Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy MP3, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktiválás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Tudjon meg többet a hangoskönyv-lejátszó használatáról
Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy cd, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hangoskönyvtár katalógus
| Szerző | Cím | Felolvasó | Azonosító | Terjedelem | Műfaj | Formátum | Megjegyzés |
|---|
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktivizálás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Hogyan lehet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez 2020. július 1.-től kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten a Thököly út 105. szám alatt, a II. emeleten található.
A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy segítségével is, de ekkor egy szabályszerű meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány) a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.
A hangoskönyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik. Aki postai kiszállítással kér hangoskönyveket, azt kérjük, egyeztessen telefonon a könyvtár munkatársával a 06-1/384-8440-es telefonszámon.
A személyesen, vagy postai kiszállítással kölcsönzött hangoskönyveket 2022. július 1-től kizárólag hangoskönyvlejátszón lehet kölcsönözni. A kölcsönzéshez biztosított eszköz leírását itt olvashatja. A hangoskönyvlejátszó használatának feltételeiről itt olvashat bővebben.
Online is hallgathatja a hangoskönyveket, ha letölti az MVGYOSZ hangoskönyvtára alkalmazást iOS eszközre az
App Store, vagy Android készülékre a Google Play áruházból.
Az alkalmazás használatához regisztráció szükséges.
A regisztrációra jogosultak köréről és a regisztráció menetéről ide kattintva lehet részletesen tájékozódni.
Ki lehet kölcsönző?
Az MVGYOSZ Bodor Tibor Hangoskönyvtára hangoskönyv állományából az a látássérült személy kölcsönözhet ingyenesen, aki az adott naptári évre vonatkozóan rendezte tagsági jogviszonyát az MVGYOSZ egyik tagegyesületénél.
Az a látássérült személy, aki nem tagja az MVGYOSZ egyik tagegyesületének sem, az szolgáltatási díj ellenében veheti igénybe a szövetség szolgáltatásait. Ennek díja évente 6000 Ft. A díj befizetéséről kérjen információt a szövetség ügyfélszolgálatán.
A Hangoskönyvtár története
Az MVGYOSZ hangoskönyvtára 1961-ben kezdte meg működését a Hermina út 21 szám alatt. A 70-es évek elején költözött át a mai helyére, a székházba. Kezdetben orsós magnón hallgatható könyveket lehetett kölcsönözni. A kazettás magnók térhódítását követően, a hangszalagon levő állományt átmásolták kazettára a szövetség stúdiójában. Közel 10 éven keresztül párhuzamosan lehetett orsós és kazettás műveket kölcsönözni, majd 1989-ben az orsós állomány végleg kikerült a könyvtárból. A fejlődés következő mérföldköve volt a kazettás művek digitalizálása. A 2000-es évektől lehetett CD-ről hallgatható könyveket kölcsönözni. Az ezzel párhuzamosan működő kazettás kölcsönzés pedig a 2017-es év folyamán fejeződött be. A technika fejlődésének köszönhetően 2018. szeptemberétől már online is hallgathatóak a művek.
A hangoskönyvtár Bodor Tibor színművész emlékére 2018. január 4-én felvette nevét. A művész 2000. június 20-án bekövetkezett haláláig több mint 500 könyvet olvasott fel, közel 9000 órában a látássérült személyek számára.
A Bodor Tibor hangoskönyvtárban a közel 4000 felolvasott mű között egyaránt megtalálhatóak a hazai és külföldi klasszikus regények, a kortárs írók művei, a kötelező olvasmányok, útleírások, ismeretterjesztő művek és gyermekeknek szóló könyvek.
Az állomány folyamatosan bővül. Ezt köszönhetjük a Bodor Tibor Kulturális Egyesület vezetőségének, akik több száz önkéntessel dolgoznak együtt azért, hogy a látássérült személyek minél több irodalmi alkotáshoz férjenek hozzá hallgatás útján.
Az alábbi videón egy rövid riportot hallgathat meg Bodor Tiborral:
Az alábbi videón röviden betekinthet a hangoskönyvek készítésének rejtelmeibe:
Brejtvény – eredményhirdetés
Az MVGYOSZ hat héten át tartó Brejtvény kvíze befejeződött.
Az MVGYOSZ Louis Braille születésének évfordulója alkalmából hatkörös kvízt hirdetett a pontírás szerelmeseinek. Két évszámot vártunk a hatodik fordulóban. Az első kérdés az volt, hogy mikor alapította a Vakok Szövetsége a Louis Braille-emlékérmet – a helyes válasz: 1959. A másik kérdés az volt, hogy mely évtől adományozta a szövetség az emlékérmet három fokozatban, erre a helyes évszám 1985 volt. Az első feladványra 83 fő válaszolt, sajnos nem mindenki helyesen. Mind a hat fordulót maradéktalanul jól válaszolta meg 17 fő, akik egyenként 30.000 Ft értékű vásárlási utalvány boldog tulajdonosai lettek, amelyet az MVGYOSZ segédeszközboltjában tudnak levásárolni személyesen. A többi 66 játékos, aki legalább egy jó választ adott, meglepetés ajándékot kap. Az utalványok és az ajándékok postázása már megkezdődött.
Köszönjük, hogy hat héten át velünk tartott, és bízunk benne, hogy a jövőben is számíthatunk játékos kedvére!
dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető
Braille-nyomtatáshoz keressük az új munkatársunkat
Az MVGYOSZ megváltozott munkaképességű munkatársat keres a szövetség Braille- nyomtatóinak kezelésére, karbantartására.
Az Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Braille-nyomdájában többféle nyomtató van használatban. Az ipari nyomtatóval az RTV, a Vakok Világa, valamint a tankönyvek kerülnek kinyomtatásra, a kisebb teljesítményű nyomtatókkal az egyedi megrendelések, továbbá a segédeszközboltba szükséges pontírású használati útmutatók nyomtatása történik.
Az ipari nyomtató összetett működése miatt olyan személyt keresünk, aki rendelkezik maradvány látással. Előnyt jelent a pontírás ismerete.
Fő feladatok:
• a fentebb részletezett Braille-állományok nyomtatása;
• Braille-nyomtatók szakszerű kezelése;
• a nyomtatók karbantartása;
• feladatok, karbantartási munkák naplózása.
Elvárások:
• a számítógép felhasználó szintű kezelésének ismerete;
• precíz munkavégzés;
• önálló munkavégzés;
• megbízhatóság.
Amit kínálunk:
– jól megközelíthető budapesti (XIV. kerület) munkahely;
– stabil szervezeti háttér, hosszú távú munkalehetőség;
– hétfőtől péntekig tartó munkarend;
– felelősségteljes, komplex feladatkör
– részmunkaidős foglalkoztatás.
Munkavégzés helye: 1146 Budapest, Thököly út 105.
Jelentkezni életrajz és bérigény megküldésével lehet az info@mvgyosz.hu e-mail címen, 2023. június 11-ig.
Braille-nyomtatás és Braille-kotta készítés
Nyomtatás Braille-ben, látássérült magánszemélyek részére
A Braille-írás még napjainkban is sok vak ember számára jelenti a valódi írásbeliséget. Vannak olyan tevékenységek, mint például a nyelv- vagy zenetanulás, amiket sokan el se tudnának képzelni Braille-írásos tankönyv vagy kották nélkül. Ezek az anyagok viszont nem szerezhetők be a könyves vagy zenei boltokban, többségük egyedi megrendelésre készül el pontírásos változatban.
A szolgáltatás keretében a síkírásban kiadott irodalmi műveket vagy kottafüzeteket alakítja át az MVGYOSZ Braille-nyomtatásúvá.
Ki veheti igénybe a szolgáltatást?
Az a magánszemély, aki a szolgáltatás megrendelésekor igazolni tudja, hogy látássérült, vagy aki látássérült ismerőse, hozzátartozója számára szeretne Braille-nyomtatásban elkészíttetni síkírásban kiadott anyagokat.
A szolgáltatás megrendelésének folyamata
A szolgáltatás igénybevételéhez a megrendelőnek rendelkeznie kell azzal a síkírásban készült kiadvánnyal (könyvvel vagy kottafüzettel), amelynek Braille-nyomtatású változatát szeretné elkészíttetni.
A szolgáltatást személyesen, vagy e-mailben lehet megrendelni.
Online megrendelés
További információért vagy megrendeléshez kérjük, írjon nekünk. Az így elküldött levélre az MVGYOSZ illetékes munkatársa válasz e-mailt fog küldeni, melyből megtudhatóak a további teendők.
Teljesítési határidő
A szolgáltatás teljesítési határideje függvénye a Braille-nyomtatásban elkészítendő anyag terjedelmének, tartalmának és a feladat elvégzésére rendelkezésre álló kapacitásnak. A teljesítési határidőről közelítő értékkel, az árajánlattal együtt kap tájékoztatást a Megrendelő.
A szolgáltatás díja
A szolgáltatás díjfizetési kötelezettséget eredményez, melyet Megrendelő személyes átvétel esetén az átvételkor, postai szállítás esetén előre utalással egyenlít ki.
A szolgáltatásért fizetendő díj mértéke a Braille-írással kinyomtatott oldalak számának, a kötetek kötési módjának, és az esetleges egyéb, a síkírás átalakítása kapcsán felmerülő munkafolyamatok mennyiségének függvénye. Minden esetben egy egyedi, közelítő értéket tartalmazó árajánlatot kap a Megrendelő.
Az alábbi videón röviden betekinthet a braille-írás és nyomtatás rejtelmeibe:
Várjuk Önt sok szeretettel Budapesten a Hermina út 47. szám alatt, az MVGYOSZ székházában.
Előfordulhat, hogy a fent meghirdetett megrendelés leadási időktől eltérő időben lehet megrendelést leadni. Erről az MVGYOSZ e-mailben olvasható hírlevelében, vagy a hírek között kapható tájékoztatás.
Kérem, töltse ki az alábbi űrlapot az online megrendeléshez:
Braille-írás
A magyar Braille-írás
A Braille-írás fennmaradásának és a 21. századi követelményeknek való megfelelésének biztosítása céljából a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnöksége 2011-ben hozta létre a Braille-bizottságot. A kilenctagú testület célja a magyar pontírással kapcsolatos aktuális kérdések megválaszolása. Az eddigi munka legfőbb eredménye a Braille-teljesírásra vonatkozó változtatások, melyeket a bizottság 2012. február 24-én hozott nyilvánosságra. Ezekkel a változtatásokkal a bizottság igyekezett naprakésszé tenni a magyar pontírást, a legutóbbi reform óta a síkírásban és az elektronikus kommunikációban elterjedt néhány új jelölés definiálásával, valamint a pontírás síkíráshoz való közelítésével, a csak a pontírásra vonatkozó, nem feltétlenül indokolható szabályok eltörlésével.
A testület figyelemmel kíséri, hogy a Braille-írás milyen szerepet tölt be a közoktatásban tanuló látássérült diákok tanulásában. Igyekszik nyomon követni a pontírással kapcsolatos nemzetközi trendeket.
A testület áttekintette az úgynevezett kisrövidírást (mely 46 rövidítést tartalmaz), és aktualizálta azt.
Írjon nekünk az alábbi űrlap segítségével
Letölthető dokumentumok:
A bizottság készített egy könyvet, mely tartalmazza a legújabb Braille-jeleket is, valamint alkalmas a Braille-írás megtanulására. A könyv Braille-nyomtatóra kiküldhető állományai ingyen letölthetőek!
A Magyarországon használatban lévő Braille-jelöléseket tartalmazó Excel állomány 10 munkalapon
Az MVGYOSZ elnökségének Braille-írásra vonatkozó határozatai
A gyógyszerkészítmények csomagolásán feltüntetendő Braille-feliratokra vonatkozó irányelvek
Marburg Medium szabvány
A Braille-írás pontjainak nagyságára és azok egymástól való távolságára a Marburg Medium szabvány a következő paramétereket állapítja meg:
- Egy pont átmérője: 1,6 mm
- Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (vízszintesen): 2,5 mm
- Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (függőlegesen): 2,5 mm
- Egy szón belül két betű ugyanazon pontja közti távolság: 6 mm
- Két betű ugyanazon pontja közti távolság, ha a két betű között egy szóköz van: 12 mm
- Sortávolság (két betű ugyanazon pontja között): 10 mm
A Braille-bizottság eddigi tevékenységei:
2011 februárjában alakult meg a Braille-bizottság, mely azonnal elkezdte a magyar Braille-teljesírás áttekintését.
2011 márciusában a bizottság megkérte a Braille-olvasókat, hogy írják meg, miben kellene változtatni a magyar pontírás rendszerén ahhoz, hogy a teljesírás megfeleljen a magyar helyesírás szabályainak és a kor követelményeinek. 2011 augusztusától kezdődött meg a munka a teljesírás reformján.
2011 szeptemberében a bizottság két tagja részt vett a Braille21 világkonferencián.
2011 novemberében az akkor még működő akadálymentesítési munkacsoport kérésére a bizottság megfogalmazta elvi állásfoglalását és elvárásait általában a Braille-feliratokra vonatkozóan.
2012 februárjában az MVGYOSZ elnöksége határozatában elfogadta a teljesírás megújítására tett javaslatokat. A Vakok Iskolájában egy konferencián bemutatásra kerültek a változtatások.
2012 márciusától elkezdődött a rövidírás áttekintése.
2012 októberében együttműködési megállapodás jött létre a Braille-bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia között a magyar Braille-rövidírás rendszerének módosítására.
2012 decemberében az MVGYOSZ elnöksége határozatban foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy nem kell használni a nagybetűjelet a gyógyszeres dobozokon lévő Braille-feliratokon.
2013 januárjában a bizottság kérésére az MVGYOSZ közzétette honlapján Bieber Mária felmérését a Braille-írás-olvasás, valamint a képernyőolvasóval ellátott számítógép használatáról.
2013 első felében Rozemberczki Zoltán, a bizottság egyik tagja, három matematikatanárral áttekintette a matematikai pontírás rendszerét.
2013 októberében a 46 jelből álló úgynevezett kis rövidírásba bekerültek a 2012. februári változtatások. Ezzel összhangban módosult öt szóvégi rövidítés jele.
2014 januárjától a rövidírást érintő változtatások bevezetésre kerültek az MVGYOSZ Braille-írással nyomtatott kiadványaiban.
2014 júliusára a bizottság kidolgozott egy ajánlást a gyógyszeres dobozok Braille-feliratainak elkészítésével kapcsolatban.
2015 januárjában bemutatásra került az MVGYOSZ elnökségének az a 77 jelből álló kibővített rövidírás, amelyet a Braille-bizottság az MTA-val együtt készített el.
2015 szeptemberére elkészült a Duxbury Braille Translator nevű, a Braille-nyomtatáshoz szükséges konvertáló szoftver magyar nyelvű fordítótáblája.
2015 decemberében felmérés készült arról, hogy az olvasók mennyire támogatják egy új, 77 jelből álló rövidírás bevezetését. A felmérés alapján a Braille-bizottság azt javasolta az elnökségnek, hogy az új jelek bevezetése ne történjen meg.
2015-2016 folyamán Mi újság a Braille-írás-olvasás „háza táján”? címmel cikksorozat jelent meg a Vakok Világa folyóiratban.
2016 januárjában az MVGYOSZ elnöksége elfogadta a Braille-bizottság kiemelő jelre, valamint a kapcsos és szögletes zárójelre vonatkozó javaslatát.
2016 júniusában a Braille-bizottság nyilvános ülést tartott az MVGYOSZ székházában azzal a céllal, hogy az érdeklődők megismerjék a bizottság tagjait, munkáját és legfontosabb feladatait. A fórumon arra is lehetőséget biztosítottak a szervezők, hogy a résztvevők elmondhassák véleményüket, javaslataikat és észrevételeiket a bizottság tevékenységéről.
2016 októberében mutatták be Bieber Mária: Bevezetés a Braille-írás-olvasás „rejtelmeibe” című könyvét.
2016 novemberében a Braille-bizottság ülésén részt vettek a Vakok Iskolája tanárai és az MVGYOSZ képviselői. A megbeszélés témái:
– Hogyan népszerűsíthető még jobban a pontírás?
– Hogyan dolgozhatunk ennek érdekében még jobban együtt?
– Miként működhet együtt a két szervezet a Braille- és digitális tankönyvek előállításában?
2017-2018 folyamán elkészült a Braille-ábécéskönyv két füzete Braille-formátumban, valamint a Magyar Braille-írás szabályai című kiadvány digitális változatban.
2018 májusában mutatták be a pontról pontra Braille-társasjátékot az MVGYOSZ fennállásának centenáriuma és a játék világnapja alkalmából.
2019 januárjában került bemutatásra a Braille-ábécéskönyv. A tankönyv elkészítésében segítségünkre volt Temmel Márta.
2019 márciusában a bizottság előterjesztése alapján az MVGYOSZ elnöksége elfogadta a Braille-nyomtatásban használatos 8 számítástechnikai jelet.
2020 elejére a Braille-bizottság összeállított egy Excel táblázatot, amely az alábbi felosztásban tartalmazza a használatban lévő legfontosabb jeleket:
- Az irodalmi Braille-írás jelei
- Számítástechnikai jelek (Ezek a számítástechnikai jelek az irodalmi Braille-írás jeleivel együtt is használhatók.)
- Kis rövidírás
- Matematikai jelek jegyzéke
- A Braille-kottaírás jelei
- Hun_Unicode
- Euro_Unicode
- US_Unicode
- Sakkban használt jelölések
- Magyar kártya jelölései
Louis Braille élete
Louis Braille (ajánlott ejtésmód: bráj) 1809. január 4-én egészséges gyermekként született Franciaországban, a Párizs melletti Coupvray faluban. Édesapja bőrdíszműves és szíjgyártó mesterként dolgozott. Az édesapa műhelye a kisfiú számára kedvelt játszótér volt. A gyermek még nem töltötte be a 3. életévét, amikor játék közben egy éles, hegyes szerszámmal megsértette egyik szemét. A gyulladás elfertőződött, és hamarosan átterjedt a másik szemére is. Ennek a sajnálatos balesetnek a következtében a kis Louis mindkét szemére elveszítette látását.
Szülei szeretetteljes törődéssel vették körül megvakult gyermeküket. Taníttatásáról lelkiismeretesen gondoskodtak. A kisfiú először a helyi iskolában tanult, ahol a falubeli látó gyermekek is. Éles eszével, jó memóriájával, tanulékonyságával hamarosan felhívta magára a plébános atya figyelmét, aki külön is foglalkozott a fiúcskával. Louis adottságait megismerve a plébános atya azt tanácsolta a szülőknek, hogy engedjék gyermeküket a fővárosba továbbtanulni. Így került a tízéves fiú 1819-ben ösztöndíjasként Párizsba, a Valentin Haüy által 1784-ben alapított Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe, ahol sok egyéb ismeret mellett a domborított latinbetűket is megtanulta olvasni és írni. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően 15 éves korában már segédtanárként tanított, az iskola elvégzését követően pedig ő lett az intézmény első vak tanára. Történelmet, geometriát és algebrát oktatott. Kitűnő hallásának és zenei érzékének köszönhetően remekül játszott csellón és orgonán is. Tanári munkája mellett egyházzenészként is tevékenykedett mint orgonista.
Az 1821-es év kiemelkedő jelentőségű esztendő Braille életében. 12 éves korában ismerkedett meg ugyanis az iskolájukba ellátogató Charles Barbier tüzérszázados 12 ponton alapuló írásrendszerével, amit Napóleon megbízásából a francia hadsereg számára fejlesztett ki azzal a céllal, hogy a csatatéren éjszaka, fény gyújtása nélkül is lehetővé váljon az írásos kommunikáció. Ez az „éjszakai írás” papírba szúrt pontokból állt, amelyeket tapintással kellett elolvasni. Ám a rendszer a katonák számára túl bonyolultnak bizonyult, a gyermek Louis Braille-t azonban lenyűgözte. Ettől kezdve fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy az írásrendszert tökéletesítse.
A nehezen kezelhető és túlságosan bonyolult pontrendszert leegyszerűsítette. Felismerte, hogy a tapintással könnyen olvasható pontírás megalkotásához elegendő 6 db pont kombinációja. A tapintó mutatóujj ujjbegye ugyanis ennyi pontot képes kényelmesen egyidejűleg érzékelni. Ráadásul Louis Braille rendszere nemcsak az olvasást, hanem az írást is lehetővé tette a vak emberek számára. Írásrendszerének alapja már 1825-ben megszületett, amit a következő címmel összegzett: Szavak, zene és gregorián egyházi énekek pontok útján történő átírásának módszertana a vakok használatára. Eredményeit először 1829-ben hozta nyilvánosságra, és a kiforrott változattal 1837-re készült el.
A Braille-karakterek alapjául szolgáló 6 db pont téglalap alakban, két oszlopban helyezkedik el, egymás alatt, tehát a bal oldali oszlopban is 3 kiemelkedő pont, a jobb oldali oszlopban is 3 kiemelkedő pont. A különböző betűk és írásjelek ezeknek a pontoknak a kombinációiból tevődnek össze. Az egyértelműség kedvéért a pontokat megszámozzuk. A számozást a bal oldali felső ponttal kezdjük, ez az 1-es pont. Lefelé haladunk, majd áttérünk a jobb oldali felső pontra, ami a 4-es pont. Végül az alsó ponttal fejezzük be a számozást, ez a 6-os pont.
Braille írásrendszerét diáktársai azonnal elfogadták és használták, szélesebb körben azonban jóval lassabban terjedt el. Pl. saját iskolájában, ahol 1826-tól pedagógusként dolgozott, a konzervatív szemléletű szakmai gárda a Haüy-féle vonalrendszerű nyomtatást, noha az már elavult volt, még majdnem két évtizedig előnyben részesítette Braille hatpontrendszerével szemben.
Braille 1852. január 6-án tuberkulózisban hunyt el – mindössze 43 éves korában. Szülőfalujában temették el. Száz évvel később, 1952-ben ünnepélyes keretek között újratemették, és földi maradványait a párizsi Pantheonban helyezték örök nyugalomra. Születésnapja, január 4-e a Braille-írás világnapja lett. A látássérült emberek büszkesége, hogy az euró-emlékérmék közé tartozik a 2009-ben, Louis Braille születésének 200. évfordulója alkalmából kiadott érme.
Csak halálát követően, 1854-ben ismerték el hivatalosan Franciaországban Braille írásrendszerét, majd a 19. század végére az egész világon elterjedt. Magyarországon 1893-ban vezették be, mint a vakok számára általános írásrendszert. A magyar Braille-írás 1901-től vált hivatalosan elismert írásrendszerré.
A Braille-rendszer egyszerűsége és nagyszerűsége révén rendkívüli perspektívát nyitott meg a súlyosan látássérült emberek előtt. Lehetőséget biztosított az önálló olvasás által az olvasás élményének megtapasztalására, továbbá a tapintható könyvek útján történő ismeretszerzésre, önművelésre, kikapcsolódásra.
A magyar Braille-ábécé betűkészletének jelentős része megegyezik a latin Braille-ábécé betűinek jelölésével, s így sok európai nyelv pontírásos betűalakjával; más része viszont eltér tőle, a magyar nyelv sajátosságaihoz alkalmazkodva speciális pontkombinációkat is tartalmaz. Elsősorban a hosszú magánhangzók és a kétjegyű mássalhangzók jelölésére kell gondolnunk.
A Braille-rendszer nemcsak kis- és nagybetűk, valamint írásjelek megjelenítésére alkalmas, hanem számok, műveleti jelek, hangjegyek lejegyzését is lehetővé teszi. Továbbá a tudományok és az oktatás fejlődésével lépést tartva alkalmasnak bizonyult arra is, hogy kémiai, fizikai, informatikai stb. jelöléseket is visszaadjon. A magyar nyelv helyesírási szabályai a Braille-írásra is értelemszerűen vonatkoznak.
Források:
www.wikipedia.org
Bieber Mária: Bevezetés a Braille-írás-olvasás „rejtelmeibe”, Budapest, 2016.
Braille-felirat készítés
A szolgáltatás célja, hogy a termékcsomagolásokon (pl. gyógyszerdobozokon) és egyéb közreadandó tájékoztató anyagokban feltüntetett Braille-feliratok ujjbeggyel olvashatóak legyenek és megfeleljenek a magyar Braille-írás szabályainak. Vállaljuk síkírásos szövegek (pl. étlapok, itallapok) Braille-nyomtatású változatának elkészítését.A Braille-felirat készítéshez kapcsolódó szolgáltatások megrendelése díjfizetési kötelezettséget eredményez.
A szolgáltatás díját az átalakíttatni kívánt szöveg ismeretében állapítják meg munkatársaink.
Árajánlat kérése az oldal alján található online űrlap kitöltésével és beküldésével lehetséges.
Braille-feliratok írásképének tervezése
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megadott szöveg Braille-írású változatának írásképét munkatársaink kiszerkesztik, és vektorgrafikus fájlban megküldik a Megrendelőnek.
Dombornyomott Braille-feliratok minőségének és tartalmának vizsgálata
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megküldött csomagolóanyag mintákon szereplő Braille feliratok tapintással történő olvashatóságának ellenőrzése és minősítése, valamint a Marburg Medium szabvány és a Braille-írás magyar szabályai vonatkozásában a megfelelőség ellenőrzése történik meg. A vizsgálat eredményéről hivatalos dokumentumot készít az MVGYOSZ, melyet Megrendelő részére megküld.
Síkírásban készült kiadványok átalakítása Braille-írásban kinyomtatott változatúra
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megküldött síkírásban nyomtatott kiadványt Braille-írásos változatúra alakítják át munkatársaink. A Braiile-írásban nyomtatott lapok mérete A3, vagy A4, vastagsága minimum 120g/m2, maximum 160g/m2 lehet. A megadottnál vékonyabb, vagy laminált, illetve műnyomó lapokra a Braille-nyomtatók nem tudnak nyomtatni.
Öntapadós Braille-címkék készítése
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megküldött rövid szövegeket Braille-írásos változatban, öntapadós műanyag szalagra (Dymo szalagra) írják munkatársaink.
Barbier vs Braille
Braille az alapötletből átvette a papírra domborítás lehetőségét, de nem kód, hanem karakterírást fejlesztett belőle. Összesen 6 pontnyi egység egy karakterhelye. A 6 pont egy kis, álló téglalapban helyezkedik el, úgy, hogy a téglalap 3 pont magas, 2 pontnyi széles. A pontok számozása fentről lefelé történik, a baloldali oszlopban kezdve, majd a jobb oldali oszlop tetején folytatódik, szintén lefelé haladva. Attól függően, hogy a 6 lehetséges pontból melyeket használjuk fel – domborítjuk ki, – kapunk egy betűt, vagy más karaktert. A pontok nagysága mindig egyforma, erőssége az értelmezés szempontjából lényegtelen.
A Marburg Medium szabvány
A Braille-írás pontjainak nagyságára és azok egymástól való távolságára a nemzetközileg elfogadott Marburg Medium szabvány a következő paramétereket állapítja meg:
Ø Egy pont átmérője: 1,6 mm
Ø Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (vízszintesen): 2,5 mm
Ø Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (függőlegesen): 2,5 mm
Ø Egy szón belül két betű ugyanazon pontja közti távolság: 6 mm
Ø Két betű ugyanazon pontja közti távolság, ha a két betű között egy szóköz van: 12 mm
Ø Sortávolság (két betű ugyanazon pontja között): 10 mm
Braille-felirat készítésével kapcsolatos szolgáltatás megrendeléséhez, illetve további kérdés esetén kérjük, az alábbi űrlap kitöltésével írjon nekünk:
Braille-ben választottunk – ismertetjük a tapasztalatokat
Az MVGYOSZ arra kérte a Braille-szavazósablonnal szavazni kívánó olvasókat, számoljanak be az április 3-ai választásokon szerzett élményeikről. A cikkben a tapasztalatok összegzését osztjuk meg az olvasókkal.
Ahogy lapunk előző számában olvashatták, a magyar látássérült emberek három módon adhatják le voksaikat egy népszavazás vagy választás alkalmával a hatályos törvények szerint:
– a szavazókör két megbízottjának segítségével,
– egy általuk választott látó személy segítségével,
– vagy egy e célra fejlesztett Braille-szavazósablon és egy részletes, szintén pontírású tájékoztató használatával.
Ez utóbbi módszert az érintettek közül még mindig igen kevesen ismerik, pedig ez az egyetlen olyan lehetőség, amelynek alkalmazásával a látássérült szavazópolgár önrendelkezési joga nem sérül.
Az MVGYOSZ és a Nemzeti Választási Iroda közti együttműködés keretében a szövetség munkatársai a választások előtt megtekinthették a szavazatok leadásához használható Braille-szavazósablonok prototípusait, valamint az ezek mellé adott Braille-nyomtatású tájékoztatót.
A duplaoldalasan nyomtatott tájékoztató a sablonon feltüntetett egyes sorszámokhoz tartozó nevek vagy kérdések szövege mellett azt is tartalmazza, hogy az aktuálisan használt sablon álló vagy fekvő tájolású-e, emellett pedig pontos instrukciókat ad arról, hogyan lehet érvényesen szavazni.
A szavazósablon egy kemény kartonból készült, merev papírtasak, amelynek a felső éle mindig zárt. A sablon tájolásától függően a legfelső sorban egy Braille-matrica, alatta pedig egy kontrasztos, síkírású felirat mutatja a sablon megnevezését és a belehelyezendő szavazólap típusát (egyéni listás, nemzetiségi, népszavazási, vagy országos pártlistás). A szavazólapokat a sablon belsejébe úgy kell behelyezni, hogy a sablon felső lapjára vágott kör alakú lyukak a szavazólapon feltüntetett, az X-ek elhelyezésére szolgáló köröket hagyják szabadon. Az egyes kör alakú lyukak mellett Braille-nyomtatású matricák, felettük pedig kontrasztos síkírású nyomtatás segíti a látássérült szavazók és látó segítőik munkáját. A sablonra vágott körök szélénél sík nyomtatású, kék színű nonfiguratív minta látható, így garantálva, hogy ha a látássérült személy a szavazás során a kör alakzaton túl húzza a szavazáskor használt golyóstollat, utólag se lehessen megállapítani, kire szavazott.
Az MVGYOSZ a nemrég lezárult AVA (Szavazás akadálymentesen) című nemzetközi projekt kapcsán megújította együttműködését a Nemzeti Választási Irodával (NVI). Akkoriban tett ígéretünknek megfelelve a választásokat követően megvizsgáltuk, hogy mennyire elégedettek a látássérült polgárok a Braille-szavazósablonok és a tájékoztatók minőségével, valamint a szavazóköri megbízottak felkészültségével és segítőkészségével. Vizsgálatunk eredményét és fejlesztési javaslatainkat az NVI-hez is eljuttattuk.
Örvendetes, hogy idén sokkal többen választották ezt a szavazási módszert, mint korábban. Míg az előző országgyűlési választásokon országosan kb. 150 fő igényelt Braille-szavazósablont, ez a szám az idei választásokon 250 fölé növekedett.
A beérkezett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy egy-két kivételtől eltekintve a szavazóköri megbízottak kellően fel voltak készülve a látássérült polgárok fogadására és támogatására. Azok a vak választópolgárok, akik előzetesen igényeltek szavazósablont, amennyiben szavazóhelyiségben szavaztak, egy-két eset kivételével megfelelően összekészítve kapták meg a helyi és az országgyűlési képviselők választására szolgáló, valamint a népszavazási kérdéseket tartalmazó tájékoztatókat és a szavazósablont a beléjük helyezett szavazólapokkal. Azok azonban, akik átjelentkezőként kívántak mozgóurnával szavazni, nem voltak ilyen szerencsések: ők, bár igényelték, több esetben nem kaptak szavazósablont, mert az erre vonatkozó igény a szavazóköri névjegyzékre nem lett rávezetve. Ők emiatt a mozgóurnát szállító megbízottak vagy látó családtagjaik segítségére voltak utalva.
Egy esetben a szavazósablon megérkezett ugyan az érintett szavazókörbe, az annak használatához nélkülözhetetlen Braille-tájékoztató azonban nem. Ebben az esetben a látássérült polgár szintén kénytelen volt más segítségére hagyatkozni, mivel a sablonok csak a szavazólapon feltüntetett sorszámokat tartalmazzák Braille-írással, tehát a sorszámok mellé írt képviselői neveket, pártneveket vagy népszavazási kérdéseket nem. Ezeket az adatokat csak a tájékoztató tartalmazza. Az MVGYOSZ a jövőbeni hasonló problémák megelőzése érdekében azt javasolta, hogy legalább a pártnevek rövidítései vagy a képviselők vezetékneve, esetleg monogramja kerüljön a sablonokra Braille-írással a sorszámok és a szavazás leadására szolgáló kör közé.
Panasz érkezett továbbá arra is, hogy a két oldalt nyitott szavazósablonban könnyen elmozdulhat a szavazólap, így a sablonon vágott lyukak nem biztos, hogy egybeesnek a szavazólapnak azzal a részével, ahová az érvényességhez szükséges egymást metsző vonalakat kell behúzni. Ez azért is veszélyes, mert emiatt a látássérült személy akár tudtán kívül is szavazhat érvénytelenül, nem tudva arról, hogy a szavazólap elmozdult. Az MVGYOSZ olyan lehajtható lapfülek alkalmazását javasolta a sablon nyitott oldalain, mint amelyek a hajtogatós mappákon is találhatók, így a szavazólap behelyezését követően a sablon alá hajtott lapfülek megakadályoznák, hogy a szavazólap elmozduljon.
Habár az NVI válasza még nem érkezett meg, reméljük, hogy ezekkel a javaslatokkal hatékonyan előmozdíthatjuk a látássérült polgárok önrendelkezési jogainak gyakorlását. Köszönjük olvasóinknak, hogy tapasztalataikkal Önök is hozzájárultak az MVGYOSZ érdekképviseleti munkájához!
Velegi Dorottya
jogi munkatárs
Támogassa hívásonként 500 Forinttal az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának fejlesztését a Telekom Adományvonal (13600) hívásával és a 96-os kód beütésével.
Így adományozhat telefonja segítségével.
Adja Ön is a hangját!
Amennyiben szeretne Ön is felolvasni könyveket, csatlakozzon önkéntes csapatunkhoz.
Tovább a bodortibor.hu oldalra.
Mikor tud személyesen könyvet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez kérjük, kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén.
| Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
| Kedden: | 10:00 – 18:00 |
| Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
| Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
| Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
| Kedden: | 10:00 – 18:00 |
| Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
| Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
Várjuk Önt sok szeretettel az MVGYOSZ telephelyén, Budapest, Thököly út 105., második emelet.
