Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Az MVGYOSZ egy vak személy panasza nyomán fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, kifogásolva az élet- és balesetbiztosítások megkötése során a Generali Biztosító látássérült emberekkel szembeni diszkriminatív gyakorlatát. Az eljárás a közelmúltban egyezséggel zárult.

Az elmúlt években látássérült emberek többször tájékoztatták az MVGYOSZ-t arról, hogy élet- és balesetbiztosítás megkötése során hátrányos megkülönböztetés érte őket. Ennek oka az volt, hogy a biztosítók a látássérültséget olyan kockázatként értékelték, mely miatt az érintettek nagyobb eséllyel válnak közlekedési vagy háztartási baleset áldozatává. A látássérült személyekkel – erre hivatkozva – több esetben nem kötöttek biztosítást, vagy a biztosítási díjat jelentős összegű pótlékkal növelték.

Noha a biztosítók fenti álláspontja ésszerűnek tűnhet, a többletkockázat fennállását valójában nem támasztják alá bizonyítékok. A vak és gyengénlátó személyek jelentős része rehabilitáció során elsajátítja azokat a készségeket, melyekkel a háztartási teendőket biztonsággal el tudják végezni, illetve balesetmentesen tudnak közlekedni. Azon látássérült emberek, akik e képességekkel nem, vagy csak részben rendelkeznek, a fenti tevékenységekhez látó személy segítségét veszik igénybe, így magasabb baleseti kockázat esetükben sem áll fenn. Tény emellett az is, hogy – tudomásunk szerint – nem készült olyan kutatás, mely kellően nagy minta vizsgálatával elemezte volna a vak vagy gyengénlátó embereket terhelő baleseti kockázatokat.

Mindezek alapján az MVGYOSZ a látássérült személyek számára magasabb összegű biztosítási díj meghatározását diszkriminatívnak tartja, ám ezen gyakorlat fennállását sokáig nem tudtuk egyértelműen bizonyítani. Az elmúlt évben egy vak személy bejelentése alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Generali Biztosító Zrt. a látássérültség tényére tekintettel valóban indokoltnak tartja magasabb összegű biztosítási díj meghatározását. Ezt a gyakorlatot kifogásolva eljárást kezdeményeztünk az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, mely – többszöri írásbeli egyeztetést követően – egyezségkötéssel zárult.

A Generali Biztosító Zrt. vállalta, hogy a látássérültségre tekintettel a jövőben senkit sem zár ki az élet- vagy balesetbiztosításokból, illetve ezen okból pótlékot, azaz magasabb összegű biztosítási díjat sem alkalmaz. Az említett biztosítónál tehát a jövőben a látássérült személyek másokkal azonos feltételekkel köthetnek élet- és balesetbiztosítást. Ez az eset egyúttal más biztosító társaságok számára is példaként szolgálhat arra, miként alakíthatnak ki ügyfélbarát, hátrányos megkülönböztetéstől mentes gyakorlatot.

dr. Ozvári-Lukács Ádám

ügyvéd, az MVGYOSZ elnökségének tagja

Egy évvel ezelőtt ezen a napon vette kezdetét a Távszem szolgáltatás nyilvános tesztidőszaka. Az évforduló apropóján most felidézzük a Távszem első évének legjelentősebb történéseit és legszebb pillanatait.

Szinte napra pontosan három éve nyújtotta be az MVGYOSZ a Távszem szolgáltatás kialakítására irányuló támogatási kérelmét. A nyertes pályázat eredményeként 2018 januárjában útjára indult a Távszem projekt, mely 2019 decemberében ért véget. A távsegítő szolgáltatás kialakítására, a szolgáltatást biztosító operátorok és a hozzáférést segítő mentorok kiválasztására és kiképzésére, valamint a látássérült felhasználók számára akadálymentes okostelefonok beszerzésére és kiosztására irányuló kétéves folyamat utolsó jelentős mérföldköve a távsegítő szolgáltatás nyilvános tesztidőszaka volt.

2019. július 16-án sajtónyilvános eseményen, ünnepélyes keretek között adtuk át a nagyközönségnek a Távszemet, amit akkor már egy hónapja használtak a belső tesztelők. A szolgáltatás elindulásáról akkor számos sajtóorgánum tudósított, és a Távszem azóta is kedvelt téma az írott és az elektronikus médiában.

A Távszem által nyújtott segítség gyakorisága és időtartama a tesztidőszakban hónapról hónapra nőtt. Az első hónapban mért nagyjából 1400-as hívásszám decemberre 2000 fölé emelkedett, a tesztidőszak alatt beérkezett hívások száma összesen 10.650 volt. A felhasználók száma is napról napra gyarapodott, a projekt keretében okostelefonhoz jutó 800 látássérült személy mellett sokan regisztráltak saját eszközzel. A szolgáltatás regisztrált felhasználóinak száma az idei év elejére elérte, mostanra pedig meghaladta az 1000 főt.

A távsegítséggel kapcsolatos igények és lehetőségek minden várakozásunkat felülmúlták. Az átlagos kéréseken – iratok, levelek, számlák felolvasása, termékek nevének, lejárati idejének és összetételének megnézése, ruhadarabok színének beazonosítása, mérőórák leolvasása – túl érkezett igény leesett tárgyak megkeresésére, befőzni szánt paradicsom kiválogatására, smink ellenőrzésére és még az ólban lévő szárnyasok megszámolására is. A Távszem segítséget nyújtott az ünnepi készülődésben, a mindennapi háztartási teendők ellátásában, az utcai helymeghatározásban és természetesen a koronavírus-járvány okozta új helyzetekben is. A látássérült felhasználók nemcsak kíváncsisággal és bizalommal, hanem meglepő kreativitással kezdték használni a szolgáltatást.

Az ősz folyamán megyénként megrendezett tapasztalatcserélő találkozókon sok felhasználó megfogalmazta, hogy a Távszemtől olyan önállóságot kapott, amilyet korábban remélni sem mert. A projekt eredményeként, a mentorok segítségével számos idős látássérült személy jutott életében először okostelefonhoz és sajátította el annak használatát. A sok kedves és elismerő visszajelzés mellett bőven érkeztek építő kritikák, fejlesztési javaslatok is, melyeket az alkalmazásba folyamatosan építenek be a fejlesztők.

Januárban a Távszem operátori központja is átköltözött a Thököly út 105. szám alatti új, ideiglenes MVGYOSZ telephelyre. Az ekkor szükségessé vált kétnapos leállástól eltekintve az elmúlt egy évben a szolgáltatásban jelentős fennakadás vagy üzemszünet nem fordult elő.

A Távszemmel neveztünk 2020 januárjában a SozialMarie – Díj a társadalmi innovációért c. nemzetközi versenyre, melyben a közel háromszáz pályázó közül bekerültünk a legjobb 34 közé, majd április 30-án elnyertük a közönségdíjat. Az elismeréssel járó 1000 eurót a Távszem szolgáltatáshoz kapcsolódó iBlind nevű zárt Facebook-csoportban megosztott oktatóvideók elkészítésére fordítjuk.

A Távszemről cikksorozatban adtunk hírt az Európai Vakok Szövetsége (EBU) nemzetközi hírlevelében. Emellett a szolgáltatást bemutató saját kisfilmet készítettünk, illetve az Európai Bizottság forgatócsoportja is reklámfilmet készített az európai viszonylatban is egyedülálló fejlesztésről. A Távszemről rendszeresen hírt adó Facebook-oldalnak mostanra több mint 1100 követője van.

A Távszem szolgáltatás az elmúlt egy évben több mint 18.000 alkalommal nyújtott segítséget mintegy 720 óra időtartamban, vagyis az operátorok az eltelt tizenkét hónapban egy hónapon keresztül folyamatosan hívásban voltak. Több olyan felhasználója is van a szolgáltatásnak, akik havonta akár 30-40 alkalommal is kérnek távsegítséget. Panasz a szolgáltatás működésével kapcsolatosan egy év alatt összesen egyetlen alkalommal érkezett, mely a panaszkezelési szabályoknak megfelelően kivizsgálásra került. 2020 tavaszán megtörtént a támogatás elszámolása, az MVGYOSZ vezetősége pedig folyamatosan dolgozik a Távszem fenntarthatóságának biztosításán.

Boldog első születésnapot, Távszem!

Németh Orsolya

A látássérült embereknek a közösségi közlekedésben az információkhoz való hozzáférés jelenti a legnagyobb nehézséget. Különösen igaz ez a légi közlekedésre és az ahhoz kapcsolódó transzfer hálózatra. Egy új kezdeményezés ezen a téren keres innovatív megoldásokat.

A DANOVA – Innovatív közlekedési szolgáltatások vak és gyengénlátó utasok részére a Duna régióban transznacionális együttműködési projekt célja repülőterek, kikötők, vasút- és buszállomások megközelíthetőségének javítása a vakok és gyengénlátók számára új szolgáltatások és kompetenciák kifejlesztése révén, melyek a közlekedési információkhoz és szolgáltatásokhoz teljes hozzáférést tesznek lehetővé. A konzorciumot 9 ország 14 intézménye alkotja, köztük busztársaságok, repülőterek, egyetemek és a látássérült emberek szervezetei. A konzorciumi partnerek között szerepel a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is. Az MVGYOSZ együttműködő partnerként vesz részt a magyarországi fejlesztésekben.

A DANOVA projekt keretében elindul a Duna régióban a vak és gyengénlátó utasok számára kialakítandó teljesen akadálymentes közlekedési rendszer új transznacionális koncepciójának tervezése, melyhez nélkülözhetetlen különböző, a későbbiekben beépítendő innovatív megoldások tesztelése. A tevékenységek fontos eleme a szolgáltató személyzet szemléletformálása és képzése az új szolgáltatások biztosításához, illetve a vak és gyengénlátó utasok számára megfelelő segítségnyújtáshoz. A BKK feladata a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér belvárosból való megközelíthetőségének vizsgálata és javítása.

A hazai partnerek október 9-én, az utasforgalomban érintett terek és szolgáltatások megismerésével azonosították a projektben érintett területeket, helyszíneket, problémákat. Az MVGYOSZ részéről a bejáráson Németh Orsolya szakmai vezető és Erhart Péter akadálymentesítési szakértő vett részt. A bejárás Budapest belvárosából indult, a közösségi közlekedés használatával a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vivő transzfer útvonalon haladt, majd érintette a repülőtér valamennyi utasforgalmi létesítményét.

A fejlesztési javaslatok megfogalmazása során felmerült az útvonalak bizonyos pontjain taktilis burkolati jelzések elhelyezése, a Futár távirányítóval vezérelhető tájékoztató berendezések, pl. mozgólépcsőknél az ATS-rendszer telepítése, a tranzit váróban a tájékozódást és az információszerzést segítő mobiltelefonos applikáció fejlesztése, a már meglévő reptéri személyi segítő szolgáltatás működésének felmérése és újragondolása, valamint a repülőtéren található segítségnyújtási hívópontok elhelyezkedésének vizsgálata, egyes segítséghívó automaták áthelyezése. Az együttműködés hamarosan a felek közti munkamegosztás pontos definiálásával és újabb helyszínbejárásokkal folytatódik.

Németh Orsolya