Bodor Tibor Hangoskönyvtár

2023-08-24T12:53:25+02:00
Hangoskönyvek
Kölcsönzés
A könyvtár története
Katalógus
Hírek a hangoskönyvtárról

Mit Olvasson?

Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy MP3, vagy online) is rákereshet.

Könyvajánlók

Hallgassa online a hangoskönyveket

Online is hallgathatja a műveket:

  • Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
  • A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.

Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktiválás folyamatát.

Tagi adatok lekérdezése

Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online  Hangoskönyvtárba.

Regisztrálok az alkalmazás használatához

Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren

Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren

                                 Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról

Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról

Tudjon meg többet a hangoskönyv-lejátszó használatáról

Mit Olvasson?

Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy cd, vagy online) is rákereshet.

Könyvajánlók

Hangoskönyvtár katalógus

SzerzőCímFelolvasóAzonosítóTerjedelemMűfajFormátumMegjegyzés

Hallgassa online a hangoskönyveket

Online is hallgathatja a műveket:

  • Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
  • A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.

Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktivizálás folyamatát.

Tagi adatok lekérdezése

Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online  Hangoskönyvtárba.

Regisztrálok az alkalmazás használatához

Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren

Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren

                                 Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról

Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról

Hogyan lehet kölcsönözni?

Személyes kölcsönzéshez 2020. július 1.-től kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten a Thököly út 105. szám alatt, a II. emeleten található.

A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy segítségével is, de ekkor egy szabályszerű meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány)  a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.

A hangoskönyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik.  Aki postai kiszállítással kér hangoskönyveket, azt kérjük, egyeztessen telefonon a könyvtár munkatársával a 06-1/384-8440-es telefonszámon.

A személyesen, vagy postai kiszállítással kölcsönzött hangoskönyveket 2022. július 1-től kizárólag hangoskönyvlejátszón lehet kölcsönözni. A kölcsönzéshez biztosított eszköz leírását itt olvashatja. A hangoskönyvlejátszó használatának feltételeiről itt olvashat bővebben.

Online is hallgathatja a hangoskönyveket, ha letölti az MVGYOSZ hangoskönyvtára alkalmazást iOS eszközre az

App Store, vagy Android készülékre a Google Play áruházból.

Az alkalmazás használatához regisztráció szükséges.

A regisztrációra jogosultak köréről és a regisztráció menetéről ide kattintva lehet részletesen tájékozódni.

kép: kollázs kép a könyvtárról és egy férfi kéz épp kölcsönöz egy könyvet a kártyájával

Ki lehet kölcsönző?

Az MVGYOSZ Bodor Tibor Hangoskönyvtára hangoskönyv állományából az a látássérült személy kölcsönözhet ingyenesen, aki az adott naptári évre vonatkozóan rendezte tagsági jogviszonyát az MVGYOSZ egyik tagegyesületénél.

Az a látássérült személy, aki nem tagja az MVGYOSZ egyik tagegyesületének sem, az szolgáltatási díj ellenében veheti igénybe a szövetség szolgáltatásait. Ennek díja évente 6000 Ft. A díj befizetéséről kérjen információt a szövetség ügyfélszolgálatán.


A Hangoskönyvtár története

Az MVGYOSZ hangoskönyvtára 1961-ben kezdte meg működését a Hermina út 21 szám alatt. A 70-es évek elején költözött át a mai helyére, a székházba. Kezdetben orsós magnón hallgatható könyveket lehetett kölcsönözni. A kazettás magnók térhódítását követően, a hangszalagon levő állományt átmásolták kazettára a szövetség stúdiójában. Közel 10 éven keresztül párhuzamosan lehetett orsós és kazettás műveket kölcsönözni, majd 1989-ben az orsós állomány végleg kikerült a könyvtárból. A fejlődés következő mérföldköve volt a kazettás művek digitalizálása. A 2000-es évektől lehetett CD-ről hallgatható könyveket kölcsönözni. Az ezzel párhuzamosan működő kazettás kölcsönzés pedig a 2017-es év folyamán fejeződött be. A technika fejlődésének köszönhetően 2018. szeptemberétől már online is hallgathatóak a művek.

Kép: BodorTibor éppen felolvas egy hangoskönyvet

A hangoskönyvtár Bodor Tibor színművész emlékére 2018. január 4-én felvette nevét. A művész 2000. június 20-án bekövetkezett haláláig több mint 500 könyvet olvasott fel, közel 9000 órában a látássérült személyek számára.

A Bodor Tibor hangoskönyvtárban a közel 4000 felolvasott mű között egyaránt megtalálhatóak a hazai és külföldi klasszikus regények, a kortárs írók művei, a kötelező olvasmányok, útleírások, ismeretterjesztő művek és gyermekeknek szóló könyvek.

Az állomány folyamatosan bővül. Ezt köszönhetjük a Bodor Tibor Kulturális Egyesület vezetőségének, akik több száz önkéntessel dolgoznak együtt azért, hogy a látássérült személyek minél több irodalmi alkotáshoz férjenek hozzá hallgatás útján.

Az alábbi videón egy rövid riportot hallgathat meg Bodor Tiborral:

Az alábbi videón röviden betekinthet a hangoskönyvek készítésének rejtelmeibe:


WBU Sajtóközlemény a Vakvezetőkutyák Világnapja alkalmából

Az 1994 óta minden év április 27-én megtartott Vakvezető kutyák világnapjának célja az, hogy felhívja a figyelmet a vakvezető kutyák látássérültek mindennapi életében betöltött fontos szerepére, a vak és gyengénlátó személyek helyzetére, a kutyák kiképzőire és az őket támogató emberek fontosságára.

A Vakok Világszövetsége (WBU) a világnap alkalmából kiadott 2019. április 24-i sajtóközleményében kiemeli a vakvezető kutyák fontosságát, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a világszerte szórványosan előforduló olyan esetek miatt, amikor megtagadják a vakvezető kutyával közlekedőktől a mások számára rendelkezésre álló, nyilvános helyek, létesítmények vagy szolgáltatások igénybevételét.

A WBU arra hívja fel a kormányok figyelmét, hogy nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően  (pl. Fogyatékossággal Élők Nemzetközi Egyezménye, ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok)  biztosítsák mindazokat a feltételeket, és olyan törvényi szabályozást alakítsanak ki, amelyek révén a vakvezető kutyával közlekedők egyenlő eséllyel, másokkal azonos alapon használhatják a nyilvánosság számára elérhető közterületeket és szolgáltatásokat.

A sajtóközlemény szövege  ide kattintva olvasható (magyar nyelven).

WBU Sajtóközlemény a Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Világnapja alkalmából

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, a létrejöttének 100-ik évfordulóját idén ünneplő ILO (International Labour Organization), 2003-ban a Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Világnapjává nyilvánította április 28-át. A világnap célja az, hogy felhívja a nyilvánosság, a munkavállalók és a munkaadók figyelmét a a munkabiztonság és a munkahelyi balesetek megelőzésének a fontosságára.

A Vakok Világszövetsége (WBU) a világnap alkalmából sajtóközleményt adott ki, melyben egyrészt köszönetet mond az ILO-nak a fogyatékossággal élők munkavállalási lehetőségeik és munkakörülményeik érdekében végzett tevékenységéért, másrészt felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy tegyenek eleget a nemzetközi egyezményekben, mint pl. a Fogyatékossággal Élők Jogairól Szóló ENSZ Egyezményben és a 159-es számú ILO Egyezményben vállalt kötelezettségeiknek, és biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek, köztük a vak és gyengénlátó emberek másokkal azonos alapon történő munkavállalását.

A sajtóközlemény szövege ide kattintva olvasható (magyar nyelven)

WBU Sajtóközlemény a Könyv és a Szerzői Jogok Világnapja alkalmából

Az UNESCO 1995-ben április 23-át – katalán javaslatra – a Könyv világnapjává nyilvánította, azzal a kiegészítéssel a nap Szerzői jogok napja is legyen.

A világnap célja az, hogy minél többen fedezzék fel az olvasás szépségét és olvassanak minél több könyvet.

A Vakok Világszövetsége (WBU) a világnap alkalmából sajtóközleményt adott ki, melyben felhívják a kormányok és a nemzetközi szervezetek figyelmét az olvasási anyagok látássérültek számára akadálymentesen hozzáférhető formátumokban való hozzáférhetőségének fontosságára, sürgetvez az ezt megkönnyíteni célzó Marrakeshi Szerződés minél szélesebb körű ratifikációját és megvalósítását.

A sajtóközlemény szövege  ide kattintva olvasható (magyar nyelven)

WBU Sajtóközlemény a Fogyatékossággal Élők Világnapja alkalmából

Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a Fogyatékossággal Élők Világnapjává. A világnap célja az, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő esélyű társadalmi részvételének jelentőségére, valamint  az ezt nehezítő/akadályozó korlátok megszüntetésének fontosságára.

A Vakok Világszövetsége (WBU) a világnap alkalmából sajtóközleményt adott ki, melyben felhívják a kormányok, a politikai döntéshozók és minden érintett figyelmét arra, hogy a Fogyatékossággal Élők Jogairól Szóló ENSZ Egyezménynek megfelelően, összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési  Keretrendszer 2030-ban meghatározott Fejlődési Célokkal mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a „senkit sem fogunk hátrahagyni” ne csak fogadalom maradjon, és a fogyatékossággal élő személyek élhessenek az őket megillető jogokkal és megvalósuljon teljes körű,  másokkal megegyező esélyű társadalmi részvételük.

A Sajtóközlemény szövege az alábbi linkre kattintva olvasható magyar nyelven:

WBU_sajtonyilatk_Fogy_Elok_Vilagnap_2019.12.03.

Ollé Attila,

nemzetközi referens

VV-vasárnap – Újságkivágások az MVGYOSZ hivatalos lapjának elmúlt 80 évéből

Múltidéző sorozatot indítunk az MVGYOSZ Facebook oldalán a Vakok Világa folyóirat elmúlt 80 évéből. A vasárnaponként megjelenő „újságkivágások” felidézik a vak és gyengénlátó emberek érdekképviseletének hazai történetét és a látássérültek mindennapjait.

 

Sokan vagyunk, akik több évtizede csak VV-ként emlegetjük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége hivatalos lapját, a Vakok Világát. Az 1938-ban útjára indult folyóirat lapszámai nem csupán a látássérült emberek érdekképviseletének izgalmas történeti forrásai, hanem érdekes és hiánypótló kordokumentumok is.

A Vakok Világa folyóirat különlegessége, hogy az első évfolyamokat kizárólag Braille-írásban adták ki, így azok az ép látású érdeklődők számára legfeljebb a vakok pontírását ismerő személyek felolvasásában voltak hozzáférhetők. Később ez a „diszkrimináció” megszűnt a normál nyomtatású változat megjelenésével, ma pedig már felolvasva és elektronikus úton is elérhető az újság.

Sztakó Krisztina, a VV jelenlegi szerkesztője kitartó munkával kutatja fel a 30-as és 40-es évek fennmaradt lapszámait az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak segítségével és írja át elektronikus formába azok anyagát. Neki köszönhetően ezek az írások nem csak fennmaradnak az utókor számára, de a korábbinál lényegesen szélesebb körben is hozzáférhetővé válnak.

Napjainkban, mikor számos médium archívumának anyaga válik elérhetővé a nagyközönség számára, úgy gondoljuk, mi sem fukarkodhatunk e gazdag kortörténeti forrás gyöngyszemeivel. Ezért 2020 áprilisától minden hét vasárnapján megosztunk olvasóinkkal egy-egy érdekes cikket, tanulságos vagy elgondolkodtató idézetet, izgalmas korabeli eseményről szóló beszámolót, vagy egyéb csemegét hivatalos lapunk elmúlt 80 évéből.

A VV-vasárnap rovatot az MVGYOSZ Facebook oldalán követhetik minden vasárnap délelőtt.

A szövetség Facebook oldalának linkje:

https://www.facebook.com/mvgyosz/

Jó olvasást, izgalmas múltidézést kívánunk!

VV-lapozó: Interjú Erhart Péterrel

Az Erhart név az évtizedek során összeforrt az MVGYOSZ működésével. Van, akinek először Erhartné Dr. Molnár Katalin, a szövetség egykori főtitkára jut eszébe, de az elmúlt húsz évben Erhart Péter is sokat tett azért, hogy megőrizze a nevét az utókor. A Vakok Világa a családi mintákról, a szervezet kiemelt fejlesztéseiről és a székházfelújításról kérdezte a szövetség munkatársát.

Vakok Világa: Több évtizede és több szállal is kötődsz a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéhez. Mióta kíséred figyelemmel a szervezet működését?
Egészen kiskorom óta, mivel az édesanyám és az édesapám is látássérült volt. Anyu először talán személyzeti előadóként dolgozott az MVGYOSZ-ben, apu zenész volt, rendszeresen fellépett a Sipeki-villában, illetve szervezője is volt egyes zenei eseményeknek.
Édesanyámat nagyon becsülték és szerették a látássérült emberek, annak idején úgy vállalta el a főtitkári tisztséget, hogy számított az édesapám szakmai támogatására, de sajnos nem sokkal később magára maradt, mert aput egy sajnálatos közúti balesetben elvesztettük.

V. V.: Főtitkárként maradandót alkotott…
A kedvességével, barátságos stílusával rengeteg embert maga és az ügy mellé tudott állítani. A nyolcvanas évek végén világszinten megerősödtek a fogyatékossággal élő embereket tömörítő szervezetek. Édesanyám hozta köztudatba Magyarországon a „semmit rólunk nélkülünk” elvet, amely alapvető kritériumként határozza meg, hogy a fogyatékos embereket is érintő intézkedések előkészítésében és végrehajtásában maguk az érintettek is részt vehessenek. Fontosnak tartotta az érdekképviseleti munkát, érdeklődő volt, hiteles és elkötelezett, szakmailag felkészült és széleskörű műveltséggel rendelkezett.
A társszervezetekkel együttműködve meghatározó szerepe volt az 1998-as esélyegyenlőségi törvény kidolgozásában. A látássérült emberek ügyének több mint 30 éven át volt fáradhatatlan segítője, munkája elismeréseként megkapta az Esélyegyenlőség Életműdíjat és a Louis Braille Emlékérem arany fokozatát is.

V. V.: Mit tanultál az elmúlt évtizedekben a szüleidtől és a körülötted lévő látássérült emberektől?
Ugyan ezen még így sosem gondolkodtam, de talán a tartást és egy magabiztos őszinteséget tanultam meg tőlük, amellyel az ember fel tudja vállalni a véleményét. Nem bírom a hazugságot, pláne, ha az valakinek a kárára történik. Megtanultam teljes természetességgel együtt élni azzal, ha valakinek fizikai nehézségei vannak.

V. V.: Mit gondolsz, melyek azok az információk, amelyeket minimumként minden ép látású embernek ismernie kellene, ha egy látássérült személynek segíteni szeretne?
Fontos lenne már óvodás korban elkezdeni a gyermekek oktatását, hogy ne legyen szükség külön szemléletformálásra, hanem természetes legyen számukra, hogy különbözőek vagyunk. Van, aki lát, és van, aki nem, vagy csak rosszul. Van, aki a saját lábán megy, mások kerekesszékkel. Tudni, hogy látóként így csinálom, de aki nem lát, az pedig így. Ezt játékos formában be lehetne építeni az óvodai és iskolai pedagógiai programokba. Nem lenne rácsodálkozás, természetes és automatikus lenne a gyermekek számára a segítségnyújtás. Édesanyám sokszor mondta: „az esélyegyenlőség az, hogy te is bármikor megvakulhatsz”. Ha a tervezők ezt figyelembe vennék, akkor a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést minden beruházásnál már a tervezés fázisában szervesen beépítenék a projektbe – utólag minden sokkal drágább és nehézkesebb.

V. V.: Megítélésed szerint az elmúlt 25-30 évben melyek voltak azok a mérföldkövek, amelyek fontos állomásai a szövetség érdekképviseleti és szolgáltatásfejlesztő szakmai munkájának?
Fontosnak tartom, hogy a szövetség székháza mindig, minden rendszerben megmaradt, állandóságot képvisel a látássérült emberek életében. A Sipeki-villa egy emblematikus épület számukra. Ezért fontos a most zajló székházfelújítás és a korszerű új szolgáltatóház létrehozása.
Ugyanakkor már említettem az 1998-as esélyegyenlőségi törvényt, ami bár nagyon általánosságban fogalmaz, de mindenképpen lefektette annak alapjait, hogy az esélyegyenlőség elve és az akadálymentes szemlélet elterjedjen. Az, ahol ma tartunk, ebből a jogszabályból nőtte ki magát.
Az MVGYOSZ mindig fontosnak tartotta, hogy haladjon a korral, és hogy innovatív fejlesztéseket indítson vagy részt vegyen azokban: ilyen volt annak idején a számítástechnikai labor és a BrailLab számítógép, a digitalizáció felerősödése. A magnószalagokat felváltották a kazetták, aztán a CD-k, most pedig itt van a hangoskönyvlejátszó és a hangoskönyv applikáció.
Van viszont két dolog, melyek feltalálása szerintem radikális változást hozott a vak emberek életében: az egyik a fehérbot, ami helyett már sokféle radarfunkciós eszközt próbáltak kitalálni, de tartja magát, a másik pedig az okostelefon. Az okoseszközök elterjedése hatalmas változást hozott: az írott szöveg felolvasása, a banki tranzakciók, a levelezés, a navigáció, az online vásárlás még egy-két évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen volt. Mindennek persze a csúcsa, hogy olyan speciális applikációkat lehet az eszközökre fejleszteni, amelyek kifejezetten a látássérült emberek mindennapjait könnyítik meg. Ilyen például a szövetség Távszem szolgáltatása is, amely úgy nyújt állandó látó segítséget a vak embereknek, hogy nincsenek ráutalva a rokonok, szomszédok segítségére.

V. V.: Jelenleg három kiemelt terület munkájába is bekapcsolódsz, hiszen mind az említett Távszem szolgáltatás működtetésével, mind a székházfelújítással, illetve az akadálymentesítéssel kapcsolatban is vannak feladataid. Melyiket, miért tartod fontosnak?
A világban van más, a Távszemhez hasonló kezdeményezés, például az önkéntesekkel működő Be My Eyes projekt, de mi valami mást, egy védett, biztonságos szolgáltatást szerettünk volna létrehozni. Egy olyan platformot, ahol 0-24 órában képzett, a láttássérült felhasználók problémáit ismerő, állandó operátorok dolgoznak, akik a munkájuk során a tudomásukra jutott bizalmas, szenzitív információkat a legnagyobb gondossággal és titoktartási kötelezettséggel kezelik. Így lehet a szolgáltatás megbízható, azonos minőségű és bizalmas. Hiszen egy-egy hívás során akár olyan információkról is szó lehet, amelyet még a családtagjával sem oszt meg a szolgáltatást igénybe vevő személy.
Hihetetlen szabadságot ad, hogy nem kell várni arra, hogy jöjjön valaki, akiben megbízol, és felolvassa a számodra fontos hivatalos iratot vagy zárójelentést. Örülök, hogy annak idején arra is gondoltunk, hogy az aktuális térbeli pozícióját is megoszthassa a látássérült ember, az elmúlt években rengeteg eltévedt felhasználónak segítettünk eljutni az úti céljához.

V. V.: Milyen mélységig látsz rá a működésre?
Távszem szolgáltatásvezetőként minden technikai problémáról tudomásom van, napi szinten tartom a kapcsolatot az operátorokkal és a műszaki fejlesztőkkel. Az elmúlt évek tapasztalatai hívták életre a 2023 nyarán tesztüzemét kezdő új Távszem szolgáltatást, amely már webes felületen és az általunk forgalmazott nyomógombos okostelefonon, a BlindShell-en is elérhető lesz. Jobb kép- és hangminőséget, megbízhatóbb rendelkezésre állást, azonos megjelenést ad az összes platformon, többek között ezek jellemzik az új szolgáltatást.

V. V.: És milyen szerep hárul rád a székházprojektben?
A székházfelújítás egy másik hatalmas terület, szerencsémre már a legelejétől, a tervezéstől benne vagyok a munkában dr. Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezetővel. Meghatároztuk a funkciókat és a lehetséges feladatokat, áttekintettük, milyen méretű terekre és hány munkaállomásra lesz szükség. Végigkísértük a folyamatot a víziótól a tenderterven át a kiviteli tervig, illetve a megvalósulásig. Minden héten leülünk a kivitelezőkkel egy kooperációs megbeszélésre, ahol átnézzük, hogy az elmúlt hét alatt mi változott, van-e valahol valami fennakadás. Ebben a munkában nagy segítségünkre van a műszaki ellenőr, Böröczffy István, aki egy-egy döntési helyzetben felvázolja, elmagyarázza a lehetőségeket. Egy építési beruházás folyamatos figyelmet és együttműködést igénylő, összetett folyamat, és rengeteg olyan külső tényező kerül elő a tényleges építés során, ami befolyásolja az ütemtervet, legyen az egy II. világháborús bomba, egy szomszédos országban zajló háború vagy az infláció. Rengeteg munkánk volt vele az elmúlt években, várjuk a befejezést.

V. V.: Amivel egy nagyobb tételt lehúzhatsz majd a listádról, de még akkor is marad bőven tennivalód…
Igen, ám ami a hozzám tartozó nagy területek közül talán a legközelebb áll a szívemhez, az akadálymentesítés, az marad. Itt tudok leginkább kapcsolódni a szövetség kiterjedt érdekképviseleti munkájához, hiszen az, hogy milyen lesz egy felújított pályaudvar, megfelelőek-e a taktilis burkolati jelek, milyenek lesznek a liftek a megújuló állomáson, az hosszú időre meghatározza, hogy a látássérült emberek biztonságosan tudnak-e majd adott helyen közlekedni. A taktilis jelzések látható jelei annak, hogy egy országban foglalkoznak-e a látássérült emberekkel. Nálam ez elhivatottság, régen még a japán rajzfilmekben is azt figyeltem, hogy az utcai jelenetekben vannak-e vezetősávok, hiszen ebben ők már évtizedekkel ezelőtt is előttünk jártak. Persze nálunk is vannak előremutató folyamatok, például a Nyugati pályaudvar felújítása, ahol az olaszországi JKJ-termékek kerültek lehelyezésre. Kontrasztosak, a látássérült emberek jól érzékelik azokat, és van bennük további potenciál is, mivel infokommunikációs lehetőségeket is képesek lennének kezelni, ha azok elterjednének Magyarországon.

V. V.: Mire vagy a legbüszkébb, mely eredményeket tartod a legjelentősebbeknek azok közül, amelyek a te munkádnak is köszönhetőek?
Másként fogalmaznék; nem vagyok büszke arra, amit elértem, ez nem jellemző rám. Sokkal inkább mondanám azt, hogy örülök, hogy részese lehettem a folyamatoknak. Örülök, hogy olyan dolgokat tudtunk, tudunk létrehozni, amelyek a látássérült emberek hasznára vannak, és hogy elértünk olyan célokat, amelyek 20-25 évvel ezelőtt még csak álmok voltak.

V. V.: Végezetül hadd kérdezzük meg: mit csinál Erhart Péter, ha nem dolgozik?
Számomra mindig fontos volt a család. Néhány éve megadatott, hogy apuka lehetek, így ami szabadidőm van, azt a kislányommal, Petrával, a feleségemmel, valamint a nevelt lányaimmal töltöm. Sokszor jó lenne pihenni munka után, de Petra alig várja, hogy elinduljunk a játszótérre.

– bhk –

Támogassa hívásonként 500 Forinttal az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának fejlesztését a Telekom Adományvonal (13600) hívásával és a 96-os kód beütésével.

Így adományozhat telefonja segítségével.

Adja Ön is a hangját!

Amennyiben szeretne Ön is felolvasni könyveket, csatlakozzon önkéntes csapatunkhoz.

Tovább a bodortibor.hu oldalra.

Mikor tud személyesen könyvet kölcsönözni?

Személyes kölcsönzéshez kérjük, kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén.

Hangoskönyvtár nyitvatartás:
Kedden: 10:00 – 18:00
Csütörtökön: 9:00 – 17:00
Pénteken: 8:30 – 12:30
Hangoskönyvtár nyitvatartás:
Kedden: 10:00 – 18:00
Csütörtökön: 9:00 – 17:00
Pénteken: 8:30 – 12:30

Várjuk Önt sok szeretettel az MVGYOSZ telephelyén, Budapest, Thököly út 105., második emelet.

Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük, írjon nekünk:

    Szécehnyi2020-Az MVGYOSZ konzorciumi partnere a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
    Go to Top