhatja azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyet csúcsminőségben állítanak elő, illetve nyújtanak a megváltozott képességű emberek.

 

Mennyit ér az értékteremtés? Elsőként ezt a kérdést elemezték a konferencia előadói. Jonathan Kaufman (USA), Pulitzer-díjas újságíró, egyetemi professzor írásaiban népszerűsíti a megváltozott munkaképességű (mmk) munkavállalók foglalkoztatását. Meggyőződése, hogy értéket állítanak elő. Ez pedig mind a társadalomra nézve, mind pedig a gazdaságra nézve előnyös.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára előadásában azt emelte ki, hogy az mmk dolgozók által gyártott kiváló minőségű termékek a nemzetközi piacon is értékesíthetők. Németországból a Rissmann GmbH ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy eredményesen együttműködnek magyarországi védett szervezetekkel csomagolóanyag termékek gyártásában, a Nanushka operatív igazgatója pedig arra volt büszke, hogy a cégük divattermékeit nemzetközileg híres sztárok viselik.

Foglalkoztatni vagy jótékonykodni olcsóbb? A második körben erre a kérdésre adtak választ az előadók. Az Audi Hungária Zrt. képviselője egy jó gyakorlatot mutatott be, amelynek lényege, hogy folyamatosan figyelik a munkavállalók egészségi állapotát. Ha kisebb mértékű egészségkárosodást észlelnek, akkor új munkakörbe helyezik a dolgozót annak érdekében, hogy a további állapotromlást megelőzzék. Az E. ON Hungária Zrt. és a Robert Bosch Kft előadói azt hangsúlyozták, hogy hisznek a mmk munkavállaló értékteremtő munkájában, ezért szívesen alkalmazzák őket.

 

A konferencia harmadik fő témája az volt, hogy vajon gazdaságos-e a felelősségvállalás? Először Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fejtette ki álláspontját, miszerint az állami, nagy közszolgáltató cégeknek is fontos feladatuk az mmk dolgozók foglalkoztatása. Ezt követően Csizi Péter, a KÉZMŰ-ERFO-FŐKEFE ügyvezető igazgatója mutatta be röviden a cégcsoportulást. Közel kilencezer mmk munkavállaló dolgozik náluk, akik magas színvonalú munkát végeznek. Termékeik közül sokat külföldön is értékesítenek, egyebek mellett ők a Rissmann GmbH beszállítói is. A Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona előadásában nem a foglalkoztatást, hanem a munkahely megközelítésének fontosságát emelte ki. A cég arra törekszik, hogy minél több akadálymentes busz álljon az utasok rendelkezésére.

Hosszútávú befektetés? – a konferencia zárásaként ezt a témakört járták körül előadásaikban az előadók. Az OTP Jelzálogbank Zrt. vezérigazgatója, Becsei András szintén az akadálymentesítés fontosságát hangsúlyozta, a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója, Bánhegyi Zsófia pedig beszámolt a spanyol ONCE szervezettel kialakult együttműködésről, melynek eredményeként kidolgozták az mmk munkavállalók foglalkoztatását.

Az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója, Dominique Ducoux felszólalását érintettként állította össze, hiszen – mint kifejtette – a családjában is él mmk személy. Két fő szempontot emelt ki az mmk emberek foglalkoztatását illetően: egyrészt értékteremtő munkát végeznek, másrészt pedig alkalmazásuk esetén nem kell a cégnek megfizetnie a rehabilitációs hozzájárulási adót.

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen a résztvevők a következő kérdésekre keresték a választ: Miért hiszek benne? Miért más ugyanolyannak lenni?

 

Nagy Sándor

Az MVGYOSZ 2022. július 15-én hirdette meg legújabb fejtörőjét, a hathetes Távszem-kvízjátékot, abból az alkalomból, hogy három éve indult el a hiánypótló szolgáltatás tesztidőszaka. Nézzük át együtt a kérdéseket és a helyes válaszokat, mutatjuk azt is, hogy ki nyerte az iPhone SE 2022 készüléket, az Apple AirPods2 vezeték nélküli fülhallgatót és a vásárlási utalványt.

A három éve töretlen sikerrel működő szolgáltatás felhasználói számára indított kvízjátékban a Távszem szolgáltatás működésével, történetével kapcsolatos kérdésekre vártuk a játékos kedvű felhasználók válaszait hat héten keresztül.

Mivel ezen a kvízen értékes nyereményekért küzdöttek a játékosok, nemcsak egyszerű vagy összetett, de beugratós kérdések is szerepet kaptak a játékban.

Lássuk a kérdéseket és a helyes válaszokat!

1. Pontosan mettől meddig tartott az a pályázati időszak, amely keretében a Távszem szolgáltatás elindult?
A válasz: 2018. január 1. és 2020. január 1., de azt is elfogadtuk, ha valaki 2019. december 31-ét írta zárásként.

2. Ki volt az MVGYOSZ konzorciumi partnere a Távszem projekt keretében?
A helyes válasz: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ).

3. Mikor volt (év, hónap, nap) az a hivatalos rendezvény a szövetségben, amely keretében a Távszem szolgáltatás indulását bejelentettük?
A helyes válasz: 2019. július 16. volt, ezen a napon sajtótájékoztatón jelentette be az MVGYOSZ a Távszem szolgáltatás nyilvános tesztidőszakának elindulását. Sokan a 2018. január 4-ét küldték be, sajnos ezt nem tudtuk elfogadni, mert ezen a napon még nem jelentettük be a Távszem szolgáltatás indulását, ezen a dátumon a Távszem projekt nyitóeseménye volt az MVGYOSZ székházában.

4. Kérjük, soroljanak fel négy keresztnevet a jelenleg is Távszem-operátorként dolgozó munkatársak közül!
Válaszként négy keresztnevet kellett írni a következők közül: Andi, Andrea, Dávid, Eszter, Kinga, Marianna, Timi, Veronika, Zoli.

5. Hány darab készüléket osztottunk ki a tagság részére a projekt keretében, és milyen típusúak voltak ezek?
A helyes válasz: az MVGYOSZ 800 iPhone 7-es készüléket osztott ki a projektben.

6. Milyen eszközt osztott még ki az MVGYOSZ a 800 darab iPhone mellé tesztelés céljából?
Válasz: 100 db csontrezonanciás vezeték nélküli fejhallgató került kiosztásra.

A játékban feltett kérdések mindegyikére 3 fő válaszolt helyesen. A megfelelő választ adó három Távszem-felhasználó között az MVGYOSZ sorsolással döntötte el, hogy ki milyen terméket nyer.

A 2022. augusztus 26-án megtartott sorsolás eredménye a következő:

Az iPhone SE 2022 készüléket Hegedűs István nyerte meg.

Az Apple AirPods2 vezeték nélküli fülhallgató új tulajdonosa Császár Angelika lett.

Az MVGYOSZ segédeszközboltjában levásárolható 10.000 Ft értékű vásárlási utalványt dr. Arnóth Csaba nyerte.

A nyereményátvétellel kapcsolatban telefonon vagy e-mailben egyeztetnek az MVGYOSZ ügyfélszolgálati munkatársai a szerencsés játékosokkal.

Mindenkinek köszönjük a részvételt, a győzteseknek szeretettel gratulálunk!

Kérjük, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is használják a Távszem-szolgáltatást, s ajánlják olyan látássérült személyeknek, akihez még nem jutott el a távoli segítségnyújtás hiánypótló online lehetősége.

dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető

Újabb adománygyűjtő termékkel gazdagodott az MVGYOSZ segédeszközboltjának webáruháza. A vakvezetőkutyás bögre nemcsak dísz- vagy emléktárgyként funkcionál, a reggeli kávézás vagy teázás mindennapi kelléke lehet. Megvásárlásával a szövetség vakvezetőkutya-kiképzését támogatják a vásárlók.

Az elmúlt hónapokban számos olyan termék jelent meg a segédeszközbolt valós és virtuális polcain, amelyek megvásárlásával mindenki kicsit hozzájárulhat egy-egy négylábú segítőtárs kiképzéséhez. Bevásárlótáska, kulcstartó, szemüvegtörlő, vakvezetőkutyás naptár, baseball sapka, ülő vagy álló plüss vakvezetőkutya – sokan bizony már mindegyik terméket megvásárolták.

A vakvezetőkutyák világnapjához közeledve (április utolsó szerdája) az MVGYOSZ új adománygyűjtő terméket készíttetett. A fehér színű kerámia bögre egyik oldalán a szövetség csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Központjának logója, másik oldalán egy fekete labrador vakvezetőkutya látható.

A reggeli ébredést inspiráló termék közel négy deciliter folyadékot képes befogadni, így a hosszúkávé-drukkerek és a teázás megszállottjai is örömüket lelhetik benne.

A vakvezetőkutyás bögre 6250 Ft-ba kerül, tagi kedvezményes ára 5000 Ft.

A bögrét és az említett adománygyűjtő termékeket ezen a linken tudja megvásárolni: https://bolt.mvgyosz.hu/termekkategoria/adomanygyujto-termekek/

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

Október első hétvégéjén a budapesti látássérült érdeklődők is megismerkedhettek a Bakonyi Csillagászati Egyesület Tapintható univerzum című kiállításával. Ivanics Rieger Klaudiával, az egyesület alapító tagjával az MVGYOSZ Thököly úti telephelyén, az interaktív tárlat fővárosi helyszínén beszélgettem.

Hegedűs Katalin: Honnan jött a Tapintható univerzum program ötlete?

Ivanics Rieger Klaudia: A Bakonyi Csillagászati Egyesület 2018-ban alakult meg hivatalosan, addig baráti körként szerveztük a nem hagyományos csillagászati bemutatókat. Egyszer egy internetes fórumon egy édesapa azt a kérdést tette fel, hogy vajon, hogyan tudná látássérült gyermekét megismertetni a csillagászattal, hiszen a távcsöves bemutatók számára nem nyújthatnak élményt. Ez a kérdésfelvetés megerősített bennünket abban, hogy továbbgondoljuk tevékenységünket, hiszen magunk is azt vallottuk, hogy a csillagászat nem merül ki abban, hogy belenézünk egy távcsőbe. Mivel az egyesület által szervezett meteorit-bemutatókon már használtunk 3D nyomtatású maketteket, adta magát az ötlet, hogy csillagászati modelleket, égitesteket is elkészítsünk tapintható formában. Mára majdnem 100 tapintható égitest ismerhető meg, 77 állomáson a tematikus kiállítás keretében. A makettek tapintásán túl az audioguide-os rendszerrel rengeteg információt érhetnek el a látogatók a belső bolygókról, gázóriásokról, üstökösökről, aszteroidákról, egészen a Plútón túli égitestekig.
Külföldi példák ugyan vannak hasonló programra, de Magyarországon egyedül a Bakonyi Csillagászati Egyesület rendelkezik a Naprendszer bemutatására szolgáló interaktív és tapintható utazótárlattal.

 

H. K.: Budapest volt a harmadik helyszíne a programnak. Milyen visszajelzések érkeznek egy-egy tárlatvezetés után?

I. R. K.: A látó és látássérült emberek egyaránt élvezik a programot, rengeteg kérdést kapunk, sok égitestre, jelenségre rácsodálkoznak a résztvevők. A tapintható makettek kontrasztos festése miatt a gyengénlátó kiállítás-résztvevők is sok tapasztalattal gazdagodhatnak. Az audioguide-on keresztül makettenként körülbelül egyperces szöveg érhető el, de sokan élnek a személyes vezetés lehetőségével is, ilyen alkalmakon minimum négyen-öten itt vagyunk az egyesülettől. Az eddigi események azt mutatják, hogy a látogatók abszolút kedvence az óriási, 150X70 cm-es tapintható világtérkép, valamint minden olyan csillagászati objektum, amely különleges felszínével, struktúrájával emlékezetes élményt és személyes tapasztalatot nyújt számukra.

H. K.: Az egyik állomás, a Mistery box előtt mindig sokan állnak. Mit kell tudni erről a varázsdobozról?

I. R. K.: Céljaink között a szemléletformálásnak kiemelt szerepe van, szeretnénk, ha az éplátású résztvevők is megtapasztalhatnák, hogy a látássérült érdeklődők milyen módon szereznek információkat az általuk nem látott tárgyakról, objektumokról. Mistery box nevű fejlesztésünk, egy fekete doboz, amelybe az egyesület egyik animátora elhelyez egy tapintható égitestet. Az éplátású látogatóknak a fekete dobozban elhelyezett égitestet tapintás útján kell felismerniük azt követően, hogy előtte négy égitest fotóját pár percig nézik. Igen, ez is nagyon népszerű pontja a kiállításunknak.

H. K.: Alig egy év alatt állt össze a tárlat anyaga. Van az egyesületben csillagász végzettséggel rendelkező tag?

I. R. K.: Tagjaink amatőr csillagászok, végzettségük szerint vannak köztünk pedagógusok, mérnökök, informatikusok és még sok egyéb foglalkozású személy is. Egy-egy új projekthez – saját mindennapi munkája mellett – mindenki hozzáadja a saját kompetenciáit, tehetségét, érdeklődését. Van, aki modelleket készít, más kollégánk 3D nyomtatással foglalkozik, vagy honlapot szerkesztett az egyesületnek, jómagam például kézzel festettem meg a maketteket. Partnereink felajánlásának köszönhetően időről időre újabb 3D-nyomtatott testekkel, valamint szállításra használható méretre készített dobozokkal gazdagodunk. A Tapintható univerzum programon kívül meteorit-bemutatókat is tartunk, valamint a Mars-kutatás rejtelmeibe LEGO-ból készült robot Mars-járókkal vezetjük be az érdeklődőket.

H. K.: Viszonylag fiatal civil szervezetről beszélgetünk. Mi az az eredmény, amire mindannyian büszkék az eltelt évek alatt?

I. R. K.: Két évvel ezelőtt, 2019-ben megnyertük a NIOK Civil Díját a Legígéretesebb új szervezet kategóriában, ami azért is nagy dolog, mert a Civil Díj 2016-os megalapítása óta egyetlen csillagász egyesület sem jutott még döntőbe, nemhogy elnyerte volna ezt a megtisztelő elismerést. Dédelgetet álmunk, hogy a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületével közösen indulunk újra a díjért, ezúttal már a Legjobb együttműködés kategóriában.

H. K.: Hol lesz a Tapintható univerzum kiállítás következő állomása?

I. R. K.: Két hét múlva, október 16-án, szombaton, Szombathelyen lehet majd minket megtalálni a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületével együttműködésben szervezett eseményen.

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs