Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Braille-írásos számok az Intercity-kocsik ülésein, távirányítóval vezérelhető hangjelzéses közlekedési lámpák, mindenki számára használható mobilalkalmazások. Vajon mi a közös bennük? Mindhárom szinte elengedhetetlen a látássérült emberek önállóságához.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés területén is folyamatosan képviseli a vak és gyengénlátó emberek érdekeit. Az elmúlt hetekben is számos alkalommal tettünk eleget ezen kötelezettségünknek a szövetség tagegyesületeit is bevonva, kommunikálva a magyar látássérült emberek igényeit és szükségleteit a fizikai és információs környezet hozzáférhetőségével kapcsolatosan.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felkérésére összegyűjtöttük azon közszolgálati mobiltelefonos alkalmazásokat, melyek akadálymentességi szempontú ellenőrzését részükre javasoljuk. A 2021-es ellenőrzések során, tagegyesületeink és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány javaslatai alapján, olyan mobilapplikációk vizsgálatát látjuk szükségesnek, melyek képernyőolvasó szoftverrel nem vagy nem teljeskörűen használhatók. Az ellenőrzésre javasolt alkalmazásokkal kapcsolatban több látássérült felhasználó tett panaszt az elmúlt hónapokban, mivel azok nem biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést, így a vak és gyengénlátó emberek nem, vagy csak segítséggel férnek hozzá az általuk biztosított szolgáltatásokhoz. A listán szerepel több közműszolgáltató, így például az ELMŰ és az NKM áram- és gázszámlák megtekintését és kifizetését lehetővé tevő applikációi, a Volán és a BKK járataira jegyvásárlást biztosító Mobiljegy, az Országos Mentőszolgálatnál bevezetett Életmentő App, a hatósági karanténba került személyek jelentéstételi kötelezettségének teljesítését biztosító Házi Karantén Rendszer, a közszolgálati média tartalmaihoz hozzáférést biztosító Mediaklik és MindigTV Go, illetve a köznevelési intézményekben tanuló diákok és szülők számára készült KRÉTA mobiltelefonos alkalmazás is. Ezen applikációk üzemeltetői mind A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény hatálya alá tartoznak, így honlapjaikat és mobiltelefonos alkalmazásaikat kötelesek akadálymentes formában kifejleszteni és biztosítani minden felhasználói csoport számára.

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) egy helyzetértékelő kutatás kapcsán kereste meg a szövetséget és kérte visszajelzéseinket azzal kapcsolatosan, hogy az elmúlt néhány évben a közösségi közlekedés létesítményeiben és járművein hogyan fejlődött vagy változott az akadálymentesség, különös tekintettel a Braille-írás használatára és a hangos utastájékoztatásra. A kérdéseket továbbítottuk az MVGYOSZ tagegyesületeinek is, így a fővárosi helyzet bemutatása mellett több vidéki fejlesztést, problémát és javaslatot is ismertetni tudtunk.

Válaszaink számos fejlesztési javaslatot tartalmaznak többek között a járműveken üzemelő hangos utastájékoztatással kapcsolatban, mely még mindig nem érhető el az ország minden régiójában. A látássérült utasok gyakran nem elégedettek a hangos utastájékoztatás hangerejével, amit sokszor elnyom a járművek menetzaja, de arra is van példa, hogy nem megfelelő információ hangzik el a hangszórókból. Komoly hiányosság, hogy a helyi és helyközi buszok viszonylatszámáról és célállomásáról a látássérült személyek nehezen jutnak információhoz, pedig ezt a külső hangszórókon keresztül adható hangos utastájékoztatással könnyen lehetne orvosolni. Örvendetes, hogy egyre több nagyvárosban telepítenek ún. intelligens vagy beszélő buszmegállókat, azonban ezek sem mindig hozzáférhetőek a látássérült utasok számára, mivel vagy túl halkak, vagy egy gomb megnyomásával lehet aktiválni őket, amit azonban nem egyszerű megtalálni.

Sok probléma van a vasúti közlekedéssel is. Itt az utastájékoztatás hiánya mellett különösen a pályaudvarok akadálymentesítését, valamint a helyjegyes vonatokon az ülések Braille-írásos számozását hiányolják az érintettek. A gyengénlátó személyek gyakran panaszkodnak a nem megfelelő megvilágítás és a lépcsők kontrasztos jelölésének hiánya miatt, de nem könnyítik meg helyzetüket az apró betűs és nem megfelelően kontrasztos menetrendi információs táblák sem. A fénysorompóval felszerelt vasúti átjárók akadálymentesítése a mai napig teljesen megoldatlan: hiába kezdeményezte a szövetség az elmúlt években többször hangjelző berendezések telepítését, ettől a MÁV minden alkalommal elzárkózott.

Rengeteg visszajelzés érkezett a jelzőlámpák akadálymentesítésével kapcsolatban is. Több megyeszékhelyen még mindig nem a korszerű, távirányítóval bekapcsolható hangjelzéses lámpákat telepítik, a folyamatosan sípoló jelzőlámpák pedig okkal bosszantják a közelükben lakókat. Így fordulhat elő bizonyos városokban, hogy az esti órákban a lámpák hangjelzését egyszerűen kikapcsolják, ami jelentősen megnehezíti a vak emberek közlekedését.

Egy korábbi megkeresés alapján felmérést végeztünk a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) bevonásával a budapesti jelzőlámpás csomópontok akadálymentesítésével kapcsolatos igényekről. A Budapest Közút Zrt.-vel folytatott levelezést követően elvégzett igényfelmérés eredményeként közel 50 fővárosi gyalogátkelő jelzőlámpájának hangjelző berendezéssel történő kiegészítésére tettünk javaslatot, melyet várhatóan felvesznek a Budapest Közút következő négy évre szóló fejlesztési tervébe. Emellett személyes egyeztetést is kezdeményeztünk a cég közlekedési lámpákkal foglalkozó munkatársaival, mivel tapasztalatunk és a látássérült járókelők visszajelzései alapján a lámpákkal számos probléma van, gyakran meghibásodnak, sok helyen túl halkak, ritkábban zavaróan hangosak. Az egyeztetésre vonatkozó kérésünkre eddig még nem érkezett válasz.

Németh Orsolya

szakmai vezető

Hogyan reagált az MVGYOSZ érdekképviseleti szervezetként és munkáltatóként a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet kihívásaira? Hogyan képviselte és támogatta ebben a nehéz időszakban a látássérült embereket? Kiderül dr. Nagy Sándor elnök beszámolójából.

Március közepétől a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) igyekezett nem csupán lépést tartani a veszélyhelyzet, majd a kijárási korlátozás által állított kihívásokkal, hanem számos tekintetben előremutató módon reagált a vak és gyengénlátó emberek speciális igényeire a járvány időszakában. Ennek érdekében elsődleges feladatunk volt mindazon szolgáltatások működtetésének folyamatos és lehetőleg zökkenőmentes biztosítása, melyek nélkülözhetetlenek a látássérült emberek önálló életvitelének támogatásában, egészségük védelmében, valamint információhoz jutásuk és szabadidejük tartalmas eltöltésének biztosításában. Ennek megfelelően az elsők között gondoskodtak munkatársaink a Távszem szolgáltatás zavartalan működtetéséről, a telefonos és online ügyfélszolgálat biztosításáról, a segédeszközbolt és a hangoskönyvtár postai úton történő üzemeltetéséről, illetve az Okosklub és a jogsegélyszolgálat online elérésének biztosításáról. Ugyancsak folyamatos volt az újságok nyomtatása, de a lehetőségekhez képest zajlott a vakvezetőkutyák kiképzése, illetve távsegítség formájában a kölyöknevelés támogatása és az utógondozás is.

Munkatársaink teljesen vagy részben home office-ban végezték és végzik munkájukat, amihez szükség esetén informatikai eszközöket és technikai segítséget biztosítottunk részükre. Ezzel az MVGYOSZ munkakultúrájában olyan digitális platformok meghonosítása vette kezdetét, amelyekről korábban nem is álmodtunk, és melyekről azóta bebizonyosodott, hogy látássérült munkavállalóként is használhatóak és nagyban megkönnyítik a napi munkavégzést a nehezen közlekedő, a vidékről ingázó, a veszélyeztetett korú vagy krónikus betegséggel élő, illetve a kisgyermeket nevelő munkatársak számára. Most, hogy a korlátozások lazulnak, megkezdtük a személyesen igénybe vehető szolgáltatások újraindítását, illetve az arra való felkészülést, elrendelve az irodai munkavégzés során a fertőzésveszélyt minimalizáló biztonsági intézkedések betartását.

Jogász kollégáimmal közösen folyamatosan figyelemmel követtük a járványügyi helyzetre reagáló kormányzati rendelkezéseket, értelmezve és leegyszerűsítve azok tartalmát, valamint tájékoztatva a teendőkről a munkatársakat, a tagegyesületeket és a látássérült személyeket. A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) tagjaként részt vettünk abban a munkában, melynek során a társszervezetekkel célcsoport-specifikusan gyűjtöttük össze és kommunikáltuk az EMMI döntéshozói felé az egyes fogyatékossági csoportok kijárási korlátozásra, egészségügyi ellátásra és a veszélyhelyzettel járó egyéb lehetőségekre vonatkozó speciális igényeit és nehézségeit, valamint az ezen helyzetekben alkalmazandó segítő technológiákat.

Ugyancsak ezen nehézségeket felmérve végeztünk érdekképviseleti tevékenységet a Volán járatokon történő készpénzmentes jegyvásárlás esetében, melynek eredményeként a veszélyhelyzet idején a látássérült utasok ingyenesen vehetik igénybe a helyközi közlekedést. Tárgyalást kezdeményeztünk az online bevásárlás terén a fogyatékos emberek előnyben részesítése érdekében, ám ez a munkánk eddig nem járt kézzel fogható eredménnyel. Az Oktatási Hivatallal is felvettük a kapcsolatot, és igyekeztünk feltárni a látássérült diákok digitális munkarend során tapasztalt nehézségeit, illetve támogatni az idén érettségiző vak és gyengénlátó tanulókat a rendkívüli helyzetben rájuk vonatkozó speciális szabályozás értelmezésével.

Természetesen tevékenységünk egyéb területein sem állt meg a munka. Folytatódott a Hermina út 47. szám alatti műemlék székház felújításával és egy új szolgáltatóház építésével kapcsolatos projekt, melynek fontos mérföldköve, hogy a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette. Ennek eredményeként egyes ügyintézési határidők lerövidülnek, miközben néhány tekintetben az építési szabályok terén is kedvezményeket kapunk. A felújítás és az építkezés engedélyes tervei hamarosan elkészülnek.

Továbbra is az érdekképviselet kiemelt feladatának tekintem az egyenlő hozzáférés biztosítását, a közszolgálati honlapok, szoftverek és mobilalkalmazások akadálymentességének kiharcolását. Ennek érdekében – a már 2018 tavasza óta folyó egyeztetések újabb állomásaként – a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) Megfelelőség Ellenőrzési Főosztályának vezetőjével folytattam személyes egyeztetést március közepén a közfeladatot ellátó szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak 2020-as akadálymentességi ellenőrzésére vonatkozó tervről. Az egyeztetésekbe természetesen folyamatosan bevonjuk az Informatika a Látássérültekért Alapítványt.

Igyekszünk nemzetközi kapcsolatainkat is fenntartani, ápolni. Az Európai Vakok Szövetsége (EBU) új ügyvezetőjével, Lars Bosselmannal online találkozó keretében ismerkedtünk meg és osztottam meg vele az EBU továbbfejlesztésével kapcsolatos véleményemet, illetve bemutattam neki a szövetség tevékenységét. Szintén az EBU felkérésére megkezdtük egy budapesti esemény szervezését, melynek célja a magyar gyengénlátó emberek érdekképviseletével kapcsolatos munkát elindító, megerősítő akcióterv kidolgozása és egy az érintettekből álló, őket képviselő bizottság felállítása. Az esemény középpontjában álló fókuszcsoportos megbeszélés tervezett időpontja 2020 októbere, jelenleg az előkészítő egyeztetések folynak.

Megtisztelőnek és egyben igen fontosnak tartottam a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól érkezett felkérést, hogy vegyek részt a Vakok Állami Intézete igazgatói pozíciójára beérkezett pályázatok elbírálásában. A bírálóbizottság tagjaként márciusban már a második ülésen hallgattuk meg a pályázókat. A látássérült emberek érdekvédelmét országos szinten ellátó szervezet vezetőjeként számomra a pályázók szakmai programja volt érdekes, ezen belül is elsősorban az, hogy milyen módon kívánják biztosítani és továbbfejleszteni a felnőttként látássérültté váló személyek elemi rehabilitációját, illetve hogy a tartós rehabilitációs ellátást igénybe vevő személyek számára miként terveznek jobb életkörülményeket, nagyobb önállóságot és munkavállalási lehetőségeket teremteni.

A törvényi kötelezettségeknek megfelelően idén tavasszal is elkészült az MVGYOSZ éves beszámolója és közhasznúsági melléklete. Bár a május 21-ére tervezett küldöttgyűlés a veszélyhelyzetre tekintettel elmaradt, a 2019. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadására – a törvény adta keretek között – sor került. Az idén esedékes tisztújító közgyűlést, szintén a törvény adta kereteknek megfelelően, későbbre halasztottuk.

A veszélyhelyzet időtartama alatt több alkalommal is ellenőrizték támogatóink az általuk rendelkezésünkre bocsátott források felhasználását. Budapest Főváros Kormányhivatala a megváltozott munkaképességű munkatársak 2019. évi foglalkoztatását lehetővé tevő bértámogatás, az EMMI pedig a költségvetési támogatás 2018-as és 2019-es felhasználását ellenőrizte. A vizsgálatok sikeresen lezajlottak, és mindent rendben találtak. Tervezetként már elérhető a jövő évi költségvetési törvény, melynek kapcsán komoly lobbitevékenységet szükséges kifejtenünk annak érdekében, hogy a költségvetési támogatást változatlan feltételekkel kaphassa meg a szövetség.

Az Építőipari Nívódíj pályázati felhívását 2025-ben huszonötödik alkalommal hirdette meg az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA). 2025-ben a pályázók közül a bírálóbizottság a „Műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció” kategóriában a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székháza részére ítélte oda az Építőipari Nívódíjat. A díjat az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) éves ünnepi közgyűlésén és gáláján, a Pesti Vigadóban adták át 2025. december 10-én.

A kiemelkedő építészeti-műszaki színvonalon megvalósított építmények – épületek, műtárgyak és épületegyüttesek, illetve az ezekben közreműködő szervezetek – pályázat útján történő szakmai elismerésére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) 1999-ben Építőipari Nívódíjat alapított, amelyhez időközben további szakmai szervezetek, így a pályázat lebonyolítását vállaló Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, az MTF Közműtechnológiákért Egyesület, a Közlekedéstudományi Egyesület és a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság is csatlakoztak.

Az Alapítók és a Csatlakozók a hazai építési szakma meghatározó részét képezik, az általuk évente odaítélt Építőipari Nívódíj kiemelkedő szakmai elismerésnek tekintendő, amelyet ezáltal valóban „a szakma adományoz a szakmának”.

Az Építőipari Nívódíj a létrehozott építményt és annak megvalósítási folyamatát komplex módon értékeli. Ennek megfelelően a benyújtott pályázatok bírálata az adott építmény általános építészeti-műszaki értékelésére, a megvalósítás műszaki-technikai színvonalának megítélésére, gazdaságossági kérdéseire és a közreműködők – építtető, beruházó, tervező, kivitelező – együttműködésének minősítésére terjed ki.

Idén a bírálóbizottság összesen 15 építményt részesített Építőipari Nívódíjban és 2 részére elismerő oklevelet adott ki. Az Építőipari Nívódíjat tanúsítvány és a létesítményen elhelyezett, az alkotók megnevezésével ellátott bronztábla testesíti meg, ezen táblák ünnepélyes felavatására 2026 tavaszán kerül sor.

Megtisztelő az elismerés, köszönjük szakmai partnereinknek, a székházberuházás minden közreműködőjének és az MVGYOSZ érintett munkatársainak az elhivatott és magas színvonalú szakmai munkát, amelynek alapján a szövetség székháza kiérdemelhette az Építőipari Nívódíjat.

Dr. Nagy Sándor
elnök