Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy MP3, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktiválás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Tudjon meg többet a hangoskönyv-lejátszó használatáról
Mit Olvasson?
Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy cd, vagy online) is rákereshet.
Könyvajánlók
Hangoskönyvtár katalógus
| Szerző | Cím | Felolvasó | Azonosító | Terjedelem | Műfaj | Formátum | Megjegyzés |
|---|
Hallgassa online a hangoskönyveket
Online is hallgathatja a műveket:
- Alkalmazáson keresztül, töltse le az MVGYOSZ Hangoskönyvtára alkalmazást az App Store vagy a Play áruházból.
- A hangoskonyvtar.mvgyosz.hu weboldalon keresztül.
Ha Ön rendelkezik az MVGYOSZ érvényes arcképes igazolványával, akkor elegendő a törzsszám + e-mail cím megadása. Amennyiben felváltva használja a webes felületet és az alkalmazást, ez esetben minden eszközváltásnál el kell végezni az aktivizálás folyamatát.
Tagi adatok lekérdezése
Abban az esetben, ha nem tagja egyik tagegyesületnek sem, de látássérült személy, akkor kérjük regisztráljon az MVGYOSZ ügyfélportálján, és a regisztráció során kapott adatokkal be tud lépni az online Hangoskönyvtárba.
Regisztrálok az alkalmazás használatához
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról iOS rendszeren
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár alkalmazás használatáról Android rendszeren
Tudjon meg többet a hangoskönyvtár BlindShell 2-es készüléken történő használatáról
Tudjon meg többet a Hangoskönyvtár webes használatáról
Hogyan lehet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez 2020. július 1.-től kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten a Thököly út 105. szám alatt, a II. emeleten található.
A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy segítségével is, de ekkor egy szabályszerű meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány) a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.
A hangoskönyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik. Aki postai kiszállítással kér hangoskönyveket, azt kérjük, egyeztessen telefonon a könyvtár munkatársával a 06-1/384-8440-es telefonszámon.
A személyesen, vagy postai kiszállítással kölcsönzött hangoskönyveket 2022. július 1-től kizárólag hangoskönyvlejátszón lehet kölcsönözni. A kölcsönzéshez biztosított eszköz leírását itt olvashatja. A hangoskönyvlejátszó használatának feltételeiről itt olvashat bővebben.
Online is hallgathatja a hangoskönyveket, ha letölti az MVGYOSZ hangoskönyvtára alkalmazást iOS eszközre az
App Store, vagy Android készülékre a Google Play áruházból.
Az alkalmazás használatához regisztráció szükséges.
A regisztrációra jogosultak köréről és a regisztráció menetéről ide kattintva lehet részletesen tájékozódni.
Ki lehet kölcsönző?
Az MVGYOSZ Bodor Tibor Hangoskönyvtára hangoskönyv állományából az a látássérült személy kölcsönözhet ingyenesen, aki az adott naptári évre vonatkozóan rendezte tagsági jogviszonyát az MVGYOSZ egyik tagegyesületénél.
Az a látássérült személy, aki nem tagja az MVGYOSZ egyik tagegyesületének sem, az szolgáltatási díj ellenében veheti igénybe a szövetség szolgáltatásait. Ennek díja évente 6000 Ft. A díj befizetéséről kérjen információt a szövetség ügyfélszolgálatán.
A Hangoskönyvtár története
Az MVGYOSZ hangoskönyvtára 1961-ben kezdte meg működését a Hermina út 21 szám alatt. A 70-es évek elején költözött át a mai helyére, a székházba. Kezdetben orsós magnón hallgatható könyveket lehetett kölcsönözni. A kazettás magnók térhódítását követően, a hangszalagon levő állományt átmásolták kazettára a szövetség stúdiójában. Közel 10 éven keresztül párhuzamosan lehetett orsós és kazettás műveket kölcsönözni, majd 1989-ben az orsós állomány végleg kikerült a könyvtárból. A fejlődés következő mérföldköve volt a kazettás művek digitalizálása. A 2000-es évektől lehetett CD-ről hallgatható könyveket kölcsönözni. Az ezzel párhuzamosan működő kazettás kölcsönzés pedig a 2017-es év folyamán fejeződött be. A technika fejlődésének köszönhetően 2018. szeptemberétől már online is hallgathatóak a művek.
A hangoskönyvtár Bodor Tibor színművész emlékére 2018. január 4-én felvette nevét. A művész 2000. június 20-án bekövetkezett haláláig több mint 500 könyvet olvasott fel, közel 9000 órában a látássérült személyek számára.
A Bodor Tibor hangoskönyvtárban a közel 4000 felolvasott mű között egyaránt megtalálhatóak a hazai és külföldi klasszikus regények, a kortárs írók művei, a kötelező olvasmányok, útleírások, ismeretterjesztő művek és gyermekeknek szóló könyvek.
Az állomány folyamatosan bővül. Ezt köszönhetjük a Bodor Tibor Kulturális Egyesület vezetőségének, akik több száz önkéntessel dolgoznak együtt azért, hogy a látássérült személyek minél több irodalmi alkotáshoz férjenek hozzá hallgatás útján.
Az alábbi videón egy rövid riportot hallgathat meg Bodor Tiborral:
Az alábbi videón röviden betekinthet a hangoskönyvek készítésének rejtelmeibe:
Braille-nyomtatás és Braille-kotta készítés
Nyomtatás Braille-ben, látássérült magánszemélyek részére
A Braille-írás még napjainkban is sok vak ember számára jelenti a valódi írásbeliséget. Vannak olyan tevékenységek, mint például a nyelv- vagy zenetanulás, amiket sokan el se tudnának képzelni Braille-írásos tankönyv vagy kották nélkül. Ezek az anyagok viszont nem szerezhetők be a könyves vagy zenei boltokban, többségük egyedi megrendelésre készül el pontírásos változatban.
A szolgáltatás keretében a síkírásban kiadott irodalmi műveket vagy kottafüzeteket alakítja át az MVGYOSZ Braille-nyomtatásúvá.
Ki veheti igénybe a szolgáltatást?
Az a magánszemély, aki a szolgáltatás megrendelésekor igazolni tudja, hogy látássérült, vagy aki látássérült ismerőse, hozzátartozója számára szeretne Braille-nyomtatásban elkészíttetni síkírásban kiadott anyagokat.
A szolgáltatás megrendelésének folyamata
A szolgáltatás igénybevételéhez a megrendelőnek rendelkeznie kell azzal a síkírásban készült kiadvánnyal (könyvvel vagy kottafüzettel), amelynek Braille-nyomtatású változatát szeretné elkészíttetni.
A szolgáltatást személyesen, vagy e-mailben lehet megrendelni.
Online megrendelés
További információért vagy megrendeléshez kérjük, írjon nekünk. Az így elküldött levélre az MVGYOSZ illetékes munkatársa válasz e-mailt fog küldeni, melyből megtudhatóak a további teendők.
Teljesítési határidő
A szolgáltatás teljesítési határideje függvénye a Braille-nyomtatásban elkészítendő anyag terjedelmének, tartalmának és a feladat elvégzésére rendelkezésre álló kapacitásnak. A teljesítési határidőről közelítő értékkel, az árajánlattal együtt kap tájékoztatást a Megrendelő.
A szolgáltatás díja
A szolgáltatás díjfizetési kötelezettséget eredményez, melyet Megrendelő személyes átvétel esetén az átvételkor, postai szállítás esetén előre utalással egyenlít ki.
A szolgáltatásért fizetendő díj mértéke a Braille-írással kinyomtatott oldalak számának, a kötetek kötési módjának, és az esetleges egyéb, a síkírás átalakítása kapcsán felmerülő munkafolyamatok mennyiségének függvénye. Minden esetben egy egyedi, közelítő értéket tartalmazó árajánlatot kap a Megrendelő.
Az alábbi videón röviden betekinthet a braille-írás és nyomtatás rejtelmeibe:
Várjuk Önt sok szeretettel Budapesten a Hermina út 47. szám alatt, az MVGYOSZ székházában.
Előfordulhat, hogy a fent meghirdetett megrendelés leadási időktől eltérő időben lehet megrendelést leadni. Erről az MVGYOSZ e-mailben olvasható hírlevelében, vagy a hírek között kapható tájékoztatás.
Kérem, töltse ki az alábbi űrlapot az online megrendeléshez:
Braille-írás
A magyar Braille-írás
A Braille-írás fennmaradásának és a 21. századi követelményeknek való megfelelésének biztosítása céljából a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnöksége 2011-ben hozta létre a Braille-bizottságot. A kilenctagú testület célja a magyar pontírással kapcsolatos aktuális kérdések megválaszolása. Az eddigi munka legfőbb eredménye a Braille-teljesírásra vonatkozó változtatások, melyeket a bizottság 2012. február 24-én hozott nyilvánosságra. Ezekkel a változtatásokkal a bizottság igyekezett naprakésszé tenni a magyar pontírást, a legutóbbi reform óta a síkírásban és az elektronikus kommunikációban elterjedt néhány új jelölés definiálásával, valamint a pontírás síkíráshoz való közelítésével, a csak a pontírásra vonatkozó, nem feltétlenül indokolható szabályok eltörlésével.
A testület figyelemmel kíséri, hogy a Braille-írás milyen szerepet tölt be a közoktatásban tanuló látássérült diákok tanulásában. Igyekszik nyomon követni a pontírással kapcsolatos nemzetközi trendeket.
A testület áttekintette az úgynevezett kisrövidírást (mely 46 rövidítést tartalmaz), és aktualizálta azt.
Írjon nekünk az alábbi űrlap segítségével
Letölthető dokumentumok:
A bizottság készített egy könyvet, mely tartalmazza a legújabb Braille-jeleket is, valamint alkalmas a Braille-írás megtanulására. A könyv Braille-nyomtatóra kiküldhető állományai ingyen letölthetőek!
A Magyarországon használatban lévő Braille-jelöléseket tartalmazó Excel állomány 10 munkalapon
Az MVGYOSZ elnökségének Braille-írásra vonatkozó határozatai
A gyógyszerkészítmények csomagolásán feltüntetendő Braille-feliratokra vonatkozó irányelvek
Marburg Medium szabvány
A Braille-írás pontjainak nagyságára és azok egymástól való távolságára a Marburg Medium szabvány a következő paramétereket állapítja meg:
- Egy pont átmérője: 1,6 mm
- Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (vízszintesen): 2,5 mm
- Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (függőlegesen): 2,5 mm
- Egy szón belül két betű ugyanazon pontja közti távolság: 6 mm
- Két betű ugyanazon pontja közti távolság, ha a két betű között egy szóköz van: 12 mm
- Sortávolság (két betű ugyanazon pontja között): 10 mm
A Braille-bizottság eddigi tevékenységei:
2011 februárjában alakult meg a Braille-bizottság, mely azonnal elkezdte a magyar Braille-teljesírás áttekintését.
2011 márciusában a bizottság megkérte a Braille-olvasókat, hogy írják meg, miben kellene változtatni a magyar pontírás rendszerén ahhoz, hogy a teljesírás megfeleljen a magyar helyesírás szabályainak és a kor követelményeinek. 2011 augusztusától kezdődött meg a munka a teljesírás reformján.
2011 szeptemberében a bizottság két tagja részt vett a Braille21 világkonferencián.
2011 novemberében az akkor még működő akadálymentesítési munkacsoport kérésére a bizottság megfogalmazta elvi állásfoglalását és elvárásait általában a Braille-feliratokra vonatkozóan.
2012 februárjában az MVGYOSZ elnöksége határozatában elfogadta a teljesírás megújítására tett javaslatokat. A Vakok Iskolájában egy konferencián bemutatásra kerültek a változtatások.
2012 márciusától elkezdődött a rövidírás áttekintése.
2012 októberében együttműködési megállapodás jött létre a Braille-bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia között a magyar Braille-rövidírás rendszerének módosítására.
2012 decemberében az MVGYOSZ elnöksége határozatban foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy nem kell használni a nagybetűjelet a gyógyszeres dobozokon lévő Braille-feliratokon.
2013 januárjában a bizottság kérésére az MVGYOSZ közzétette honlapján Bieber Mária felmérését a Braille-írás-olvasás, valamint a képernyőolvasóval ellátott számítógép használatáról.
2013 első felében Rozemberczki Zoltán, a bizottság egyik tagja, három matematikatanárral áttekintette a matematikai pontírás rendszerét.
2013 októberében a 46 jelből álló úgynevezett kis rövidírásba bekerültek a 2012. februári változtatások. Ezzel összhangban módosult öt szóvégi rövidítés jele.
2014 januárjától a rövidírást érintő változtatások bevezetésre kerültek az MVGYOSZ Braille-írással nyomtatott kiadványaiban.
2014 júliusára a bizottság kidolgozott egy ajánlást a gyógyszeres dobozok Braille-feliratainak elkészítésével kapcsolatban.
2015 januárjában bemutatásra került az MVGYOSZ elnökségének az a 77 jelből álló kibővített rövidírás, amelyet a Braille-bizottság az MTA-val együtt készített el.
2015 szeptemberére elkészült a Duxbury Braille Translator nevű, a Braille-nyomtatáshoz szükséges konvertáló szoftver magyar nyelvű fordítótáblája.
2015 decemberében felmérés készült arról, hogy az olvasók mennyire támogatják egy új, 77 jelből álló rövidírás bevezetését. A felmérés alapján a Braille-bizottság azt javasolta az elnökségnek, hogy az új jelek bevezetése ne történjen meg.
2015-2016 folyamán Mi újság a Braille-írás-olvasás „háza táján”? címmel cikksorozat jelent meg a Vakok Világa folyóiratban.
2016 januárjában az MVGYOSZ elnöksége elfogadta a Braille-bizottság kiemelő jelre, valamint a kapcsos és szögletes zárójelre vonatkozó javaslatát.
2016 júniusában a Braille-bizottság nyilvános ülést tartott az MVGYOSZ székházában azzal a céllal, hogy az érdeklődők megismerjék a bizottság tagjait, munkáját és legfontosabb feladatait. A fórumon arra is lehetőséget biztosítottak a szervezők, hogy a résztvevők elmondhassák véleményüket, javaslataikat és észrevételeiket a bizottság tevékenységéről.
2016 októberében mutatták be Bieber Mária: Bevezetés a Braille-írás-olvasás „rejtelmeibe” című könyvét.
2016 novemberében a Braille-bizottság ülésén részt vettek a Vakok Iskolája tanárai és az MVGYOSZ képviselői. A megbeszélés témái:
– Hogyan népszerűsíthető még jobban a pontírás?
– Hogyan dolgozhatunk ennek érdekében még jobban együtt?
– Miként működhet együtt a két szervezet a Braille- és digitális tankönyvek előállításában?
2017-2018 folyamán elkészült a Braille-ábécéskönyv két füzete Braille-formátumban, valamint a Magyar Braille-írás szabályai című kiadvány digitális változatban.
2018 májusában mutatták be a pontról pontra Braille-társasjátékot az MVGYOSZ fennállásának centenáriuma és a játék világnapja alkalmából.
2019 januárjában került bemutatásra a Braille-ábécéskönyv. A tankönyv elkészítésében segítségünkre volt Temmel Márta.
2019 márciusában a bizottság előterjesztése alapján az MVGYOSZ elnöksége elfogadta a Braille-nyomtatásban használatos 8 számítástechnikai jelet.
2020 elejére a Braille-bizottság összeállított egy Excel táblázatot, amely az alábbi felosztásban tartalmazza a használatban lévő legfontosabb jeleket:
- Az irodalmi Braille-írás jelei
- Számítástechnikai jelek (Ezek a számítástechnikai jelek az irodalmi Braille-írás jeleivel együtt is használhatók.)
- Kis rövidírás
- Matematikai jelek jegyzéke
- A Braille-kottaírás jelei
- Hun_Unicode
- Euro_Unicode
- US_Unicode
- Sakkban használt jelölések
- Magyar kártya jelölései
Louis Braille élete
Louis Braille (ajánlott ejtésmód: bráj) 1809. január 4-én egészséges gyermekként született Franciaországban, a Párizs melletti Coupvray faluban. Édesapja bőrdíszműves és szíjgyártó mesterként dolgozott. Az édesapa műhelye a kisfiú számára kedvelt játszótér volt. A gyermek még nem töltötte be a 3. életévét, amikor játék közben egy éles, hegyes szerszámmal megsértette egyik szemét. A gyulladás elfertőződött, és hamarosan átterjedt a másik szemére is. Ennek a sajnálatos balesetnek a következtében a kis Louis mindkét szemére elveszítette látását.
Szülei szeretetteljes törődéssel vették körül megvakult gyermeküket. Taníttatásáról lelkiismeretesen gondoskodtak. A kisfiú először a helyi iskolában tanult, ahol a falubeli látó gyermekek is. Éles eszével, jó memóriájával, tanulékonyságával hamarosan felhívta magára a plébános atya figyelmét, aki külön is foglalkozott a fiúcskával. Louis adottságait megismerve a plébános atya azt tanácsolta a szülőknek, hogy engedjék gyermeküket a fővárosba továbbtanulni. Így került a tízéves fiú 1819-ben ösztöndíjasként Párizsba, a Valentin Haüy által 1784-ben alapított Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe, ahol sok egyéb ismeret mellett a domborított latinbetűket is megtanulta olvasni és írni. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően 15 éves korában már segédtanárként tanított, az iskola elvégzését követően pedig ő lett az intézmény első vak tanára. Történelmet, geometriát és algebrát oktatott. Kitűnő hallásának és zenei érzékének köszönhetően remekül játszott csellón és orgonán is. Tanári munkája mellett egyházzenészként is tevékenykedett mint orgonista.
Az 1821-es év kiemelkedő jelentőségű esztendő Braille életében. 12 éves korában ismerkedett meg ugyanis az iskolájukba ellátogató Charles Barbier tüzérszázados 12 ponton alapuló írásrendszerével, amit Napóleon megbízásából a francia hadsereg számára fejlesztett ki azzal a céllal, hogy a csatatéren éjszaka, fény gyújtása nélkül is lehetővé váljon az írásos kommunikáció. Ez az „éjszakai írás” papírba szúrt pontokból állt, amelyeket tapintással kellett elolvasni. Ám a rendszer a katonák számára túl bonyolultnak bizonyult, a gyermek Louis Braille-t azonban lenyűgözte. Ettől kezdve fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy az írásrendszert tökéletesítse.
A nehezen kezelhető és túlságosan bonyolult pontrendszert leegyszerűsítette. Felismerte, hogy a tapintással könnyen olvasható pontírás megalkotásához elegendő 6 db pont kombinációja. A tapintó mutatóujj ujjbegye ugyanis ennyi pontot képes kényelmesen egyidejűleg érzékelni. Ráadásul Louis Braille rendszere nemcsak az olvasást, hanem az írást is lehetővé tette a vak emberek számára. Írásrendszerének alapja már 1825-ben megszületett, amit a következő címmel összegzett: Szavak, zene és gregorián egyházi énekek pontok útján történő átírásának módszertana a vakok használatára. Eredményeit először 1829-ben hozta nyilvánosságra, és a kiforrott változattal 1837-re készült el.
A Braille-karakterek alapjául szolgáló 6 db pont téglalap alakban, két oszlopban helyezkedik el, egymás alatt, tehát a bal oldali oszlopban is 3 kiemelkedő pont, a jobb oldali oszlopban is 3 kiemelkedő pont. A különböző betűk és írásjelek ezeknek a pontoknak a kombinációiból tevődnek össze. Az egyértelműség kedvéért a pontokat megszámozzuk. A számozást a bal oldali felső ponttal kezdjük, ez az 1-es pont. Lefelé haladunk, majd áttérünk a jobb oldali felső pontra, ami a 4-es pont. Végül az alsó ponttal fejezzük be a számozást, ez a 6-os pont.
Braille írásrendszerét diáktársai azonnal elfogadták és használták, szélesebb körben azonban jóval lassabban terjedt el. Pl. saját iskolájában, ahol 1826-tól pedagógusként dolgozott, a konzervatív szemléletű szakmai gárda a Haüy-féle vonalrendszerű nyomtatást, noha az már elavult volt, még majdnem két évtizedig előnyben részesítette Braille hatpontrendszerével szemben.
Braille 1852. január 6-án tuberkulózisban hunyt el – mindössze 43 éves korában. Szülőfalujában temették el. Száz évvel később, 1952-ben ünnepélyes keretek között újratemették, és földi maradványait a párizsi Pantheonban helyezték örök nyugalomra. Születésnapja, január 4-e a Braille-írás világnapja lett. A látássérült emberek büszkesége, hogy az euró-emlékérmék közé tartozik a 2009-ben, Louis Braille születésének 200. évfordulója alkalmából kiadott érme.
Csak halálát követően, 1854-ben ismerték el hivatalosan Franciaországban Braille írásrendszerét, majd a 19. század végére az egész világon elterjedt. Magyarországon 1893-ban vezették be, mint a vakok számára általános írásrendszert. A magyar Braille-írás 1901-től vált hivatalosan elismert írásrendszerré.
A Braille-rendszer egyszerűsége és nagyszerűsége révén rendkívüli perspektívát nyitott meg a súlyosan látássérült emberek előtt. Lehetőséget biztosított az önálló olvasás által az olvasás élményének megtapasztalására, továbbá a tapintható könyvek útján történő ismeretszerzésre, önművelésre, kikapcsolódásra.
A magyar Braille-ábécé betűkészletének jelentős része megegyezik a latin Braille-ábécé betűinek jelölésével, s így sok európai nyelv pontírásos betűalakjával; más része viszont eltér tőle, a magyar nyelv sajátosságaihoz alkalmazkodva speciális pontkombinációkat is tartalmaz. Elsősorban a hosszú magánhangzók és a kétjegyű mássalhangzók jelölésére kell gondolnunk.
A Braille-rendszer nemcsak kis- és nagybetűk, valamint írásjelek megjelenítésére alkalmas, hanem számok, műveleti jelek, hangjegyek lejegyzését is lehetővé teszi. Továbbá a tudományok és az oktatás fejlődésével lépést tartva alkalmasnak bizonyult arra is, hogy kémiai, fizikai, informatikai stb. jelöléseket is visszaadjon. A magyar nyelv helyesírási szabályai a Braille-írásra is értelemszerűen vonatkoznak.
Források:
www.wikipedia.org
Bieber Mária: Bevezetés a Braille-írás-olvasás „rejtelmeibe”, Budapest, 2016.
Braille-felirat készítés
A szolgáltatás célja, hogy a termékcsomagolásokon (pl. gyógyszerdobozokon) és egyéb közreadandó tájékoztató anyagokban feltüntetett Braille-feliratok ujjbeggyel olvashatóak legyenek és megfeleljenek a magyar Braille-írás szabályainak. Vállaljuk síkírásos szövegek (pl. étlapok, itallapok) Braille-nyomtatású változatának elkészítését.A Braille-felirat készítéshez kapcsolódó szolgáltatások megrendelése díjfizetési kötelezettséget eredményez.
A szolgáltatás díját az átalakíttatni kívánt szöveg ismeretében állapítják meg munkatársaink.
Árajánlat kérése az oldal alján található online űrlap kitöltésével és beküldésével lehetséges.
Braille-feliratok írásképének tervezése
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megadott szöveg Braille-írású változatának írásképét munkatársaink kiszerkesztik, és vektorgrafikus fájlban megküldik a Megrendelőnek.
Dombornyomott Braille-feliratok minőségének és tartalmának vizsgálata
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megküldött csomagolóanyag mintákon szereplő Braille feliratok tapintással történő olvashatóságának ellenőrzése és minősítése, valamint a Marburg Medium szabvány és a Braille-írás magyar szabályai vonatkozásában a megfelelőség ellenőrzése történik meg. A vizsgálat eredményéről hivatalos dokumentumot készít az MVGYOSZ, melyet Megrendelő részére megküld.
Síkírásban készült kiadványok átalakítása Braille-írásban kinyomtatott változatúra
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megküldött síkírásban nyomtatott kiadványt Braille-írásos változatúra alakítják át munkatársaink. A Braiile-írásban nyomtatott lapok mérete A3, vagy A4, vastagsága minimum 120g/m2, maximum 160g/m2 lehet. A megadottnál vékonyabb, vagy laminált, illetve műnyomó lapokra a Braille-nyomtatók nem tudnak nyomtatni.
Öntapadós Braille-címkék készítése
A szolgáltatás keretében a Megrendelő által megküldött rövid szövegeket Braille-írásos változatban, öntapadós műanyag szalagra (Dymo szalagra) írják munkatársaink.
Barbier vs Braille
Braille az alapötletből átvette a papírra domborítás lehetőségét, de nem kód, hanem karakterírást fejlesztett belőle. Összesen 6 pontnyi egység egy karakterhelye. A 6 pont egy kis, álló téglalapban helyezkedik el, úgy, hogy a téglalap 3 pont magas, 2 pontnyi széles. A pontok számozása fentről lefelé történik, a baloldali oszlopban kezdve, majd a jobb oldali oszlop tetején folytatódik, szintén lefelé haladva. Attól függően, hogy a 6 lehetséges pontból melyeket használjuk fel – domborítjuk ki, – kapunk egy betűt, vagy más karaktert. A pontok nagysága mindig egyforma, erőssége az értelmezés szempontjából lényegtelen.
A Marburg Medium szabvány
A Braille-írás pontjainak nagyságára és azok egymástól való távolságára a nemzetközileg elfogadott Marburg Medium szabvány a következő paramétereket állapítja meg:
Ø Egy pont átmérője: 1,6 mm
Ø Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (vízszintesen): 2,5 mm
Ø Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (függőlegesen): 2,5 mm
Ø Egy szón belül két betű ugyanazon pontja közti távolság: 6 mm
Ø Két betű ugyanazon pontja közti távolság, ha a két betű között egy szóköz van: 12 mm
Ø Sortávolság (két betű ugyanazon pontja között): 10 mm
Braille-felirat készítésével kapcsolatos szolgáltatás megrendeléséhez, illetve további kérdés esetén kérjük, az alábbi űrlap kitöltésével írjon nekünk:
Braille-ben választottunk – ismertetjük a tapasztalatokat
Az MVGYOSZ arra kérte a Braille-szavazósablonnal szavazni kívánó olvasókat, számoljanak be az április 3-ai választásokon szerzett élményeikről. A cikkben a tapasztalatok összegzését osztjuk meg az olvasókkal.
Ahogy lapunk előző számában olvashatták, a magyar látássérült emberek három módon adhatják le voksaikat egy népszavazás vagy választás alkalmával a hatályos törvények szerint:
– a szavazókör két megbízottjának segítségével,
– egy általuk választott látó személy segítségével,
– vagy egy e célra fejlesztett Braille-szavazósablon és egy részletes, szintén pontírású tájékoztató használatával.
Ez utóbbi módszert az érintettek közül még mindig igen kevesen ismerik, pedig ez az egyetlen olyan lehetőség, amelynek alkalmazásával a látássérült szavazópolgár önrendelkezési joga nem sérül.
Az MVGYOSZ és a Nemzeti Választási Iroda közti együttműködés keretében a szövetség munkatársai a választások előtt megtekinthették a szavazatok leadásához használható Braille-szavazósablonok prototípusait, valamint az ezek mellé adott Braille-nyomtatású tájékoztatót.
A duplaoldalasan nyomtatott tájékoztató a sablonon feltüntetett egyes sorszámokhoz tartozó nevek vagy kérdések szövege mellett azt is tartalmazza, hogy az aktuálisan használt sablon álló vagy fekvő tájolású-e, emellett pedig pontos instrukciókat ad arról, hogyan lehet érvényesen szavazni.
A szavazósablon egy kemény kartonból készült, merev papírtasak, amelynek a felső éle mindig zárt. A sablon tájolásától függően a legfelső sorban egy Braille-matrica, alatta pedig egy kontrasztos, síkírású felirat mutatja a sablon megnevezését és a belehelyezendő szavazólap típusát (egyéni listás, nemzetiségi, népszavazási, vagy országos pártlistás). A szavazólapokat a sablon belsejébe úgy kell behelyezni, hogy a sablon felső lapjára vágott kör alakú lyukak a szavazólapon feltüntetett, az X-ek elhelyezésére szolgáló köröket hagyják szabadon. Az egyes kör alakú lyukak mellett Braille-nyomtatású matricák, felettük pedig kontrasztos síkírású nyomtatás segíti a látássérült szavazók és látó segítőik munkáját. A sablonra vágott körök szélénél sík nyomtatású, kék színű nonfiguratív minta látható, így garantálva, hogy ha a látássérült személy a szavazás során a kör alakzaton túl húzza a szavazáskor használt golyóstollat, utólag se lehessen megállapítani, kire szavazott.
Az MVGYOSZ a nemrég lezárult AVA (Szavazás akadálymentesen) című nemzetközi projekt kapcsán megújította együttműködését a Nemzeti Választási Irodával (NVI). Akkoriban tett ígéretünknek megfelelve a választásokat követően megvizsgáltuk, hogy mennyire elégedettek a látássérült polgárok a Braille-szavazósablonok és a tájékoztatók minőségével, valamint a szavazóköri megbízottak felkészültségével és segítőkészségével. Vizsgálatunk eredményét és fejlesztési javaslatainkat az NVI-hez is eljuttattuk.
Örvendetes, hogy idén sokkal többen választották ezt a szavazási módszert, mint korábban. Míg az előző országgyűlési választásokon országosan kb. 150 fő igényelt Braille-szavazósablont, ez a szám az idei választásokon 250 fölé növekedett.
A beérkezett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy egy-két kivételtől eltekintve a szavazóköri megbízottak kellően fel voltak készülve a látássérült polgárok fogadására és támogatására. Azok a vak választópolgárok, akik előzetesen igényeltek szavazósablont, amennyiben szavazóhelyiségben szavaztak, egy-két eset kivételével megfelelően összekészítve kapták meg a helyi és az országgyűlési képviselők választására szolgáló, valamint a népszavazási kérdéseket tartalmazó tájékoztatókat és a szavazósablont a beléjük helyezett szavazólapokkal. Azok azonban, akik átjelentkezőként kívántak mozgóurnával szavazni, nem voltak ilyen szerencsések: ők, bár igényelték, több esetben nem kaptak szavazósablont, mert az erre vonatkozó igény a szavazóköri névjegyzékre nem lett rávezetve. Ők emiatt a mozgóurnát szállító megbízottak vagy látó családtagjaik segítségére voltak utalva.
Egy esetben a szavazósablon megérkezett ugyan az érintett szavazókörbe, az annak használatához nélkülözhetetlen Braille-tájékoztató azonban nem. Ebben az esetben a látássérült polgár szintén kénytelen volt más segítségére hagyatkozni, mivel a sablonok csak a szavazólapon feltüntetett sorszámokat tartalmazzák Braille-írással, tehát a sorszámok mellé írt képviselői neveket, pártneveket vagy népszavazási kérdéseket nem. Ezeket az adatokat csak a tájékoztató tartalmazza. Az MVGYOSZ a jövőbeni hasonló problémák megelőzése érdekében azt javasolta, hogy legalább a pártnevek rövidítései vagy a képviselők vezetékneve, esetleg monogramja kerüljön a sablonokra Braille-írással a sorszámok és a szavazás leadására szolgáló kör közé.
Panasz érkezett továbbá arra is, hogy a két oldalt nyitott szavazósablonban könnyen elmozdulhat a szavazólap, így a sablonon vágott lyukak nem biztos, hogy egybeesnek a szavazólapnak azzal a részével, ahová az érvényességhez szükséges egymást metsző vonalakat kell behúzni. Ez azért is veszélyes, mert emiatt a látássérült személy akár tudtán kívül is szavazhat érvénytelenül, nem tudva arról, hogy a szavazólap elmozdult. Az MVGYOSZ olyan lehajtható lapfülek alkalmazását javasolta a sablon nyitott oldalain, mint amelyek a hajtogatós mappákon is találhatók, így a szavazólap behelyezését követően a sablon alá hajtott lapfülek megakadályoznák, hogy a szavazólap elmozduljon.
Habár az NVI válasza még nem érkezett meg, reméljük, hogy ezekkel a javaslatokkal hatékonyan előmozdíthatjuk a látássérült polgárok önrendelkezési jogainak gyakorlását. Köszönjük olvasóinknak, hogy tapasztalataikkal Önök is hozzájárultak az MVGYOSZ érdekképviseleti munkájához!
Velegi Dorottya
jogi munkatárs
Braille szavazási értesítő, könnyített tájékoztató és Braille-írással ellátott szavazósablon igénylése
Az országgyűlési képviselők választását 2026. április 12-én tartják, melyre a fogyatékossággal élő szavazópolgárok igényelhetnek Braille-írással készült értesítőt, könnyített tájékoztatót, mozgóurnát, illetve Braille szavazósablont. Az igényléssel kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át cikkünkben.
A fogyatékossággal élő választópolgárok az alábbi segítségeket igényelhetik választójoguk gyakorlása érdekében:
1. Braille-írással készült értesítő megküldése,
2. könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,
3. Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
4. akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.
1. Braille szavazási értesítő
A választópolgár részére – legkésőbb 2026. február 3-án 16.00 óráig benyújtott kérelmére – Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.
2. Könnyített tájékoztató
A választópolgár részére – legkésőbb 2026. február 3-án 16.00 óráig benyújtott kérelmére – könnyített tájékoztatót küld a Nemzeti Választási Iroda.
3. Mozgóurna
A választópolgár a mozgóurna iránti kérelmet
a) a Nemzeti Választási Irodához elektronikus azonosítással vagy elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton 2026. április 9-én 16.00 óráig,
b) a helyi választási irodához
ba) elektronikus azonosítással elektronikus úton 2026. április 9-én 16 órát követően, 2026. április 12-én 12.00 óráig,
bb) levélben, személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, itt néhány nappal korábbi a határidő (2026. április 9-e és 10-e),
c) az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz kézbesítési meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével 2026. április 12-én, legkésőbb 12 óráig nyújthatja be. A Braille-írással ellátott szavazósablonra vonatkozó kérelemnek legkésőbb 2026. április 2-án 16 óráig kell megérkeznie.
4. Akadálymentes szavazóhelyiség
Az akadálymentes szavazóhelyiségben történő szavazást legkésőbb 2026. április 9-én 16.00 óráig kell kérni.
Akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, azt a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.
5. Elektronikus igénylés
A fenti segítségek – a mozgóurna kivételével – már most igényelhetőek elektronikus úton az alábbi linken:
SZAVAZÁSI SEGÍTSÉG IRÁNTI KÉRELEM FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK SZAVAZÁSÁHOZ
Itt az „ügyintézés indítása” gombra kell nyomni.
DÁP-os azonosítást követően egy listából kiválaszthatjuk, hogy mely segítségeket szeretnénk igényelni, ha ezt kiválasztottuk, utána be kell jelölni, hogy igényelni szeretnénk, vagy a korábbi nyilatkozatunkat visszavonni. Itt nyilván az igénylést szükséges jelölni.
A tovább gombra kattintva pedig még kiválaszthatjuk, hogy a döntésről az értesítést a tárhelyen kívül még hova szeretnénk megkapni, itt meg lehet adni e-mail címet és postacímet is, de ha egyiket sem kérjük, akkor csak a tovább gombra szükséges nyomni.
A következő oldalon pedig már a benyújtásra szükséges csak kattintanunk.
További tájékoztatás található a fogyatékossággal élő személyek számára elérhető segítségekről a Nemzeti Választási Iroda honlapján az alábbi linken:
https://www.valasztas.hu/segitseg-a-fogyatekossaggal-elok-szamara
Mozgóurna igénylése viszont csak 2026. február 5-étől nyújtható be, az ezzel kapcsolatos információk itt érhetők el a Nemzeti választási Iroda honlapján: Kérelmek magyarországi lakcímmel rendelkezőknek
dr. Weninger Magda
jogtanácsos
Braille szavazási értesítő és könnyített tájékoztató igénylése – közel a határidő
Mint ismeretes, 2022. április 3-án tartják Magyarországon az esedékes országgyűlési választást, amellyel egyidőben egy népszavazásra is sor kerül. Felhívjuk a látássérült választók figyelmét, hogy 2022. január 25-éig lehet leadni a tavaszi választásról és népszavazásról szóló pontírású értesítőre való igényt.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján a fogyatékossággal élő választópolgárnak – így a látássérült személynek is – több lehetősége van arra, hogy szavazatát az önrendelkezési jogával élve adhassa le:
– A szavazás napját megelőző 68. napig bezárólag igényelhet Braille-írásos értesítőt a választás pontos tudnivalóiról,
– Szintén a szavazást megelőző 68. napig igényelhet könnyített szövegű tájékoztatót, ami egyszerűsített nyelvezettel tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat,
– A Braille-írást használó látássérült szavazópolgár a szavazást megelőző 9. napig igényelhet Braille-szavazósablont, amelyet a mozgóurnás és a szavazóhelyiségben történő szavazásnál egyaránt használhat,
– A szavazás napját megelőző negyedik napig benyújtott ezirányú kérelem alapján a fogyatékossággal élő szavazópolgár számára lehetőség van akadálymentes szavazóhelyiségben szavazni,
– mozgóurna iránti kérelmet pedig a mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár igényelhet a szavazást megelőző 66. naptól kezdve, idén január 26-ától az alábbiak szerint:
• A helyi választási irodához címzett kérelem esetén levélben vagy elektronikusan a szavazást megelőző negyedik napig,
• személyesen a szavazást megelőző második napig,
• elektronikus azonosítást követően elektronikus úton (Ügyfélkapun keresztül) a szavazás napján 12 óráig.
A kérelemben jelölni kell azt a címet, ahová a mozgóurnát kérik, illetve annak indokát, miért nem tud a szavazópolgár a szavazóhelyiségben megjelenni.
Ha a választópolgár szavazással kapcsolatban nyújtott már be segítség iránti kérelmet egy korábbi népszavazás vagy választás előtt, úgy a kérelmet nem kell megismételni, mert a korábbi kérelmeket a nyilvántartásban megőrizték. Ha nem biztos abban, hogy korábbi kérelme szerepel-e a nyilvántartásban, az azonos adattartalommal beadott új kérelmét automatikusan elutasítják. Ha az új kérelem a régihez képest tartalmaz új igényeket, akkor csak az új igényeknek adnak majd helyt, mivel a meglévő igényeket a nyilvántartás már tartalmazza.
Az április 3-án tartandó szavazás, figyelemmel arra, hogy egy időben történik az országgyűlési választás és a népszavazás, „közös eljárásban” zajlik, így, ha az országgyűlési választás jogcímén igényeljük a fentebb kifejtett szavazási módokat, azokkal a népszavazás során is élhetünk.
Az igény beadására több lehetőségünk van:
– Beadható postán vagy e-mail útján, a magyarországi lakóhely szerint illetékes helyi választási irodához címezve, a szavazópolgár neve, születési neve, születési helye és tizenegy jegyű személyi azonosítója megadásával,
– Illetve a magyarorszag.hu oldalon, Ügyfélkapus azonosítást követően. Szövetségünk ezt az utat javasolja.
Az elektronikus ügyintézés menete
A fogyatékossággal élő választópolgároknak nyújtott szavazási segítségekről szóló kérelem beadása
A fogyatékossággal élő választóknak nyújtható segítséget, így a Braille-értesítőt, a könnyített szövegű tájékoztatót, a Braille-sablont és az akadálymentes szavazóhelyiségben való szavazást ezen az űrlapon lehet igényelni:
https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal#ugyleiras,282f109c-9f54-45ec-8f03-9ebb039a5e34%2Csegitseg_a_fogyatekossaggal_elok_szavazasahoz_(nvi)
A link megnyitását követően aktiváljuk az „Ügyintézés indítása” gombot, a feljövő oldalon pedig az első „Kitöltés” hivatkozást.
Ezt követően adjuk meg tizenegy jegyű személyi azonosítónkat, melyet lakcímkártyánk hátoldalán találunk, vagy ügyfélkapus azonosítást követően a nyilvantarto.gov.hu oldalon kérdezhetünk le a többi személyes adatunkkal együtt.
A személyi azonosító megadását követően családi és utónevünk megadása következik. Ha ezzel megvagyunk, menjünk a „tovább” lehetőségre.
A kérelem második oldala a nemzetiségi névjegyzékbe való felvételt szolgálja, így amennyiben nem kívánunk ilyen igénnyel élni, egyszerűen menjünk a „tovább” gombra.
Cikkünk szempontjából a kérelem harmadik oldala lesz releváns, ahol akadálymentes formában, jelölőnégyzetek útján jelezhetjük igényeinket.
A választható lehetőségek a következők:
– Braille-írással készült értesítő megküldése,
– Könnyített formában küldött tájékoztató anyag megküldése,
– Braille-írással ellátott szavazósablon biztosítása, akadálymentes szavazóhelyiség biztosítása,
– A korábban igényelt segítség törlése.
A számunkra szükséges jelölőnégyzetek bejelölését követően válasszuk a tovább gombot.
A kérelem negyedik oldalán személyes adataink kiadásának megtiltásáról vagy annak visszavonásáról rendelkezhetünk, az előző oldalhoz hasonlóan, jelölőnégyzetek útján. A nekünk megfelelő jelölőnégyzet bejelölését követően a tovább gomb lenyomásával léphetünk a következő oldalra.
A kérelem ötödik oldalán tudunk arról rendelkezni, hogy a kérelmünk befogadásáról szóló döntést milyen úton kapjuk meg: e-mail, postai vagy fax útján. Az általunk választott jelölőnégyzet bejelölése után a tovább gombbal léphetünk a következő oldalra, ahol megadhatjuk az értesítési címet vagy fax számot.
Az utolsó oldalon láthatjuk kérelmünk összefoglalását. Ha minden adat helyesen szerepel, a benyújtás gombbal véglegesíthetjük a kérelmet. Ha valamelyik adatot szeretnénk módosítani, a vissza lehetőséget válasszuk.
A mozgóurna iránti kérelem beadása
A mozgóurna iránti igényt és az igénylés menetét ezen az oldalon találja 2022. január 26-ától. Az elektronikus kérelem beadására szolgáló űrlap cikkünk megjelenése után válik elérhetővé, így a beadás pontos menetét nem áll módunkban a fentiekhez hasonlóan részletezni. A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva azonban egy, a fentebb jelzetthez hasonló űrlaprendszer várható.
Egy kis érdekesség
Ahogy arról korábban hírt adtunk, az MVGYOSZ egy európai tudatosságnövelő kezdeményezés kapcsán 2021-ben megújította együttműködését a Nemzeti Választási Irodával és egyes, a kezdeményezésre nyitott megyei területi választási irodákkal. Ennek eredménye, hogy a 2022-es szavazás előtt a szavazókörök megbízottjainak külön felhívják a figyelmét a látássérült személyeknek való segítségnyújtás szükségességére, illetve felkészítik őket arra, hogyan nyújthatnak professzionális segítséget a látássérült szavazópolgároknak az önállóan történő szavazás során. Az egyeztetéseken arra is mutatkozott igény, hogy munkatársaink nyújtsanak gyakorlati útmutatást a szavazatszámláló bizottságok megbízottjainak felkészítésében. A meghívásnak szövetségünk természetesen készséggel eleget tesz.
Velegi Dorottya
jogi munkatárs
Támogassa hívásonként 500 Forinttal az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának fejlesztését a Telekom Adományvonal (13600) hívásával és a 96-os kód beütésével.
Így adományozhat telefonja segítségével.
Adja Ön is a hangját!
Amennyiben szeretne Ön is felolvasni könyveket, csatlakozzon önkéntes csapatunkhoz.
Tovább a bodortibor.hu oldalra.
Mikor tud személyesen könyvet kölcsönözni?
Személyes kölcsönzéshez kérjük, kérjen időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén.
| Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
| Kedden: | 10:00 – 18:00 |
| Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
| Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
| Hangoskönyvtár nyitvatartás: | |
| Kedden: | 10:00 – 18:00 |
| Csütörtökön: | 9:00 – 17:00 |
| Pénteken: | 8:30 – 12:30 |
Várjuk Önt sok szeretettel az MVGYOSZ telephelyén, Budapest, Thököly út 105., második emelet.
