Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Az MVGYOSZ használt tabletet adományoz azon látássérült személyek részére, akik aktívan használják az MVGYOSZ online szolgáltatásait (Távszem, hangoskönyvtár). Az adományozás kedvezményezettjei azon látássérült tanulók is, akik igazolják a tanulmányi jogviszonyukat.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége egyszerűsített eljárásban használt Lenovo Tab M10 (TB-X505L) – 10.1″ HD IPS, 2GB, 16GB, WiFi+LTE – Fekete (Android) tabletet adományoz, amelyhez egy darab tablet tok is tartozik.

Az adományozás célja:
Eszközök biztosítása azon látássérült személyek részére, akik az MVGYOSZ digitális szolgáltatásait igénybe veszik, továbbá a köz- és felsőoktatásban résztvevő látássérült diákok tanulást segítő eszközökkel történő ellátása.

Az adományozás kedvezményezettjei:
Azon látássérült személyek, akik aktívan használják a Távszem és az online hangoskönyvtár alkalmazást. Tehát csak azon felhasználók igényelhetnek jelen felhívás keretében tabletet, akik már 2023. július 31-e előtt aktiválták az MVGYOSZ online szolgáltatásait.

Az adományozásban továbbá azok a látássérült tanulók részesülhetnek, akik az MVGYOSZ tagegyesületénél tagok, és iskolalátogatást igazoló dokumentummal tanúsítják általános, közép- és felsőfokú intézményben folytatott tanulmányi jogviszonyukat.

Egy személy egy tablet tulajdonát szerezheti meg.

Tabletet igényelni 2023. augusztus 31-én, 23:59 óráig lehet az info@mvgyosz.hu e-mail címre megküldött kérelemmel, amelyben fel kell tüntetni az alábbi adatokat:
• név,
• törzsszám megyekóddal,
• e-mail cím,
• tanulók esetén iskolalátogatási dokumentum szkennelve.

Az MVGYOSZ minden kérelem esetén ellenőrzi a törzsszám és e-mail cím alapján az online szolgáltatások használatának idejét. Az a személy, aki 2023. július 31. előtt aktiválta a szolgáltatásokat, de egyáltalán nem használja azokat, nem lesz jogosult a tabletre.

Adatvédelem:
Az igénylők kérelmük beadásával egyidejűleg hozzájárulnak ahhoz, hogy az adományozás során a szövetség tudomására jutott adataikat az MVGYOSZ kizárólag a kérelme elbírálása során használja, a tablet tárgyieszközből történő törléséig nyilvántartsa és kezelje.

A tablet adatai:

Gyártó: Lenovo
Operációs rendszer: Android
Kijelző méret: 10,1″
Kijelző felbontás: 1280×800
Processzor típusa: Quad Core
Belső tárhely: 16 GB
Bővíthetőség: Bővíthető tárhely
Mobilinternet
• Wifi + Bluetooth
• GPS
Szín: Fekete
Súly: 0,74

Kiegészítő: 1 db tablet tok

A Lenovo Tab M10 részletes ismertetője és felhasználói tapasztalat

Az Európai Vakok Szövetsége (European Blind Union, EBU) folyamatosan és aktívan tart kapcsolatot tagjaival, amelyek Európa 42 országában képviselik a vak és gyengénlátó embereket. Az online eseményeken és elektronikus levelezéseken túl az EBU vezetősége fontosnak tartja a rendszeres, legalább évenkénti személyes találkozásokat is. Cikkünkben a legutóbbi ilyen eseményről számolunk be.

Az EBU vezetői fórumának tagjai évente egyszer személyesen találkoznak és egyeztetnek az európai szövetség aktuális ügyeiről és a látássérült embereket európai szinten érintő legfontosabb kérdésekről. 2025-ben ez a találkozó a szlovén fővárosban, Ljubljanában került megrendezésre szeptember 28-án és 29-én. Az eseményen összesen 16 országból voltak jelen az EBU tagszervezetek vezetői, köztük az MVGYOSZ részéről dr. Nagy Sándor elnök képviseletében Ollé-Németh Orsolya szakmai vezető, illetve kísérőként Ollé Attila nemzetközi kapcsolattartó.

A másfél napos találkozó fő témái az EBU-tagszervezetek körében idén nyáron elvégzett felmérés eredményei és következtetései, a következő időszakra vonatkozó EU-s költségvetésnek a fogyatékos emberek támogatásával kapcsolatos kilátásai, valamint az EBU új, brüsszeli irodájának megnyitása voltak. Emellett a résztvevők tájékoztatást kaptak az aktuálisan elérhető EU-s pályázati lehetőségekről, az EBU 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai terve végrehajtásának félidős felülvizsgálatáról és a készülő magatartási kódexről, valamint az Egyesült Királyságban zajló, látássérült személyeknek szóló vezetőképző programról is.

Az EBU 2025 tavaszán online kérdőíves felmérésben gyűjtött adatokat a tagszervezetek működésével, tevékenységével, gazdálkodásával és kommunikációjával kapcsolatban. A felmérés célja az volt, hogy az EBU vezetése jobban megismerje a tagszervezetek helyzetét, megértse kihívásaikat és lehetőségeiket. A felmérésben a 42 tagszervezet közül összesen 22 vett részt. A kutatáshoz az MVGYOSZ is szolgáltatott adatokat. Sajnálatos, hogy a felmérésből kimaradt többek között Németország, illetve számos közép-kelet-európai szervezet is, így az eredményekből csak korlátozottan lehet a teljes európai szervezeti háttérre vonatkozó következtetéseket levonni, a kutatás inkább a trendek és a közös kihívások azonosítására volt alkalmas.

Az EBU tagszervezetei nagyobbrészt tagságon alapuló, a látássérült embereket tömörítő nemzeti szervezetek, a válaszadók 2/3-a ebbe a kategóriába sorolta magát. A szervezetek közel fele emellett szolgáltatásokkal segíti a vak és gyengénlátó közösséget, 1/3-uk kampánytevékenységet folytat, néhány pedig jótékonysági szervezetként működik. Természetesen sok válaszadó több kategóriába is besorolta magát. A szervezeti struktúrák is sokszínűek. A válaszadók nagy többsége ernyőszervezetként működik, emellett sokan tartanak fenn összetett regionális és egyéb intézményekből álló hálózatokat.

A legtöbb szervezet vegyes finanszírozással működik. A válaszadók 3/4-e támaszkodik elsősorban kormányzati, közel fele pedig önkormányzati támogatásokra. A szervezetek kb. 3/4-e gyűjt magán és céges adományokat, sokan tekintenek fontos forrásként a tagdíjakra, illetve egyéb vállalkozási vagy értékesítési tevékenységből származó bevételekre, míg az EU-s támogatásokkal csak elvétve élnek. A tagszervezetek pénzügyi helyzetére az általános tendenciák jellemzőek, miszerint a nyugat-európai szervezetek általában lényegesen magasabb bevételekkel rendelkeznek, mint a közép-kelet-európaiak vagy a balti államokban működők. A válaszadók 2/3-a pénzügyi kilátásait stabilnak írja le, többségük ugyanakkor a kormányzati támogatások csökkenésével számol, ami aggodalomra ad okot.

Nagy különbségeket mutattak a válaszadó szervezetek a munkatársak létszámában. A válaszadók 1/3-a 25 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, néhány nagy szervezetnél ugyanakkor ötszáznál is többen dolgoznak. Hasonlóképpen nagy eltérések figyelhetőek meg az önkéntesek bevonásának mértékében, a szervezetek kb. ötödének egyáltalán nincs önkéntese, míg 2/3-uk nagyobb létszámú önkéntes bevonásával tevékenykedik. A válaszadók között olyan szervezet is van, amely 900-nál is több önkéntest foglalkoztat.

Stratégiai prioritásaikat tekintve a szervezetek nagy többsége az érdekképviseletet tekinti elsődlegesnek, nagyjából felük az akadálymentesítési és oktatási kérdésekre összpontosít, de sokan tekintik fontosnak a foglalkoztatást, a szemléletformálást és a szolgáltatások biztosítását. Szervezeti kommunikációra a válaszadók szinte kivétel nélkül a weboldalakat és a közösségi médiát használják, emellett szinte mindannyian rendelkeznek elektronikus hírlevéllel, miközben a személyes kapcsolattartást még mindig elsősorban telefonon végzik. A közösségi médiaplatformok közül a Facebook a legnépszerűbb, de többen használják az Instagramot, az X-et és a TikTokot is. A válaszadók többsége aktívan részt vesz az EBU valamelyik munkacsoportjában, de sokan küzdenek az erre alkalmas humán kapacitás hiányával.

A felmérés rávilágított arra a jól ismert tényre is, hogy az európai országok többségében nem állnak rendelkezésre megbízható statisztikai adatok a látássérült népesség létszámáról és arányáról, illetve hogy a fogyatékosságok, így a látássérültség kritériumai országonként kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Ez a tény jelentősen megnehezíti az egyes országok látássérült népességre vonatkozó adatainak összehasonlítását.

A felmérés eredményei alapján az EBU a tagszervezeteknek javasolja, hogy több tudatossággal és nagyobb kapacitással vegyenek részt az európai szövetség munkájában. A legnagyobb kihívásokként a tagszervezetek finanszírozási és kapacitásbeli korlátait és az egyes országokban a látáskárosodással kapcsolatos definíciók és adatgyűjtések összehasonlíthatatlanságát azonosították. A tagszervezetek elsősorban az adománygyűjtés, a digitalizáció és a közösségi média hatékony használata terén várnak útmutatást az EBU-tól. Az EBU arra biztatja tagjait, hogy az általában meglévő egyetlen kapcsolattartón túl szélesebb körű részvételt biztosítsanak munkatársaik és önkénteseik révén az európai szövetség különféle fórumaiban és tevékenységeiben. Ennek akadályát sokszor a nyelvi korlátok jelentik, de az is gyakran kiderül, hogy maguk a tagszervezetek vezetői sem tekintik kellően fontosnak az európai szintű érdekképviseletet és együttműködést.

A tanácskozáson Lars Bosselmann, az EBU ügyvezetője az elnökség napirendjén lévő több aktuális témában is tájékoztatást nyújtott. Az utóbbi évtizedekben többször napirendre került, hogy a hagyományosan párizsi székhelyű szervezet az EU központjában, Brüsszelben is létesítsen egy irodát, fizikailag is közelebb kerülve ezzel az európai szintű döntéshozatalhoz, illetve a szövetséget nagy mértékben támogató Európai Bizottsághoz. Ennek megvalósítására most egy EU-s pályázat révén látnak lehetőséget, a támogatási döntést 2025 novemberére várják. Az ismét napirendre került szervezeti változás részeként az új irodába egy fő érdekképviseleti munkatársat is fel kívánnak venni, aki lehetőség szerint maga is látássérült személy és jártas az EU-s intézményrendszer és politikák területén. A brüsszeli irodahelyiség kiválasztásával kapcsolatban felmerült, hogy valamilyen közösségi irodában folyjon a tevékenység, ugyanakkor az értekezlet több résztvevője aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy egyfős iroda munkatársa óhatatlanul is elszigetelődik, látássérültként pedig az asszisztencia hiánya is nehézséget jelenthet. Az iroda működtetésével és az alkalmas munkatárs megtalálásával kapcsolatos közös gondolkodásra az ügyvezető egy munkacsoport felállítását javasolta, amibe több résztvevő jelentkezett.

A vezetőség tájékoztatást adott a Vakok Világszövetsége (WBU) 2025. évi közgyűléséről, amelyet Brazíliában rendeztek meg szeptember elején. A résztvevők elmondása szerint az esemény meglehetősen kaotikus és rosszul szervezett volt, így számos fontos döntés meghozatalára egyszerűen nem maradt idő. Ugyanakkor egy világszintű szakmai találkozó és kiállítás színesítette az eseményt. Az EBU vezetősége abban bízik, hogy a WBU új vezetői javítják a munkafolyamatokat és a világszervezet működésének hatékonyságát.

Magdalena Verseckas, az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) forrásteremtési koordinátora online csatlakozott az értekezlethez. Prezentációjában több olyan EU-s pályázati rendszert mutatott be, amelyekből a tagországok szervezetei forrást teremthetnek projektjeik megvalósításához. Az Erasmus, a Cerv, a Horizon, az Interreg és a Kreatív Európa Program pályázatai általában nem kifejezetten a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos projektek támogatására kerülnek kiírásra, de számos pályázati programban megjelenik célként a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportok támogatása. A legtöbb ilyen projektet a szervezetek konzorciumban, általában több országban működő partnerek együttműködése révén valósíthatják meg.

Az EU következő, 2028-2034-es időszakra szóló költségvetési tervezete – ahogy az a vezetőség tájékoztatásából kiderült – nem kecsegtet túl biztató kilátásokkal a fogyatékossággal élő emberek nem kormányzati szervezetei számára. Az uniós prioritások változása, pl. a védelmi kiadások növekedése, veszélyeztetik a fogyatékos emberekkel kapcsolatos és a szociális támogatások korábbi mértékkel megegyező biztosítását. A szociális célú támogatások kifejezetten nemzeti hatáskörbe kerülnek, a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezeteknek pedig biztosítaniuk kell, hogy tevékenységeik összhangban legyenek a nemzeti prioritásokkal. Cél az uniós és a tagállami szakpolitikák közti nagyobb összhang kialakítása, ugyanakkor ezzel a finanszírozásban megnő a tagállami kormányzati döntéshozatal jelentősége. Emellett számos korábban önálló támogatási program összevonásra kerül, ami az alapvető célkitűzések felhígulását eredményezheti, egyetlen pályázat során lényegesen több és több célcsoportot támogató pályázó fog versengeni. A reformok célja az egyszerűsítés, az átláthatóság növelése és az adminisztratív terhek csökkentése, ugyanakkor nemzeti és regionális szinten erősebb érdekképviseletre van szükség annak érdekében, hogy a fogyatékosságügyi témák bekerüljenek a prioritások közé. Ez a helyzet az ügyvezető elmondása szerint elsősorban az egyes fogyatékossági csoportokat önállóan képviselő szervezetek működését veszélyeztetheti. Ezért szükség van az EBU és a tagszervezetek közti szoros együttműködésre, hogy a fogyatékossággal élő személyek prioritásai – azaz az akadálymentesség, a befogadás és az önálló életvitel – tükröződjenek az EU-s és a nemzeti stratégiákban.

Üde színfoltja volt a találkozónak az Egyesült Királyság mintegy 10.000 tagot és több mint 1200 alkalmazottat számláló látássérültügyi szervezete, a Royal National Institute of Blind (RNIB) vezetőfejlesztő programjának bemutatása. A programot David Adwinkle, az RNIB stratégiai kutatási részlegének vezetője ismertette.

Az RNIB a közelmúltban felmérést végzett a szigetországban működő, látássérült emberekkel foglalkozó szervezetek körében, amely elgondolkodtató adatokkal szolgált. A kutatás során közel 1000 olyan szervezetet azonosítottak, amelyek deklaráltan a vak és gyengénlátó emberekért tevékenykednek. A vizsgált szervezetek összesen mintegy 6500 főt foglalkoztatnak, akik között a látássérült munkatársak aránya még a 10%-ot sem éri el, nagyjából 450-en vannak. Ez az arány a vezetők körében ennél is lényegesen alacsonyabb, a nagy szervezetek vezetői között alig tíz látássérült személy található. Többek között az RNIB-nak sem volt soha látássérült igazgatója. A kutatás tanulságai szerint ennek az elszomorító aránynak több oka is van: egyfelől a rendszer és a benne működő szakemberek nem tekintik hasznosítható értéknek a látássérült emberekért folyó munka során azt az egyébként pótolhatatlan és gazdag tapasztalatot, amivel a vak vagy gyengénlátó munkatársak rendelkeznek, illetve általánosságban is alábecsülik képességeiket és gyakran nem ismerik azokat a technikai innovációkat sem, amelyek lehetővé teszik az akadálymentes munkavégzést egy vak ember számára. Másfelől az is gyakori, hogy maguk a látássérült emberek sem tartják alkalmasnak önmagukat arra, hogy vezető pozíciót töltsenek be egy szervezeten belül, netán annak élén. Ennek okaként elsősorban az önkorlátozó hiedelmek meglétét, illetve a példaképek, azaz a vezető pozícióban tevékenykedő látássérült emberek általános hiányát azonosították. Ez a helyzet alááshatja a látássérült emberekkel foglalkozó szervezetekbe vetett bizalmat mind az érintettek, mind a támogatók és egyéb partnerek körében.

Az RNIB célul tűzte ki az általa foglalkoztatott látássérült szakemberek létszámának növelését, illetve kifejezetten kívánatosnak tartják, hogy a szervezetek vezetésében is növekedjen a vak vagy gyengénlátó személyek aránya. Ennek érdekében felhívást tettek közzé egy speciális vezetőfejlesztő program kidolgozására és megvalósítására, amely iránt számos neves szervezet- és vezetésfejlesztéssel foglalkozó cég és intézmény mutatott érdeklődést.

A Hult Ashridge Executive Education által kidolgozott, New horizons című, kifejezetten látássérült személyeknek szóló vezetőképző program célja, hogy a tehetséges látássérült munkavállalókat olyan készségekkel és magabiztossággal ruházza fel, ami szükséges ahhoz, hogy sikeres vezetővé válhassanak. A vezetőképzés első, „pilot” csoportja tizenkét olyan vak és gyengénlátó személyből áll, akik jelenleg az RNIB-n belül egy-egy kisebb egységet vezetnek. A résztvevők a 9 hónapos program során csoportos vezetőképző kurzusokon vesznek részt személyesen és online formában, illetve egyéni coachingot és látássérült vezetők által nyújtott mentori támogatást is kapnak. Az eredmények és a visszajelzések pozitívak, így a programot a jövőben nagyobb létszámú csoportra és akár más területekre is tervezik kiterjeszteni. A beszámoló felkeltette az esemény résztvevőinek érdeklődését, mert bár több országban volt vagy van valamilyen lehetőség a látássérült emberekkel foglalkozó szervezeteken belül a vak és gyengénlátó szakemberek vagy vezetők képzésére, ilyen méretű és összetettségű vezetőfejlesztő program megvalósítására eddig még nem volt példa a területen.

A találkozó számos alkalmat kínált az informális egyeztetésekre, jövőbeni együttműködések kezdeményezésére. Az MVGYOSZ képviseletében így tudtunk egyeztetni a szlovén szövetség főtitkárával, Štefan Kušarral a szlovéniai magyar kisebbség számára a magyar online könyvtárakhoz való hozzáférés lehetőségéről, az észt kollégával a náluk már jól működő elektronikus aláírási és szavazási rendszerről, illetve a spanyol szervezet képviselőivel a Spanyolországban már hagyományként számon tartott sorsjegyárusítási programról is.

Ollé-Németh Orsolya és Ollé Attila

A látássérült emberek számára fejlesztett eszköz egy hagyományos szkennerhez képest igen kis méretűre összecsukható, használata könnyű és gyors, és hogy hogyan működik a gyakorlatban, műsorunkból kiderül.

A Gépház főhadiszállására ezúttal egy meglehetősen különleges eszköz érkezik egy kedves hallgatónknak köszönhetően. Az egyszerűen csak Pearl névre hallgató készüléket a Freedom Scientific forgalmazza, ezen konzorcium fejleszti többek közt a Jaws képernyőolvasó szoftvert is. A Pearl egy összecsukható, kis helyet foglaló, könnyű olvasókamera, mely dokumentumok, könyvek, egyéb írott anyagok beolvasására hivatott. A számítógépünkkel USB porton keresztül kommunikál, a beolvasott oldalakat pedig a Jaws beépített OCR modulja teszi elérhetővé. A Pearl összecsukva akár kisebb táskában, más eszközeinkkel együtt is hordozható, de saját tokot is mellékelnek hozzá. Kinyitva a kamera egy állványon foglal helyet, a szkennelni kívánt anyagot pedig lényegében a készülék alá kell helyezni.

Adásunkból megtudható, hogyan működik egy-egy anyag beolvasása, miként teszi egyszerűbbé az eszköz a könyvek beszkennelését, és persze az is kiderül, milyen minőségben kerülnek a Pearl által elolvasott anyagok a számítógépünkre.

Mikor? 2022. június 10-én, pénteken 20:00 órától. Ismétlés vasárnap 13:00 órakor.
Hol? Az online hallgatható Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.
A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Rauch Róbert
műsorvezető

Valentine’s Day ünnepe a múlt század vége felé indult világhódító útjára. Honnan ered az ünnep, hogyan kapcsolódik a látássérült emberekhez, és milyen praktikus ajándékokat kínál ez alkalomból az MVGYOSZ? Webáruházunk soron következő ajánlójában mindhárom kérdésre választ adunk.

A legenda szerint Rómában élt egy Valentin nevű keresztény pap. Ekkoriban, a harmadik század végén a császár, II. Claudius megtiltotta, hogy a fiatal férfiak házasságot kössenek – úgy vélte, hogy a fiatal férfiak jobb katonák lesznek, ha nem házasok. Csakhogy Valentin nem tartotta tiszteletben az uralkodó akaratát, és keresztény módra megeskette a szerelmes ifjakat. A császár ezért börtönbe vetette, és halálra ítélte a keresztény papot. Valentin jámborsága az egyik börtönőr szívét is meglágyította, akinek a lányával Valentin összebarátkozott. A legenda úgy szól, hogy a leány vak volt, a pap azonban hitének erejével csodát tett és meggyógyította, visszaadta a látását. Valentin életét azonban ez sem mentette meg, a kivégzése napján egy búcsúüzenetet küldött a lánynak, amit úgy írt alá: “A te Valentinod”. A hagyomány szerint innen ered a Valentin-napi üzenetküldés szokása, amely először az angolszász területeket hódította meg.

Geoffrey Chaucer angol költő 1383-as Valentin ünnepségre írta meg a „Madarak parlamentje“ című költeményét, amiben azt meséli el, hogyan gyülekeznek a madarak épp ezen a napon Triász, a természet istennője köré, hogy így mindegyikük egy társra találjon.

A Valentin-napi szokásokat az angol kivándorlók magukkal vitték az Amerikai Egyesült Államokba. A második világháború alatt pedig az amerikai katonák terjesztették el szokást Európában. A szerelmesek ünnepe Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően vált népszerűvé.

A boltokat február elejétől elárasztják a szívecskés csokik, sütik, párnák és képeslapok, de azok, akik kicsit előre gondolkodnak, számos olyan termékeket találnak az MVGYOSZ webáruházának kínálatában, amellyel nemcsak szeretetüket, hanem gondoskodásukat és odafigyelésüket is kifejezhetik a jeles nap alkalmából.

Válogatásunk első darabja, a klasszikus Valentin-napi szimbólumot idézi meg, ugyanis a 21 cm széles tortasütő szívalakú. A kétrészes, kapcsos sütőforma nagyjából 7 cm magasságú, az elkészült süteményről kihűlés után a csatos oldalfal eltávolítható.
Tagi kedvezményes ár: 3021 Ft

Ha a most ajánlott fazéknak lenne névjegye, akkor biztos az szerepelne rajta, hogy „tésztafőzés és -szűrés egyszerűen”. A három darabból álló tésztafőző szettet egy főzésre is alkalmas acél edény, az edénybe pontosan illeszkedő, az alján és az oldalán lukacsos acél szűrőedény és egy műanyag fogóval ellátott üveg fedő alkotja. Főzés után a középső, szűrő rész kiemelésével a víz a lábasban marad, a tészta pedig máris mehet a tálalásra szolgáló tányérra. Az edény űrtartalma 6 liter. A termék egyaránt használható gáztűzhelyen, elektromos és kerámia főzőlapon.
Tagi kedvezményes ár: 7788 Ft

A konyhai percjelző is igazi kincs a konyhában! Nem kell az időt figyelnünk főzés közben, csak beállítjuk a percjelzőt és az jelez nekünk a kívánt időben! A kínálatban szereplő percjelző óra egy tapintható alakot, egy séfet formáz. Az óra peremén fehér alapon fekete és kidomborodó jelzések segítenek a megfelelő időt beállítani. A beosztásokat 5 perces időközönként találjuk meg rajta, maximum 60 perc visszaszámlálásra képes.
Tagi kedvezményes ár: 1186 Ft

Természetesen azoknak is találhatunk ajándékot Valentin-napra a webáruházban, akiket inkább a technikai eszközök hoznak lázba. A Logic márkájú, kifejezetten gyengénlátók számára készült USB-s számítógépes billentyűzethez egy 30 cm hosszú, hajlítható gégecsöves, 10 ledből álló lámpát is csatlakoztathatunk, így plusz fényforrást biztosíthatunk magunknak. Az eszköz alapszíne sárga, a billentyűzeten lévő karakterek kontrasztosak, feketék, vastagon szedettek.
Tagi kedvezményes ár: 44787 Ft

Az ünnephez illeszkedő piros színben is elérhető a BlindShell 2 okostelefon, amely egy kifejezetten vak és gyengénlátó felhasználók számára fejlesztett nyomógombos, magyarul beszélő készülék. A telefont a fizikai billentyűzet segítségével és hangutasításokkal lehet kezelni. A telefonon több, speciális alkalmazás érhető el, amely kifejezetten a látássérült emberek mindennapjait hivatottak segíteni.
Tagi kedvezményes ár: 75000 Ft

Akár még egy pendrive is lehet, Valantin napi meglepetés, csak egy szép szöveges vagy hangüzenetet kell elrejtünk rajta a szerettünknek. A meglepetéshez ajánljuk a Kingston DataTraveler Exodia 32GB-os USB flash meghajtót, amely a praktikus hurok segítségével a kulcstartóra is felfűzhető.
Tagi kedvezményes ár: 2750 Ft

Ha pedig úgy érezzük, hogy a Valentin-nap nem múlhat el új plüss nélkül, akkor érdemes átböngészni az adománygyűjtő termékeket, ahol kicsi, közepes, nagy, fekvő és ülő plüss vakvezetőkutyákat is találhatunk.

Ajánlónk most sem teljes körű, további ötletekért, kérjük, keresse fel a webáruház honlapját.
Jó vásárlást és emlékezetes Valentin-napot kívánunk!

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

Az MVGYOSZ megújult és a mesterséges intelligenciával kiegészült Távszem szolgáltatása 2024. október 15-től a Be My Eyes alkalmazáson keresztül érhető el.

Az MVGYOSZ 2024 nyarán tárgyalásokat kezdeményezett a Távszem szolgáltatásnak a Be My Eyes platformjára helyezése érdekében. Ennek egyik oka, hogy a Be My Eyes már sikeresen használja a mesterséges intelligencia által nyújtott ígéretes lehetőségeket, aminek a Távszembe történő integrálása olyan léptékű fejlesztést igényelne, ami rendkívül jelentős anyagi terhet jelentene a szövetség számára.

A mesterséges intelligencia használatának igénye megmutatkozott az MVGYOSZ által 2024 júliusában készített, a digitális szolgáltatások fejlesztésére irányuló felmérésben is. A 204 válaszadó közül 124 fő nyilatkozott úgy, hogy használja a Távszemet a jelenlegi platformon. Értékelésük alapján a Távszem szolgáltatás 3,9 pontot kapott (1-től 5-ig tartó skálán), ami egyértelműen a fejlesztés szükségességére utal. A 124 válaszadóból 28 fő maximálisan elégedett a jelenlegi szolgáltatással, fejlesztési javaslata nincs. A többi válaszadó azt jelezte, hogy várják az MVGYOSZ-től annak megoldását, hogy ne léptesse ki a felhasználókat a rendszer, és ne kelljen újra beírniuk az adatokat. Továbbá azt az elvárást is megfogalmazták, hogy a hívások során mindig legyen kép. A válaszadók jelentős részének nagy könnyebbséget jelentene, ha alkalmazásból lehetne hívni a szolgáltatást, nehézkesnek tartják a webes felületet, nem tudják kitenni készülékük asztalára az oldal ikonját. Többen is kifogásolták, hogy hiába jelölték be a kamera és a mikrofon használatának lehetőségét, minden hívásnál újból engedélyezni kell azokat.

A kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia használatára is komoly igény mutatkozik. Az MVGYOSZ vezetősége megvizsgálta a beérkezett észrevételeket, igényeket, hibajelzéseket, és ezek javítása, valamint új kiegészítő szolgáltatások bevezetése érdekében úgy döntött, hogy felveszi a kapcsolatot a Be My Eyes fejlesztői csapatával. A tárgyalások eredményeként a szövetség kapott egy tesztfelületet, ahol az operátorok és 15 felhasználó kipróbálhatta, tesztelhette éles helyzetben a szolgáltatást. Több mint 120 hívást indítottak a tesztelők – érkezett hívás utcáról, autóból, buszról, metróról, raktárból, boltból, irodából, konyhából, munkahelyről, udvarról stb. A visszajelzések alapján egyszer sem fordult elő, hogy ne lett volna kép, vagy hang, vagy egyik sem. A hálózatváltásoknál pár másodperc után helyreállt a hang és a kép is. A tesztelés során iPhone-ról (iPhone 7-esről is), tabletről, BlindShell-ről és Androidos készülékekről is érkeztek hívások. A szolgáltatást fejhallgatóval is teszteltük, ez esetben sem volt fennakadás. A tesztelők beszámolói és észrevételei alapján elkészült egy több fejezetből álló, a szolgáltatási igényeket tartalmazó dokumentáció, mely megküldésre került a Be My Eyes fejlesztői részére.

Az MVGYOSZ kéréseit a fejlesztőcsapat megvizsgálta, és az elmúlt hetekben csaknem valamennyit sikerült is integrálniuk a mesterséges intelligenciát is magába foglaló szolgáltatásba, amely október 15-től a Be My Eyes alkalmazáson keresztül érhető el. A jelenlegi Távszem szolgáltatás néhány bonyolultabb funkciójának fejlesztése még folyamatban van – pl. a felvételek visszahallgathatósága, vagy a helymeghatározás –, ezért ezek csak később lesznek újra elérhetők a felhasználók részére.

Az MVGYOSZ Távszem szolgáltatás Be My Eyes alkalmazáshoz történő csatlakozásáról a Hobby Rádió 2024. szeptember 6-i Gépház c. műsorában adtunk tájékoztatást, illetve a tagegyesületeknél dolgozó mentorok részére hamarosan oktatást fog tartani a MVGYOSZ szolgáltatásvezetője. A szövetség közösségi felületein, honlapján és hírlevelében pedig részletes leírást adunk közre a szolgáltatás használatáról.

Bízunk benne, hogy az új platformra helyezett Távszem szolgáltatás és az azon belül elérhető mesterséges intelligencia még több látássérült személyt támogat majd önálló életvitelükben a mindennapok során. A Távszem fejlesztése új távlatokat nyit mind az MVGYOSZ, mind pedig a felhasználók számára, egy bevált dolog azonban változatlan marad: továbbra is napi 24 órában lehet hívni a 8 fő profi operátort, akik már 5 éve nyújtanak nap mint nap segítséget a látássérült személyek számára.

dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető