Bodor Tibor Hangoskönyvtár

A veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről rendelkező, április 6-án hatályba lépett 88/2020. (IV. 5.) kormányrendelet az akkreditált foglalkoztatásra vonatkozó bizonyos szabályok eltérő alkalmazásáról is rendelkezett.

Alább ezeket a szabályokat ismertetjük, kiemelve a munkavállalók szempontjából lényegesebbeket. Az akkreditált foglalkoztatásra vonatkozó részletszabályokat a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról rendelkező 327/2012. (XII. 16.) kormányrendelet tartalmazza. A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig e jogszabály bizonyos rendelkezéseitől enged eltérést a most hatályba lépett kormányrendelet.

Fennmarad a megváltozott munkaképességű minősítés

Annak a munkavállalónak, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján, azaz 2020. március 11-én az akkreditált foglalkoztatás szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősült, mert komplex minősítés szerint egészségi állapota 60%-os vagy annál alacsonyabb, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, stb., ez a státusza a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig akkor is fennáll, ha ebben az időszakban például lejár a komplex minősítése, és újabb minősítésére nem kerül sor, vagy már nem részesül fogyatékossági támogatásban. Ennek a ténynek abból a szempontból van jelentősége, hogy az akkreditált munkáltató munkavállalója után ilyen esetben is igénybe veheti a támogatást.

Állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

A jelenleg kialakult helyzetre figyelemmel most nem eredményezi az akkreditációs tanúsítvány visszavonását, ha a munkaadó nem tartja be a 327/2012. (XII. 16.) kormányrendelet  állásidőre vonatkozó speciális korlátozó rendelkezéseit. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a munkaadó akár egyoldalú döntéssel – mert például így törekszik a fertőzés veszélyét csökkenteni, vagy mert hiányoznak a biztonságos munkavégzés feltételei – mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól (állásidő). A munka törvénykönyvéről rendelkező 2012. évi I. törvény 146. §-a alapján a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), alapbér illeti meg.

A munkavégzés alóli mentesítésben, illetve az ezen időre esetlegesen járó díjazásban, annak mértékében természetesen a munkáltató és a munkavállaló közösen is megállapodhatnak.

Támogatásra vonatkozó eltérő szabályok

A most tárgyalt kormányrendelet alapján – ha bizonyos, alább ismertetett körülmények fennállnak – a munkaadónak lehetősége van arra, hogy a munkavégzés időtartamától függetlenül igénybe vegye a bér- és költségtámogatást azon megváltozott munkaképességű munkavállalójával összefüggésben, aki vele 2020. március 11-én már munkaviszonyban állt, egyéni foglalkozási megállapodással rendelkezett, és munkaviszonyát a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fenntartják.

A támogatást lehetővé tevő ilyen körülmények különösen:

– ha a járványügyi helyzet miatt a munkahelyre történő biztonságos eljutás, illetve hazautazás nem biztosítható;

– vagy ha a biztonságos munkavégzés – a foglalkozás-egészségügyi szempontokat is figyelembe véve – nem megvalósítható;

– ha a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavégzés feltételeit nem tudja biztosítani, illetve azokat módosítani (például nincs lehetőség távmunka, otthoni munkavégzés, esetleg bedolgozás elrendelésére, megszervezésére.)

A munkaadók ilyen esetben akkor is igénybe vehetik a munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben járó támogatásokat, ha nem tudnak eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségüknek.

Ha valamilyen módon a munkaadó biztosítani tudja az eltérő foglalkoztatást – például bedolgozás, otthoni munkavégzés, stb. –, akkor természetesen ez egy tekintet alá esik azzal, mint ha a munkavállaló a munkát munkahelyén végezné.

Ebben az átmeneti időszakban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása akkor is támogatható, ha munkaideje havi átlagban a napi négy órát nem éri el. Ilyenkor is lehetőség van vele összefüggésben a teljes havi keretösszeg felhasználására.

Fontos még szót ejteni arról, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt nem eredményezi a bértámogatás elveszítését, ha a személyes rehabilitációs tervben foglaltak nem, vagy nem határidőre teljesülnek.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Az MVGYOSZ kezdeményezése nyomán változott a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettek már tanúk közreműködése nélkül is átvehetik küldeményeiket.

A postai szolgáltatásokról szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 2022. július 22-éig hatályos szövege szerint az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek, vagy egyéb jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kellett kézbesíteni.

A fenti rendelkezés 2022. július 23-ával az alábbi szövegre módosult:
„A latin betűket nem ismerő címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek a személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményt nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni.”

A rendelkezésből tehát kivették az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettre utalást, mely alapján korábban sok esetben a látássérült személyektől is megkövetelte a postai kézbesítő tanú közreműködését.

Ennek kapcsán korábban az Alapvető Jogok Biztosa is eljárást folytatott, melynek eredményeképpen az AJB-316/2018. számú ügyben kiadott jelentésében úgy foglalt állást, hogy a nagykorú tanú jelenlétének általános jelleggel történő – az írni tudást, illetve az egyének személyes körülményeit figyelmen kívül hagyó – kötelezővé tétele a vak, illetve látássérült emberek esetében indokolatlan többletkövetelményt jelent a könyvelt küldemények kézbesítése során. A posta ezen gyakorlata az Alapvető Jogok Biztosa szerint a vak, illetve látássérült emberek minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogával összefüggésben visszásságot okoz és nem felel meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményből eredeztethető nemzetközi kötelezettségeknek, illetve az Egyezmény önrendelkezést, önálló életvitelt előtérbe helyező szellemiségének sem.

Egyetértve az Alapvető Jogok Biztosának álláspontjával az MVGYOSZ is a posta gyakorlatának felülvizsgálatát kérte Magyar Posta Zrt.-től. Levelünkben – az Alapvető Jogok Biztosa által kifejtettek mellett – utaltunk arra is, hogy az, hogy a látássérült címzettnek adott esetben akár ismeretlen vagy ismert tanút kell bevonnia a küldemény átvételébe, sértheti személyiségi jogait, magánélethez való jogát, hiszen az kiszolgáltatottá teszi, ügyintézését feleslegesen lassítja, nem beszélve arról, hogy sértő lehet, ha a tanú indokolatlanul szerez tudomást a látássérült valamilyen küldeményéről. Hangsúlyoztuk továbbá, hogy a látássérültség ténye nem érinti a személy cselekvőképességét, belátási képességét, vagyis látássérültként is tehet valaki önállóan nyilatkozatot. Ráadásul ebben az esetben nem is a küldemény tartalmát érintően, csupán az átvétel tényét illetően kell nyilatkozni. A küldemény átvételéhez kapcsolódó esetleges jogkövetkezmények viszont az átvétel tényével és nem pusztán az aláírással állnak be, azaz ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az átvétel tényét a látássérült személy vagy egy tanú igazolja-e aláírásával.

Az Alapvető Jogok Biztosa és az MVGYOSZ kezdeményezése nyomán módosult a fenti kormányrendelet, mely alapján a jövőben látássérült címzettek esetében a kézbesítők nem köthetik tanú közreműködéséhez a könyvelt küldemények átvételét.

Kérjük, hogy amennyiben a könyvelt küldemények átvételekor látássérült személyként mégis problémát tapasztal, jelezze az MVGYOSZ ügyfélszolgálata felé.

dr. Weninger Magda
jogász

Egy február 19-én hatályba lépett jogszabály-módosításnak köszönhetően került megint napirendre a rezsiutalvány.

Amint arról korábban már részletes tájékoztatást adtunk, 2019 szeptemberében kapták meg 9000 Ft értékben az utalványt mindazok, akik ellátásuk révén arra jogosultak voltak. Akkor még arról számolhattunk be, hogy az utalványt 2020. március 31-éig lehet felhasználni áram-, illetve gázszámla kiegyenlítésére. A most kihirdetett módosítás oly módon változtatta meg az utalvány felhasználásának határidejét, hogy azt 2020. május 31-éig meghosszabbította.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Tájékoztatjuk önöket arról, hogy a professzor úr november 19-i előadására olyan nagy az érdeklődés, hogy nem férünk el az MVGYOSZ  székházában, ezért külső helyszínt kellett keresnünk. A helyszín keresése során figyelemmel voltunk arra, hogy a 700 fős közönséget le tudjuk ültetni, illetve arra, hogy minél könnyebben megközelíthető legyen az épület. Így esett a választás a Lurdy Konferencia-és Rendezvényközpontra (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.) A Lurdy Ház a Könyves Kálmán krt. és a Mester utca találkozásánál, az 1-es villamos vonalán található, így azoknak is könnyen megközelíthető, akik Kelenföldre érkeznek, hiszen az 1-es villamos onnan indul. A Nyugati pályaudvarra érkezők esetében pedig Zugló vasútállomásnál kell átszállni az 1-es villamosra. A Keletibe érkezők pedig az 5-ös, 7E-es, 8E-s, 112-es busszal el tudnak menni Zugló Vasútállomásig és ott át tudnak szállni az 1-es villamosra. A villamosról a Mester utca, Könyves Kálmán Krt. megállónál kell leszállni. Az 1-es  megállójában és az épület előtt munkatársaink segítik a tájékozódást, és az előadás helyszínének megtalálását.

Azoknak pedig, akik autóval érkeznek, a Lurdy Ház felszíni parkolójában 3 órára ingyenes a parkolás.

Kérünk minden érdeklődőt, aki leadta a jelentkezését, de még sem tud eljönni az előadásra, hogy ezt jelezze a szervezes@mvgyosz.hu e-mail címen, mert sokan várnak a felszabaduló helyekre.

A 700 fős terem bérlését a személyi jövedelem adó 1%-ából felajánlott összegből finanszírozzuk.

dr. Nagyné Berke Mónika

MVGYOSZ munkatárs

Június 30-án hatályát veszti egy már régóta, 1998-tól érvényben lévő törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről rendelkező 1997. évi LXXX. törvény, ami Tbj néven volt ismeretes.

Az e jogszabályt felváltó új törvény által bevezetett fontosabb újdonságokról ejtünk most röviden szót.

Az elnevezés és a forma változik, a mérték nem

A július 1-jén hatályba lépő, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj) egységes járulékkulcsot, társadalombiztosítási járulékot vezet be. Ez azt jelenti, hogy a biztosítottak, vagyis akik bármilyen jogviszonyban járulék fizetésére kötelezettek, mostantól csak társadalombiztosítási járulékot fizetnek, ami magában foglalja az eddig fizetett egyéni járulékokat, nevezetesen a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot egyaránt. A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, azaz pontosan annyi, amennyit a fent felsorolt egyéni járulékok levonásával eddig is fizettek a biztosítottak. Továbbra is fennmarad az a rendelkezés, hogy bizonyos ellátásokban részesülők (álláskeresési járadék, ápolási díj, gyermekgondozási díj, stb.) az ellátásukkal összefüggésben 10% mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni, melynek révén az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek számít.

Elsősorban a munkáltatókat, kifizetőket érinti az az átmeneti rendelkezés, mely alapján a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a régi, június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni (régi Tbj.)

Járulékfizetési alsó határ

Az egyéni vállalkozók, illetve a társas vállalkozások tagjai esetében már eddig is létezett az ún. járulékfizetési alsó határ, amit az új Tbj. most a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozóan is bevezetett. Mint ismeretes, a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határnak köszönhetően azonban a munkavállalók esetében a járulékalap legalább a minimálbér 30 százaléka (idén 48.300 Ft), ami alapján a járulékot mindenképp meg kell fizetni, és ugyanez az összeg az alapja a szociális hozzájárulási adónak is (amennyiben azt az adott esetben a kifizetőnek meg kell fizetnie). A járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt természetesen a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása, valamint a részmunkaidős munkavégzés esetén is alkalmazni kell.

Az egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozás tagjai tekintetében a társadalombiztosítási járulék alapja – a járulékfizetési alsó határnak köszönhetően – legalább a minimálbér (ebben az évben bruttó 161.000 Ft), középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum (idén bruttó 210.600 Ft).

A törvény külön rendelkezik azon esetekről, amikor a járulékfizetési kötelezettség nem a teljes hónapra vonatkozóan áll fenn, mert például a munkaviszony hónap közben keletkezik, esetleg szűnik meg, vagy a biztosított az adott hónap egy része alatt táppénzben részesül, stb. Ilyen esetekben a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a példa szerinti okokból kieső naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Kiegészítő tevékenységet folytatók, avagy a nyugdíjasok munkavállalása

Eddig csak a saját jogú nyugdíjas egyéni, illetve társas vállalkozókat ismerhettük kiegészítő tevékenységet folytatóként, akik ugyan nem minősültek biztosítottnak, de azért bizonyos terheket (pl. szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék) az általuk folytatott tevékenységgel kapcsolatban is meg kellett fizetniük, és ezzel együtt jogosultak lehettek a 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelésre.

Az új Tbj. alapján július 1-jétől mindenki, aki saját jogú nyugdíjas (például öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, stb.) – bármilyen jogviszonyban is végez kereső tevékenységet –kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, minek következtében munkavállalása biztosítási jogviszonyt nem eredményez. Ebből viszont az érintettekre nézve egy sor dolog következik:

• Egyrészt a nyugdíjasként történő munkavégzés esetén most már semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli őket, és az ilyen foglalkoztatás esetén a foglalkoztatónak sem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.
• A nyugdíjas munkavállalása esetén a július 1. után szerzett jövedelemre már nem vonatkozik az eddig az éves jövedelem tekintetében a minimálbér 18-szorosában meghatározott jövedelemkorlát, tehát mostantól korlátozás nélkül szerezhet jövedelmet.
• Másfelől ugyanakkor a nyugdíjasokat munkavállalásuk esetén eddig megillető 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelés nem jár arra a jövedelemre vonatkozóan, amit július 1. után szereztek. A július 1. előtt nyugdíjasként szerzett járulékalapot képező jövedelemre vonatkozóan ugyanakkor természetesen jár a nyugdíjnövelés, melynek megállapítása iránt a hatóság hivatalból intézkedik, mégpedig a 2019. évi jövedelem esetén legkésőbb 2020. október 31-éig, a 2020. január 1. és június 30. között szerzett jövedelem esetén pedig legkésőbb 2021. október 31-éig. A fent részletezett rendelkezések természetesen a közszférában dolgozó, nyugdíjuk folyósítását szüneteltető nyugdíjasok foglalkoztatására is irányadók.
  Fontos még megemlíteni, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek azok az özvegyi nyugdíjasok is, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötték és egyéni vállalkozók, vagy társas vállalkozás tagjaként folytatnak kereső tevékenységet. Rájuk tehát a most tárgyalt nyugdíjas munkavállalásra vonatkozó szabályok vonatkoznak, azonban ők a folyósító szervhez küldött nyilatkozattal vállalhatják a nyugdíjjárulék megfizetését.

Ami nem változott

Végül fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a most tárgyalt változások nem érintik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás) részesülők kereső tevékenysége esetén érvényesülő keresetkorlátot, illetve annak mértékét. Az ellátásra való jogosultság tehát ezután is akkor szűnik meg, ha az érintett kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér (egyéni, illetve társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum) 150%-át.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos