Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Ennek megvalósításában partnerünk a Bodor Tibor Kulturális Egyesület, mely a hangoskönyvek elkészítéséhez felolvasókat toboroz, a Braille-könyvek nyomtatásához pedig az írókat és könyvkiadókat segít fogékonnyá tenni a vak és gyengénlátó emberek igényei iránt. A kampány eredményeként több mint száz leendő felolvasó került kiválasztásra, akik már hozzá is láttak az általuk választott könyvek “életre keltéséhez”, Braille-írásos kinyomtatás céljára pedig szintén több tucat könyvkiadó és szerző ajánlotta fel műveit. A szerzői jogi törvények értelmében a Braille-írással megjelenő művek után nem kell jogdíjat fizetni, mivel azok kifejezetten a vak olvasók számára hozzáférhetők, akik a kultúra-fogyasztás szempontjából meglehetősen hátrányos helyzetben vannak.

A Magvető Kiadó még egy lépéssel tovább menve olyan javaslattal állt elő, mely a jövőben még inkább megkönnyítheti a hangos- és Braille-könyvek előállítását. A kiadó képviselőjével a héten lefolytatott egyeztetésen elhangzott, hogy a kiadó ezen túl úgy fog leszerződni az írókkal, hogy az újonnan megjelenő könyveket rögtön átadják a Szövetségnek felolvasás és Braille-nyomtatás céljából. Bízunk benne, hogy ez az együttműködés hamarosan a gyakorlatban is elindul!

 

—

 

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) még az év elején kereste meg Szövetségünket az idős és fogyatékos emberekkel foglalkozó több társszervezettel együtt. 2018. január 18-ára az Egyenlő Biztonság című projekt keretében létrejövő munkacsoport első ülésére kaptunk meghívást.

A KTI egy nagy EU-s projektet valósít meg a magyarországi közlekedésbiztonsági kultúra fejlesztése érdekében, melynek keretében nem az infrastruktúra fejlesztésére koncentrálnak, hanem a biztonságos közlekedésre való “nevelésre”, vagyis az oktatásra, információátadásra. Különleges figyelmet fordítanak a közlekedési szempontból fokozottan védtelen csoportokra, ide tartoznak az idősek, a gyerekek, a fogyatékos személyek és a szociálisan hátrányos helyzetű közlekedők is. Az ülést ezen célcsoportok igényeinek felmérése érdekében hívták össze, mely jól kiegészítette a témakörben korábban elkészített szakértői interjúikat. A résztvevők tartós együttműködést határoztak el, melynek keretében elsősorban a közlekedésbiztonsági információk eljuttatását tűzték ki célul mind az érintettek, mind a többi közlekedő felé.

Ezt a találkozót február 27-én egy személyes egyeztetés követte a KTI egyik munkatársával, melynek célja az MVGYOSZ-szel való konkrét együttműködési területek megtalálása volt. A Szövetség a jövőben bekapcsolódhat a KTI közlekedéssel kapcsolatos szemléletformáló programjaiba elsősorban a fehérbotos és a vakvezető kutyás közlekedés bemutatásával, illetve megkezdődött az ötletelés azzal kapcsolatban is, hogy a KTI milyen információkkal, programokkal vagy eszközökkel segítheti a látássérültek minél biztonságosabb közlekedését.

 

Németh Orsolya

Javaslatot kértek a Szövetségtől azzal kapcsolatban, hogy mely írásmódok, információ- és adathordozók, illetve speciális eszközök férhetnek bele az ingyenesen postázható iratok és termékek körébe. Az elnök a témában személyes egyeztetést javasolt, melyre hamarosan sor kerül. A Szövetség azt az álláspontot képviseli, hogy a hangoskönyvek és a pontírásos küldemények mellett vonatkozzon az ingyenesség a speciális segédeszközökre, így például a Braille-írás eszközeire, a beszélő eszközökre, a fehérbotokra és nagyítókra, valamint a speciális szoftvereket és hangostérképeket tartalmazó adathordozókra is, továbbá hogy ebbe a körbe tartozzanak az integráltan tanuló diákokat segítő tapintható ábrák, térképek és a gyengénlátók nagyított nyomtatású levelei, könyvei is.

 

—

 

A Centenáriumi Év tiszteletére megújul az MVGYOSZ arculata. Ennek legfontosabb, a külső érdeklődők által is legjobban észlelhető eleme a Szövetség jelenlegi, korszerűtlen honlapjának megújítása lesz, melynek tervezését kezdték meg a szervezet munkatársai az FPS Digitális ügynökség szakértőinek támogatásával. Az új honlap nem csak megfelelni hivatott a XXI. század webdesign, tartalmi és hozzáférhetőségi követelményeinek, hanem számos új szolgáltatással is segíti majd a vak és gyengénlátó emberek információhoz jutását és az MVGYOSZ szolgáltatásainak igénybevételét.

Az új honlap egyik legnagyobb innovációja lesz az online hangoskönyvtár, melynek segítségével postázás vagy személyes kölcsönzés nélkül lesz hozzáférhető a Bodor Tibor Hangoskönyvtár több mint 4000 kötetes állománya az olvasni szerető látássérültek számára. A jövőbeni tervek között szerepel még a segédeszközbolt webshopjának kialakítása és a tagegyesületeket támogató online ügyintézési rendszer bevezetése is. Az új honlapon hírfolyamban tájékoztatunk majd a vak és gyengénlátó embereket érintő szakmai, jogi és technikai újdonságokról és nemzetközi hírekről, a későbbiekben pedig számos szolgáltatásunk is online elérhető lesz, így például a vakvezető kutya igénylést vagy az újság előfizetést is meg kívánjuk könnyíteni egy elektronikus felület kialakításával. Az MVGYOSZ tagegyesületeinek tagsága minden tartalomhoz és kifejezetten részükre kialakított felülethez egyetlen regisztráció után, saját felhasználónév és jelszó megadásával férhet majd hozzá.

Az új honlap bemutatását és az online hangoskönyvtár megnyitását 2018. szeptemberére tervezzük.

 

—

 

Az MVGYOSZ elnöke rendszeresen kap meghívást a fogyatékosügyi szakma jelentős eseményeire, konferenciákra, ünnepségekre. Az elmúlt héten több ilyen rangos rendezvényen képviselte Dr. Nagy Sándor munkatársaival együtt az MVGYOSZ-t.

Február 16-án vette kezdetét az a hat alkalomból álló országos konferencia sorozat, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény elfogadásának huszadik évfordulója tiszteletére szervez. A nyitórendezvényre a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor. A konferencián elhangzott előadásokban együtt idézték fel a múlt nehézségeit és vívmányait, valamint a jelen kor eredményeit és kihívásait az állami és a civil szféra fogyatékosügy terén munkálkodó ép és fogyatékossággal élő képviselői, akik az elmúlt húsz évben is aktívan jelen voltak a területen. Köszöntőt mondott, illetve előadást tartott többek között  Dr. Kósa Ádám siket EP képviselő, Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Földesi Erzsébet, az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) társelnöke, dr. Könczei György, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar intézetvezetője, a Magyar Fogyatékosságtudományi Intézet alapítója, dr. Hegedűs Lajos, az OFT elnöke, a MEOSZ leköszönt elnöke, dr. Kálmán Zsófia gyermekgyógyász főorvos, a Bliss Alapítvány megálmodója és az augmentatív és alternatív kommunikáció egyik hazai meghonosítója, dr. Tausz Katalin, az UNICEF gyermekjogi igazgatója.

Ugyancsak idén februárban ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB), illetve idén február 22-én ünnepeltük először a magyar parasport napját. Ebből az alkalomból az MPB és a Minisztérium a Visegrádi Négyek parasportért felelős szervezeteinek részvételével szervezett nemzetközi konferenciát, ünnepi MPB közgyűlést és fogadást, melyet a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság leköszönt és jelenlegi elnöke is megtisztelt jelenlétével. A szakmai konferencia résztvevői megismerhették a Visegrádi Országok parasportjának múltját és jelenét, a sajátos helyi lehetőségeket és kihívásokat és felcsillantak az esetleges későbbi együttműködések lehetőségei is. A konferencia témája volt ezen kívül a sportegészségügy, a technológiai fejlődés és a Digitális Jólét program a fogyatékos emberek sportja szemszögéből, illetve kiemelten foglalkoztak a résztvevők a parasport utánpótlás nevelésének kérdéskörével is. A jubileumi ünnepségen 15 ország paralimpiai bizottságának elnökei voltak jelen, az ünnepi műsor keretében kitüntetések átadására is sor került.

 

Németh Orsolya

Az akadálymentes fizikai és infókommunikációs környezet kialakítása kapcsán egyre több megkeresést kapunk közlekedési vállalatoktól és tervező cégektől, közszolgáltatást nyújtó intézményektől és szervezetektől. Jól jelzi ez a tendencia, hogy az MVGYOSZ a látássérült emberek számára történő akadálymentesítés, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése terén egyre inkább elismert és megkerülhetetlen szakmai és érdekképviseleti szervezetté válik.

 

—

 

A Sberbank Magyarország Zrt. marketing menedzsere személyes egyeztetés keretében tájékozódott a látássérült személyek banki szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeiről. A Sberbank vásárolta fel az egykori Wolksbankot, amely Magyarországon elsők között biztosított beszélő bankautomatákat és kínált speciális kedvezményes szolgáltatáscsomagot látássérült ügyfelei számára.

 

A Magyar Nemzeti Bank fogyatékos ügyfelek kiszolgálására vonatkozó ajánlásának mentén adtunk tájékoztatást a vak és gyengénlátó emberek speciális igényeiről és a látássérültek banki ügyintézése során gyakran felmerülő nehézségekről, konkretizálva az ajánlásban általános érvénnyel lefektetetteket. Felhívtuk a bank munkatársának figyelmét többek között a beszélő bankautomaták folyamatos használhatóságának biztosítására, a frissítések során a beszédfunkció ellenőrzésének szükségességére, valamint arra, hogy a látássérült ügyfelek szívesebben használják a bankfiókok előterében vagy más biztonságos helyen elhelyezett ATM-eket, így a beszélő automaták kihelyezésekor ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni a prioritási sorrend kialakításánál. Jeleztük továbbá, hogy az ATM-eket még akkor sem feltétlenül érzik biztonságosnak a látássérült felhasználók, ha azok el vannak látva beszédfunkcióval, ezért igényeljük annak lehetőségét is, hogy a vak és gyengénlátó ügyfelek a bankfiókok pénztárából is ingyenesen vehessenek fel készpénzt akár havi több alkalommal. A megbeszélés során érintettük még az internetes bankolás, a szerződések megismerése, az aláírás és egy esetleges látássérült ügyfeleknek szóló speciális ajánlat lehetőségét is.

 

A Sberbank országos szinten 27 bankfiókkal rendelkezik és emellett olyan mobil bankár hálózatot működtet, melynek révén a banki szolgáltatások házhoz mennek, ami nagy segítség lehet a kis településeken élő vagy nehezen közlekedő látássérült személyek számára is, ez a szolgáltatás jó alapot jelent a pénzintézettel való jövőbeni együttműködésre.

 

—

 

A Sunrise projekt, mely kísérleti jelleggel Zuglóban, azon belül is kiemelten Törökőr településrészen valósul meg, a közösségi tervezés meghonosítását tűzte ki céljául. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alulról jövő kezdeményezéseket, lakossági ötleteket, javaslatokat gyűjtenek és valósítanak meg annak érdekében, hogy közvetlen környezetünk minél élhetőbb legyen. Elsősorban olyan fejlesztéseket terveznek megvalósítani a projekt három éves időtartama alatt, melyek relatíve kevés anyagi forrás befektetésével adnak érzékelhető eredményt.

 

A BKK-val partnerségben azzal az ötlettel keresték meg az MVGYOSZ-t és a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületét (VGYKE), hogy a látássérült emberek közlekedésben való fokozott jelenlétére és a megfelelő segítségnyújtásra hívják fel a figyelmet a közösségi közlekedési megállókban kihelyezendő információs táblákon. Az egyeztetés eredményeként az eredetileg a Vakok Intézete elé helyezni tervezett egyetlen tábla helyett várhatóan több készül, melyeket a kerület látássérültek által leginkább használt tömegközlekedési csomópontjain, így például Zugló Vasútállomás, az Ajtósi Dürer sor vagy a Laki Adolf utca környékén található megállókban helyeznek el. A táblákon képregény-szerű formában mutatják be a látássérült emberek közlekedésével kapcsolatos tipikus szituációkat és azt, hogy ilyen helyzetben hogyan nyújthat segítséget bárki. A képeken láthatunk majd fehérbottal és vakvezető kutyával közlekedő vak járókelőt, de gyengénlátó személyt is, valamint látássérült gyermeket vagy látássérült szülőt látó gyermekével. A plakátokon többek között a segítség felajánlásának fontosságára, az erőszakos segítéstől való tartózkodásra és a látássérült emberek természetes igényeire kívánjuk felhívni a figyelmet, illetve olyan sztereotípiákat szeretnénk lerombolni, mint például hogy a látó kisgyermek vezeti el a vak szülőjét az óvodába vagy, hogy akinek nincs fehérbotja, annak nem is lehet gond a látásával. A táblák megtervezése hamarosan kezdetét veszi, amihez tőlünk is várják az ötleteket.

 

—

 

Az MVGYOSZ folyamatosan figyelemmel követi a 3-as metróvonal felújításával kapcsolatos fejleményeket. Ezen egyeztetési folyamat keretében a héten a 3-as metró déli szakaszának felújítását menedzselő BKV munkatárssal folytattunk egyeztetést, aki megerősítette, hogy a látássérült utasokat segítő taktilis jelzések a korábbi, 2016-ban elkészült és akkor egy a látássérült utasokat széles körben képviselő munkacsoporttal – melynek a Szövetség is tagja volt – egyeztetett terveknek megfelelően fognak megvalósulni. A kivitelezés remélhetőleg még 2018-ban elindul a Népliget és a Kőbánya-Kispest végállomás közötti szakaszon.

 

A Szövetség évek óta nyújt akadálymentesítési szolgáltatást különböző tervező irodák részére, melynek keretében a taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések megtervezését, illetve a már elkészült tervek véleményezését biztosítja és azok megfelelőségéről nyilatkozatot állít ki. Ebbe a munkába folyamatosan bevonunk olyan rehabilitációs környezettervező szakmérnököt, aki kiemelten foglalkozik a vak és gyengénlátó emberek fizikai és infókommunikációs környezetre vonatkozó speciális igényeivel és az ezeket maximálisan kielégítő megoldások tervezésével. Ez a szolgáltatás érdekvédelmi jelentősége mellett fontos szabadon felhasználható bevételt hoz az MVGYOSZ számára.

 

Németh Orsolya

A hamarosan megszülető törvény célja a fogyatékossággal élő személyek és szervezeteik számára a szerzői joggal védett művekhez való hozzáférés megkönnyítése annak érdekében, hogy azokhoz a fogyatékos személyek a számukra értelmezhető formátumokban juthassanak hozzá. Igen fontos ez a rendelkezés a vak és gyengénlátó embereknek, hiszen így várhatóan mind a hangos, a Braille-, de az elektronikus könyvek hozzáférhetősége is egyszerűbbé válik, legalábbis ezt hivatott garantálni a 2013-ban elfogadott Marrakesi szerződés, melynek beépítését jelenti ez a törvény a magyar jogrendszerbe. Ez a törvény a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017. szeptember 13-i (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

 

A törvény módosítása azonban nem csupán a látássérülteknek jelent előnyt, hanem mindenkinek, akik – ahogy a törvénytervezet fogalmaz – “olvasási képességet érintő fogyatékossággal él”. Ebbe a körbe tartoznak értelem szerűen a diszlexiások, de ugyanígy a siket személyek is, akiknek nem a magyar, hanem a magyar jelnyelv az anyanyelvük. Előbbi célcsoportnak a látássérültekhez hasonlóan a hangoskönyvek jelenthetnek segítséget, utóbbiaknak pedig például a jelnyelvi videók tehetik értelmezhetővé az írott szövegeket.

 

A Marrakesi szerződés célja lehetővé tenni engedély kérése nélkül könyvek és más nyomtatott anyagok látássérültek és más olvasásra képtelen személyek számára hozzáférhető formátumú előállítását, továbbá e különleges formátumú példányok nemzetközi cseréjét a szerződéshez csatlakozott országok között. Ilyen különleges formátum a Braille-írás, a nagyított nyomtatás, a hangoskönyv és a speciális e-könyv is. A Marrakesi szerződést az EU is aláírta még 2014. áprilisában. Az EU rendelete és a Marrakesi szerződés valamennyi kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt vezet be. A jogosított szervezetek kijelölését az irányelv a tagállamokra bízza.

 

A magyar szerzői jogi törvény már a Marrakesi szerződés létrejötte előtt is széleskörű kivételt biztosított a fogyatékos személyek igényeit szolgáló szabad felhasználás kapcsán. Eszerint bármilyen fogyatékos személyek javára végzett, egyébként engedélyköteles felhasználás szabad felhasználásnak minősült. Azonban a törvény nem definiálta az érintett fogyatékossági csoportokat és a szabad felhasználás konkrét területeit. Ez a rendelkezés teszi már évtizedek óta lehetővé többek között az MVGYOSZ hangoskönyvtárának működtetését és a látássérült diákok speciális formátumú tankönyvekkel való ellátását is. A mostani módosítás a szabad felhasználás lehetőségét kiterjeszti az adatbázisok esetére is. Az új rendelkezések azonban továbbra sem teszik lehetővé, hogy azon fogyatékossági csoportok, akiket fogyatékosságuk az írott szövegek értelmezésében nem akadályoz, pl. hangoskönyveket készíthessenek szabad felhasználás keretében.

 

Az irányelv szerint az ún. jogosított szervezetek olyan szervezetek vagy intézmények, melyek jövedelemszerzési cél nélkül végeznek a kedvezményezettek számára speciális oktatási, képzési tevékenységet, akadálymentes olvasási lehetőségeket kínálnak vagy más módon biztosítják az információkhoz való hozzáférést, e tevékenységeik ellátására engedéllyel rendelkeznek, illetve az egyéb módon államilag elismert.

 

A szabad felhasználás egyik, talán legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység nem folytatható kereskedelmi célból. Nem kizárt azonban, hogy a hozzáférhető formátumú példány előállításával vagy egyéb felhasználásával kapcsolatos költségeinek ellentételezésére a jogosított szervezet igényt tartson. Fontos továbbá, hogy a jogosított szervezetek információt szolgáltassanak elérhetőségükre és a náluk rendelkezésre álló speciális formátumú művekre vonatkozóan. Ezen információkat az Európai Bizottsághoz kell eljuttatni, ezért kívánatos országonként egy központi jogosított szervezet kijelölése, mely ezeket az információkat gyűjti és továbbítja. A hozzáférhető formátumok exportját kizárólag a jogosított szervezetek végezhetik, vagyis egy kedvezményezett személy nem jogosult arra, hogy egy másik uniós tagállambeli kedvezményezett személy számára hozzáférhető formátumú művet juttasson el.

 

A művek hozzáférhető formátumba alakítása során előfordulhat, hogy az átalakításhoz szükséges változtatások sérthetik az eredeti mű integritását. Erre a törvénytervezet értelmében az arányosság figyelembe vételével, az átalakításhoz szükséges mértékben van lehetőség. Arra sajnos nem tartalmaz magyarázatot vagy példát a törvénytervezet indoklása, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, vagyis hogy például megengedi-e a törvény egy ábra szöveges magyarázatának beillesztését a mű szövegébe képaláírás vagy lábjegyzet formájában.

 

A törvényhez egy kormányrendelet is kapcsolódik majd Az olvasási képességet hátráltató fogyatékosságban szenvedő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól címmel. Ez definiálja a hozzáférhető példány, a jogosított szervezet és a kedvezményezett személy fogalmát. A rendelet tervezet értelmében a jogosított szervezet felelőssége a jogellenes felhasználás megakadályozása is, melynek keretében a kedvezményezettektől kérheti állapotuk igazolását. A jogosított szervezetek kötelesek tájékoztatást adni azon művekről, melyekből hozzáférhető formátumú példánnyal rendelkeznek, illetve azon jogosított szervezetekről és elérhetőségükről, melyektől hozzáférhető formátumú művet szereztek be vagy melynek részére ilyet juttattak el. A rendelet tervezet központi jogosított szervezetként az Országos Széchényi Könyvtárt jelöli meg.

 

Az MVGYOSZ érdekképviseleti munkája során rendszeresen kommunikálja a látássérült személyek számára hozzáférhető formátumú művek létrehozásának fontosságát és így a Marrakesi szerződés hazai jogrendbe való beépítésének szükségességét is. Dr. Nagy Sándor elnök üdvözölte a törvényjavaslatot és a kormányrendelet tervezetét. A szöveghez az MVGYOSZ csupán apróbb módosító javaslatokat tett, többek között felsorolva a hozzáférhetőnek minősülő formátumokat.

 

—

 

Az intézményi férőhely kiváltás, a köznyelvbe beszivárgott nevén “kitagolás” stratégiájának célja, hogy az állam a nagy bentlakásos intézményekben élő fogyatékos emberek számára emberibb, közösségi alapú, valódi társadalmi integrációjukat lehetővé tevő lakhatást és ellátást biztosítson. Erre a célra a következő években több milliárd forintot fordít a kormányzat elsősorban EU-s finanszírozásból, melynek eredményeként 2023-ra az intézményekből közösségi lakhatási formákba kiköltöző fogyatékos személyek száma eléri a 7500 főt.

 

Ezen cél érdekében került meghirdetésre az EFOP-2.2.5 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – Intézményi férőhely-kiváltás 2023-ig című pályázat, melyet június 1-jével felfüggesztettek. A felfüggesztés oka, hogy az intézményi férőhely kiváltást egy széleskörű egyeztetésre alapozva szeretné biztosítani a kormányzat és az Európai Unió, melynek célja a kitagolási folyamat minél eredményesebb megvalósítása és ezáltal az EU-s források lehető legcélszerűbb felhasználása. Ennek érdekében kérte Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár többek között az MVGYOSZ és a FESZT véleményét, javaslatait is.

 

A felhívás célja a kiváltásban érintett személyek szükségleteihez való teljes alkalmazkodás, az érintettek számára szükséges szolgáltatások biztosítása, az újra-intézményesítés kockázatának csökkentése, alternatív és innovatív támogatott lakhatási formák felkutatása nemzetközi jógyakorlatok alapján.

 

A kérdésben a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit KFT. (FSZK) és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2018. augusztus 10-én egyeztetést tartott, melyen az MVGYOSZ képviseletében dr. Nagy Sándor is részt vett.

 

A résztvevő felek konszenzusos álláspontja, hogy a kitagolásra vonatkozó, 2017-től 2036-ig érvényes hosszútávú stratégiát felül kell vizsgálni. Szükségesnek tartják az alábbi szempontok beépítését és tevékenységek megvalósítását:

1. Felmérést kell végezni a kiváltandó intézményekben élő személyek fogyatékosságára, képességeire és életkorára, az elérhető alapszolgáltatások befogadóképességére és a települések akadálymentességére, a területen elérhető szakmai szolgáltatásokra, pl. jeltolmácsolás, látássérültek elemi rehabilitációja, stb., valamint a jelenleg futó vagy tervezett szakmai támogató projektekre vonatkozóan.
2. Jól felépített kommunikációs kampányra van szükség a kitagolási folyamat előkészítéséhez, illetve szükséges azon rendszerek áttekintése, melyek a fogyatékos emberek önrendelkezését, joggyakorlását és érdekképviseletét biztosítják, pl. gondnokság, támogatott döntéshozatal, ellátottjogi képviselet, stb.
3. A kiváltási folyamat megvalósításához cselekvési tervet kell készíteni, mely nem csak a sokféle folyamat összehangolását teszi lehetővé, hanem transzparenssé és monitorozhatóvá is teszi azt. Emellett A cselekvési terv arra is lehetőséget biztosít, hogy a nem közvetlenül a kiváltáshoz tartozó, de arra hatást gyakorló egyéb tényezőket is figyelembe vegyen.
4. Szükség van széleskörű szakmai egyeztetésre annak érdekében, hogy széles körben érthetővé és elfogadhatóvá váljon a kiváltás szükségessége.
5. Elengedhetetlen, hogy a most létrehozandó rendszer hosszútávon is fenntartható legyen, erre már a cselekvési terv kidolgozása során is figyelmet kell fordítani.
6. A “semmit rólunk nélkülünk” elv értelmében a kiváltással foglalkozó testületbe be kell vonni a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteit.
7. Ezen koncepció felülvizsgálata alapvetően meghatározza a vonatkozó pályázati kiírás tartalmát, ezért arra a stratégia felülvizsgálatát követően kerülhet sor.

 

A Siketvakok Országos Egyesülete képviseletében Kedves Éda ügyvezető kiemelte, hogy a nagylétszámú bentlakásos intézetekben élő fogyatékos személyek jelentős része halmozott fogyatékossággal él. Nem lehet azonban együtt kezelni a speciális kommunikációs szükségletű, pl. vak, siket vagy siketvak ellátottakat az ápolásra-gondozásra szoruló súlyosan egészségkárosodott kliensekkel. Ezeknek a személyeknek biztosítani szükséges az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat, a speciális kommunikációs eszközöket és segítséget, a szükséges terápiákat. Ezek hiányában nem beszélhetünk ezen célcsoport életminőségének javulásáról és hatékony önálló életvitelről. Fontos, hogy ezen fokozott támogatási szükségletű célcsoport is a kiváltás részét képezze. Kiemelten szükséges mindebben az érdekvédelmi szervezetek közreműködése és szolgáltatásaik, tapasztalataik alkalmazása.

 

Németh Orsolya

A súlyosbodó munkaerő-hiány egyre több cég és szervezet vezetőinek figyelmét irányítja az alternatív munkaerő-piaci megoldásokra, így a diákmunka és a munkaerő-kölcsönzés mellett a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása is egyre gyakrabban kerül napirendre. Örvendetes tény, hogy míg ezen a területen a munkáltatók a korábbiakban kizárólag látássérültek által nehezen ellátható vagy piacképtelen könnyű fizikai munkák vagy otthon végezhető tevékenységek kiközvetítésében gondolkodtak, mára sok cégvezető és HR-munkatárs eljutott odáig, hogy legalább minimális tájékozottságot szerezzen a fogyatékos személyek munkavégzési lehetőségeinek terén. Így például a legtöbb érdeklődőt már nem csak hogy nem lepi meg az a tény, hogy a látássérültek – még a teljesen vakok is – magabiztosan, tanulási és munkaeszközként is használják a számítógépet, hanem egyenesen számítógépes munkahelyekre keresnek vak vagy gyengénlátó munkavállalókat. Azzal általában már kevésbé vannak tisztában, hogy nincs szükség speciális eszközökre és “vakbarát” honlapokra a számítógép használatához, az pedig kifejezetten megkönnyíti a munkalehetőségek feltárását, hogy a 2018. júliusától elérhető ország licenc segítségével ingyenesen hozzáférhetőek a legnépszerűbb képernyőolvasó és képernyőnagyító szoftverek mind a látássérült magánszemélyek, mind az őket támogató szervezetek és foglalkoztató cégek számára.

 

A szövetséget az elmúlt hetekben többek között az Országos Bírói Hivatal és az Aegon Prémium kereste meg azzal a szándékkal, hogy látássérült személyeket szeretnének foglalkoztatni. A megcélzott munkakörök elsősorban a call centeres és ügyfélszolgálati munkatársi pozíciók, de szóba kerültek – elsősorban a bíróságok kapcsán – leírói, jogászi és a rekreációs központokban masszőri álláslehetőségek is. Mindkét szervezettel megtörtént az első egyeztetés, ez azonban még nem jelent konkrét állásajánlatokat, csupán együttműködést azok kialakításában.

 

A munkaadók rugalmasságát jellemzi, hogy teljes- és részmunkaidős állásokat egyaránt ajánlanak. A call centerekben várhatóan diákmunkára is lesz lehetőség, amit nagyon fontos lépésnek tartunk annak érdekében, hogy a látássérült egyetemisták is szerezhessenek munkatapasztalatot diákmunkát vállaló látó csoporttársaikhoz hasonlóan már az egyetemi képzés ideje alatt. A munkáltatók integrált foglalkoztatásban, a szervezet működésébe illeszkedő valós munkakörökben, az ép látású munkavállalókéval azonos elvárásokban és bérezésben gondolkodnak.

 

Az MVGYOSZ folytatja a tárgyalásokat a munkáltatókkal, a létrejött állásajánlatokról pedig információs csatornáinkon keresztül értesítjük tagjainkat.

 

Németh Orsolya

Ez a tevékenység nagy jelentőségű abból a szempontból, hogy az EU-s támogatások felhasználása során valóban olyan fejlesztések jöjjenek létre, melyek a fogyatékos személyek számára is egyenlő eséllyel hozzáférhetőek lesznek és melyek ennek a társadalmi csoportnak az életminőségét is nagymértékben javítják.

A monitoring bizottság az elmúlt héten véleményezte az „Az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetek elektronikus ügyintézési térbe való integrálásának támogatása” című pályázati felhívás tervezetét. Az MVGYOSZ munkatársai mellett Dr. Simon Gergely jogtanácsos és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány képviseletében Szuhaj Mihály vett részt a vélemény összeállításában.

Az MVGYOSZ véleményében a szakértők jelezték, hogy az egyeztetésre bocsátott kiírás tervezetet a jelenlegi formájában nem tartják elfogadhatónak, mivel az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során kiemelt szempontként kell kezelni többek között a látássérült emberek általi használhatóságot, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását, ami a felhívás jelenlegi tartalmában csak nagy általánosságban jelenik meg. A javaslatban felhívják a bizottság tagjainak figyelmét az egyenlő esélyű hozzáférést garantáló nemzetközi szabványokra, melyek egyaránt vonatkoznak a weboldalakra, szoftverekre és elektronikus dokumentumokra, űrlapokra. Különösen aggályosnak tartják, hogy a projektek megvalósítása során nem jelennek meg kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportként a fogyatékos személyek és nem elvárás a számukra is hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. Kritikus pontja továbbá a pályázat tervezetnek, hogy olyan, már meglévő rendszerek továbbfejlesztését kívánja támogatni, melyek jelenleg sem akadálymentesek a vak és gyengénlátó ügyfelek számára, de amellett sem mentek el szó nélkül a szakértők, hogy a tervezet szerint nincs kötelezően vállalandó fenntartási időszak és tevékenység a támogatás felhasználását követően.

Az elektronikus közigazgatás sok más célcsoport mellett a fogyatékossággal élő, így különösen a látássérült emberek számára is nagy könnyebbséget ígér. Azzal azonban, ha az egyenlő esélyű hozzáférést a megrendelők és fejlesztők nem biztosítják, ezen csoport tagjait újabb évekre, évtizedekre zárhatják ki a legfontosabb közszolgáltatások önálló használatából. Ez a jelenség már most is érzékelhető az Ügyfélkapu rendszerének képernyőolvasó szoftverrel történő korlátozott használhatóságában, de a jogászok számára kötelezően használandó online beadványozási felületeket sem tudják önállóan kezelni a vak szakemberek. A nem akadálymentes módon történő kialakítás ellehetetleníti továbbá a közigazgatásban dolgozó megváltozott munkaképességű, elsősorban látássérült munkavállalók számának növelését, miközben a technológia fejlődése az irodai munkák területén sok kaput nyithatna ezen munkavállalói csoportnak.

A fentiekre figyelemmel, a szakértők állásfoglalása és saját véleménye alapján Dr. Nagy Sándor a pályázati konstrukció tervezetét elfogadhatatlannak tartja, a monitoring bizottságban zajló szavazás során nem szavazatot adott le.

Németh Orsolya