Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Május 6-án a Vakokat Gyámolító Országos Egylet egykori elnökének, Sipeki Balás Béla halálának 80. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendezett a Fiumei úti sírkertben a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a Nemzeti Örökség Intézetével közösen.

A megemlékezés résztvevőit Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója és dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke köszöntötte. Sztakó Krisztina Sipeki Balás Béla tiszteletére Vázlat 1944-től címmel költeményt írt, melyet a megemlékezés nyitányaként szavalt el a közönségnek.

A Sipeki házaspár sírjának helyét évtizedekig homály fedte. Az elmúlt évben a szövetség elnökségi tagja, Sztakó Krisztina a Nemzeti Örökség Intézetének hathatós segítségével kiderítette, hogy Sipeki Balás Béla és felesége, Sipeki Balás Béláné, született Dégen Eugénia egy 2004 óta védett sírban, a Forinyák család sírjában talált végső nyughelyet a Fiumei úti sírkertben.

Sipeki Balás Béla a Vakokat Gyámolító Országos Egylet örökös tiszteletbeli elnöke volt. A házaspárnak gyermeke nem született, így végakaratukban az 1905 májusától otthonukként szolgáló villa nagyobbik hányadát a vakok egyletére hagyták örökös használatra. A Sipeki-villa azóta is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházaként funkcionál.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Sipeki Balás Béla sírhelyének beazonosításával gazdagodtak a vak és gyengénlátó embereket segítő személyekre történő megemlékezések helyszínei a Fiumei úti sírkertben.
Felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy ugyancsak kimagaslóan sokat tett a fogyatékossággal élő személyekért a piarista Pivár Ignác (1843–1905), a fogyatékossággal élő tanulók helyzetének javításán fáradozó pedagógus is, aki 1892-től volt a Siketnéma Intézet igazgatója. Hivatali ideje alatt bevezette a közös hangos imádságot és házimunkára osztotta be a növendékeket. 1895-től pedig a Vakok Intézetének vezetését bízták rá, ahol az addig kizárólagos zeneoktatás mellett az iparos mesterségek oktatását is bevezette. Szintén Pivár Ignác nevéhez fűződik az oktatásban addig csak kísérleti jelleggel használt Braille-írás alkalmazása is. „A mai naptól a mögöttünk álló síremlék számunkra sem csak Forinyák Géza miatt lesz nevezetes. Sipeki Balás Béla mától minket is megállásra késztet majd minden nap, amikor elhaladunk a síremlék előtt” – mondta zárszavában Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója a megemlékezésen.

Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke köszönetet mondott Móczár Gábornak és munkatársainak a sírhely beazonosításához nyújtott segítségükért, majd Sipeki Balás Béla munkásságát méltatta. Beszédében kiemelte, hogy a Sipeki család nagylelkű adományozásának köszönhetően a szövetség önálló székházzal rendelkezik, mely az évtizedek folyamán több tízezer tagnak biztosított szolgáltatásokat az önálló életvitelhez.

Sipeki Balás Béla Gyula Edvárd Lipótvárosban, Pesten született 1863. augusztus 3-án egy vagyonos földbirtokos családba. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd hosszabb külföldi tanulmányút után ügyvédi irodát nyitott. Tanulmányútjait megkönnyítette az a tény, hogy angol, francia, német és olasz nyelveken beszélt.

Az ügyvédi munkát követően törvényszéki jegyző lett, majd az Igazságügyminisztériumba került, ahol osztálytanácsosi rangig vitte. Tizenhét évig állt a minisztérium szolgálatában. 1911. szeptember 21-én Zala vármegye főispánjává nevezte ki az uralkodó. Ezt a posztot hat éven át, 1917. július 21-ig töltötte be. 1918-ban, az I. világháború elvesztése után visszavonult a politikai élettől, és kizárólag jótékonysági szervezetekben, intézményekben tevékenykedett, többek között a Herminamezői római katolikus egyházközség világi elnöke, valamint több mint húsz évig a Vakokat Gyámolító Országos Egylet elnöke volt. Élete során fáradhatatlanul dolgozott a látássérült emberek sorsának javításán. Értékes közéleti működésének elismeréséül megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, a Vöröskereszt hadiékítményes tisztikeresztjét és a jubileumi szolgálati érmet, valamint rangos nemzetközi kitüntetésekkel is rendelkezett.

A jótékonyság a házaspár mindkét tagjára jellemző volt. Felesége, Sipeki Balás Béláné, született Dégen Eugénia az I. világháború alatt két és fél évig az általa Zalaegerszegen alapított hadikórházat vezette, majd Budapesten tevékeny részt vállalt a gyermeknapközi otthonok megalapításában és fenntartásában, továbbá a Magyar Vöröskereszt jótékony akcióiban.

A Sipeki-villa fontos közösségi események színhelye volt a századelőn, a házaspár életében a Hermina úti 650 négyzetméteres villa minden májusban élettel telt meg. A Színházi Élet korabeli beszámolói szerint „a Sipeki-villában tartott gardenpartykon neves közéleti személyiségeket láttak vendégül, mely hagyományosan egyben a társasági élet tavaszi nyitánya is volt”. Sipeki Balás Bélát művészeti körökben is tisztelet övezte, így beválasztották az 1925-ben megvalósult Jókai centenárium előkészítésébe is.

Az ismert és elismert házaspár a századfordulótól példát mutatott a kortárs nemesi családoknak a jótékonyság lehetőségeiből, hagyatékukkal megteremtették a látássérült emberek érdekképviseletének hosszú távú infrastruktúráját is, hiszen szinte példa nélküli, hogy egy szervezet nyolc évtizeden át ugyanazon a helyszínen fejtheti ki szakmai tevékenységét.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a felejthetetlen mecénás házaspár közéleti tevékenységének emlékét megőrzi és továbbadja az utókor látássérült embereinek.

A beszédeket követően a résztvevők egyperces csönddel emlékeztek meg Sipeki Balás Béla áldozatos munkájáról. A sírhelyen elhelyezett koszorúk előtt Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója és dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke néma főhajtással adózott.

Ha valaki szeretné felkeresni a sírhelyet, akkor az alábbiakat kell megjegyeznie: Sipeki Balás Béla és felesége, Sipeki Balás Béláné, született Dégen Eugénia egy 2004 óta védett sírban, a Forinyák család sírjában nyugszik. A családi síremlék a főbejárat mellett balra a második sírhelyen található. A síremléken az utolsó két név, S. Balás Béla (1863-1944) és S. Balázs Béláné (1869-1944) segíti a Sipeki házaspár beazonosíthatóságát.

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

Október 13-án partnerei, tagegyesületeinek képviselői részvételével rendezte meg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége a Vakok Kertjében az idei fehérbot napi ünnepségét. Az eseményen három Braille-emlékérmet és öt Hangomat adom díjat is átadtak.

A szabadtéri ünnepség résztvevőit először Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója köszöntötte, majd elmondta, több mint 80 ezer látássérült ember él Magyarországon, akik megbecsült és hasznos tagjai a társadalomnak. Beszédében méltatta az MVGYOSZ sokszínű szakmai munkáját, amellyel a szövetség hozzájárul a látássérült emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Mint mondta: „Magyarország Kormányának stratégiai partnerei a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek, amelynek eredményeként, 2010 óta háromszorosára nőtt a költségvetési támogatásuk.”

Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke megnyitójában elmondta, hogy a szövetség székház-beruházása a befejezéséhez közeledik, így néhány hónap múlva már a felújított Sipeki-villa és az új szolgáltatóház várja a szolgáltatásokat igénybe vevő vak és gyengénlátó embereket. Örömét fejezte ki, hogy a hangoskönyvtárat és a megújult Távszem szolgáltatást egyre többen használják, valamint, hogy a látássérült tanulók számára készülő adaptált (Braille-, nagybetűs és elektronikus) tankönyvek száma jóval meghaladta az előző évi igényléseket, ami azt mutatja, hogy a diákok számára fontos és hiánypótló a szövetség tankönyv-adaptálási szolgáltatása.

A beszédeket követően dr. Nagy Sándor Nyitrai Zsolttal közösen adta át az MVGYOSZ elnöksége által 2023-ban adományozott Louis Braille-emlékérmeket. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöksége 2023-ban a látássérült emberek érdekében végzett több évtizedes szakmai munkája elismeréseként Louis Braille-emlékérmet adományozott Babolcsi Andrea múzeumpedagógusnak, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu munkatársának, Dvariecki Bálintnak, az Alko-Soft Nonprofit Bt. ügyvezetőjének, a LESEK konferencia főszervezőjének és Szilágyi Ildikónak, az MVGYOSZ nyugállományba vonult könyvtárosának.

Nyitrai Zsolt és dr. Nagy Sándor Babolcsi Andreával a díjátadáson

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2021-ben új díjat alapított, amellyel az önkéntes felolvasók munkáját ismeri el. A díjat azon felolvasók kaphatják meg, akik 500 órát meghaladóan olvastak fel a Bodor Tibor Hangoskönyvtár számára. Az elismerést minden évben a szövetség legrangosabb eseményén, a fehérbot nemzetközi napján vehetik át a díjazottak. Az idei évben öt önkéntes felolvasó: Gulyásné Vastag Irén, Király-Tajti Ildikó, Szerencsés Melinda, Mach András és Varjasi Gábor vehette át a díjat szimbolizáló kristálymikrofont és a kapcsolódó emléklapot.

Dr. Nagy Sándor Puskás Kata és az idei Hangomat adom díjas felolvasók

A Hangomat Adom díjak átadását követően Puskás Kata Szidónia, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke megköszönte az önkéntes felolvasók áldozatos munkáját, majd szeretett nagyapja, Bodor Tibor emlékét idézte meg, aki 500 könyvet olvasott fel, közel 9000 órában a látássérült személyek számára.

A díjátadást a Vakok Iskolája Legato kórusának fellépése tette emlékezetessé. A kórus 2018-ban a tanulók kezdeményezésére szerveződött újjá, a repertoárban a reneszánsztól a XX. század végéig találunk zeneműveket. A kórus tagjai az iskola általános és szakiskolás tanulói, tanárai és volt diákjai. A sokszínű együttes célja a közös zenélés mellett felhívni a figyelmet a fogyatékossággal élő személyekben rejlő értékekre a zene segítségével. A fehérbot napi eseményen a résztvevők többek között Beethoven Örömódáját, Arcadelt Ave Maria című és Bárdos Lajos Tiszai dallamok című művét hallhatták.

A 2023-as év mérföldkő jelentőségű a szövetség életében, hiszen Magyarország Kormányának támogatásával decemberben befejeződik az MVGYOSZ Hermina úti székházának a felújítása, melynek köszönhetően a szövetség méltó körülmények között biztosíthatja a látássérült emberek életvitelét megkönnyítő szolgáltatásait.

Az idei fehérbot napi rendezvény már egyfajta ráhangolódás volt az örömteli eseményre is, a díjátadásokat követően a szövetség kerekasztal-beszélgetést szervezett a székházberuházásról a tervezésben és kivitelezésben résztvevő szakemberek bevonásával.
A beszélgetést dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője vezette, beszélgetőpartnerei Falvai Balázs építész, a DBA műterem vezető tervezője, az MVGYOSZ székházfelújításának tervezője, Böröczffy István műszaki ellenőr, a Böröczffy Mérnöki Iroda ügyvezetője és Erhart Péter, az MVGYOSZ székházfelújítást koordináló munkatársa volt.

A székház-beszélgetés résztvevői: dr. Nagyné Berke Mónika, Böröczffy István, Erhart Péter, Falvai Balázs

A jó hangulatú, kötetlen diskurzus során a résztvevők felidézték a hároméves közös munka emlékezetes pillanatait, megismertették a jelenlévőket az újjáépített székház legfontosabb változásaival. Akadálymentesített terek, lift, többfunkciós termek, új szolgáltatótér és egy kívül-belül megújult épületegyüttes várja 2024-től a látássérült személyeket. A beszélgetés érdekessége volt, hogy a résztvevők tapintható építészeti elemekkel is megismerkedhettek, többek között tapintható tervek, makettek, homlokzatdíszítő elemek, üvegtéglák és bádogdíszek sorakoztak az asztalon.

A kerekasztal-beszélgetés részleteiről hamarosan a Hobby Rádióban hallhatnak összeállítást az érdeklődők.

A díjazottaknak szívből gratulálunk! A rendezvény emlékezetes pillanatait megörökítő fotókból néhány napon belül összeállítást teszünk közzé az MVGYOSZ Facebook-oldalán.

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos Magyarország Kormánya nevében a fogyatékossággal élő emberek világnapján, december 3-án levélben köszöntötte a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (MVGYOSZ) és az általa képviselt látássérült embereket.

A kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos külön is méltatta a szövetség által végzett mindennapi munkát, mellyel hozzájárul az esélyegyenlőség terén felmerülő kihívások megoldásához, valamint a fogyatékossággal élő emberek érdekeinek és jogainak érvényesítéséhez.

A teljes levél ide kattintva olvasható.

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt hirdetett az Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020 tárgyában. A konzultáció célja az, hogy a bizottság megismerhesse az uniós polgárok véleményét az Uniós fogyatékossági stratégia következtében történt vagy meg nem történt változásokról, illetve a jövőbeni hangsúlyokról.

Brüsszeli visszajelzések szerint Magyarországról nagyon kevés válasz érkezett eddig. A konzultáció 2019.október 23-án zárul.

Az MVGYOSZ az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) és az Európai Vakok Szövetsége (EBU) kérését is tolmácsolja akkor, amikor azt kérjük, hogy lehetőleg minél több látássérült, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy töltse ki a magyar nyelven is elérhető kérdőívet.

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációs kérdőívének kitöltése képernyőolvasó programmal

Az MVGYOSZ kérésére az INFOALAP megvizsgálta a kérdéses weboldalt és nem találtak súlyos akadálymentességi problémát rajta. Szakmai álláspontjuk szerint képernyőolvasó programmal kitölthető az Európai Bizottság nyilvános konzultációs kérdőíve.

Nyissa meg a következő oldalt egy web-böngészőben:

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-4958882/public-consultation_hu

A megnyílt weboldalon keresse meg a Kitöltöm a kérdőívet hivatkozást. Ezt megteheti többféleképpen is:

1. Nyomja le a képernyőolvasó INSERT+F7 billentyűparancsát, majd a hivatkozások listájában keresse meg a hivatkozást és az ENTER billentyűvel aktiválja.
2. A képernyőolvasó címsorra ugró billentyűjével azaz a h betűvel lépjen az A konzultációs kérdőív kitöltése címsorra, majd a TAB billentyűvel keresse meg a hivatkozást és nyomja le az ENTER billentyűt.

A következő oldal alaphelyzetben angol nyelven fog megjelenni. Lépjen a weboldal elejére a CTRL+HOME billentyűparanccsal, majd a c betűvel keresse meg azt a kombinált listamezőt, ahol megadható a magyar nyelv. Itt az English (en) fog szerepelni. Lépjen be űrlap módba az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűvel, majd a kombinált listamezőt nyissa le az ALT+LE billentyűkombinációval. Ezután a magyar nyelvet kiválaszthatja az m betű lenyomásával vagy a nyíl billentyűk segítségével. A kiválasztott nyelven nyomja le az ENTER billentyűt.

A kiválasztás után az oldal magyar nyelvű lesz.

A következő lépés, hogy bejelentkezzen. Itt lehetősége van a regisztrációra, de ha nem szeretne regisztrálni, akkor beléphet a Facebook, Twitter vagy a Google fiókjával is. A belépés után következhet a kérdőív kitöltése.

Lépjen az oldal elejére a CTRL+HOME billentyűparanccsal.

A kérdőív egy webes űrlap, amelyen a válaszok jelölőnégyzetek, választógombok és szerkesztőmezők segítségével adhatóak meg. Egy jelölőnégyzetet vagy választógombot a SZÓKÖZ billentyű lenyomásával jelölhet be. Vannak olyan kérdések, ahol több válasz is megjelölhető, ezeknél ennek megfelelő számú választógomb áll rendelkezésre. Ezeket az összetartozó  választógombokat egy táblázatban helyezték el. A kérdés sorában találhatóak az arra vonatkozó válaszlehetőségek. A jobb átláthatóság és a könnyebb navigáció érdekében érdemes használni a CTRL+ALT+NYÍLBILLENTYŰ parancsokat a táblázat sorainak és oszlopainak bejárására. Ezzel a módszerrel cellánként mozoghat le-fel, jobbra és balra.

A képernyőolvasó gyorsbillentyűit is használhatja az elemeken való gyors navigációra. A jelölőnégyzetekre az x billentyűvel, a választógombokra az a (JAWS) vagy az r (NVDA) billentyűvel léphet. A gombokra a b, a szerkesztőmezőkre az e betűvel ugorhat.

A kombinált listamezőket itt is úgy érdemes kezelni, hogy az ENTER billentyűvel be kell lépni űrlap módba, majd az ALT+LENYÍL billentyűvel le kell nyitni a listamezőt. Az elemet a kezdőbetűvel vagy a nyíl billentyűkkel választhatja ki. A kiválasztott elemen nyomja le az ENTER billentyűt.

Ha nem biztos a bejelöltség állapotában vagy az aktuális elem kiválasztásában, akkor az INSERT+ESCAPE billentyűparanccsal frissítse a képernyő figyelését.

A kitöltés végeztével aktiválja a konzultáció végén található gombot.

Informatika a Látássérültekért Alapítvány

2019. szeptember 28-án, szombaton 14:00 –tól Kölyöknevelési nyíltnap lesz az MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központban (1212 Budapest, Dunadülő sor 206883 hrsz.).

Olyan érdeklődőket várunk, akik önkéntesként, kölyökkutya neveléssel segítenék, azt, hogy a látássérült igénylők vakvezető kutyát kaphassanak.

Mi is pontosan a Kölyöknevelési program?

Kiskutyáink 2 hónapostól 1 éves korukig önkéntes nevelő családok otthonában élnek. Itt szerzik meg életük első legfontosabb tapasztalatait. Ez a korai nevelés teszi lehetővé, hogy a kiskutyából jól szocializált, kiegyensúlyozott, kiképzésre alkalmas felnőtt kutya váljon.

Kiket várunk?

• Családokat és egyedülállókat is
• Lakásban vagy családi házban élőket, a kutya benti tartásával
• Akik vállalják, hogy a kutyával rendszeresen igénybe vesznek tömegközlekedési eszközöket, és a lehető legtöbb helyre magukkal viszik
• Budapesti és vidéki jelentkezőket, akiknek nem okoz problémát legalább 2 havonta egy csepeli találkozó
• Akinek van legalább napi 2 órája a kutyusra
• Aki fizikailag képes kordában tartani egy kamasz labrador erejét

Nem ajánljuk a kölyöknevelést pici gyermek vagy másik kölyökkutya mellett, vagy érzékszervi fogyatékossággal, illetve fizikai korlátozottsággal élőknek.

Kutyás tapasztalat nem feltétel.

A nyílt napon részletes tájékoztatás lesz a Kölyöknevelési programról, a lehetőségekről, illetve a programban résztvevő önkénteseknek az MVGYOSZ által biztosított támogatásokról.

Angyal Gábor
szakmai vezető

Az MVGYOSZ kérdőíves felmérést készített annak feltérképezésére, hogy a médiaszolgáltatások mennyire akadálymentesek a látássérült emberek számára. Ezúttal a visszajelzések alapján tett intézkedéseinkről, jogszabály-módosításra irányuló és egyéb javaslatainkról számolunk be.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításának köszönhetően a közszolgálati, illetve a jelentős befolyással rendelkező audiovizuális médiaszolgáltató 2020. szeptember 19. óta 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban köteles biztosítani a hozzáférhetőséget a hazai gyártású filmalkotások esetében a látássérült nézők számára, vagyis audionarrációval kell ellátni azokat.

Az MVGYOSZ a 2021 elején végzett online felmérés tapasztalatait is figyelembe véve részletes, több problémakört is felölelő javaslatcsomagot készített, mely az alább összefoglalt pontokat tartalmazza.

1. Az akadálymentesen elérhető műsorkínálat bővítését célzó javaslatok

Az érintettek természetesen üdvözölték az audionarrációval ellátott műsorok megjelenését, ugyanakkor – ahogy az várható volt – komoly igény mutatkozik a narrációval ellátott műsorok, illetve a kötelezettséggel érintett műsoridő bővítésére. A felmérésben résztvevők a hazai gyártású filmeken, sorozatokon kívül szívesen követnék audionarrációval a külföldi filmeket, sorozatokat, de igény van a hír-, ismeretterjesztő, egyéb tematikus műsorok, a gyermekeknek szóló programok és a sportműsorok hozzáférhetővé tételére is.

A látássérült felhasználók számára is akadálymentes szolgáltatások bővítése azért is indokolt elvárás, mert a jelenlegi szabályozás miatt az egyes fogyatékossági csoportok most nem azonos mértékben férnek hozzá az akadálymentes audiovizuális szolgáltatásokhoz. Jól szemlélteti ezt az aránytalanságot, hogy amíg az országos audiovizuális médiaszolgáltató – a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével – valamennyi műsorszámával kapcsolatban köteles biztosítani, hogy azok a hallássérült nézők számára magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhetőek legyenek, addig ez a kötelezettség a látássérült felhasználók esetében csak a hazai gyártású filmalkotásokra vonatkozóan áll fenn. Ráadásul a hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokat már 2014 óta legalább napi 10 órában kell biztosítani.

Az Európai Unió (a Parlament és a Tanács 2018/1808. sz. irányelvében) alapvető követelményként rögzíti az audiovizuális tartalmak akadálymentes biztosítását, illetve azt is, hogy az akadálymentességi követelményeket fokozatosan és folyamatosan kell teljesíteni. A hazai médiatörvény ugyanakkor e fokozatossági elvárásnak a látássérült médiafogyasztókra vonatkozó akadálymentesítési előírások tekintetében nem felel meg, minthogy a jövőre nézve nem tartalmaz kötelezettségeket sem az akadálymentesítendő további műsorszámokra, sem pedig a hozzáférhető tartalmakkal érintett műsoridő bővítésére.

E diszkriminatív helyzet megszüntetése, illetve a látássérült emberek számára hozzáférhető médiaszolgáltatás fokozatos bővítése érdekében az MVGYOSZ a médiatörvényre vonatkozóan konkrét, szövegszerű módosítási javaslatot terjesztett elő a szabályozásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium részére. Javaslatunkat ezenkívül  a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa részére is eljuttattuk abban a reményben, hogy a testület támogatja majd ezt a kezdeményezést.

2. A Filmarchívum anyagának hozzáférhetővé tétele

A látássérült személyeknek, köztük a tanulóknak, komoly segítséget jelentene, ha a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában fellelhető film- és más mozgóképi alkotások, ahogyan a tévében levetített filmek is, audionarráció segítségével hozzáférhetővé válhatnának. Erre már voltak törekvések, de ezek eddig nem vezettek eredményre. Ráadásul a közelmúltban hosszú távú filmfelújítási program indult, melynek keretében – a tervek szerint – évente 15 klasszikus film újul meg. A filmek felújításával egyidejűleg célszerű volna azok audionarrálását is elvégezni. A Filmarchívum anyagának hozzáférhetővé tételét az is indokolttá és szükségessé teszi, hogy a tervek között szerepel ezen anyagok oktatási célú online közzététele is, így az komoly támogatást jelenthetne a látássérült tanulók számára.

Mindezek miatt döntöttünk a Filmarchívum megkeresése mellett, javasolva, hogy e program keretében, legalább felmenő rendszerben biztosítsák a Filmarchívum tartalmaira vonatkozóan az audionarrációs hangsáv elérhetőségét.

3. Technikai problémák, eltérő minőségű audionarráció

A kérdőíves felmérés során több olyan technikai, műszaki probléma felszínre került, melyek megnehezítik, adott esetben pedig lehetetlenné teszik, hogy a látássérült felhasználók önállóan, külső segítség igénybe vétele nélkül férhessenek hozzá az egyébként számukra akadálymentesített műsorokhoz. Ezenkívül az audionarráció eltérő minőségére vonatkozó kifogások is érkeztek. Ezeket szintén összegyűjtöttük, és – minthogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól korábban elutasító választ kaptunk – megoldási javaslatainkkal ezúttal a Média- és Hírközlési Biztoshoz fordultunk. A biztos, aki az ilyen és ehhez hasonló ügyekben nem hatóságként jár el, az érintett szolgáltatókkal folytatott egyeztetési eljárás útján törekszik a panaszolt problémákat orvosolni.

Az egyik, sokak által jelzett tapasztalat az volt, hogy az érintett felhasználók jellemzően nem tudják önállóan beállítani a televíziókészüléken, illetve a médiaboxon az audionarrációra szolgáló hangsávot. E probléma kiküszöbölése érdekében javasoltuk, hogy az audionarrációra szolgáló hangsáv akár közvetlenül a készüléken (például a hangsáv elérésére szolgáló parancsnak a távirányító egy dedikált gombjára való kihelyezésével), vagy akár okoseszközre telepíthető applikáció útján önállóan is beállítható legyen a látássérült felhasználók számára. E feladat egyébként a műsorterjesztőket, illetve a műsorok visszanézésére szolgáló alkalmazások üzemeltetőit terhelné, akik e pillanatban – ilyen irányú jogszabályi kötelezettség híján – ezt nem teljesítik. Ennek kapcsán arra is felhívtuk a figyelmet, hogy mindenképp egységes megoldás kialakítására kell törekedni.

Sérelmes továbbá az a jelenlegi gyakorlat is, hogy az egyébként akadálymentesített műsorok ismétlés vagy újrajátszás esetén már nem érhetők el audionarrációval. Ennek a kérdésnek a rendezésébe a műsorok visszanézésére szolgáló alkalmazások (Pl. Telekom Tv-Go, HorizonGo, RTL Most, stb.) üzemeltetőinek bevonását is javasoltuk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az audionarráció a színvonal és a megvalósítás tekintetében nem egységes, televíziócsatornánként komolyabb eltérések érzékelhetők. Ezt a problémát leginkább az okozza, hogy jelenleg nincs hatályban olyan szabvány vagy szakmai minimum Magyarországon, amely minőségbiztosítási előírásokat fogalmazna meg az audionarrációs hangsávokkal, azok hangerejével, elérhetőségeivel, a narráció bőbeszédűségével, vagy más jellemzőjével kapcsolatban. Ez a hiányosság eredményezi azt, hogy bár a médiaszolgáltatások látássérült igénybevevői a műsorterjesztőknél többször is éltek e körben panasszal, azokra megoldás gyakorlatilag nem született.

Az audiónarráció minőségének egységesítése érdekében tehát elengedhetetlen a szakmai minimumkövetelmények kidolgozása, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozás kialakítása. Az új norma megalkotásába javasoltuk az audionarrációs képzéseket korábban folytató Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. – jelenlegi nevén Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft. –, illetve az MVGYOSZ bevonását.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos