Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Mit Olvasson?

Egységesítettük a Braille-, és a hangoskönyvtár katalógusát. Kölcsönzés előtt mindig győződjön meg arról, hogy a mű milyen formátumban érhető el. A könyv adatlapjának utolsó eleme mutatja az elérhető formátumokat. A keresőbe formátumra (Braille, vagy cd, vagy online) is rákereshet.

Katalógus

Szerző	Cím	Felolvasó	Azonosító	Terjedelem	Műfaj	Formátum	Megjegyzés

Hogyan lehet kölcsönözni?

A kölcsönzés feltétele, hogy a kölcsönző legyen beiratkozva a könyvtárba. A beiratkozás történhet személyesen,a Louis Braille Könyvtárban, nyitvatartási időben, vagy kérhet segítséget az MVGYOSZ valamelyik tagegyesületénél.

Személyes kölcsönzés kizárólag időpont foglalás mellett lehetséges. Kérjük, foglaljon időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten, a  Hermina út 47. szám alatt, a második emeleten, az MVGYOSZ telephelyén található.

A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy közreműködésével is, de ekkor egy meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány)  a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.

A Braille-könyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik.

Postai kölcsönzés esetén az alábbi címre küldjék a könyveket: MVGYOSZ 1406 Budapest, Pf.: 44.

Ki lehet kölcsönző?

Az a látássérült személy, aki beiratkozott a könyvtárba, elfogadja az Általános szerződési feltételeket és az adatkezelési szabályzatot.

---

A Louis Braille-könyvtár története

Vakok számára 1896-ban Budapesten nyílt Braille-könyvtár, amely – bár a helye azóta megváltozott – a mai napig is működik és várja olvasóit. Az idők folyamán a Braille-könyvek is kopnak, elhasználódnak, ezért cseréjük és az új könyvek másolása / nyomtatása folyamatos, ám közel sem egyszerű feladat. A többszöri költözés, a két világháború és a technológia fejlődésének dacára mégis jónéhány ritkaságot, sok-sok évtizede kézzel, azaz Braille-táblával lemásolt, köteteket is őriz és kölcsönöz a könyvtár.

2018-ban a könyvtár gyűjteménye 1391 műből állt, ami 14.521 kötetet jelent. A Braille-könyvek terjedelmesek, mivel egy-egy Braille-cella, ami egy karakternek felel meg, jóval nagyobb, mint egy normál nyomtatott betű.

Néhány fontos adat

Egy Braille-kötet átlagosan 70-85 közötti oldalból áll. Ez megfelel egy síkírású könyv 27-30 oldalának, így egy átlagos hosszúságú könyv is 10-15 kötet.

A terjedelmekre egy-két példa:

• Fekete István – Tüskevár; 10 kötet
• Jókai Mór – Aranyember; 21 kötet
• Alexandre Dumas – Montecristo grófja; 59 kötet

Az elmúlt évtizedekben a Braille-könyvek olvasása háttérbe szorult. Ennek egyik nyomós oka, hogy a felnőttként megvakult emberek Braille-írógéppel írni tökéletesen megtanulnak, de pontírást olvasni csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak. 1961-ben létrejött a hangoskönyvtár, a 90-es évek elejétől pedig egyre nagyobb teret hódít a számítógépes olvasás, ami ma már utazás közben is könnyen megvalósítható az okostelefonos könyvolvasó alkalmazások használatával. A hangos vagy elektronikus könyvek napjainkra könnyen hozzáférhetővé váltak, nem mellesleg pedig jóval egyszerűbben szállíthatók és kisebb feltűnéssel olvashatók, mint a hatalmas Braille-kötetek. A Braille-könyvtár olvasóinak véleménye szerint azonban bensőségesebb élményt nyújt a maguk olvasta könyv.

---

Nobel-díjas regényünk a Louis Braille Könyvtárban

Kertész Imre: Sorstalanság (1975)
Braille-rövidírás, 4 kötet
Hangoskönyv, időtartam: 8 óra 7 perc
Felolvassa: Tóth Barnabás

Auschwitz, természetesen

„A legnagyobb problémát persze az első regényem okozta, a Sorstalanság, ahol azzal kellett szembesülnöm, hogy sokan megírták már, amelyek között nagyon sok rossz változat volt, és egy-két jó. De a lényeg az volt, hogy nem szabad azonosulni. Jól kellett ismerni a nyelv határait. Nagyon világosan kellett tudni azt, hogy az, aki itten beszél, egy regényfigura, akinek nyelve van, nem hús-vér valóság. És ahogy hús-vér valósággá próbáljuk tenni, elfuserálódik az egész.” (Kertész Imre)

2001 őszén szóltak a hangoskönyvtáros nénik, hogy elkészült az új Tóth Barnabás-felolvasás, szerintük érdekes. Haza is vittem a kazettásdobozt, és egész hétvégén a tizenhárom éven át írt holokausztregényt hallgattam. Így aztán egy évre rá, amikor az ország egy emberként hördült fel: „- Ki az a Kertész Imre?” – s kisvártatva megindult a Berlinben élő szerző felé hungarikumunk, a villámokat lövellő rózsaszín felhő, a gyűlöletből és féktelen ajnározásból összelehelt mérgező kis pamacs, én már bejártam, megszerettem a regény gondolati- és szöveglabirintusait.

Miért jó könyv a „Sorstalanság?” Mert úgy ráz meg, hogy a pátosznak, fennköltségnek, bármiféle együttérzésre való késztetésnek nyoma sincs a regényben. Elsődleges olvasói élményem a felismerés, ráeszmélés, meg valami megmagyarázhatatlan öröm. Tökéletes választásnak találom, hogy olyan narrátor vezet végig a náci haláltáborokon – Köves Gyuri, a tizenöt éves pesti kiskamasz érzelmi visszafogottságát és keretes gondolkodását egy mai hebehurgya pszichológus okvetlenül ellátná az aspergeroid, hovatovább autisztikus címkével – aki maga is végig elemez, megfigyel, magyarázatokat keres. S lassan, nagyon lassan el is jut a belénevelt és biztonságot nyújtó panelektől, ideológiai sémáktól egy újfajta logikáig, mely értelmet tud adni az értelmetlenségnek, sőt végső soron tökéletes evidenciaként interpretálja a történteket: a regény leggyakrabban előforduló töltelékszava lesz végül ez a mindenre rátelepedő „természetesen”.

Másrészt Primo Levi hangoskönyvtárban is megtalálható remekművén, az „Akik odavesztek és akik megmenekültek” című holokauszt-memoáron kívül a „Sorstalanság” az egyetlen könyv, ahol az olvasó időnként kénytelen felkacagni a minden bekezdésből kikacsintó vérbeli zsidó humor hallatán, mely zseniálisan karikíroz, bagatellizál tragikus elemeket, s ha kell, nagyít ormótlanra gesztusokat, fintorokat.

De végső soron mégiscsak a fáradságosan kikotyvasztott, régi líceumi fogalmazásokra emlékeztető, fura mondatszerkezetekkel operáló pedáns Kertész-nyelv az, ami működteti a regényt. Ez a nyelv, mely egyéb híján egyetlen kapaszkodója Köves Gyurinak, s egy darabig éppenséggel kerékkötője is eszmélésének, ez a soha többé meg nem ismételhető Sorstalanság-nyelv, mely legtöbbször úgy hangzik, mintha németből fordították volna valami kacifántos, sosemvolt magyarra. Ez a páratlan nyelvi közeg az, ami miatt mégis jobb a pontírásos változat, hisz a regény minden lapján egymást követik a megfejtendő, utánagondolást igénylő mondatok – bár az sem tesz rossz lóra, aki Tóth Barnabás fiatalos, csupa lélek felolvasását tölti le.

Iván Péter

---

Braille könyvek igényelhetőek

2021. 02. 12.

Újabb ingyenesen elvihető Braille művek az MVGYOSZ Braille-könyvtárából. Az igényeket az MVGYOSZ ügyfélszolgálatán lehet leadni. A könyveket postai úton küldjük meg, de a személyes átvétel is lehetséges. Ez esetben kérjük, kérjen időpontot az MVGYOSZ elérhetőségei egyikén.

Szerző – cím – nyilvántartási szám – kötetszám – írásmód:

Antal Imre – Pami – A.1115 – 4 – rövidírás 44

Bédier, Joseph – Trisztán és Izolda regéje – A.887 – 3 – rövidírás 44

Brecht, Bertolt – A kaukázusi krétakör – D.958 – 2 – rövidírás 44

Chapman, Gary – Egymásra hangolva – B.1213 – 3 – rövidírás 44

Csehov, A.  P. – Cseresznyéskert – D.875 – 1 – rövidírás 44

Donath, J. A. A. – A Triannita – A.1219 – 3 – rövidírás 44

Dumas, Alexandre – Emlékeim – A.1010 – 8 – rövidírás 44

Ézsiás Erzsébet – A hit pajzsa – B.1123 – 2 – rövidírás 44

Faludy György – Francois Villon balladái – D.869 –1 – rövidírás 44

Homérosz – Iliász – A.594 –11 – rövidírás 44

Illyés Gyula – Puszták népe – A.883 – 5 – rövidírás 44

Kesey, Ken – Száll a kakukk fészkére – A.1031 – 6 – rövidírás 44

Köthe, Rainer – Macskák –B.1242 – 1 – rövidírás 44

London, Jack – Aranyásók Alaszkában – A.1011 – 5 – rövidírás 44

Méray Tibor – Tisztító vihar – B.517 – 9 – rövidírás 44

Orwell, George – 1984 – A.1055 – 6 – rövidírás 44

Orwell, George – Állatfarm – A.941 – 2 – rövidírás 44

Poe, Edgar Allan – A Morgue utcai gyilkosság – E.1142 – 2 –rövidírás 44

Rejtő Jenő – Az előretolt helyőrség – A.1059 – 4 – rövidírás 44

Shakespeare, William – A vihar – D.954 –1 – rövidírás 44

Shaw, G. B. – Pygmalion – D.1034 – 3 – rövidírás 44

Szabó Magda – Születésnap – A.1017 – 5 – rövidírás 44

Tersánszky Józsi Jenő – Legenda a nyúlpaprikásról – A.1084 – 2 – rövidírás 44

Tóth Krisztina – Akvárium – A.1301 – 5 – rövidírás 44

Tóth Krisztina – Hazaviszlek, jó? – E.1300 – 3 –rövidírás 44

Ulickaja, Ljudmila – Elsők és utolsók –E.1304 – 9 – rövidírás 44

Wells, H. G. – A bűvös bolt és más elbeszélések – E.1038 – 6 – rövidírás 44

Wilder, Thornthon – Szent Lajos király hídja – A.1220 – 2 – rövidírás 44

Zalán Tibor – Göncölszekér – E.1298 – 4 – rövidírás 44

Aubry,Cécile – Poly – A.1025 – 2 – teljesírás

Deary, Terry – Rettegett rómaiak – B.1260 – 2 – teljesírás

Dékány András – S.O.S. Titanic – A.1013 – 4 – teljesírás

Karinthy Frigyes – Tanár úr kérem – E.383 – 1 – teljesírás

Kerr, M. E. – Duci és a heroin – A.1238 – 3 – teljesírás

Lofting, Hugh – Doktor Dolittle és az állatok – C.1043 – 2 – teljesírás

Oldmeadow, Katharine L. – A Sárkányház titka – A.1169 – 5 – teljesírás

Pohl, Frederik – Csernobil – A.1009 – 7 – teljesírás

Rejtő Jenő – Piszkos Fred, a kapitány – A.1150 – 4 – teljesírás

Rugen, Samantha – Nyakig az életben – A.1103 – 4 – teljesírás

Szabó Judit, G. – Bezzeg a más gyereke – C.1094 – 3 – teljesírás

Zalán Tibor – A szürrealista balkon – D.1297 – 2 – teljesírás

dr. Nagyné Berke Mónika

szolgáltatásvezető

---

Keressen kényelmesen a könyvek között

Az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyv katalógusát egységesítettük, csupán pár kattintással mindent megtudhat a keresett műről.

Az MVGYOSZ folyamatosan arra törekszik, hogy minél több olyan szolgáltatást fejlesszen ki, illetve a meglévő szolgáltatásait úgy modernizálja, hogy azok minél hatékonyabbak legyenek, és elégedettséggel töltsék el a látássérült ügyfeleket. A legújabb fejlesztésünk a szövetség honlapján található katalógusok egységesítése. Eddig az érdeklődőknek táblázatokat kellett letölteniük a honlapról, ha meg szerették volna tudni, hogy az elolvasni kívánt könyv megvan-e hangos vagy Braille-változatban. Azaz annak kiderítéséhez, hogy az adott könyv Braille-ben és hangos változatban is egyaránt megvan-e, egy 1500 soros és egy 5000 soros táblázatot kellett összehasonlítani. Ez a kényelmetlen keresés immár a múlté, a problémát ugyanis a két katalógus összefésülésével sikeresen kiküszöböltük.

Amennyiben az mvgyosz.hu oldalon a Bodor Tibor Hangoskönyvtár, illetve a Louis Braille Könyvtár hivatkozás alatt található katalógusból szeretnénk információt kapni egy műről, akkor többféle lehetőség közül is választhatunk. A katalógusban szereplő művek több különböző szempont alapján is sorba rendezhetők. Így a könyvek szerző, cím, felolvasó, azonosító, cd / kötetszám, műfaj, formátum alapján is szűrhetők. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a szabad szavas keresőmezőbe beírjuk a keresett mű egyik adatát. A keresés indítható úgy is, hogy például beírjuk a szerkesztőmezőbe a Braille szót, így azokat a könyveket fogja elsőként megjeleníteni, amelyek Braille-formátumban is elérhetőek.

A népes olvasótábor örömére a két katalógus egységesítésének köszönhetően mostantól kezdve egy adott műről azonnal megtudható, hogy Braille, cd, online változatban is elérhető-e az MVGYOSZ könyvtárában. A katalógust hetente bővítjük új művekkel, a Braille-ben elérhető könyveket folyamatosan adjuk hozzá a listához.

Bízunk benne, hogy a kereső segítségével mindenki gyorsan és egyszerűen talál magának kedvére való olvasnivalót a több mint ötezer különböző mű közül.

dr. Nagyné Berke Mónika

szolgáltatásvezető