Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Elsőként az elnökség egyöntetűen elfogadta a beszámolót az elnök, a gazdasági vezető és a szakmai vezető munkájáról, melyet előre megkaptak e-mailben, így az ülés kezdetére mindenkinek lehetősége volt átolvasni azt. Ezután az elnök, dr. Nagy Sándor átadta a szót dr. Nyusti Szilviának, a Vakok Lakásgondjainak Megoldását Támogató Alapítvány elnökének. Az alapítvány kezdeményezte az alapító okirat módosítását, illetve az alaptőke egy részének támogatásként való kiosztását. Ennek oka, hogy 2001 óta folyamatosan csökken az alapítvány által lakástámogatásra kiosztható összeg, mivel az eredeti alapító okirat szerint megőrzendő alaptőke, azaz a 28 millió Ft éves hozama egyre csökken. Ebben az évben pályázatot sem lenne értelme hirdetniük, mivel összesen néhány százezer forintot tudnának adni, ráadásul ezt az alapító okirat szerint mindenképpen 10 különböző pályázó között kell szétosztani. Az alapítvány azt szerette volna elérni, hogy az eddig feltörhetetlen alaptőke/alapítói vagyon forrása lehessen a kiosztható pénzeknek, hogy a támogatandók kötelező 10 fős kerete csökkenjen, illetve hogy az éves gyakoriságú pályáztatás helyett kétéves ciklusra térhessenek át, amennyiben az anyagi helyzet csak ezt tenné lehetővé. Az elnökség minden kérést megszavazott, így a továbbiakban hatékonyabban működhet majd az alapítvány.

Ezután Szűcs Zsuzsanna, a Felügyelő bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását a közhasznúsági jelentéssel kapcsolatban. Mind a szakmai beszámolóról, mind a számviteli beszámolóról konszenzus alakult ki, így döntött a testület arról, hogy azok a küldöttgyűlés elé kerülhetnek elfogadásra. Második körben tárgyalták az alapszabály módosítását is. A tervezetből kikerült a természetes személyek tagságával kapcsolatos rendelkezések megváltoztatása. A testület döntött a küldöttgyűlés összehívásáról, ennek időpontja 2019. május 17. lett.

Dr. Nagyné Berke Mónika beszámolt a Távszem projekt alakulásáról, hiszen rengeteg minden történt az utolsó, márciusi ülés óta. Az új kollégákat az operátori munkakörre 3 napon át interjúztatták, különféle interaktív feladatok elé állították. Végül 13 operátort, két ügyfélszolgálatost és 22 mentort vettek fel, így összesen 37 új munkavállalóval bővült a szövetség humánerőforrása. Egészen június végéig érzékenyítő tréningeken és oktatáson vesznek részt, hogy a Távszem indulására biztosan képesek legyenek 100%-osan ellátni a feladataikat. A projekten dolgozó MVGYOSZ kollégák az elmúlt időszakban több interjút is adtak, szerepeltek a Civil Rádióban, Hobby Rádióban és a Kossuth Rádióban is.

Végezetül a szakmai vezető kérte az elnökséget, hogy emelje fel a munkabérét. A testület ennek helyt adott.

Ádám Judit

A vakvezető kutyák átadását hosszú folyamat előzi meg, melynek lépéseit a legtöbben nagyjából ismerik. Amikor a látássérült emberhez kerül a kutya, az állat megbízható, tökéletesen ki van képezve a feladatra, amit el kell látnia, tudja, hogyan viselkedjen emberek között, tömegközlekedésen, munkahelyen. Viszont hiába tűnik úgy, hogy szuper képességekkel rendelkezik – ugyanolyan, mint bármilyen kutya: attól, hogy egyszer be lett tanítva, nagyon könnyű elrontani.

Családtag vagy munkatárs?

Ahogy a gazdihoz kerül a kutya, rengeteg minden változik, és a kutya viselkedésén, személyiségén sokat alakít a gazdájával való kapcsolat. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy tekinthetjük családtagnak a vakvezető kutyát, de ez nem azt jelenti, hogy mindent meg kell neki engedni. Az MVGYOSZ kiképzőiskolája többek között ezért vette át az Angliában ‘90-es években kifejlesztett programot, melynek egyik fontos eleme az utógondozási szakasz. Ennek a kutya egészségügyi és fizikai állapotának ellenőrzésén túl az is feladata, hogy segítse a gazdikat aktívan tartani a kutya tudását.

Évente több alkalommal is tartunk Utógondozási napot, melyek közül legalább egyen részt kell vennie mindenkinek, aki vakvezető kutyával rendelkezik az MVGYOSZ jóvoltából. Ezen alkalmakkor betekintést nyerünk a páros munkájába, és így korrigálási lehetőségünk is van.

A leggyakoribb, jóindulatból elkövetett hibák

Mivel egymáshoz idomul a munkastílusuk, sokszor előfordul, hogy az átadó tanfolyamon elhangzottakra nem mind emlékezik a gazda, vagy simán csak egy-két dolog kimarad az életükből. Gyakran az általános fegyelem szokott szétcsúszni, vagy ha rutinszerűvé válik a közlekedés, már nem követeli meg a gazda a pontos jelzéseket a gyorsabb haladás érdekében. Így viszont a kutya akár el is „felejtheti” az adott objektum jelzését (jellemzően járdafellépő, nyitott ajtó jelzése szokott például „elkenődni”). További általános probléma, hogy ha a gazdának van még látásmaradványa, arra támaszkodva igazából ő vezeti a kutyát.

A felsoroltak mind az általános munkamorál és fegyelem romlásához vezetnek, melyekből egy idő után az lehet, hogy nem stabil a behívás, a gazda szorong, hogy a kutya nem jön vissza, vagy nem viselkedik jól más kutyákkal, illetve a tanultak egy része is halványodik, megálló, ülőhely megkeresésében, zebrán való átkelésben egyre kevésbé megbízható a kutya.

Az átadó tanfolyamon igyekszünk minden fontos tudnivalóra kitérni, de természetesen mindig vannak egyedi problémák, amiket nem látunk előre. A gazdák általában nagyon hálásak a kutyáknak a segítségért, amit nyújtanak, ezáltal nagyon is hajlamosak az engedékenységre. Ez soha nem vezet jóra, mert a kutyáknak szeretet mellett fegyelemre is szükségük van. A legtöbb esetben a kutya elhízásához is a szeretet és a jóindulat vezet, hisz azért ad neki többet enni a gazdi, hogy a kutya örüljön. Csakhogy ezzel nem csak a kutya egészségét veszélyezteti, de a saját biztonságát is, ugyanis az állat lassabb lesz, kevesebb lelkesedéssel dolgozik, és persze az élettartama is megrövidül.

A legtöbbet tehát azzal teheti a gazdi a kutya jólétéért és boldogságáért, ha betartja a képzésen tanultakat a szeretetkapcsolat megtartásával, ugyanakkor nem hagyja „elkanászodni” az ebet, hanem mindig megköveteli tőle a fegyelmet.

Ádám Judit