Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Járdán száguldozó rolleresek, mindenütt szanaszét hagyott, a járda közepén vagy közvetlenül a gyalogos-átkelőhely mellett gazdátlanul árválkodó járgányok. Már-már megszokott ez a kép azoknak, akik rendszeresen a fővárosban közlekednek. Ami a többség számára csupán kényelmetlenség, az a látás- vagy mozgássérült közlekedőknek komolyabb gondot is okoz.

Azon túl, hogy az elmúlt hónapokban egyre kaotikusabbá vált fővárosi roller-helyzet ismerős a látássérült gyalogosoknak is, számukra sokszor baleset forrása is. Gyakori panasz, hogy a vak vagy gyengénlátó járókelők közlekedésük során beleütköznek a járdákon hagyott elektromos rollerekbe, azokon esetleg átesnek, sőt nem egyszer előfordult, hogy az érintettek ennek következtében kisebb-nagyobb sérüléssel járó balesetet is elszenvedtek.

Az MVGYOSZ ezen tapasztalatok és a látássérült magánszemélyektől érkezett jelzések hatására döntött úgy csaknem egy évvel ezelőtt, hogy foglalkozik ezzel a kérdéssel, és a rollerek tudatos használatára irányuló szemléletformáló kampányokon túl – részint a fővárosi helyzetre vonatkozó észrevételeivel, részint a most még teljesen rendezetlen terület jogi szabályozására irányuló javaslataival – törekszik elősegíteni a probléma megoldását.

A főváros főjegyzőjéhez fordultunk

Az áldatlan roller helyzetet a fővárosi kerületek némelyike korábban így vagy úgy már igyekezett saját területén rendezni. Volt például olyan kerület, ahol talált tárgyként kezelték a gyalogos forgalmat akadályozó módon elhagyott rollereket, máshol rendeletileg tiltották meg a rollerek parkoltatása mellett azok bérlését is a kerület területén, megint máshol bírságot szabtak ki azon szolgáltatókra, amelyek nem állapodtak meg az önkormányzattal a közterület használatáról. Ezek a kerületi próbálkozások azonban nem adtak a főváros teljes területére nézve egységes megoldást. A helyzet budapesti szintű rendezése érdekében került március végén a Fővárosi Közgyűlés elé az az önkormányzati rendelet-tervezet, amely – a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló rendelet módosításával – kívánta szabályozni a területén elhelyezett mikromobilitási eszközök (köztük az elektromos rollerek) használatát, az eszközöket üzemeltető szolgáltatók kötelezettségeit és a jogellenes területhasználat következményeit. A kerületek tulajdonában álló közterületekre vonatkozóan a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között létrejövő együttműködési megállapodás rendezi ezt a kérdést.

A fővárosi rendelet alapján a jövőben az elektromos rollerek csak ún. mikromobilitási pontokon (közismertebb nevén: közösségi roller- és kerékpárparkolók) helyezhetők el, illetve tárolhatók. Szankcióként eszközönként naponta 5000,- Ft közterület-használati díj kiszabására számíthatnak azok a szolgáltatók, akiknek a rollerei nem ezeken a pontokon kerülnek elhelyezésre.

A rendelet a főváros területét 4 mikromobilitási zónára osztotta fel, azonban ezek közül csak a két belsőben (a belvárosi és az átmeneti zónában) kötelező ilyen közösségi roller- és kerékpárparkolók létrehozása. A másik két zónában (külvárosi centrum zóna és külvárosi terület zóna) viszont nem kötelező ezeket kialakítani, a közhasználatú eszközök itt a parkolókon kívül is elhelyezhetők, ha nem akadályozzák a közterület használatát, a gyalogosközlekedést.

Az MVGYOSZ a fővárosi főjegyzőnek küldött megkeresésében észrevételeket és javaslatokat fogalmazott meg a rendelet kapcsán. Részint arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a jelenlegi áldatlan állapot felszámolásában mindenek előtt a folyamatos és hatékony ellenőrzésnek lehet nagy szerepe, ami gyorsan képes reagálni az eszközök nem megfelelő elhelyezésére. Az önkormányzati rendeletből, valamint a kerületekkel kötendő együttműködési megállapodásból a szövetség hiányolja az ellenőrzésre vonatkozó részletesebb szabályozást. Pedig különösen fontos volna a folyamatos ellenőrzés, mivel a rendelet – némi kibúvót engedve – a szolgáltatók számára lehetőséget ad az eszközöknek három órát meg nem haladóan a kialakított parkolókon kívüli elhelyezésére is, ha azok nem akadályozzák a közterület rendeltetésszerű használatát. Úgyszintén nagy jelentősége lehet a megfelelő ellenőrzésnek azokban a zónákban, ahol nem kötelező a mikromobilitási pontok kialakítása.

Az MVGYOSZ aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a külső zónákban nem elvárás a mikromobilitási pontok akár kisebb számban történő kialakítása, holott ezeken a területeken is találkozhatunk a nem megfelelő módon magukra hagyott rollerekkel. Javaslatokat fogalmaztunk meg olyan szankciók rendeletbeli szabályozására és alkalmazására is, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idővel kialakuljon az elektromos rollerek kulturált, mások közlekedését nem akadályozó használata.

Zugló alpolgármesterét is megkerestük

Minthogy a látássérült személyek által gyakran látogatott intézmények zöme (a Vakok és a Gyengénlátók Iskolája, a Vakok Állami Intézete, a szövetség két fővárosi illetőségű tagegyesülete, az MVGYOSZ székháza, illetve egy elemi rehabilitációs központ) Budapest XIV. kerületében található, itt hatványozottabban jelentkeznek az elhagyott rollerekkel kapcsolatos problémák, ezért az MVGYOSZ Zugló Önkormányzatával külön is felvette a kapcsolatot a helyzet megoldása érdekében. Ennek során megtudtuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek között létrejött együttműködéshez Zugló is csatlakozott, így itt is hamarosan kialakításra kerülnek a mikromobilitási pontok és létrejönnek a megállapodások az eszközök kölcsönzésével foglalkozó szolgáltatókkal. Zugló alpolgármestere biztosított arról is, hogy a helyzet rendezése érdekében tartandó egyeztetésekbe a Szövetséget és az itt működő egyesületeket is bevonják.

Országosan is megoldásra van szükség

Az elektromos rollerek által generált probléma természetesen nem áll meg a főváros területén belül. A nagyobb vidéki városokban és a Balaton környékén is egyre gyakrabban találkozhatunk a közterületen elhagyott rollerekkel, miközben a hazai jogrendszerből jelenleg teljesen hiányzik a mikromobilitási eszközökkel kapcsolatos szabályozás. Az MVGYOSZ ezért több jogszabály módosítási javaslatot is megfogalmazott, amelyeket az illetékes minisztériumoknak juttattunk el.

Mindenek előtt szükségesnek tartjuk annak törvényi előírását, hogy a mikromobilitási eszközök közterületen való biztonságos elhelyezésének lehetővé tétele is önkormányzati feladat. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat vagy törvényben kell előírni, vagy pedig azok megalkotására felhatalmazást kell adni a helyi önkormányzatoknak, amelyek – a Fővárosi Önkormányzathoz hasonlóan – ennek alapján megalkothatják a szükséges rendeleteket.

A mikromobilitási eszközökkel kapcsolatban már korábban is felmerült a KRESZ módosításának igénye, azonban erre végül nem került sor. Az MVGYOSZ most ismét felvetette ennek szükségességét: javasoltuk ezen eszközök besorolását a közlekedési eszközök, például a segédmotoros kerékpárok közé, de az is megoldás lehet, ha rájuk vonatkozóan külön kategória kerül létrehozásra. A szabályozást mindenesetre úgy indokolt kialakítani, hogy a járdán ezek a nagyobb sebességre is képes eszközök teljes sebességgel ne közlekedhessenek, mivel balesetveszélyesek nem csak a látássérült közlekedőkre, hanem mindenki másra nézve is. Megoldás lehet sebességhatár bevezetése a járdán való közlekedés esetén, vagy annak előírása, hogy elektromos rollerrel kizárólag kerékpár- vagy autóúton lehet közlekedni, járdán pedig azt csak tolva/kézben szállítva lehessen használni.

Fontosnak tartjuk, hogy a szolgáltatók mellett a mikromobilitási eszközöket használó magánszemélyeket is ösztönözni kell arra, hogy használatot követően megfelelő módon helyezzék el azokat az utcán, mivel a szolgáltatók csak utólag tudják elmozgatni a nem megfelelően lerakott eszközöket, amelyek addig balesetveszélyt jelentenek. Ennek érdekében a szabálysértési törvény módosításával javasoltuk annak kimondását, hogy szabálysértést követ el, aki közterületen – figyelemmel a látás- vagy mozgássérült közlekedőkre is – balesetveszélyes módon helyez el tárgyat.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos

Az MVGYOSZ idén decemberben versenybe száll a JYSK pályázatán, amelynek tétje több százezer forint támogatás, melynek segítségével tovább szépíthetjük a frissen felújított székházat, elsősorban annak rendezvénytermeit és fejleszthetjük az eseményekhez kapcsolódó szolgáltatásainkat.

Erre akkor van esélyünk, ha a Sharity rendszerében futó szavazásban minél többen és minél aktívabban részt vesznek, mivel az összesen 1.000.000 forint nyereményt az az öt résztvevő kapja, akik a versenyben a legtöbb szavazatot szerzik.

A szövetségre szavazni a Sharity.hu oldalon, az alábbi linken lehet:
https://adomany.sharity.hu/kampanyok/9020693/hu

A szavazáshoz regisztrálni szükséges és be is kell jelentkezni. A belépés Facebook vagy Google felhasználói adatokkal is lehetséges.

Szavazni 2024. december 31-éig lehet huszonnégy óránként egyszer, bármennyi e-mailcímről. A szavazáshoz mindössze egy rövid JYSK reklámot kell lejátszani a webes felületen való belépést követően. A szavazók között értékes nyereményeket sorsolnak ki a szervezők!

A regisztráció, a belépés és maga a szavazás pár kattintással, könnyedén elvégezhető a fenti linken. Mind a regisztrációs és belépési, mind a szavazó felület képernyőolvasóval (Jaws2025) és Google Chrome böngészőben teljesen akadálymentes! A Sharity mobiltelefonos applikációi is használhatóak a szavazáshoz, ezek akadálymentességéről azonban nincsenek információink.

Kérjük, hogy minden nap szavazzon Ön is az MVGYOSZ-re, illetve lehetőségei szerint terjessze a felhívást családtagjai, ismerősei körében!

Fogjunk össze, és legyünk mi a verseny nyertesei!

Ollé-Németh Orsolya
szakmai vezető

Lassan beköszönt az uborkaszezon, de azért a nyár első heteire is jutott még néhány sajtómegkeresés. A válogatásban az MVGYOSZ május végi, június elejei médiamegjelenéseiből szemléztünk.

A vakvezetőkutya-kiképzés egy összetett folyamat
Magyar Katolikus Rádió
2024. 05. 30.
Szabó Csilla szerkesztő-riporter május végén járt az MVGYOSZ csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Központjában. Milyen kutya alkalmas a vakvezetésre? Milyen tulajdonságok alapján választják ki a központ munkatársai a tenyészkutyusokat? Hogyan épül fel, és milyen elemekből áll egy vakvezetőkutya kiképzése? A közel egyórás, közvetlen hangvételű műsorban nemcsak ezekre a kérdésekre kapnak választ a hallgatók, hanem az is kiderül, hogy miből lesz a cserebogár…
Tovább a műsorra.

Összeállítás a Vakvezetőkutyák Országos Találkozójáról
M1, Esély
2024. május 25.
Az Esély magazin rendszeresen tudósít a szövetség eseményeiről, május végi adásukban közel öt percben számoltak be a Vakvezetőkutyák Országos Találkozójáról. A műsorban többek között dr. Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezető, Kukely Andrea önkéntes kölyöknevelő, Gál Enikő, a szövetség munkatársa, Kovács József Bernát, a Knorr-Bremse Hungária Kft. Rail Service igazgatója, Rózsa Kata kutyakiképző és Schiff Mónika központvezető is nyilatkozott. Az összeállítás a műsor tizedik percénél kezdődik.
Tovább az Esély archív adására.

Hangképes összeállítás a Hobby Rádióban a szolgáltatásokról
2024. 05. 24.
Áprilistól újra teljes szolgáltatási palettával várja a látássérült embereket az MVGYOSZ. Ebből az alkalomból 2024. április 24-én sajtótájékoztatóra került sor a szövetség felújított székházában. A tájékoztatóval egybekötött sajtóbejáráson Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Dukai Miklós önkormányzati államtitkár, Borbély Ádám zuglói önkormányzati képviselő, valamint dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke vett részt. A felújítási munkálatokról az elmúlt években rendszeresen beszámolt a Hobby Rádió, így a szolgáltatások teljes körű újraindításáról, valamint a székház bejárásáról is hangképes összeállítást készített Pál Zsolt Pille, a rádió műsorvezetője.
A több mint harmincperces összeállítást itt hallgathatja vissza.
Tovább a Hobby Rádió összeállítására.

A holnapi Esély adásban pedig 10.33-kor Marica és Bonó vakvezetőkutya történetét ismerhetik meg a nézők.

Összeállította:
Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

Idei első nyári adásunkat hallgatóink kérdései, véleményei alakítják, így foglalkozunk akadálymentesen használható klíma-applikációval, megpróbálunk rendet tenni az okosotthonos szabványok forgatagában, és beszélünk az Apple mostanában beígért új kisegítő funkcióiról is.

Június 6-án, pénteken ismét startol a Gépház, és igencsak időszerű módon hallgatóink leveleire fektetjük a legfőbb hangsúlyt, erre ugyanis hetek óta nem került sor. Hallgatói ötlet alapján beszélgetünk légkondicionáló berendezésekről és az azokhoz tartozó mobilalkalmazásokról, illetve megpróbálunk tanácsot adni a klímát vásárolni készülő hallgatóinknak abban a tekintetben, hogy mely gyártó applikációja használható akadálymentesen. Ezt követően segítségül hívjuk az AI-t, annak közreműködésével tájékozódunk és tájékoztatunk az okosotthonos megoldásokról, amelyekből igen sok létezik, előnyökkel és hátrányokkal.
Végül beszélgetünk azokról az Apple által bejelentett újításokról, amelyeket nemrég harangozott be a cég, és mind arra szolgálnak, hogy a látásukban vagy egyéb módon akadályozott felhasználóik életét még egyszerűbbé tegyék.

Töltse el az első idei nyári péntek estét a Gépházzal, az MVGYOSZ és a Net-Média Alapítvány informatikai magazinműsorával!

Mikor? 2025. június 6-án, pénteken 20:00 órától. Ismétlés vasárnap 13:00 órakor.
Hol? Az online hallgatható Hobby Rádióban, melyet a www.hobbyradio.hu weboldalon érhetnek el.
A hallgatás linkje: www.hobbyradio.hu/play
Winamp-ba vagy egyéb zenelejátszó alkalmazásba illeszthető hivatkozás:
http://www.hobbyradio.hu/hobbyradio.m3u

Rauch Róbert
műsorvezető

Május 18-án jelent meg az a kormányrendelet [254/2021. (V. 18.) Korm. rendelet], amely alapján kiegészítő nyugdíjemelésre számíthatnak mindazok, akik már az idén januári 3%-os emelésre is jogosultak voltak.

A nyugdíjtörvényben (1997. évi LXXXI. törvény) kapott felhatalmazás alapján a kormány kiegészítő intézkedéseket rendelhet el, ha ezt a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében indokoltnak tartja.

A nyugellátások és egyes más ellátások 2021. június havi kiegészítő emeléséről szóló rendelet 2021. június 1-jétől – 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 0,6 százalékkal rendeli emelni a saját jogú és hozzátartozói nyugellátásokat (öregségi, özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb.), illetve egyéb ellátásokat (rokkantsági, rehabilitációs ellátást, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, rokkantsági járadékot, korhatár előtti ellátást stb.)

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a 2021-ben megállapított ellátások után is jár az emelés akkor, ha azt a januári emelésre jogosító ellátás helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapítják meg.

Ezekben az esetekben tehát a már megemelt összeget kell tovább folyósítani, illetve megállapítani.

Úgyszintén jár az emelés akkor is, ha a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátást idén állapítják meg, azonban erre rokkantsági járadék, esetleg rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megszűnését követő naptól kerül sor.

Jár az emelés az idén megállapított hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb.) esetében is, ha ezt az ellátást az elhunyt jogszerző 2021. január 1-jét megelőző időponttól járó saját jogú ellátását alapul véve állapították meg.

A rokkantsági járadékra a visszamenőleges emelés akkor is megilleti az érintettet, ha arra 2021. május 19. előtti időponttól vált jogosulttá. A rokkantsági járadék összege 40.310 forintról 40.555 forintra változott.

Az emelésre most is hivatalból kerül sor, az ellátásokat június hónapban már magasabb összegben folyósítják, illetve júniusban történik meg a januártól járó emelési különbözet egyösszegben való kiutalása is.  Aki pedig jogosult volt a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve ellátás arányos részére, annak az ehhez kapcsolódó emelést szintén folyósítják.

Nem történik meg az emelési különbözet automatikus folyósítása, ezért azt kérni kell azokban az esetekben, amikor az ellátásra való jogosultság 2021. június 1-je előtt megszűnt, és az érintett vagy nem jogosult új ellátásra, vagy jogosult ugyan, de arra emelés – a fent részletezett szabályozás alapján – nem jár.

A hozzátartozónak, illetve az örökösnek kell kérnie az emelés különbözetének folyósítását azokban az esetekben, amikor az ellátásban részesülő 2021. június 1-je előtt elhunyt.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos

A Vakok és Csökkentlátók Wesselényi Miklós Sportköre egykori elnöke, a Vakok Szövetsége Braille-nyomdájának volt vezetője, Dénes József 2020. május 24-én, életének 88. évében hunyt el. Hamvait 2022. július 7-én 10 órakor a Római Katolikus Egyház szertartása szerint szentmisével egybekötve helyezik örök nyugalomra szeretett felesége hamvai mellé a Rákosfalvai Szent István király-templomban.

Az MVGYOSZ a felejthetetlen sportemberre, a szövetség egykori munkatársára a Vakok Világa 1996-os írásával emlékezik.

Dénes József sportoló, nyomdász

Neve összeforrt a vakok sportmozgalmával. A sors kifürkészhetetlen akaratából csöppent a látássérültek közösségébe.

Gyermekévek a Zalai dombságban

Zalaerdődön, egy erdők övezte kis faluban született épen és egészségesen. Később, két egymást követő baleset miatt előbb a jobb, majd a bal szemén veszítette el látását. Az orvostudománynak köszönhetően a bal szemén sikerült egy kevés látást visszahozni. A normál elemi iskolában mindössze az első három évet tudta elvégezni, mivel látásfogyatékossága súlyosan nehezítette előremenetelét. Ezekben az években a II. világháború eseményei zajlottak hazánkban, így a vakok iskolájában szünetelt a felvétel és a tanítás. Közvetlenül a háború befejezése után, 1945 szeptemberében folytathatta csak alapfokú tanulmányait, most már a fővárosban, ISKOLÁNKBAN. Öt év alatt elvégezte a vakok általános iskoláját, majd az I. István Gimnázium diákja lett. Megélhetési gondok miatt a középiskola második évének befejezésével kénytelen volt abbahagyni gimnáziumi tanulmányait. A szövetség Braille-nyomdájában vállalt munkát. Előbb segéd-, majd betanított-, idővel vizsgázott szakmunkás képesítést szerzett. A munka mellett arra is szakított időt, hogy sikeresen leérettségizzen. Néhány évvel később rábízták a nyomda vezetését. Tíz évvel ezelőtt vonult hivatalosan nyugdíjba, de korrektorként tovább dolgozott.

Felesége, Irma asszony maga is látássérült volt. Egykoron a nyomdában ismerkedtek meg. Kiegyensúlyozott házasságuk biztosította a hátteret munkájához. Élete párja közreműködött a német nyelvű levelezés és a telefonok lebonyolításában is. Szabadidejében szívesen járta a budai hegyeket.

A sakkozás szépsége

A vakok iskolájában akadt néhány tanár, aki a pedagógiai hivatás mellett szívesen sakkozott. Nagyon sok növendék érdeklődését sikerült felkelteni a szellem sportja iránt, így Dénes Józsefét is. 1950-ben Zihó József tanár úr irányításával és vezetésével megalakult a felnőtt vakok sakkszakosztálya. Dénes József legnagyobb egyéni sikerét – mint I. osztályú versenyző – 1964-ben, a II. Sakkolimpián aratta, ahol a magyar csapat első táblásaként a legjobb pontszerző volt, s a csapat a második helyen végzett.

Mit adott neki a kockás tábla?

“A sakkozás kiválóan alkalmas arra, hogy az ember sok gondját- baját megoldja, mert a sakkban nem lehet csalódni” – mondta.

Az eltelt évtizedek alatt a sport révén eljutott a világ számos pontjára, rengeteg ismerőst és barátot szerezve nemzetközi szinten is. Mindannyiszor csodálatos élményként élte át, ha egy-egy nemzetközi versenyen megszólalt a magyar himnusz. Ilyenkor elfelejtette a kudarcokat és az utánpótlás nehézségeiből fakadó gondokat.

1968 óta tevékenykedett sportvezetőként, amely funkció nagyon sok szervező munkával járt együtt. Munkássága elismeréseként két-két alkalommal kapta meg az MVGYOSZ Braille Emlékérem arany, a Sport Érdemes Dolgozója bronz fokozatát az OTSH-tól, a Vakok Nemzetközi Sakkszövetségétől pedig a négyévente odaítélt emlékérmet.

Erőt azonban az évek során az adott Dénes Józsefnek, hogy örömöt és sok sikerélményt szerezhetett sorstársainak, kivívva megbecsülésüket és szeretetüket.

A látássérült sportolóknak az 1996. évi Atlantai Paraolimpiai Játékokra való sikeres felkészítéséért és 46 éve folyamatosan végzett munkája elismeréseként Dénes Józsefet, a Magyar Vakok és Gyengénlátók sportszövetsége elnökét a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemrendjével tüntették ki.

Bartha Zsuzsanna, Vakok Világa, 1996. december