Bodor Tibor Hangoskönyvtár

A június 29-én lezajlott egyeztetésen az elnök és az államtitkár megvitatta a látássérült emberek érdekképviseletének aktuális kérdéseit és keresték az együttműködés lehetőségeit.

 

Az államtitkár elmondta, hogy kiemelten számít az országos szervezetek javaslataira a következő EU-s finanszírozási ciklusban támogatandó területek és tevékenységek meghatározásánál, illetve többek között ennek érdekében folyamatosan biztosítják az érdekegyeztetés lehetőségét a fogyatékos emberek szervezetei számára. Kiemelten igaz ez az akadálymentesítés és egyenlő hozzáférés kérdéseire.

 

Az elnök hangsúlyozta, hogy a fogyatékossággal élő emberek szervezetei az érdekvédelmi munkán túl számos hiánypótló szolgáltatást nyújtanak részben a tagjaik és más érintettek, részben a teljes társadalom számára. Kiemelte, hogy a látássérült emberek egyesületei rendszeresen szerveznek ún. érzékenyítő programokat iskolákban, szabadidős rendezvényeken, de akár cégek és közintézmények részére is, szinte mindig ingyenesen. Az MVGYOSZ állami költségvetési támogatása még mindig csak részben finanszírozza ezeket a szolgáltatásokat, melyeket a szövetség folyamatosan fejleszt és megújít. A legújabb szolgáltatás, a Távszem még csak kialakulóban van, de a szövetség vezetősége és a projektet megvalósító csapat már most gondolkodik a fenntartás lehetőségein, miközben az MVGYOSZ székházának felújítása is kezd halaszthatatlanná válni. Mindezekre hivatkozva dr. Nagy Sándor nem csak a költségvetési támogatás emelését, hanem külön támogatás biztosítását is kérte ezen tevékenységek elvégzéséhez.

—

A Városliget megújulásának hírei folyamatosan foglalkoztatják a lakosságot, köztük természetesen a látássérülteket is, hiszen ők is gyakori látogatói és használói a zuglói közparknak. Már a beruházás tervezésének kezdete óta fokozott figyelem irányul valamennyi speciális igényű célcsoportra, így a gyerekek, turisták és idősek mellett a fogyatékos személyekre is. A vak és gyengénlátó embereket azért is érinti érzékenyen a Liget felújítása, mivel a Vakok Kertje, mint kifejezetten a látássérült gyerekek és felnőttek pihenését, rekreációját biztosítani hivatott létesítmény, szintén teljesen megújul.

 

A Liget Projektet a kezdetektől figyelemmel követik az MVGYOSZ akadálymentesítésért felelős munkatársai. A tervezés időszakában történt előzetes egyeztetések során komplex akadálymentesítési koncepció készült a Városliget felújításához, a jelenlegi tervezési és kivitelezési folyamatokat ez alapozza meg. Bár az egyeztetések azóta is folyamatosak, sajnos érzékelhető, hogy a Liget Projekt háza táján gyakran kiszámíthatatlanul zajlanak az események.

 

Az elmúlt hetekben több egyeztetésen is részt vettünk a Városliget akadálymentes kialakításával kapcsolatban. Ezek egy része kifejezetten a vak és gyengénlátó felhasználók igényeivel kapcsolatos kérdések egyeztetését szolgálta, melyek során részletesen áttekintettük a beruházás terveit és a létesítményekben alkalmazandó akadálymentesítési megoldásokat. Július 5-én a Mozgássérültek Budapesti Egyesületével és a beruházás számos szereplőjével közös egyeztetésen részletesen áttekintettük a Városliget megújuló és új létesítményeinek terveit, melyek számos innovációt és kényelmi funkciót tartalmaznak.

 

A hamarosan átadásra kerülő Vakok Kertje modern és akadálymentes környezetben várja majd látogatóit. A szabadtéri létesítmények teljes cseréjére kerül sor, így új útburkolat, pihenőpadok, növények és szabadtéri játékok, továbbá egy színpad és egy tapintható makett is szolgálja majd a látogatókat. Ezen felül a régi faház helyett egy modern, kör alaprajzú épület készül a kertben megrendezendő szabadidős programok kiszolgálására, ami kulturált körülmények között biztosítja mellékhelyiség használatának és a rendezvények lebonyolításához szükséges kisebb eszközök tárolásának a lehetőségét. A ház körül a tervek szerint pihenő padok lesznek, melyek mellett a rehabilitációs mérnök és az MVGYOSZ képviselői is javasolták telefon töltési lehetőség kialakítását. A Liget területén több ponton lesznek olyan ún. okos padok, melyek hasonló szolgáltatást nyújtanak bárki számára, így ezt a lehetőséget a Vakok Kertjében is biztosítani szükséges. A cél, hogy a Vakok Kertje a látássérült emberek védett közösségi tere legyen, mely éppúgy alkalmas egyéni, mint társas kikapcsolódásra.

 

A Liget teljes területén található útburkolatokban következetesen megjelennek a közutakról már ismert taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések, egyebekben pedig a beruházók a jól láthatóság követelményeinek való megfelelésre is ígéretet tettek. A látássérült látogatókat javaslataink alapján hangostérkép és a mindenki számára készülő mobiltelefonos alkalmazás is segíti majd a Ligetben való tájékozódásban, mely az ISO 40500 szabvány szerint kerül kialakításra. Az útburkolatokban elhelyezésre kerülnek továbbá olyan taktilisen és vizuálisan is jól érzékelhető egyedi, kör alaprajzú jelzések, melyek egy-egy fontos pontra, pl. múzeum vagy játszótér bejárata, hívják fel a figyelmet.

 

A Városliget területén több vendéglátó helyiség, játszótér, sportpark, múzeum, sportpálya, öltöző és nyilvános illemhely is létrejön vagy megújul. A játszótereken és a szabadtéri sportparkban a hagyományos játékok és fitnesz eszközök mellett olyanok is elérhetőek lesznek, melyek akár kerekesszékes gyermekek vagy felnőttek számára is használhatóak. Az illemhelyek egy része éjjel-nappal, ingyenesen használható lesz, a hagyományos helyiségek mellett családi és akadálymentes mosdók és öltözők is várják majd a látogatókat. Az illem- és vendéglátóhelyek épületein belül nem kerülnek elhelyezésre taktilis vezetősávok a kis alapterület és az átrendezhetőség miatt, viszont követelmény a kontrasztos kialakítás és a jó megvilágítás, valamint a jól olvasható sík- és pontírásos tájékoztató feliratok megléte. A már átadott kutyafuttató többek között a vakvezetőkutyával közlekedő látássérültek kényelmét és biztonságát szolgálja. A segítő kutyák természetesen minden létesítménybe bemehetnek. Az egyeztetéseken résztvevők hangsúlyozták a személyzet felkészítésének fontosságát többek között az ilyen jellegű kérdésekben is.

 

A megújuló Ligetben található középületek kialakításáról részletesebb egyeztetés a felújítás következő ütemében várható.

 

—

 

Lezárult a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) fokozottan védtelen közlekedőkre vonatkozó projektje, melynek megvalósításában a többi nagy fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezettel együtt az MVGYOSZ is együttműködő partnerként vett részt. A projekt zárórendezvényére 2018. június 27-én került sor a Gellért Hotelben, melyen bemutatásra kerültek a projekt során összegyűjtött információk és tapasztalatok.

 

A fogyatékossággal élő személyek és más fokozottan védtelen közlekedői csoportok képviselői több fórumon osztották meg a gyalogos és közösségi közlekedés során rájuk leselkedő veszélyeket és az ezek elhárítására vagy enyhítésére vonatkozó megoldási javaslataikat. Ebből a célból a résztvevő szervezetek az érintettek számára fórumokat szerveztek és tanulmányban foglalták össze legfontosabb tapasztalataikat, valamint a társadalom számára az adott közlekedői csoportra való nagyobb odafigyelést elősegíteni hivatott lehetséges üzeneteiket. Ugyancsak felmérték a projekt során a fokozottan védtelen közlekedőket segítő okostelefonos applikációkat és azok hozzáférhetőségét. Emellett egy vizsgálat keretében 17 forgalmas budapesti csomópontot is elemeztek abból a szempontból, hogy milyen lehetséges konfliktusok állnak ott fenn a gyalogosok, kerékpárosok és a többi jármű között.

 

Az MVGYOSZ részéről a munkában Erhart Péter és Németh Orsolya vett részt. Június 20-án a székházban megtartott látássérült közlekedői fórumon nem csupán az MVGYOSZ látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó, fehérbottal, vakvezetőkutyával, segédeszköz nélkül és kísérővel közlekedő) munkatársai számoltak be közlekedési szokásaikról, tapasztalataikról és fejlesztési igényeikről, hanem a szövetség vakvezetőkutya kiképzői, a Siketvakok Országos Egyesülete és a Vakok Állami Intézete Elemi Rehabilitációs Centrumának képviselői is.

 

Az MVGYOSZ által kiadott tanulmányban elsősorban azoknak a látássérültek számára nehézséget jelentő közlekedési szituációknak a tárgyalására és megoldási lehetőségeire helyeztük a hangsúlyt, melyek kevésbé az infrastruktúra fejlesztésével és inkább az emberi odafigyelés növelésével javíthatóak. Kiemelten foglalkozik a tanulmány a kerékpárosokkal és a kerékpárutak használatával kapcsolatos lehetséges veszélyekkel, a csendes járművek egyre nagyobb térhódításából eredő balesetveszélyes helyzetekkel, az utcákon a látássérülteket veszélyeztető magas akadályokkal és a közösségi közlekedésben dolgozó személyzettől várható segítségnyújtás kérdéseivel.

 

A zárórendezvényen a projektben együttműködő felek kinyilvánították szándékukat az együttműködés folytatására és egy közös érdekvédelmi szándéknyilatkozat kiadására. Ennek megszövegezésére és aláírására várhatóan 2018. őszén kerül sor.

 

Németh Orsolya

Az egyeztetés célja a látássérült emberek érdekképviseletének aktuális kérdéseinek áttekintése volt, különös tekintettel a közszolgálati honlapokhoz és elektronikus űrlapokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására és a választásokon való önálló részvételre.

 

Az elnök elmondta, hogy az MVGYOSZ által az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál elindított eljárás egy konkrét elektronikus nyomtatványkitöltő rendszer látássérültek általi használhatatlanságának ügyében jelenleg is tart. Az MVGYOSZ, mint a látássérült emberek országos érdekvédelmi szervezete, fontosnak tartja, hogy ahogy a fizikai környezetet jelentő kül- és belterek is akadálymentesen kell, hogy kialakításra kerüljenek, úgy ezek a felületek is már a tervezés kezdetétől az egyenlő hozzáférés eszméje mentén, az ISO40500 szabvány betartásával készüljenek. A miniszterelnöki megbízott a témakörben további egyeztető tárgyalások kezdeményezésére tett ígéretet.

 

Ugyancsak szó esett a megbeszélésen a Braille- szavazósablonok használatával kapcsolatos tapasztalatokról. Dr. Nagy Sándor elmondta, hogy a látássérült felhasználók több hasznos visszajelzéssel is segíteni szeretnék a sablonok gyártását és minél megbízhatóbb alkalmazását. Így például célszerű a szavazólapok és a sablonok jobb alsó sarkának levágásával a vakok számára is ellenőrizhetővé tenni, hogy a szavazólap valóban megfelelő módon került-e elhelyezésre a sablonban. Az elnök a jövőre nézve javasolta, hogy az MVGYOSZ Braille-nyomdáját és adaptálással foglalkozó munkatársait még inkább vonják be a sablonok előkészítésének és gyártásának folyamatába.

 

Dr. Nagy Sándor a tárgyaláson elmondta, hogy az MVGYOSZ centenáriumi évében számos rendezvényt szervez, melyekre azonban nem kapott állami támogatást. A költségvetési finanszírozás az elnök szerint ugyancsak nem veszi figyelembe, hogy a Szövetség és megyei tagegyesületei számos olyan szolgáltatást nyújtanak magas szakmai színvonalon, melyek megvalósításáért más szervezetek komoly díjazásban részesülnek. Ilyenek például az érzékenyítő programok, melyek az elnök szerint a látássérült emberek szervezeteinek megvalósításában lehetnek a leghitelesebbek. Emellett az MVGYOSZ számos szolgáltatással segíti a magyar vak és gyengénlátó embereket, melyek országos szinten egyedülállóak és melyek fenntartására, az azok biztosításához szükséges humán erőforrás biztosítására a jelenlegi költségvetési támogatás szintén nem elegendő. Az MVGYOSZ 53 munkatársa közül jelenleg 23-an látássérültek, további 3 fő pedig egyéb megváltozott munkaképességű munkavállaló.

 

A miniszterelnöki megbízottal folytatott tárgyalás nyomán létrejövő szakmai egyeztetésekről és eredményekről Híradónkban természetesen a későbbiekben folyamatosan beszámolunk.

 

—

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és az MVGYOSZ több érdekképviseleti témakörben is együttműködésre lépett az elmúlt hetekben.

 

A mozgássérült és vak emberek aláírásával és annak elfogadásával kapcsolatos kérdésekről egyeztetett dr. Nagy Sándor elnök Kovács Ágnessel, a MEOSZ elnökével és az Ügyvédi Kamara képviselőjével 2018. június 19-én a MEOSZ székházában.

 

Az egyeztetés eredményeként létrejött Javaslatok az írásra testi, érzékszervi fogyatékosságuk miatt nem képes személyek írásbeli nyilatkozattételi kötelezettségével összefüggő jogszabály-módosításokra vonatkozóan című dokumentum alapvetését a fogyatékos személyekre is érvényes emberi jogok adják. A Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 4. cikke értelmében a részes államoknak azokat a szükséges jogalkotási lépéseket is meg kell tenniük, melyek a fogyatékos személyek hátrányos megkülönböztetését konzerváló jogszabályok és gyakorlatok megváltoztatását szolgálják.

 

A látássérült személyek aláírással kapcsolatos nehézségeiről és jogi akadályairól korábbi cikkeinkben több alkalommal is írtunk. Az együttműködés létjogosultságát adja, hogy míg a látássérültek esetében az aláírt szöveg tartalmáról való meggyőződés ütközik akadályba, addig sok mozgássérült személy az aláírás fizikai kivitelezésére képtelen, miközben jog- és döntésképes személyekről van szó, akik az aláírandó dokumentum tartalmáról is képesek meggyőződni. Mindkét csoport súlyos hátrányba kerül ez által polgári jogi, pl. végrendelkezés, ingatlan átruházással kapcsolatos ügyintézés, banki ügyintézés, illetve közigazgatási és munkajogi ügyeinek intézése során is. A hatályos jogi szabályozás a nevük aláírására képtelen fogyatékos személyek önrendelkezésen alapuló életvitelhez való jogát sérti, hátrányos megkülönböztetést okoz. A jogszabályokban elvárt megoldások nem csupán bonyolultabbá teszik az érintettek számára egyébként sem egyszerű hivatali ügyintézést, hanem jelentős többletterheket is rónak rájuk. A területenként eltérő joggyakorlat és a rendelkezések többféle értelmezése ráadásként a fogyatékos emberekre nézve megalázó helyzeteket teremt.

 

A MEOSZ és az MVGYOSZ képviselői a jogbiztonság szem előtt tartásával élnek javaslatokkal a hátrányok csökkentésére. Legfontosabb feladatnak a problémákat előidéző rendelkezések felülvizsgálatát tartják. Ennek során egyik legfontosabb javaslatuk a teljes bizonyítóerejű magánokirat fogalmának kibővítése a testi és érzékszervi fogyatékos személyek esetében, aminek hitelesítéséhez a javaslat szerint ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzés is elegendő lenne. Amennyiben közokirati vagy teljes bizonyítóerejű magánokirati formát nem igénylő nyilatkozattételről van szó, abban az esetben a javaslat az egyszerű magánokirati formát tartja elfogadhatónak, melynek esetében a dokumentum megismerését és az aláírás hitelességét két független tanú jelenléte garantálja.

 

A javaslatcsomag láthatóan nagyobb teret ad az ügyvédeknek a fogyatékos személyek által lebonyolítandó jogügyletek vonatkozásában. Ez indokolt lehet például az ingatlan adásvétellel kapcsolatos ügyek esetében, mely területen az ügyvédek a közjegyzőknél lényegesen nagyobb gyakorlattal rendelkeznek, illetve a közjegyzőkénél jóval nagyobb létszámuk miatt elérésük is könnyebb és ez által az ügymenet is gyorsabb lehet.

 

Az MVGYOSZ elnöke ugyanakkor továbbra is azt az ombudsmanéval is megegyező álláspontot képviseli, hogy az aláírásra képes látássérült személyeknek jogszabályi szinten is meg kell adni a döntés szabadságát a tekintetben, hogy jogügyleteik során kívánnak-e tanúkat, ügyvédet vagy közjegyzőt igénybe venni, vagy csupán a saját aláírásukkal kívánják hitelesíteni dokumentumaikat.

 

—

 

Az MVGYOSZ is csatlakozott a MEOSZ-nak az ápolási díj emelésével kapcsolatos lobbijához, melynek célja a fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápoló személyek tevékenységének munkaként történő elismerésének elérése. A javaslat elkészítésében a hat nagy országos fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezet (MEOSZ, SINOSZ, MVGYOSZ, ÉFOÉSZ, Autisták Országos Szövetsége és a Siketvakok Országos Egyesülete) vett részt. A javaslatot több minisztériumnak, államtitkárnak és országgyűlési képviselőnek is eljuttatták.

 

Ápolási díjban olyan személyek – többnyire nők – részesülnek, akik valamilyen tartós egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő hozzátartozójukat ápolják. Ezeket a személyeket a gyakran fokozottan nehéz ápolási munka testi és lelki egészséget veszélyeztető hatásai mellett számos diszkriminatív intézkedés sújtja a biztosítotti jogviszony, az egészségügyi és egyéb szociális ellátások igénybevétele és a foglalkoztatás területén. Az ápolási díjnak még a kiemelt összege is mélyen az egykeresős létminimum szintje alatt van, az érintettek pedig gyakran részmunkaidős munkát sem tudnak vállalni. Az ápolási szükséglet megállapításának rendszere korszerűtlen, mely a teljesen magatehetetlen személyt ápolóknak kedvez, miközben egy mozgásképes, de nem szobatiszta és nem beszélő személy is hasonlóan intenzív figyelmet és segítséget igényel. Diszkriminatív az az intézkedés is, hogy szolgálati időként csupán a vérszerinti vagy örökbefogadott gyermek ápolása ismerhető el, más hozzátartozó, például szülő vagy testvér ellátása nem. Az ápolási díj összege jóval alacsonyabb, mint amekkora összeg a költségvetésből egy-egy intézményi keretek között ápolt személyre fordítódik. A legmagasabb összegű, kiemelt ápolási díj összege mindössze 58.000 Ft, míg egy bentlakásos intézményben az egy ellátottra jutó havi támogatási összeg több mint 250.000, egy lakóotthonban pedig ugyanez több mint 200.000 Ft.

 

Magyarországon jelenleg több mint 50.000 személy részesül ápolási díjban, családjaik jelentős része szegénységben vagy legalábbis az átlagnál rosszabb anyagi körülmények között él, melyre megoldást kizárólag az ápolási díj összegének jelentős emelése nyújthat. A javaslat szerint az ápolási díj összegét a mindenkori minimálbérhez kell igazítani, ezzel is elismerve annak munka jellegét. Természetesen ebben az esetben is javasolt az összeg differenciálása az ápolást igénylő személy állapotának és ápolási szükségletének függvényében. Ennek megállapításához a jelenleginél rugalmasabb mérőrendszer kidolgozása szükséges. Fontos, hogy az ápolási díj összegét a központi költségvetés biztosítsa, az ne a helyi önkormányzatokat terhelje, ami súlyos területi egyenlőtlenségekhez vezet.

 

A javaslat tartalmazza továbbá azt a lehetőséget, hogy a nevelőszülői jogviszonyhoz hasonló jellegű foglalkoztatási és biztosítási jogviszonynak tekintsék az otthonápolást is. Ebben az esetben az ápolást végző személy nem csak egészségbiztosítási ellátásra és betegszabadságra, hanem fizetett szabadságra és helyettesítésének biztosítására is jogosult volna. A szervezetek javasolják a jogosulti kör kibővítését is, mivel sok ápolásra szoruló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki az ápolási feladatokat el tudja vagy akarja látni, ennek hiányában pedig kénytelenek vagy fizetni valakinek vagy az állam számára jóval drágább, a fogyatékos személy kiszolgáltatottságát növelő intézményi elhelyezést igénybe venni. Az érdekvédők javasolják továbbá a jelenleginél jóval több pénzbeni ellátás párhuzamos folyósításának lehetővé tételét. Fontos cél az ápolást végző személyek és családok támogatására hivatott szolgáltató rendszer kialakítása, helyettesítésük, rekreációjuk, mentálhigiénés támogatásuk biztosítása. Biztosítani kell az ápoló személy számára a munkavégzés lehetőségét is az ápolási feladatai által megengedett mértékben, részmunkaidős foglalkoztatás keretében.

 

A dokumentum zárszavából kiderül, hogy ugyanezen javaslatokat már 2017. áprilisában is benyújtották az Emberi Erőforrások Minisztériumának, azonban azóta előrelépés nem történt. A javaslatokat megfogalmazó országos érdekvédelmi szervezetek kérik, hogy képviselőik részt vehessenek az ápolási díj szabályozásának módosításával foglalkozó munkacsoport munkájában.

 

Németh Orsolya

A vállalat a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjaként, a többi magyarországi hírközlési szolgáltatóval együttműködve, egy szándéknyilatkozat kiadását tervezi, mely a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítására vonatkozó vállalásaikat fogja tartalmazni. E célból tájékozódnak a fogyatékossággal élő ügyfeleket képviselő szervezetek körében, hogy a már meglévő tapasztalatokat és fejlesztési javaslatokat feltárják.

 

Az egyeztetésen a Szövetség részéről Angyal Gábor szakmai vezető vett részt, azonban az előre megküldött kérdéssor mentén több munkatársunk is megosztotta tapasztalatait a témában. A kérdések körbejárták a látássérült ügyfelek szempontjából az akadálymentesség főbb területeit, beleértve az ügyfélszolgálatok, honlapok és a hírközlési szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eszközök hozzáférhetőségét és használhatóságát is. A kutatás érinti továbbá a jogi szabályozás vonatkozó elemeit, a nemzetközi szinten már megvalósult jó gyakorlatokat és az érintettek egyéb speciális igényeit is.

 

A szakmai vezető a tárgyalás során legfontosabbnak tartotta leszögezni, hogy a weboldalak, szoftverek és applikációk akadálymentes hozzáférhetőségét kizárólag az egyetemes tervezés eszméje szerint történő fejlesztés, vagyis az ISO40500 szabványnak való megfelelés garantálja. Örvendetesnek tartja, hogy a Telekom törekszik a látássérült ügyfelekkel való szerződéskötés során a minél akadálymentesebb folyamat kialakítására. Ennek keretében az ügyfélszolgálatokon képernyőolvasó szoftverrel ellátott számítógépek biztosítását is célul tűzték ki, aminek segítségével a látássérült ügyfelek önállóan képesek lesznek a szerződések szövegének elolvasására és értelmezésére. Jelezte ugyanakkor, hogy erre nem csupán ez az eszköz lehet alkalmas, hanem a látássérült ügyfél saját okostelefonja is, ami beolvashatja a szerződés szövegét akár egy QR-kódból, a gyengénlátók pedig saját kézinagyítójuk segítségével ismerhetik meg a dokumentumok tartalmát. Hangsúlyozta azonban, hogy ez a megoldás nem minden látássérült ügyfél számára lesz hozzáférhető, hiszen sok idős vak vagy aliglátó személy nem használ számítógépet vagy okostelefont, ők a jövőben is inkább a személyi segítséget, azaz például a felolvasást fogják preferálni. A Magyar Telekom jelenleg lehetővé teszi valamennyi látássérült ügyfele számára, hogy a szerződéskötést követő nyolcadik napig jelezze elállási szándékát. Ez lehetőséget ad arra, hogy akkor se érje kár a vak vagy gyengénlátó ügyfeleket, ha a szerződés szövegét az aláíráskor nem volt lehetőségük teljes egészében megismerni és értelmezni.

 

Az MVGYOSZ példamutatónak tekint minden olyan kezdeményezést, mely a törvényi előírásokat meghaladó mértékben biztosítja a fogyatékos személyek számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Álláspontunk szerint a fogyatékos emberek számára vonzó, ha a szolgáltatók maximálisan odafigyelve speciális szükségleteikre alakítanak ki részükre szolgáltatásokat, ilyen például a Magyar Telekom által az MVGYOSZ tagjai részére biztosított kedvezményes díjcsomag is.

 

A megbeszélésen természetesen a nehézségekről is szó esett. A szakmai vezető külön felhívta a Telekom munkatársainak figyelmét a látássérült emberek aláírási jogosultsága kapcsán gyakran kialakuló anomáliákra, valamint az ügyfélszolgálatokon rendszeresített sorszámkiadó autómaták és ügyfélhívó rendszerek önálló használatának nehézségére. Ugyancsak gondot okoznak a látássérült felhasználóknak azok a hírközlési szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eszközök, melyek nem felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének. Tipikusan ilyenek egyes mobiltelefonok, az okos televíziók és a set top boxok. Angyal Gábor szerint fontos, hogy valamennyi termékcsoportból kínáljanak a szolgáltatók olyan típust, ami gyengénlátóként vagy akár teljesen vakon is használható. További lehetőséget teremthet a televízióműsorok teljes tartalmához való egyenlő esélyű hozzáférésre egy olyan okostelefonos applikáció kifejlesztése, melynek segítségével a látássérült nézők hozzáférhetnek azokhoz a képernyőn megjelenő feliratokhoz is, melyek a műsorokban szóban nem hangzanak el.

—

A Mastercard évek óta több kategóriában meghirdeti a magyarországi pénzintézetek körében az Év bankja pályázatot. 2018-ban a kategóriákat ki kívánják egészíteni az “Év akadálymentes bankja” címmel is, melynek megvalósításához a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsától (FESZT) kértek szakmai segítséget. Az MVGYOSZ, mint a FESZT tagja, a programmal kapcsolatos egyeztetésre létrejött munkacsoportba jelen sorok íróját delegálta. A munkacsoport 2018. június 12-én tartott megbeszélést, melyen részt vettek a mozgássérült, hallássérült, látássérült és az affáziás embereket képviselő országos szervezetek delegáltjai és a pályázatot megvalósító PR-ügynökség képviselője.

 

A résztvevő érdekvédők elmondták, hogy egy bank akadálymentességének számos aspektusa lehet a bankfiókok fizikai akadálymentességétől kezdve az elektronikus vagy telefonos banki szolgáltatásokon át a fogyatékos emberek számára nyújtható, egyenlő hozzáférést biztosító szolgáltatásokig. Ezek teljeskörű vizsgálata nagy erőforrásokat igényelne, amire a pályáztató valószínűleg nem kíván komoly anyagi és időbeli lehetőséget adni. Ennek hiányában, csupán egy pályázati dokumentációból viszont nem rajzolható reális kép a szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről.

 

A MEOSZ képviselője, Miklós Katalin szakmai vezető szerint nem célszerű díjazni azokat az akadálymentesítési beruházásokat, melyek törvényi kötelezettség alapján jöttek létre, így például nem fogja jutalmazni a pályázat az akadálymentesen bejárható bankfiókokat. Ugyanakkor azt javasolta, hogy a programban legyen szempont a bankok akadálymentesítési tevékenységének belső monitoring rendszerének értékelése, már ha van ilyen. Fontosnak tartotta továbbá a “semmit rólunk nélkülünk” elv hangsúlyozását és alkalmazását a pályázat teljes folyamata során. Ennek jegyében nem csupán a pályázatot előkészítő munkacsoportban vesznek részt a fogyatékos személyek szervezeteinek képviselői, hanem zsűritagként is értékelik majd a beérkező pályázatokat.

 

Az MVGYOSZ képviseletében azzal a javaslattal éltem, hogy ne a teljeskörű banki szolgáltatási paletta akadálymentességét díjazza a pályázat, hiszen ma Magyarországon nincs olyan bank, amely minden célcsoport számára teljeskörűen hozzáférhető volna. Ugyanakkor több hazai pénzintézet rendelkezik olyan jó gyakorlatokkal, innovatív szolgáltatási elemekkel, melyek díjazásra és ezáltal népszerűsítésre érdemesek lehetnek. A többi résztvevő támogatta a javaslatot, így ebben a kategóriában várhatóan innovációs díj kerül odaítélésre, mely egy-egy szolgáltatás kapcsán adható át és mely ösztönzőleg hathat a többi pénzintézetnek is hasonlóan innovatív szolgáltatások kialakítására. Ennek kapcsán a jelenlévők több ötletet is megfogalmaztak, pl. a siket személyek számára fontos lenne, hogy a bankkártyájukat SMS-ben is letilthassák, illetve valamennyi fogyatékossággal élő csoportnak segítség lenne egy olyan kedvezményes személyi hitel, melyet a többszázezres vagy milliós összegbe kerülő, az OEP által nem támogatott segédeszközök, pl. hallókészülékek, kerekesszékek, Braille-kijelzők megvásárlására fordíthatnak.

 

A munka a pályázati kiírás véglegesítésével és a zsűri összeállításával folytatódik a nyár folyamán.

—

Az MVGYOSZ az Európai Vakok Szövetsége (European Blind Union – EBU) tagja. Eként kaptunk meghívást Szlovéniába, a Low Vision services, a global right – setting the standards in Europe (Szolgáltatások gyengénlátóknak, egy globális jog – sztenderdek felállítása Európában) című szakmai konferenciára. A 2018. június 14-17. között megrendezett esemény volt az első olyan konferencia az EBU történetében, mely kifejezetten a gyengénlátó emberek speciális igényeivel, nehézségeivel és rehabilitációjuk lehetőségeivel foglalkozott. A konferencián 24 ország több mint 70 képviselője vett részt, hazánkat az MVGYOSZ két munkatársa, Puskás Anett és Németh Orsolya képviselte.

 

Európában a gyengénlátás több mint 30 millió embert érint, azaz egy közepes méretű európai ország lakosságának megfelelő létszámú csoportot, akiknek a hangja mégis ritkán hallható. Ahogy az hazánkban is jellemző, a vak személyek nehézségeinek, igényeinek és képességeinek kommunikációja jóval erősebb, miközben a népességen belül a gyengénlátók közel tízszer annyian vannak. E tény hatására jött létre évekkel ezelőtt az EBU keretein belül a gyengénlátó emberekkel foglalkozó munkacsoport, mely természetesen gyengénlátó érdekvédőkből és szakemberekből áll.

 

A konferencia a gyengénlátók perem helyzetbe kerülésének okainak és következményeinek feltárása mellett összetett problémaként járta körül mindennapos nehézségeiket, rehabilitációjuk országonként változó lehetőségeit és korlátait, társadalmi részvételük jellemzőit. Általános konklúzió, hogy a gyengénlátás definíciója országonként jelentősen eltér, ahogy a szemészorvosok is eltérő módszerekkel és mérőszámokkal jellemzik azt. Ennek megfelelően minden országban más-más feltételekkel juthatnak látásjavító eszközökhöz és funkcionális látásrehabilitációs szolgáltatásokhoz: míg egyes helyeken kizárólag a megmaradt vízust veszik alapul, máshol az egyén életminőségének megváltozására helyeznek hangsúlyt. Országonként változó az is, hogy a látássérültek rehabilitációja milyen intézményi és szakmai feltételek között, milyen finanszírozás mellett folyik. Abban azonban egyetértettek a résztvevők, hogy a látássérültség nem állhat a minőségi élet útjába, nem szabad hagyni, hogy akadálya legyen a teljeskörű társadalmi részvételnek. Ezért az európai szintű sztenderdek kidolgozása és kommunikálása mellett fontos cél volt az egyes országokban működő jó gyakorlatok megosztása, terjesztése is.

 

A tanácskozáson elhangzottakról és a magyar delegáltak által tapasztaltakról a Vakok Világa augusztusi számában olvashatnak részletes tudósítást.

 

Németh Orsolya

Igen aktuális ez a téma nem csak a vonatkozó EU-s irányelv hazai jogrendbe illesztésének sürgető volta miatt, de azért is, mert jelenleg is számos elektronikus ügyintézési és információs felület fejlesztése zajlik EU-s forrásból, melyek kapcsán az MVGYOSZ és az Alapítvány is folyamatosan kommunikálja az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának szükségességét.

 

A véleményt alkotók általánosságban megállapították, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában nem alkalmas a fogyatékos emberek honlapokhoz és alkalmazásokhoz való teljeskörű hozzáférésének elősegítésére. A tervezet számos kivételt engedélyez az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása alól, aránytalan teher fennállása esetén lehetőséget ad az egyenlő hozzáférési követelmény nem teljesítésére, miközben az “aránytalan teher” fogalmát nem definiálja. Hiányosnak látják továbbá a nem teljesítés esetére vonatkozó szankciókat, melyekre konkrét javaslatokat fogalmaznak meg.

 

A tervezet egyik legkérdésesebb pontja magának az érintetti körnek a meghatározása. A törvénytervezet ugyanis az Államháztartásról szóló törvény alapján határozza meg a közszférába tartozó szervezeteket, ami sokkal szűkebb kört jelent, mint a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározottak. Vagyis nem csupán a közfeladatot ellátó szervezetekre, hanem a közszolgáltatásokat nyújtókra is szükséges kiterjeszteni a jogszabály hatályát. Emellett a törvény hatályát abban az értelemben is a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni, hogy minél több, a nyilvánosság számára hozzáférhető információhoz és alkalmazáshoz akadálytalanul hozzáférhessenek a fogyatékos személyek is. Az MVGYOSZ nem fogadja el azt az általánosnak tűnő megoldást, hogy azokat a honlapokat nem kell akadálymentesíteni, amik nem kifejezetten a fogyatékos emberek számára készülnek. A véleményezők álláspontja szerint minden szolgáltató közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg azzal, hogy a vonatkozó szabványoknak nem megfelelő, azaz nem akadálymentes honlapokat vagy alkalmazásokat fejleszt, publikál és tart fenn, hiszen a fogyatékos személyek éppúgy igényelhetnek információkat vagy szolgáltatásokat például az állatvédelemmel, közösségi közlekedéssel, közüzemi szolgáltatásokkal, kereskedelmi akciókkal vagy emberi jogokkal kapcsolatban, mint bárki más. Indokoltnak tartják tehát a törvény hatályát kiterjeszteni mindazon szervezetekre, melyek mindenki által azonos feltételekkel igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtanak.

 

Fontos kitétel, hogy nem elegendő csupán az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, hanem az ügyintézési felületek, mobilalkalmazások használhatóságát is biztosítani szükséges. Elvárt a helyben telepített ügyintézési rendszerek, így például a vasúti jegyautomaták vagy ATM-ek akadálymentességének jogszabályi előírása is.

 

Teljesen hiányzik a törvényből a nyilvános információk körének pontos definiálása. A gyakorlatban így lehetetlenné válik annak meghatározása, hogy mit takar ez például egy iskola esetében. Elképzelhető eszerint, hogy míg a beiratkozással kapcsolatos információkat elérhetővé kell tenni akadálymentesen, addig az elektronikus napló esetében, amire egy ép látású gyermek látássérült szülője vagy egy látássérült diák is joggal kíváncsi lehet, ezt már nem biztosítják.

 

A véleményezők arra is felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy a nyilvánosság számára nem elérhető honlapok és alkalmazások akadálymentes kialakításával lehetővé tennék a fogyatékos informatikusok munkába állását és minél önállóbb munkavégzését. Különösen indokolt lépés lenne ez, hiszen ezen a területen is gyakran küzdenek munkaerőhiánnyal a szervezetek. Hangsúlyozzák továbbá, hogy az akadálymentesség követelményeinek meghatározása során, melyet várhatóan egy végrehajtási rendeletben tesznek majd közzé, az Európai Szabványügyi Testület által frissen kiadott EN 301549 számú szabványban foglaltakat kell figyelembe venni.

 

A véleményt alkotók javasolják, hogy a kormány az érintett honlapok és alkalmazások akadálymentességének ellenőrzésére az Egyenlő Bánásmód Hatóságot jelölje ki, illetve hogy ennek állományát bővítse az informatika területén akadálymentesítési tapasztalatokkal rendelkező szakértőkkel, mivel ennek a hatóságnak már komoly gyakorlata van az egyenlő hozzáférési kérdésekkel kapcsolatosan.

 

Németh Orsolya

Ennek megvalósításában partnerünk a Bodor Tibor Kulturális Egyesület, mely a hangoskönyvek elkészítéséhez felolvasókat toboroz, a Braille-könyvek nyomtatásához pedig az írókat és könyvkiadókat segít fogékonnyá tenni a vak és gyengénlátó emberek igényei iránt. A kampány eredményeként több mint száz leendő felolvasó került kiválasztásra, akik már hozzá is láttak az általuk választott könyvek “életre keltéséhez”, Braille-írásos kinyomtatás céljára pedig szintén több tucat könyvkiadó és szerző ajánlotta fel műveit. A szerzői jogi törvények értelmében a Braille-írással megjelenő művek után nem kell jogdíjat fizetni, mivel azok kifejezetten a vak olvasók számára hozzáférhetők, akik a kultúra-fogyasztás szempontjából meglehetősen hátrányos helyzetben vannak.

A Magvető Kiadó még egy lépéssel tovább menve olyan javaslattal állt elő, mely a jövőben még inkább megkönnyítheti a hangos- és Braille-könyvek előállítását. A kiadó képviselőjével a héten lefolytatott egyeztetésen elhangzott, hogy a kiadó ezen túl úgy fog leszerződni az írókkal, hogy az újonnan megjelenő könyveket rögtön átadják a Szövetségnek felolvasás és Braille-nyomtatás céljából. Bízunk benne, hogy ez az együttműködés hamarosan a gyakorlatban is elindul!

 

—

 

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) még az év elején kereste meg Szövetségünket az idős és fogyatékos emberekkel foglalkozó több társszervezettel együtt. 2018. január 18-ára az Egyenlő Biztonság című projekt keretében létrejövő munkacsoport első ülésére kaptunk meghívást.

A KTI egy nagy EU-s projektet valósít meg a magyarországi közlekedésbiztonsági kultúra fejlesztése érdekében, melynek keretében nem az infrastruktúra fejlesztésére koncentrálnak, hanem a biztonságos közlekedésre való “nevelésre”, vagyis az oktatásra, információátadásra. Különleges figyelmet fordítanak a közlekedési szempontból fokozottan védtelen csoportokra, ide tartoznak az idősek, a gyerekek, a fogyatékos személyek és a szociálisan hátrányos helyzetű közlekedők is. Az ülést ezen célcsoportok igényeinek felmérése érdekében hívták össze, mely jól kiegészítette a témakörben korábban elkészített szakértői interjúikat. A résztvevők tartós együttműködést határoztak el, melynek keretében elsősorban a közlekedésbiztonsági információk eljuttatását tűzték ki célul mind az érintettek, mind a többi közlekedő felé.

Ezt a találkozót február 27-én egy személyes egyeztetés követte a KTI egyik munkatársával, melynek célja az MVGYOSZ-szel való konkrét együttműködési területek megtalálása volt. A Szövetség a jövőben bekapcsolódhat a KTI közlekedéssel kapcsolatos szemléletformáló programjaiba elsősorban a fehérbotos és a vakvezető kutyás közlekedés bemutatásával, illetve megkezdődött az ötletelés azzal kapcsolatban is, hogy a KTI milyen információkkal, programokkal vagy eszközökkel segítheti a látássérültek minél biztonságosabb közlekedését.

 

Németh Orsolya

Javaslatot kértek a Szövetségtől azzal kapcsolatban, hogy mely írásmódok, információ- és adathordozók, illetve speciális eszközök férhetnek bele az ingyenesen postázható iratok és termékek körébe. Az elnök a témában személyes egyeztetést javasolt, melyre hamarosan sor kerül. A Szövetség azt az álláspontot képviseli, hogy a hangoskönyvek és a pontírásos küldemények mellett vonatkozzon az ingyenesség a speciális segédeszközökre, így például a Braille-írás eszközeire, a beszélő eszközökre, a fehérbotokra és nagyítókra, valamint a speciális szoftvereket és hangostérképeket tartalmazó adathordozókra is, továbbá hogy ebbe a körbe tartozzanak az integráltan tanuló diákokat segítő tapintható ábrák, térképek és a gyengénlátók nagyított nyomtatású levelei, könyvei is.

 

—

 

A Centenáriumi Év tiszteletére megújul az MVGYOSZ arculata. Ennek legfontosabb, a külső érdeklődők által is legjobban észlelhető eleme a Szövetség jelenlegi, korszerűtlen honlapjának megújítása lesz, melynek tervezését kezdték meg a szervezet munkatársai az FPS Digitális ügynökség szakértőinek támogatásával. Az új honlap nem csak megfelelni hivatott a XXI. század webdesign, tartalmi és hozzáférhetőségi követelményeinek, hanem számos új szolgáltatással is segíti majd a vak és gyengénlátó emberek információhoz jutását és az MVGYOSZ szolgáltatásainak igénybevételét.

Az új honlap egyik legnagyobb innovációja lesz az online hangoskönyvtár, melynek segítségével postázás vagy személyes kölcsönzés nélkül lesz hozzáférhető a Bodor Tibor Hangoskönyvtár több mint 4000 kötetes állománya az olvasni szerető látássérültek számára. A jövőbeni tervek között szerepel még a segédeszközbolt webshopjának kialakítása és a tagegyesületeket támogató online ügyintézési rendszer bevezetése is. Az új honlapon hírfolyamban tájékoztatunk majd a vak és gyengénlátó embereket érintő szakmai, jogi és technikai újdonságokról és nemzetközi hírekről, a későbbiekben pedig számos szolgáltatásunk is online elérhető lesz, így például a vakvezető kutya igénylést vagy az újság előfizetést is meg kívánjuk könnyíteni egy elektronikus felület kialakításával. Az MVGYOSZ tagegyesületeinek tagsága minden tartalomhoz és kifejezetten részükre kialakított felülethez egyetlen regisztráció után, saját felhasználónév és jelszó megadásával férhet majd hozzá.

Az új honlap bemutatását és az online hangoskönyvtár megnyitását 2018. szeptemberére tervezzük.

 

—

 

Az MVGYOSZ elnöke rendszeresen kap meghívást a fogyatékosügyi szakma jelentős eseményeire, konferenciákra, ünnepségekre. Az elmúlt héten több ilyen rangos rendezvényen képviselte Dr. Nagy Sándor munkatársaival együtt az MVGYOSZ-t.

Február 16-án vette kezdetét az a hat alkalomból álló országos konferencia sorozat, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény elfogadásának huszadik évfordulója tiszteletére szervez. A nyitórendezvényre a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor. A konferencián elhangzott előadásokban együtt idézték fel a múlt nehézségeit és vívmányait, valamint a jelen kor eredményeit és kihívásait az állami és a civil szféra fogyatékosügy terén munkálkodó ép és fogyatékossággal élő képviselői, akik az elmúlt húsz évben is aktívan jelen voltak a területen. Köszöntőt mondott, illetve előadást tartott többek között  Dr. Kósa Ádám siket EP képviselő, Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Földesi Erzsébet, az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) társelnöke, dr. Könczei György, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar intézetvezetője, a Magyar Fogyatékosságtudományi Intézet alapítója, dr. Hegedűs Lajos, az OFT elnöke, a MEOSZ leköszönt elnöke, dr. Kálmán Zsófia gyermekgyógyász főorvos, a Bliss Alapítvány megálmodója és az augmentatív és alternatív kommunikáció egyik hazai meghonosítója, dr. Tausz Katalin, az UNICEF gyermekjogi igazgatója.

Ugyancsak idén februárban ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB), illetve idén február 22-én ünnepeltük először a magyar parasport napját. Ebből az alkalomból az MPB és a Minisztérium a Visegrádi Négyek parasportért felelős szervezeteinek részvételével szervezett nemzetközi konferenciát, ünnepi MPB közgyűlést és fogadást, melyet a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság leköszönt és jelenlegi elnöke is megtisztelt jelenlétével. A szakmai konferencia résztvevői megismerhették a Visegrádi Országok parasportjának múltját és jelenét, a sajátos helyi lehetőségeket és kihívásokat és felcsillantak az esetleges későbbi együttműködések lehetőségei is. A konferencia témája volt ezen kívül a sportegészségügy, a technológiai fejlődés és a Digitális Jólét program a fogyatékos emberek sportja szemszögéből, illetve kiemelten foglalkoztak a résztvevők a parasport utánpótlás nevelésének kérdéskörével is. A jubileumi ünnepségen 15 ország paralimpiai bizottságának elnökei voltak jelen, az ünnepi műsor keretében kitüntetések átadására is sor került.

 

Németh Orsolya