Bodor Tibor Hangoskönyvtár

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöksége 2024. június 27-én 9:00 órai kezdettel online elnökségi ülést tartott. Az időszaki beszámolók elfogadásán túl döntés született az idei Braille-emlékérmek adományozásáról is.

Az elnökség tagjait dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke köszöntötte, majd a határozatképesség megállapítását és a napirend elfogadását követően az ülés a meghívóban feltüntetett témák megtárgyalásával folytatódott. Az elnökségi tagokon kívül az ülésen Dr. Várkonyi Julianna, a felügyelőbizottság elnöke vett részt.

Dr. Nagy Sándor elnök a beszámolójában a 2024. április 13. és a 2024. június 27. között végzett szakmai munkát tekintette át. Kiemelte, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megküldte az Alapvető Jogok Biztosa jelentését az online pénztárgépek látássérült személyek számára való egyenlő esélyű hozzáférhetőségével összefüggésben. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata feltárta, hogy a pénztárgép-rendelet azon irányú módosítására, hogy a látássérült emberek számára is egyenlő eséllyel használható online pénztárgépeket hozzanak forgalomba, nem került sor. Az ÁFA-törvény vonatkozó mentesítési lehetősége továbbra is adott, így a látássérült vállalkozók abban az esetben mentesülnek a gépi nyugtaadás kötelezettsége alól, ha számlát adnak a nyújtott szolgáltatás után.

Az elnök a beszámolóban kitért arra is, hogy az MVGYOSZ kommunikációs szinten együttműködött a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a Befogadás Hangja Fesztivál sikeres megrendezésében, valamint megtartotta a szövetség a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) küldöttgyűlését. Mint mondta, a beszámoló időszakában lezárult a Szerencsejáték Zrt. szervezésében a „Látássérült személyek foglalkoztatási feltételeinek előkészítése” című kutatás fókuszcsoportos felmérése. Továbbra is folyamatban van a fehérbotok társadalombiztosítási támogatásba vétele, jelenleg a klinikai dokumentációk beszerzése zajlik. A szövetség az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjaként véleményezte a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat, valamint az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2024-2025. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéről szóló kormányhatározatok tervezeteit.

Dr. Verdes Zsuzsanna gazdasági vezető beszámolt arról, hogy a tárgyidőszakban is megtörtént a járulékbevallás, az áfabevallás, beküldésre került az összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén történő termékbeszerzésekről a NAV számára. A Központi Statisztikai Hivatal részére elkészítette a negyedéves munkaügyi jelentést, a negyedéves beruházásstatisztikai jelentést, a 1117 számú munkaerőköltség felvételt, valamint a 1156 számú statisztikai jelentést a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről, illetve a 1799 számú környezetvédelmi jelentést. Az első negyedévről beküldésre került a környezetvédelmi termékdíj, valamint az EPR díj bevallása is.

Dr. Velegi Dorottya, az MVGYOSZ megbízott szakmai vezetője beszámolójában bemutatta a hazai és nemzetközi érdekképviseleti munka legfőbb történéseit, az akadálymentesítési tanácsadás, az adományszervezés és a vakvezetőkutya-kiképzés eredményeit. Anyagában sok egyéb mellett kitért a Canon World Unseen kiállítás sikeres megvalósulását megelőző együttműködés legfontosabb egyeztetéseire, a látássérült emberek akadálymentes szavazási lehetőségeinek 2024-es gyakorlati megvalósulásáról összegző kutatás elkészítésére, valamint az ifjúsági munka aktualitására. A beszámoló időszakában a szakmai vezető többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete éves konferenciáján a látássérült emberek pénzügyi tudatosságáról, míg a Portfolio és a Wolters Kluwer Digital compliance and design by legal tech című konferenciáján a 2025-től hatályba lépő új akadálymentesítési szabályoknak való megfelelést előíró jogszabályokkal kapcsolatban tartott előadást.

Dr. Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezető beszámolójában bemutatta a legfontosabb szolgáltatások aktuális történéseit. Kitért a Vakok Kertje április 16-i megnyitását előkészítő munkafolyamatokra, valamint tájékoztatta az elnökséget, hogy a DM adományoknak köszönhetően két új pingpongasztal került beszerzésre, az egyik asztal a kertbe lesz kihelyezve, a másik pedig a balatonboglári üdülőbe kerül. A tárgyidőszakban megvalósult események közül beszámolt a Nemzeti Régészeti Intézettel közösen megvalósított múzeumi programokról, nevelési intézményekben és partnerszervezeteknél tartott szemléletformáló programokról, majd elmondta, hogy megkezdte munkatársaival a július 13-i közösségi esemény előkészítését, az október 15-i fehérbot napi ünnepség és a decemberi adventi vásár szervezését.
Tájékoztatta az elnökséget arról is, hogy több körben egyeztetett egy 3D nyomtatást végző céggel, mely cég a jövőben a segédeszközbolt részére több terméket 3D nyomtatással állít elő. Ennek előnye, hogy a termékeket nem kell külföldről beszerezni, sokkal gyorsabb a gyártása, és jó pár eszköz esetében a külföldről történő beszerzési árnál kedvezőbb összegért lehet előállítani a terméket.

Az elnökség tagjai az ülésen döntöttek az idei Braille-emlékérmek adományozásáról is. Az elismerést a kitüntetettek az október 15-i fehérbot napi eseményen vehetik majd át az MVGYOSZ székházában.

Hegedűs Katalin
kommunikációs munkatárs

OrCam – a diszkrét segítség

Március 11-én érkezett meg az MVGYOSZ-hez egy OrCam nevű, elsősorban a kevés látásmaradvánnyal rendelkezők életminőségét javító mini eszköz. Mérete kisebb, mint egy felnőtt ember kisujja, súlya pedig mindössze 14 gramm.

Mágnessel lehet egy szemüveg szárához rögzíteni. Fizikai paraméterei miatt a használata nem feltűnő. (Tervezéskor a diszkrét megjelenés az egyik fő célja volt a fejlesztőknek.)

Működési elve a 13 megapixel felbontású kamera által készített fotók a készülékbe beépített és rendszeresen frissíthető mesterséges intelligencia általi elemzése, a kapott eredmény emberi hangon történő közlése.

Képes a nyomtatott szövegek, feliratok felolvasására, arcok megjegyzésére és azonosítására, bankjegyek felismerésére (Euro, forint és lej), termékek azonosítására akár vonalkód alapján is. (Hamarosan akár 2.000.000 különböző árucikket is fel fog ismerni!) Használata végtelenül egyszerű. A felhasználó érintéssel vagy kézjelekkel vezérelheti. Beépített akkumulátorához a töltőt mágneses illesztéssel lehet csatlakoztatni. Az eszközt a gyakorlatban is kipróbálhatják majd az érdeklődők.

Arról, hogy mikor és hogyan, az mvgyosz.hu honlapon, a @mvgyosz Facebook oldalon és az MVGYOSZ Hírlevélben olvasható hamarosan tájékoztatás.

Angyal Gábor

szakmai vezető

A tagállamok 2027. június 5-éig kapnak időt, hogy saját jogrendszerük részévé tegyék azt az igazolványt, ami egy rövid távú utazás esetében az Unió bármely tagországában lehetővé teszi, hogy igazoljuk fogyatékosságunkat, és ezáltal kedvezményekben részesüljünk vagy többletszolgáltatásokra váljunk jogosulttá.

Az uniós jogalkotás bonyolult, bürokratikus rendszerében egy újabb lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy megjelenjen az európai fogyatékossági igazolványról és parkolási kártyáról szóló irányelv. Az irányelv szövegét 2024 tavaszán fogadták el, és szinte a fehérbot nemzetközi napjával egyidőben véglegesítették is a normaszöveget.

Mi az európai fogyatékossági kártya és ki juthat hozzá?

Az európai fogyatékossági kártyát – másnéven fogyatékossági igazolványt – azzal a céllal hozta létre az Európai Unió, hogy a három hónapnál kevesebb ideig külföldön tartózkodó fogyatékossággal élő személyek egy egységes igazolvány felmutatásával tudják igazolni fogyatékosságukat. Erre például egy közlekedési eszköz igénybevételénél, egy kedvezményes múzeumi belépőjegy megváltásánál, vagy egy fogyatékossággal élő emberek számára elérhető speciális szolgáltatás, például egy támogatószolgálat igénybevételénél lehet szükség.

A jogszabály végleges tartalmáról 2024 tavaszán állapodott meg az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Az irányelv végleges szövegét 2024 októberében fogadták el, és 2024. november 14-én jelent meg az Unió hivatalos lapjában. Ettől a naptól kezdve indul a visszaszámlálás: a tagállamoknak ugyanis 2027. június 5-éig át kell ültetniük az irányelv tartalmát saját jogrendszereikbe, és ezzel egyidőben fel kell készíteniük a helyi hatóságokat arra, hogy az igazolványt ki tudják bocsátani, és a más tagállamokban – így például Magyarországon – lakó fogyatékossággal élő emberek ugyanilyen igazolványát el tudják fogadni.

Mivel az uniós intézmények az irányelv normaszövegét már véglegesítették, már csak három lépés van hátra:
1. A tagállamoknak a hivatalos lapban kihirdetett irányelvet 2027. június 5-éig a saját jogrendszerükbe át kell ültetni.
2. Végül a tagállamoknak végre is kell hajtaniuk mindazt, amit a saját jogrendszerükbe átültettek, amire az EU hivatalos lapjában való megjelenéshez képest negyvenkét hónapjuk van. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 2028 júniusáig kell a tagállamoknak felkészülni az igazolványok elfogadására és kibocsátására.

Hangsúlyozzuk, hogy a fentieknél rövidebb idő alatt is átültethetőek és végrehajthatóak az irányelv rendelkezései, azonban, ha a tagállamok a fenti határidőket nem tartják be, annak komoly uniós kötelezettségszegési eljárás is lehet a vége.

Az irányelv végleges szövege alapján azok az uniós polgárnak minősülő fogyatékossággal élő személyek, valamint azok a harmadik országból származó és az Európai Unió valamelyik tagállamában állandó lakóhellyel rendelkező fogyatékossággal élő emberek kapják meg ezt az igazolványt, akik fogyatékosságuk tényét egy másik olyan uniós tagállamban szeretnék igazolni, amelynek ők nem állampolgárai és nem is letelepedettek.

Az igazolvány a honosság szerinti tagállamban meglévőnél nagyobb mértékű kedvezményeket nem ad, és elsősorban azoknak a fogyatékossággal élő embereknek lehet hasznos, akik legfeljebb három hónapra utaznak el egy másik tagállamba. Ilyen rövid távú utazás lehet egy nyaralás, egy másik tagállamban élő rokon vagy barát meglátogatása, vagy egy másik tagállamban végzendő projektmunka teljesítése.
Kiemeljük, hogy ha a fogyatékossággal élő uniós polgár tartósan külföldre költözik, az új lakóhely szerinti ország szabályait kell rá nézve alkalmazni. Ez alól az jelenthet kivételt, ha a célország saját hatáskörben úgy dönt, hogy hosszabb tartózkodás esetén is elfogadja a fogyatékossági kártyát igazolásul.

Az igazolvány fő célja, hogy akkor is részesüljünk a fogyatékossághoz kötődő kedvezményekben és szolgáltatásokban, amikor egy másik uniós tagállamba utazunk. Nyilvánvalóan a kedvezmények és szolgáltatások köre a célországban elérhető kedvezményekhez és szolgáltatásokhoz igazodik. Például, ha idehaza minden fogyatékossággal élő személy díjmentesen közlekedik, akkor a hozzánk érkező, nem magyarországi fogyatékossággal élő személyeknek is megkülönböztetésmentesen kell nyújtanunk ezt a lehetőséget. Ha azonban magyar állampolgárként elutazunk egy olyan országba, ahol nem a fogyatékossággal élő személy utazik ingyen, hanem a kísérője, akkor bennünket az ottani kedvezmény illet majd meg.

A kártyabirtokosokat külön kedvezmények illetik meg, ha egy olyan uniós mobilitási programban vesznek részt, mint az Erasmus+ programok vagy az Európai Szolidaritási Program. Mivel ezek a programok három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodást is előírhatnak, a kártyabirtokosok által elérhető lehetőségeket az adott mobilitási programból való hazatérésig kell nyújtani.

A tagállamok által ingyenesen biztosítandó igazolvány fizikai és digitális formátumban egyaránt elérhető lesz. Hogy pontosan hogyan fog kinézni a digitális változat, még nem dőlt el.

Mi a helyzet a parkolási igazolvánnyal?

Az irányelv által említett másik új igazolványtípus az úgynevezett európai parkolási igazolvány. Az irányelv megerősíti a korábban meglévő parkolási igazolványok szükségességét, emellett egyértelműsít néhány eljárási szabályt. Meghatározza többek között azt is, hogy a hatóságnak mennyi ideje van az igazolvány kiadása iránti kérelem feldolgozására. Azt azonban, hogy ki jogosult erre az igazolványra, és azt hogyan állítják ki, továbbra is a tagállam dönti el.

Az irányelv végleges, elfogadott szövegét már magyarul is elolvashatjuk az Európai Unió hivatalos lapjában. Ahhoz azonban, hogy az irányelv rendelkezései a magyar joganyagba is bekerüljenek, még két és fél évet kell várnunk.

Dr. Velegi Dorottya

Az Európai Bizottság 2022 áprilisában az automatizált járművek műszaki előírásaival kapcsolatos konzultációt hirdetett, mely téma fokozottan érinti a közlekedésben résztvevő ún. „veszélyeztetett úthasználókat”, köztük a látássérült gyalogosokat. A kérdésben az Európai Vakok Szövetsége is állást foglalt.

A nyilvános konzultációra rendelkezésre álló egy hónap alatt összesen 78 vélemény érkezett a Bizottsághoz. A tagszervezetekkel folytatott egyeztetést követően az Európai Vakok Szövetsége (EBU) is benyújtotta a 2019/2144 Rendelet végrehajtási rendelettervezetével kapcsolatos állásfoglalását, melynek magyar fordítását az alábbiakban közöljük.

„A konzultáció célja

Az Európai Bizottság közleménye szerint: “2022 közepétől új uniós szabályozás, az (EU) 2019/2144 rendelet lesz irányadó a járművekben használt korszerű technológiákra. Az új szabályok a közúti közlekedésbiztonság javítását és a szennyezés csökkentését szolgálják. A javaslat, amely az említett rendelet végrehajtását célzó intézkedéseket tartalmaz, egyedi követelményeket vezet be az automatizált és a teljes mértékben automatizált (vezető nélküli) járművekre és azok rendszereire vonatkozóan. A javasolt szabályok a szóban forgó járművek biztonságos használatát hivatottak garantálni. A Bizottság szeretné megismerni az Önök véleményét.”

A válasz

A 2019/2144 Rendelet végrehajtási rendelettervezetében és annak mellékletében nincs említés a veszélyeztetett úthasználókról. A veszélyeztetett úthasználókról a 2010/40/EU EP és tanácsi irányelv módosítási javaslat 3. számú Mellékletének 1. részéhez tartozó 1. Függelék – Az Automatizált vezetési rendszerek (ADS) Működési tartomány meghatározása (ODD) szempontjából releváns forgatókönyvek meghatározásakor követendő elvek – 2.1.2 Bekezdése (ODD elemzés) tesz említést. Eszerint: „Az ODD tartalmazhatja a helyszínek alkotóelemeit (pl. fizikai infrastruktúra), a környezeti feltételeket, illetve dinamikus elemeket (pl. forgalmi viszonyok, veszélyeztetett úthasználók). A „tartalmazhat” kifejezés ebben az esetben félreérthető, ezért a következőkre hívjuk fel a figyelmet:

Mivel a vezető nélküli járművek valószínűleg egyre gyakoribbá válnak az európai utcákon és közutakon, elvárható, hogy ugyanazokat az elveket és szabályokat kövessék, mint a hagyományos autók. A járművezetőkhöz hasonlóan az önvezető járműveknek is képesnek kell lenniük arra, hogy alkalmazkodjanak a forgalomban résztvevő egyéb, „gyengébb” közlekedőkhöz, különös tekintettel a gyalogosan közlekedő látássérült személyekre. A járművezetők kötelesek a fehérbotot szimbólumként felismerni, ezért az automatizált járműveknek is így kell tenniük! Következésképpen, ahhoz hogy a vezető nélküli járművek használhassák a közutakat, ugyanúgy képesnek kell lenniük felismerni a fehérbotot, csakúgy, mint bármely más közlekedési jelzést! Ezt pedig kifejezetten rögzíteni kell az összekapcsolt és önvezető autókra (CAV) vonatkozó műszaki előírásokban!

A vonatkozó jogszabályoknak tartalmazniuk kell azt is, hogy a fehérbotok minden típusát és a látássérült személyek egyéb, látható jelzéseit is fel kell ismerni függetlenül attól, hogy a látássérült gyalogos egyszerűen csak tartja a fehérbotot, felemeli azt, vagy integet vele, még akkor is, ha ez utóbbi megkönnyíti a vak és gyengénlátó személyek felismerését. A fehérbotot akkor is fel kell tudni ismerni, ha az valamely személy vagy tárgy mögött, részben takarásban van. Mivel a vezető nélküli járművek összeköttetésben vannak, képesnek kell lenniük arra, hogy kommunikáljanak más – akár vezető nélküli, akár a szükséges infokommunikációs eszközökkel felszerelt – járművekkel, és megosszák egymással a környezetükben közlekedő látássérült személy jelenlétére vonatkozó információkat. A digitális jelzések segítségével – pl. okostelefonok vagy mikrochip által küldött jelzéseken keresztül – történő felismerés alkalmazását – amennyiben az lehetséges – azonban csak kiegészítő funkcióként lenne szabad engedélyezni!

Mivel a vezető nélküli járművek elektromos meghajtásúak, szintén kiegészítő funkcióként, akusztikus figyelmeztető rendszerrel (AVAS) is fel vannak szerelve. A látássérült gyalogos jelenlétének észlelésekor az AVAS hangerején lehetne növelni, így figyelmeztetve a szóban forgó gyalogost. (Ehhez azonban alapos tesztelés szükséges, nehogy a nagyobb hangerő zavart okozzon a jármű sebességének és távolságának észlelésekor!)

Mindenesetre, elvi kérdés, hogy a vezető nélküli járműnek kell alkalmazkodnia a közúti közlekedőkhöz, különösen a veszélyeztetett gyalogosokhoz, nem pedig fordítva! A vezető nélküli járművekben alkalmazott technológiák nem sérthetik a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 14. és 20. cikkében, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 6. és 26. cikkében garantált alapjogokat: A személyi szabadsághoz és biztonsághoz, illetve a személyes mobilitáshoz való jogot. Éppen ellenkezőleg, mindezeknek a fenti jogok fokozott védelmét kell eredményeznie!

Az EBU-ról

Az Európai Vakok Szövetsége (EBU) – Érdekképviseleti szervezeti nyilvántartási száma: 42378755934 – egy1984-ben alapított, európai non-profit, civil szervezet. A Vakok Világszövetsége (WBU) hat regionális szervezetének egyikeként az európai vak és gyengénlátó személyek érdekeit képviseli. Az EBU jelenleg 41 nemzeti tagszervezetből álló hálózatként működik, amely 25 európai tagállam, tagjelölt országok és egyéb, a földrajzi Európában található országok látássérült szervezeteit foglalja magában.”

Az EBU állásfoglalása magyarul innen letölthető.

Az állásfoglalás angol nyelven itt érhető el:
https://www.euroblind.org/sites/default/files/documents/ebu_response_to_consultation_on_technical_specifications_of_automated_vehicles_may_2022.pdf 

Németh Orsolya
szakmai vezető