Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Csaknem harmincan vettek részt az áprilisban meghirdetett Hangról hangra – retró kvízen. A feladványok archív hangfelvételek segítségével, heti rendszerességgel idézték fel a látássérült előadók, alkotók közreműködésével megvalósuló programok szívmelengető pillanatait, az MVGYOSZ emlékezetes eseményeit, személyiségeit.

Az eredetileg tíz hétre meghirdetett versengés végül 11 hetessé nőtte ki magát, s bizony volt olyan feladvány, amit többször kellett meghallgatni ahhoz, hogy a helyes választ megtalálják a játék résztvevői, mivel itt-ott a kérdésbe egy kis csavar is bekerült.

Kerestünk többek között előadót, közismert telefonközpontost, népszerű együttest, belehallgathattunk a kilencvenes évek műveltségi vetélkedőjébe, megidéztünk könyvbemutatót és jubileumi eseményt.

Azok, akik az elhangzó tizenegy feladványból tízet sikerrel megoldottak, 10.000 forintos vásárlási utalványt nyertek, melyet az MVGYOSZ Segédeszközboltjában 2021. december 31-ig vásárolhatnak le.

A játékban elhangzó archív hangfelvételekhez kapcsolódó kérdések az alábbiak voltak (a kérdések mellett a helyes válaszok olvashatóak):

1. Ki az előadó? – Erhartné dr. Molnár Katalin
2. Ki volt a telefonközpontos – Rózsa Dezső
3. Mi volt az együttes neve? – Kedd Band
4. Mi volt a játék címe? – Hogy súlya legyen a szónak
5. Ki énekel? – Kisnémedi Varga Pál
6. Ki a költő? – Miks Mária (könyvbemutató 1999-ben)
7. Ki az előadó? – Weszely Ernő
8. Kik a nyolc kéz „gazdái”? Kik játszották a négykezest az adott felvételen? – Németh Tamás, Lakatos Tamás, Farkas Mátyás és Varró Attila
9. Melyik évben ünnepelte a Homérosz Kórus 50 éves jubileumát? – 1978-ban
10. Kik az előadók? – Erhartné dr. Molnár Katalin és Kocsárdi Sándor
11. Ki szavalja Gábor József versét? – dr. Bódi István

A nyertesek névsora:
Árvay Mária
Babics Zsuzsanna
Bereczk Istvánné Bihari Erzsébet
Czagány László
Deme János
Gergye Imre
Lakó Sándor
Móczár Ferencné
Reiderné Horváth Izabella
Suhajda István
Varga Pál

Minden nyertesnek szívből gratulálunk!

A nyeremények átvételével kapcsolatban hamarosan mindenkivel egyeztetünk. Köszönjük minden, a kvízjátékba bekapcsolódó versenyzőnek, hogy részt vett a múltidéző megmérettetésen. Azok a játékos kedvű olvasók, akik most nem nyertek, ne csüggedjenek, az év hátralévő részében – más témában – még hirdet kvízjátékokat az MVGYOSZ.

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

A vak emberek írása feltalálójáról, Louis Braille-ről kapta a nevét, aki a rendszert 1825-ben dolgozta ki a Párizsi Vakok Intézetében egy katonai titkosírás leegyszerűsítésével. A pontírás azóta a világ minden táján elterjedt, a latin-betűs írásmódon túl számos más írásrendszernek is van Braille megfelelője.

Az alábbiakban 10 + 1 hasznos információt és érdekességet osztunk meg a vak emberek írásrendszeréről, így is tisztelegve Louis Braille emléke előtt halálának százhetvenedik évfordulója alkalmából.

1. Louis Braille (1809-1852.) mindössze tizenhat éves volt, amikor a Párizsi Vakok Intézete növendékeként kidolgozta a később róla elnevezett pontírást. Addig a vak diákokat a latin betűk domború változatának segítségével tanították olvasni, ami a pontírásnál lényegesen nehézkesebb volt, önálló írásra pedig szinte egyáltalán nem adott lehetőséget. A pontírás megjelenését az intézet tanárai körében kezdetben hatalmas ellenállás fogadta. Ugyanilyen okok miatt Európa számos országának speciálisan vak gyermekek számára létrehozott tanintézeteiben is csak nagyon lassan terjedhetett el.

2. A Braille-írás nem csak szöveges tartalmak, pl. irodalmi művek, tananyagok, újságok, stb. vak emberek számára történő hozzáférhetővé tételére alkalmas, hanem kották, matematikai és kémiai képletek rögzítésére és értelmezésére is.

3. A Braille-karakter hat pontból áll, amelyek egy álló téglalap alakú cellában, két oszlopban és három sorban helyezkednek el. A pontok különféle kombinációban való kidomborításával összesen 64 fajta karakter hozható létre, ami a közelmúltig többnyire elég volt a betűk és írásjelek megalkotásához.

4. A Braille nem egy külön nyelv, hanem az egyes nyelvek karakterkészletének speciális írásrendszere. Ennek megfelelően a különböző nyelvek Braille-karakterei között is lehetnek eltérések, ezért mindig ügyelni kell arra, hogy pontírásos anyag szerkesztésekor az adott nyelv Braille-ábécéjét használjuk.

5. A magyar Braille-karakterkészletben a kettősbetűket, pl. gy, sz, stb. önálló karakter jelöli, ugyanakkor nincsenek külön-külön kis- és nagybetűk, ez utóbbiakat egy “nagybetűjel” előzi meg. A számjegyeket is betűk jelölik, pl. az a-betű az 1-es, a b a 2-es, stb., ebben az esetben viszont ezeket egy ún. számjel előzi meg.

6. A Braille-karakterek mérete és azon belül a pontok egymástól való távolsága állandó és szabványban rögzített, ami megfelel a tapintó ujjbegy nagyságának a minél hatékonyabb érzékelés érdekében. A Braille-betűket tilos nagyítani vagy kicsinyíteni!

7. A Braille-feliratok információközlő funkciója igen korlátozott, hiszen a normál írott szöveggel ellentétben csak akkor találkozik vele a felhasználó, ha azt tudatosan keresi, vagy ha véletlenül “rátapint”. Éppen ezért nem túl hatékony pontírásos feliratokkal tájékoztatni, pl. ezért nincs értelme Braille-utcanév- vagy irányítótáblákat készíteni.

8. A Braille-írás nagyon helyigényes, így például a pontírásban nyomtatott könyvek mérete többszöröse a sík-nyomtatott változatokénak. Braille-nyomtatásban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 11, Tolsztoj Háború és békéje pedig 58 vaskos a/4-es formátumú kötetet tesz ki.

9. A pontírás nem csak hagyományos módon, papíron van jelen a mindennapokban. A XXI. századi technológiák számos lehetőséget adnak a Braille-írás használatára, így például léteznek Braille-kijelzők, számítógéphez csatlakoztatható Braille-nyomtatók és egy átlagos okostelefon kijelzőjén is írhatunk majdnem ugyanúgy, mint egy hagyományos Braille-írógépen.

10. A Braille-írással az átlagember a hétköznapokban leggyakrabban a gyógyszeresdobozokon találkozhat, de rábukkanhatunk a liftek kezelőpaneljén, egyes élelmiszerek / higiéniai termékek csomagolásán, illetve tapintható köztéri maketteken is.

+1. A Braille-írás kétszáz évvel a feltalálása után sem tekinthető elavultnak. A vak emberek számára a mai napig a pontírás jelenti a valódi írásbeliséget, aminek ékes bizonyítéka, hogy sokan még ma is ennek segítségével tanulnak idegennyelvet, illetve a helyesírás megtanulásában és szinten tartásában is kiemelkedő a jelentősége annak, hogy valaki használja-e a Braille-t.

Németh Orsolya
szakmai vezető

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ). Az újraválasztott elnök, dr. Nagy Sándor további öt évig irányíthatja a mintegy 80 ezer látássérült személy érdekeinek képviseletét felvállaló szervezetet.

„Mozgalmas és eredményes öt évet tudhat maga mögött a szövetség” – értékelte a leköszönő vezetőség munkáját dr. Nagy Sándor a július 30-án megtartott küldöttgyűlésen. Az MVGYOSZ sokat fejlődött a most véget ért ciklus alatt mind a szolgáltatások, mind a humánerőforrás, mind az érdekképviselet terén. Az elmúlt évek kézzel fogható eredményei között említhetjük a Távszem szolgáltatás és az online hangoskönyvtár létrejöttét, a Vakvezetőkutya-kiképző Központ épületének teljes felújítását és a szövetség százéves fennállása alkalmából megtartott, a társadalom széles körében rendkívül pozitív visszhangot kiváltott rendezvénysorozatot is. Az elnöki pozícióért ismét indulva dr. Nagy Sándor röviden ismertette az elkövetkező öt évre vonatkozó elképzeléseit. Ezek között szerepel a székház felújítására irányuló, már elindult projekt végigvitele, a balatonboglári üdülő korszerűsítése, a Távszem szolgáltatás továbbfejlesztése és nemzetközi kiterjesztése, ezzel párhuzamosan a szövetség európai ismertségének és szerepvállalásának erősítése.

A koronavírus-járvány miatt a tervezetthez képest két hónappal elhalasztott küldöttgyűlés legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja a tisztújítás volt. Dr. Nagy Sándor a küldöttek fölényes többségének támogató szavazatával újabb öt évre az MVGYOSZ elnöke lett. Az újonnan megválasztott elnökség tagjai: Barnóczki Gábor, Bukta Gábor, Földi Gyula, Hencz András, dr. Ozvári-Lukács Ádám, Sztakó Krisztina, póttagok: Bora Sándor, Bősze György. A felügyelőbizottság tagjai: dr. Földesi Renáta, dr. Várkonyi Julianna, Vitézyné Szegvári Katalin, póttag: Nyikes Fatime.

A küldöttgyűlésen sor került a 2019. évi beszámoló elfogadásáról szóló elnökségi határozat megerősítésére és a felügyelőbizottság éves jelentésének elfogadására. A leköszönő elnökség javaslata alapján a küldöttek módosították a szövetség alapszabályát annak érdekében, hogy egy esetleges újabb kijárási korlátozás vagy más akadályozó helyzet kialakulásakor az elnökség tagjai és a küldöttek elektronikus úton is döntést hozhassanak a szervezet aktuális ügyeivel kapcsolatban.

Valamennyi megválasztott társadalmi tisztségviselőnek ezúton is gratulálunk!

Köszönjük mindazoknak, akik időt szántak rá, hogy megosszák tapasztalataikat a televízióműsorok audionarrációjáról! Kérdőívünk kitöltői hasznos visszajelzésekkel segítették a témában összeállított jogszabály-módosítási javaslatcsomag elkészítését.

Az alábbi cikkben a televízióműsorok audionarrációjára vonatkozó, januárban közzétett online kérdőívünkre látássérült és látó személyektől beérkezett válaszokból szemezgetve igyekszünk képet adni a tévés audionarrációs szolgáltatás jelenlegi helyzetéről, valamint azt is megosztjuk olvasóinkkal, hogy milyen szakmai és jogszabály-módosítási javaslatokat teszünk ezen új és hiánypótló szolgáltatás javítása, továbbfejlesztése érdekében.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXV. törvény módosítása révén 2020. szeptember 19-én a látássérült médiafogyasztókat is érintő lényeges változások léptek hatályba. Ennek értelmében a közszolgálati és a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatók 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban kötelesek biztosítani, hogy a hazai gyártású filmalkotások a látássérült nézők számára hozzáférhetőek legyenek. Az audionarráció ezt teszi lehetővé. A szolgáltatást – elsősorban színházi előadásokhoz kapcsolódóan – már sok magyar vak és gyengénlátó személynek volt alkalma kipróbálni és megszeretni az elmúlt nagyjából egy-másfél évtizedben. Azonban, mint minden kezdet, a televízióműsorok audionarrációjának hazai bevezetése sem zökkenőmentes. A látássérült nézők egy része már a kezdetekkor jelezte a tapasztalt nehézségeket az MVGYOSZ-nek, illetve az audionarrációt megvalósító, jellemzően civil szervezeteknek. A visszajelzésekből azt érzékeltük, hogy a terület mind a jogszabályi háttér, mind a gyakorlati megvalósítás terén további fejlesztéseket igényel.

A tévéműsorok audionarrációjával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok szisztematikus feltárása érdekében online kérdőívet készítettünk és terjesztettünk a látássérült személyek körében. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kérdőívet több ép látású érdeklődő – vélhetően audionarrátor – is kitöltötte, és így az ő visszajelzéseiket is felhasználhattuk javaslataink megfogalmazásához.

Az online kérdőívet összesen negyvennyolcan töltötték ki. A kitöltők legnagyobb része (34 fő) vak vagy aliglátó, 6 fő gyengénlátó, további 8 fő pedig ép látású személy volt. A válaszadók nagy szórást mutattak abban a tekintetben, hogy néztek-e már bármilyen televízióműsort audionarrációval. Mindössze egy kitöltő nyilatkozott úgy, hogy nem hallott még erről a lehetőségről. Négyen válaszolták azt, hogy egyszer-kétszer már kipróbálták a szolgáltatást, 14-en néha, 17 fő pedig rendszeresen néz narrált tévéműsorokat. Ez utóbbi csoport többségében vak és aliglátó személyekből áll. A nem látássérült kitöltők többsége néha narrációval is követi a tévéműsorokat, vélhetően szakmai érdeklődésből.

A válaszadók egynegyed része (12 fő) azonban még soha nem próbálta ki a szolgáltatást. Talán meglepő, hogy ezt a választ szinte minden esetben látássérült emberek adták, akik azért nem fértek még hozzá az audionarrált tévéműsorokhoz, mert vagy nem rendelkeznek a szolgáltatás igénybevételére alkalmas eszközzel, vagy tévékészülékükön nem tudták bekapcsolni az audionarrációs hangsávot. Ez a tény önmagában rávilágít arra, hogy az egyébként kifejezetten látássérült személyek számára létrejött szolgáltatás esetében egyáltalán nem valósul meg az egyenlő hozzáférés. Több válaszadó leírta, hogy az audionarrációt csak látó személy segítségével tudták bekapcsolni, néha még úgy sem, illetve ehhez, egyes esetekben, a médiaszolgáltatók ügyfélszolgálatai sem tudtak megfelelő útmutatást és információt nyújtani.

A kérdőív kitöltői számos hasznos javaslatot tettek a televízióműsorok audionarrációjának kiterjesztésére. Ezek a felvetések egyaránt érintették a jelenleg szűkös idősáv kiszélesítését és a narrált műsorok műfaji gazdagítását. A látássérült nézők többsége szívesen nézne narrált televíziós programokat délután, késő este, vagy hétvégén napközben, a műfajok tekintetében pedig van igény mozi- és művészfilmek, külföldi sorozatok, sportmérkőzések, hírműsorok, dokumentumfilmek, természeti és tudományos ismeretterjesztő műsorok, vetélkedők és szórakoztató show-műsorok, mesefilmek és más gyermekműsorok, valóságshow-k, lakberendezési és főzőműsorok, de még reklámok narrációjára is. Az is fontos igény, hogy az audionarráció minden televíziós csatorna műsorához biztosított legyen.

Szintén sok észrevétel érkezett az audionarráció technikai megvalósításával kapcsolatosan. Leggyakoribb panasz, hogy az audionarrációt a látássérült tévénéző önállóan még akkor sem feltétlenül tudja bekapcsolni, ha a tévékészüléke rendelkezik beszédfunkcióval. Szintén többen nehezményezték, hogy az audionarráció nem érhető el a műsorok ismétlésekor, illetve a médiaszolgáltatók műsorainak utólagos visszanézését lehetővé tevő mobiltelefonos alkalmazásokban sem. Több visszajelzés érkezett a narrációk minőségéről is: míg egyes csatornák narrált műsorainak minőségével a kitöltők kifejezetten elégedettek, addig mások esetében több kritikát is megfogalmaztak. Több esetben jelezték a válaszadók, hogy az audionarráció a többi hanghoz képest halk, illetve az is előfordul, hogy a narrátor a film szereplőivel párhuzamosan beszél, ami a látássérült nézők számára zavaró. Egyes válaszadók szerint célszerű lenne a sorozatokhoz előnarrációt készíteni és azt elérhetővé tenni. Sokan javasolják, hogy az audionarráció alapértelmezetten legyen bekapcsolva, hiszen a látó tévénézőknek lényegesen könnyebb kikapcsolni azt, ha zavarja őket, mint a szolgáltatást igénylő látássérülteknek bekapcsolni. Olyan javaslat is érkezett, hogy a narráció a távirányítón vagy a set-top boxon egy dedikált gombbal könnyen be- és kikapcsolható legyen, esetleg mobilapplikáció révén legyen elérhető, de többen már azzal is elégedettek lennének, ha a műsorszolgáltató, esetleg az érdekképviseleti vagy a narrációt végző szervezetek készítenének és tennének közzé útmutatást a bekapcsoláshoz, amiben akár a Távszem is segítséget nyújthatna.

Mindezen visszajelzések alapján az MVGYOSZ munkatársai elkészítették azt a jogszabály-módosítási javaslatcsomagot, amelyet hamarosan a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) közösen egyeztetünk a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH), majd nyújtunk be a kormánynak.

A módosítási javaslatok legfontosabb elemei az alábbiak:

– A médiaszolgáltatók és a televíziós csatornák intenzívebben és konkrétabban adjanak tájékoztatást az audionarrációs szolgáltatás létezéséről és elérhetőségéről.

– Fokozatosan növelve az audionarrációs idősáv óraszámát, 2025-re el kell érni, hogy a szolgáltatás bármikor hozzáférhető legyen.

– A Nemzeti Filmarchívumban fellelhető filmalkotásokat a filmfelújítási projektek során el kell látni audionarrációval.

– Meg kell teremteni a technikai lehetőségét annak, hogy az audionarrációra szolgáló hangsáv közvetlenül a készüléken, esetleg a távirányító segítségével, vagy okoseszközre telepíthető applikáció útján a látássérült emberek által is önállóan beállítható legyen.

– A narrációs hangsáv a különféle szolgáltatók esetében egységesen, azonos módon legyen elérhető, például a távirányítón egy dedikált gomb segítségével.

– A narrációs hangsáv legyen elérhető azon alkalmazásokon keresztül is, amelyek lehetőséget nyújtanak a műsorok utólagos megnézésére, például RTL Most, Telekom TV GO, stb.

– A televízióműsorok visszanézését lehetővé tevő honlapokat és mobilapplikációkat is szükséges akadálymentessé tenni.

– Az audionarráció minőségének egységesítése érdekében szakmai minimumkövetelményeket kell kidolgozni.

Németh Orsolya

szakmai vezető

A 77 Elektronika Kft. 2025 januárjától új beszélő vércukormérő bevezetését tervezi. A Dcont ROLL beszélő vércukorszintmérő készüléket szeretnék olyan önkéntesek körében tesztelni, akik cukorbetegek és akár a cukorbetegségük okán, akár már korábban látássérültekké váltak. A tesztelésre 2024. december 5-én, csütörtökön 16:00 óráig lehet jelentkezni.

A nagyjából 1-2 óra időtartamú teszt keretében az egyén vércukor önellenőrzési folyamatát, a készülék funkcióit és használhatóságát szeretné a cég körülbelül 10 látássérült páciensen tesztelni – együttműködésben a szövetséggel.

Kérjük, hogy amennyiben önkéntesként részt tud venni a tesztelési folyamatban annak érdekében, hogy a készülék minden szempontból a legjobban szolgálja a cukorbetegséggel élő látássérült embereket, vegye fel a kapcsolatot az MVGYOSZ ügyfélszolgálatával.

A tesztelés időpontjáról közvetlenül a cég értesíti a jelentkezőket.

dr. Nagyné Berke Mónika
szolgáltatásvezető