Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Amint arról a korábiakban hírt adtunk, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége egyeztetést kezdeményezett a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Bankszövetséggel a fogyatékkal élő ügyfelekkel kapcsolatos egyenlő bánásmódról szóló, 2017-től hatályos ajánlás felülvizsgálata céljából.

Jó gyakorlatok

2019 és 2020 között a látássérült banki ügyfelek sok általános problémát jeleztek a szövetség számára, melyeket figyelembe véve adunk javaslatot az ajánlás módosítására. Az ajánlás felülvizsgálata során azonban a problémák mellett a fogyatékossággal élő ügyfelek ügyintézésével kapcsolatos pozitív esetekre is szeretnénk a figyelmet ráirányítani. Az egyes jó gyakorlatok megismerése lehetővé tenné azok beépítését az ajánlásba. Ezáltal azok általánossá válhatnának, és így sokunk hasznára lehetnének a pénzügyi ügyintézésben. Tehát kérjük, osszák meg velünk a területet érintő pozitív élményeiket is.

Konkrét problémák jelzése

A Magyar Nemzeti Bankkal történő egyeztetés során az is nyilvánvalóvá vált, hogy – még ha történik is visszaélés az ügyintézés során a látássérült személyek kárára – ezek az ügyek nem jutnak el a MNB Hitelintézeti Felügyelőségéhez. Így – mivel hivatalos tudomása nincs az ügyekről – az MNB nem is indíthat eljárást az érintett pénzügyi szervezettel szemben.

A látássérült emberek érdekeit csak akkor tudjuk hitelesen képviselni, ha az érintettek velünk is megosztják a vonatkozó személyes élményeiket, adott esetben konkrét problémáikat. Minél több információt meríthetünk a való életből, annál inkább csökkenthetjük az ügyfelek és a pénzügyi szektor dolgozóinak információs aszimmetriáját, ezáltal elősegítve a sikeres ügyvitelt.

Jelzáloghitelt szeretett volna felvenni, de a bank az Ön látássérülése okán ragaszkodott a közjegyző előtti eljáráshoz, ezzel kényszerítve Önt indokolatlan költségek megfizetésére? Van egy bankfiók, ahol megtagadják Öntől az ügyintézést arra hivatkozva, hogy látássérültként nem járhat el önállóan a saját ügyében? Szeretett volna hitelkártya-szerződést kötni, de látássérülése okán a pénzügyi szervezet nem tette ezt lehetővé? Szeretett volna életbiztosítást kötni, ám veleszületett látássérülését kiemelkedő kockázatnak tekintve a biztosító jogszerűtlenül megtagadta Önnel a szerződéskötést? Nem adnak Önnek lehetőséget személyes ügyintézésre, így kényszerítve Önt a látássérültek számára nem hozzáférhető online felületek használatára? Vagy valami mást tapasztalt?

Írja meg nekünk! Ismertesse az ügy pontos részleteit, hogy érdekvédelmi szervezetként azt az MNB Hitelintézeti Felügyelősége elé tárhassuk, így kérve a jogsértés megállapítását, és hogy a szabálytalanul eljáró pénzügyi szervezettel szemben megfelelő szankció kerülhessen kiszabásra!

A Magyar Nemzeti Bank Hitelintézeti Felügyeleti Igazgatóságával folyamatosan kapcsolatban állunk, ezért leveleiket bármikor, akár a későbbiekben is várjuk a info@mvgyosz.hu e-mail címre!

Gulyásné dr. Bölkény Ágota, jogtanácsos

Velegi Dorottya, az MVGYOSZ munkatársa

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény december 1-jei hatálybalépésére tekintettel új rendelkezések léptek életbe, amelyek egyes ellátások, jogosultságok felülvizsgálatára, meghosszabbítására, megszüntetésére, illetve egyes igazolványok és határozatok érvényességére vonatkoznak. Ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.

A Covid-19 világjárvány okán elrendelt veszélyhelyzet a jogrendszerben több változtatást tett szükségessé; átmeneti szabályok, eltérő értelmezések nehezítik a jogalkalmazók helyzetét. Ez különösen igaz a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró jogosultságokra, hatályukat vesztő határozatokra, igazolványokra, és az e közben folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások felülvizsgálatára, meghosszabbítására és megszüntetésére. Ebben a cikkben áttekintjük a közelmúltban hatályba lépett főbb változásokat.

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátással kapcsolatos főbb változások

A 647/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) konkrét rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a megváltozott munkaképességűek ellátásaira jogosult személy (ellátott) ellátásra való jogosultságának felülvizsgálata 2020. december 5. és 2021. november 9. között lett volna esedékes, de ez a veszélyhelyzet okán elmaradt.

a) Ha az ellátott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultsága az ellátott kérelme alapján, vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot miatt szorulna felülvizsgálatra, a felülvizsgálatot 2022. január 9-éig,

b) minden más esetben (pl. akiknek az ellátást megállapító határozaton jelölt időpontban vagy állapotjavulás vagy szociális körülményeik változása okán lett volna ez indokolt), a felülvizsgálatot 2022. augusztus 31-éig folytatják le.

A rendelet alapján a fentebb felsorolt felülvizsgálatra hivatkozva az ellátásra való jogosultság 2022. február 28-áig nem szüntethető meg [rendelet 3. § (2) bekezdés].

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Átmeneti törvény) 97. §-a további rendelkezéseket hoz a rehabilitációs ellátás megszűnése kapcsán, ennek értelmében, amennyiben az ellátott rehabilitációs ellátásra való jogosultsága a veszélyhelyzet alatt lejár, az ellátást 2022. február 28-áig kell folyósítani.

Módosulnak egyes ügyintézési határidők

Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén nyáron módosult a megváltozott munkaképességűek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény.

Ennek kapcsán pedig azok az ellátottak, akik:
a) a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását megelőzően 2011 decemberében rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesültek, mely ellátásukat 2012 januárjától hivatalból rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátássá minősítették át,
b) majd az ezt követően elvégzett esedékes komplex felülvizsgálat alapján rokkantsági ellátásra váltak jogosulttá, de – mivel állapotjavulást véleményeztek náluk – a vonatkozó szabályozásnak megfelelően annak összege korábbi ellátásuktól függetlenül alacsonyabb szinten került meghatározásra, két lehetőség közül választhatnak:
• Számukra az ellátást folyósító szerv 2022. március 31-éig 500 000 Ft kompenzáció egyösszegű kifizetéséről gondoskodik, ha az érintett személy 2022. február 28-áig előzetesen nyilatkozik arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igénye nincs. Az ez okból benyújtott kérelem alapján induló hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. március 1-jén kezdődik (ld. Átmeneti törvény 97. § (2) bekezdés a) pont).
• Ha az érintett személy az 500 000 forintos kompenzációt nem fogadja el, a 2022. június 30-áig benyújtott kérelmére a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végez. Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be. Az eszerint benyújtott kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. július 1-jén kezdődik (ld. Átmeneti törvény 97. § (2) bekezdés b) pont).

Egyes szociális ellátások felülvizsgálata és megszüntetése

Az Átmeneti törvény 96. §-a további szabályokat hoz az egyes ellátásokra vonatkozóan.
Eszerint ha a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti pénzbeli ellátások, így például a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), az ápolási, a kiemelt ápolási, vagy az emelt összegű ápolási díj iránti jogosultság rendszeres felülvizsgálata a veszélyhelyzet alatt válik esedékessé, azt az Átmeneti törvény hatálybalépését követő második hónap végéig, tehát 2022. február 28-áig meg kell indítani.
Itt hívjuk fel a GYOD-ban részesülők figyelmét az Átmeneti törvény azon rendelkezésére, amely szerint amennyiben a jogosult önkiszolgálási képességére és ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó szakértői vizsgálatot korábban az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag a vonatkozó hivatalos iratokra alapozva végezték el, az ellátásra való jogosultságot az Átmeneti törvény hatálybalépését követő harmadik hónap végéig, tehát 2022. március 31-éig vizsgálják felül.
Az Átmeneti törvény 98. §-a alapján a fentebb felsoroltaktól eltérő, egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások – ideértve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátásokat is – felülvizsgálatára hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség, foglalkoztatás az Átmeneti törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig, tehát 2022. február 28-áig nem szüntethető meg.

Egyes határozatok, igazolványok érvényessége

Ha az érintett személy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságáról, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetének fennállásáról, vagy a Szoctv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságáról szóló határozata 2020. november 4. és 2021. december 31. között jár le, a vonatkozó jogosultság az Átmeneti törvény hatálybalépésének napját követő második hónap végéig, tehát szintén 2022. február 28-áig hosszabbodik meg.
A 2020. november 4-e és 2021. december 31. között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, illetve közgyógyellátási igazolvány érvényessége szintén meghosszabbodik az Átmeneti törvény hatálybalépését követő kilencvenedik napig, tehát 2022. március 1-jéig.

Összefoglalás

Összegezve elmondható, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, és néhány kivételtől eltekintve egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság 2022. február 28-áig mindenképpen fennmarad akkor is, ha a jogosultság elvileg a veszélyhelyzet alatt már meg kellett volna, hogy szűnjön.
Hangsúlyozzuk, hogy a jelen tájékoztatót a mai napon (2021. dec. 6.) hatályos jogszabályok alapján állítottuk össze.

dr. Weninger Magda
jogász és

Velegi Dorottya
jogi munkatárs

Májusban online kérdőívben kérte az MVGYOSZ a látássérült középiskolások véleményét és tapasztalatait az adaptált tankönyvek használhatóságáról. Összefoglaló cikkünkből az is kiderül, kik lettek a kutatáshoz kapcsolódó sorsolás nyertesei.

Az MVGYOSZ évtizedek óta biztosítja a látássérült középiskolások számára a tankönyvek akadálymentes hozzáférését. Ez hosszú ideig kizárólag a tananyagok felolvasását és magnókazettán történő átadását jelentette, amit a 90-es évek végén felváltottak az elektronikus, floppy-lemezen kiadható tankönyvek, legújabban pedig az úgynevezett adaptált változatok. A tankönyvek adaptálása ugyanis jóval többet jelent annál, mint hogy a diákok számára a képernyőolvasó szoftverekkel is hozzáférhető formátumban átadjuk a tankönyvek szöveges változatát.

Az adaptálás azt jelenti, hogy a tananyagot a vak vagy gyengénlátó tanulóknak igyekszünk minél teljesebb mértékben hozzáférhetővé tenni. Vagyis amellett, hogy a tankönyvi fejezetek szövegét gond nélkül el tudják olvasni, információt kapnak arról is, hogy ezek között melyek a kiemelt, vagyis a fontos, megtanulandó tényanyagot tartalmazó részek, melyek az ún. forrásanyagok, melyek a fejezetek legfontosabb kulcsszavai, illetve hogy mi látható a szöveges tartalom értelmezését segítő, magyarázó ábrákon és illusztrációkon. Ugyancsak az adaptálás körébe tartozik a matematikai, fizikai vagy kémiai képletek képernyőolvasó szoftverrel is követhető formátumba történő átírása, de akár az idegen nyelvek tanulását segítő fonetikai jelek értelmezhető formátumú biztosítása is. Emellett az adaptált tankönyveket olyan speciális információkkal is kiegészítjük, mint például az egyes képzőművészeti alkotások vagy híres építmények leírása, illetve az adaptált tankönyvek használatát segítő speciális képernyőolvasó-beállításokról szóló segédletek is.

Annak érdekében, hogy megismerjük a látássérült középiskolások adaptált tankönyvekkel kapcsolatos tapasztalatait és igényeit, 2022 májusában online felmérést végeztünk azon diákok körében, akik számára iskolájuk igényelt már adaptált tankönyvet az MVGYOSZ-től.

Az online felmérésben összesen 14 diák vett részt, akik többsége vak (8 fő), illetve aliglátó (4 fő), de két gyengénlátó válaszadónk is volt. A kutatásban részt vevő diákok többsége 12. osztályba jár (9 fő), de volt a válaszadók között 9., 10. és 11. osztályos tanuló is.

A válaszadók jelentős többsége (12 fő) képernyőolvasó szoftverrel használja a számítógépet, így az adaptált tankönyveket is, ketten veszik igénybe a nagyítási lehetőségeket. A válaszadók közül nyolcan már az általános iskolában is használtak digitális tankönyvet, többnyire a Braille-írásos anyagokkal párhuzamosan. A diákok közül csupán egy fő nyilatkozta azt, hogy nem használja az MVGYOSZ-től kapott adaptált tankönyveket, a többségük (8 fő) az átadott adaptált tankönyvek nagy részét használja a tanulás során.

A válaszadó diákok többsége (8 fő) az MVGYOSZ-től megkapott MHTML vagy PDF formátumokat átmenti TXT vagy egyéb formátumba, mivel azokat gyorsabban, könnyebben tudják kezelni. További 2 fő esetében tantárgyanként változó, hogy milyen formátumban használja a digitális tankönyveket. A válaszadók közül mindössze egy fő nem elégedett az MVGYOSZ által adaptált tankönyvek minőségével, 6 fő azok minőségével teljes mértékben, további 4 fő pedig a tankönyvek többségével elégedett. A felhasználóknak leginkább a matematika és idegen nyelv tankönyvekkel adódnak nehézségei a használat során, amelyek adaptálása egyébként is a legnehezebb feladat.

A kitöltők közül mindössze négyen vettek részt az adaptált tankönyvek használatát ismertető, az MVGYOSZ által szervezett online kurzuson. A részt nem vevő válaszadók többsége vagy nem is hallott erről a lehetőségről (4 fő), vagy nem volt alkalmas számukra az időpont (3 fő), hárman pedig úgy ítélték meg, hogy a már meglévő informatikai tudásuk elegendő az adaptált tankönyvek használatához.

A válaszadók véleménye jelentősen megoszlott arról, hogy milyen formátumban igényelnék az adaptált tankönyveket: többen a TXT (5 fő) és a PDF (3 fő) változatot preferálnák, de van igény az MHTML és a Word-formátumra, illetve a felolvasott változatra is.

Az online kutatáshoz kapcsolódó nyereményjátékban a kérdőívet kitöltő látássérült fiatalok között 3 X 5000 Ft-os vásárlási utalványt sorsoltunk ki, amelyet az MVGYOSZ segédeszközboltjában használhatnak fel az év végéig.

A nyertesek:

Balogh Imre
Gönczi Máté
Lakatos Melitta

Németh Orsolya
szakmai vezető

Nemrég átalakításon és felújításon esett át az MVGYOSZ segédeszközboltja, a termékpaletta és a szolgáltatások listája is bővült. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem volt hiába a megújulás, egyre több látássérült ember veszi igénybe a szolgáltatásokat és találja meg az életét megkönnyítő eszközöket a boltban.

Népszerű újdonság például az angolul beszélő  digitális óra és hőmérő, a Braille-írásos karóra, a beszélő személyi mérleg. Emellett a bolt beszerzett rengeteg kutyás kelléket: összecsukható tálat, játékokat, evéslassítót, illetve gyerekeknek és felnőtteknek szóló játékok is kaphatók, a Braille Rubik-kockából például rengeteget eladtak már.

A különféle termékeket nemcsak személyesen, de előreutalással is meg lehet vásárolni, ez esetben választható, hogy a Magyar Posta Zrt. vagy a GLS vigye ki a rendelést. Sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Mint ahogy annak is többen örültek, hogy már javítással is foglalkozik a segédeszközbolt. A garanciális termékek esetében ez ingyenes, a lejárt garanciájú, régebben vagy máshol vásárolt eszközök esetében pedig nagyon jutányos áron vállal javítást az MVGYOSZ.

Ádám Judit

Az Európai fogyatékosságügyi stratégia következő öt évének célkitűzései, az önálló élethez való jog érvényesítése és az egyenlő eséllyel hozzáférhető városok – ezek voltak a legfőbb témák a fogyatékossággal élő emberek európai napja alkalmából tartott brüsszeli rendezvényen. Idén tizenötödik alkalommal adták át ugyanitt a leghozzáférhetőbb európai városnak járó díjat, amelyet idén Bécs nyert el.

December 3. a fogyatékossággal élő emberek európai napja. Ebből az alkalomból, a világnapot megelőző napokban tart évről évre rendezvényt Brüsszelben az Európai Bizottság partnerségben az Európai Fogyatékosügyi Fórummal (European Disability Forum – EDF). Az eseményre idén november 28-29-én került sor nagyjából háromszáz fő részvételével, akik az Unió valamennyi tagállama mellett több csatlakozásra váró országból is érkeztek. A magyar fogyatékossággal élő embereket a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) soros elnökségét betöltő MVGYOSZ két munkatársa képviselte.

A 2024-es világnapi rendezvény fókuszában az Európai Unió 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó fogyatékosságügyi stratégiájának második öt éve állt. A júniusi választásokat követően új összetételű Európai parlament és Európai bizottság állt fel, ami időben éppen egybe esett a stratégia második felének megvalósítására való felkészüléssel. Így a konferencia kiváló alkalom volt a következő öt évre vonatkozó stratégiai célok, politikai javaslatok és kezdeményezések megfogalmazására és megvitatására.

Az EDF aggodalmát fejezte ki, hogy az új politikai irányelvek között nem szerepel a fogyatékosság témaköre, miközben a korábbi stratégiák olyan jelentős előrelépésekhez vezettek, mint például a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeire vonatkozó uniós irányelv elfogadása. Az EDF sürgeti, hogy az általános stratégiai célok eléréséhez vezető konkrétabb lépések, intézkedések szülessenek. Ennek érdekében az ernyőszervezet kezdeményezésére több mint száz európai fogyatékosságügyi érdekképviseleti szervezet írta alá a Hadja Lahbib új európai egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosnak küldött nyílt levelet, köztük Magyarország képviseletében a FESZT is. A nyílt levél olyan témákra hívja fel a figyelmet, mint a fogyatékossággal élő emberek fokozott elszegényedési és kirekesztettségi kockázata, lakhatási problémái, alacsony foglalkoztatottsági aránya, felsőfokú tanulmányaik elvégzésének nehézségei, illetve a fogyatékosságból eredő hátrányos megkülönböztetés gyakori volta. Miközben az EDF nagyra értékeli a 2021–2030 közötti időszakra szóló uniós fogyatékosságügyi stratégia keretében az Európai fogyatékossági kártyáról és Uniós parkolási igazolványról szóló rendelet elfogadását, az időszak hátralévő részére a Stratégia nem tartalmaz olyan kiemelt kezdeményezéseket, melyeknek 2030-ig meg kell valósulniuk. A levél felszólítja a biztosasszonyt, hogy kötelezze el magát az Unió fogyatékosságügyi stratégiájának további kiemelt kezdeményezésekkel és akciótervvel való frissítése mellett, ideértve a megfizethető segédeszközellátás és a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását és képzését célzó garanciák érdekében hozandó intézkedéseket.

Az eseményen köszöntő beszédet mondott dr. Kósa Ádám, korábbi EP-képviselő, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára, Magyarország, mint az EU soros elnöke képviseletében. Felszólalását saját szakmai hitvallásával kezdve („Értük, velük, általuk”) elmondta, hogy a magyar kormány elkötelezett a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadása iránt. Ezt a célt leghatékonyabban a foglalkoztatási helyzetük javításával lehet elérni, ami által képesek lesznek önmaguk és családjaik eltartására. Ehhez olyan jógyakorlatokat hoztak létre az elmúlt években, mint a rehabilitációs foglalkoztatás támogatása, illetve az Érték Vagy! program. A magyar soros elnökség programjának egyik fontos következtetése, hogy a fogyatékossággal élő emberek Európában eddig nem hasznosított potenciált jelentenek, ha nem a képességek hiányára, hanem magukra a képességekre összpontosítunk. Megemlítette továbbá a Siketek Európai Uniójának célkitűzését, miszerint a huszonnégy EU-s hivatalos nyelv mellett az Unióban elismert huszonkilenc nemzeti jelnyelvet is fogadja el az Európai Unió hivatalos nyelvként.

Az esemény másik kiemelt témája az európai fogyatékosságügyi stratégia egyik fontos célkitűzése, az önálló élethez való jog érvényesítése volt, melynek értelmében a fogyatékossággal élő embereknek is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önállóan, szabadon dönthessenek arról, hogy hol, kikkel és milyen körülmények között szeretnének élni. Ehhez azonban a támogató szolgáltatások, az akadálymentes és megfizethető lakhatás, a befogadó munkaerőpiac mellett nagymértékű társadalmi szemléletváltozásra is szükség van. A panelbeszélgetések felszólalói között az érintettek mellett ott voltak a segítő szolgáltatásokat biztosító és az érdekképviseleti szervezetek szakemberei is.

Az esemény második napján, november 29-én került sor a jubileumi 15. Access City Award (Hozzáférhető város) díjátadóra. A pályázatra az utóbbi évtizedben a legtöbb, 57 nevezés érkezett, amelyek közül a nemzeti zsűrik 33-at javasoltak a nemzetközi megmérettetésre. Idén az osztrák főváros, Bécs lett Európa legakadálymentesebb városa, mely elismerést elsősorban intelligens közlekedési lámpáival, akadálymentes uszodáival, a lakhatás és a foglalkoztatás támogatásával, összességében a városnak a fogyatékossággal élő emberek számára hozzáférhetővé tétele mellett való kiállásával érdemelte ki. Bécs valamennyi metróállomása, illetve a busz- és villamosmegállók több mint 95%-a akadálymentesített, taktilis jelzésrendszerrel ellátott, a járművek alacsonypadlósak, a vészjelzéseket pedig az érzékszervi fogyatékossággal élő utasok is képesek észlelni. A 2030-ig szóló “Befogadó Bécs” stratégia és a fogyatékossággal élő emberek képviselőinek bevonása a döntéshozatalba is azt jelzi, hogy a város elkötelezett az inklúzió iránt.

A második helyezést a németországi Nürnberg városa érte el stratégiai elköteleződésével a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben megfogalmazott célok elérése iránt különösen a közlekedés, a foglalkoztatás, a sport és a szabadidő területén. A harmadik díjat Cartagena (Spanyolország) nyerte el a turizmus és a kultúra területén az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében végzett tevékenységeivel. A tengerparti kisváros fogyatékossággal élő látogatói például igény esetén segítséget kapnak a strandok használatához, akadálymentes helyeket biztosítanak számukra a nyilvános eseményeken, illetve hozzáférhető szabadidős parkok és játszóterek állnak rendelkezésükre.

Az első három helyezésen túl a nemzetközi zsűri évről évre különdíjakat is kioszt. Ezeket olyan kiemelkedő kezdeményezésekkel nyerhetik el a pályázó települések, amelyek példaértékűek és egyediek a fogyatékossággal élő lakosok és látogatók befogadása szempontjából. Idén két ilyen elismerést is átadtak: Nürnberg a 2024-es Olimpia és Paralimpia apropóján kapott különdíjat a fogyatékossággal élő emberek sportjának támogatásáért, különösen a befogadó sportlétesítmények létrehozásáért, valamint az adaptált sportágak edzőinek tartott felkészítő programokért. Az idei másik különdíjas város Boras (Svédország) lett, amely 2015-ben már elnyerte az Access City Award első díját és azóta is töretlenül dolgoznak a város épített környezetének és közlekedésének teljeskörű akadálymentesítésén. Tevékenységük ékes példája annak, amikor egy város maximálisan elköteleződik az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása iránt és mindent megtesz annak érdekében, hogy elhárítsa az akadályokat a fogyatékossággal élő emberek útjából.

A tizenöt éves jubileum kapcsán több korábbi Access City Award győztes város képviselője is felszólalt a díjátadót követő panelbeszélgetés keretében. Ezen városok polgármesterei és képviselői egybehangzóan állították, hogy egy ilyen elismerés egyáltalán nem egy tevékenység végét jelenti, sőt, kifejezetten magas mércét állít a díjazott városok elé, amelynek a díjátadást követően folyamatosan meg kell felelniük.

Ollé-Németh Orsolya